Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
1977. március 2. Képújság 5 „Mellékelten megküldjük azon megrendelők jegyzékét, amelyeknek — a biztosított árualap alacsony darabszáma miatt — a gépeket nem tudtuk visszaigazolni”. ÍGY KEZDŐDIK az AGROKER Vállalatnak a TE- SZÖV-höz Írott levele, majd két rubrikában felsorolja, hogy a megye termelőszövetkezetei melyik gépből menynyit kértek és hogy ebből mennyit kapnak meg. A jegyzékből csupán néhány- adat. Zetor 12045-ből kértek 37-et, kapnak tízet, E—512- es kombájnból 22-.re lenne szükség, de csak a felét tudják a tsz-eknek szállítani. Mezőgazdasági üzemekben járva mindig megkérdezem mi a legnagyobb problémájuk. A felelet sokszor így hangzik: „Fel kellene újítani az elöregedett gépparkot, de hiába van pénzünk, nem mindig kapjuk meg azt, amit megrendeltünk. Ha mégis megérkezik, későn, akkor, amikor a meglévő gépekkel, esetleg külső segítséggel úgy- ahogy befejeztük az esedékes munkákat.” Nagyon hosszú listát lehetne felállítani azokról a gépekről, amelyekre mihamarabb szükség lenne, kezdve a kombájnnal, a gépi gereblyébel, a rakodóval, s folytatva azzal, hogy a megye egyik termelőszövetkezetének az AG- ROKER kiadta a Zetor- Chystal traktorokhoz szükséges eszközöket, de egyelőre nem biztos, hogy traktort is kapnak hozzá. És még mindig csak az erő- és munkagépeknél tartunk, az alkatrészellátásról nem beszéltünk. Mi is megírtuk, hogy a kis- vejkei termelőszövetkezet anyagbeszerzője milyen kálváriát járt be a kukoricaadapterhez szükséges lánc és fogaskerék miatt. S ez csak egy példa a sok közül. Az alkatrész-utánpótlásról csupán annyit: a tsz-ek kénytelenek drága forgácsológépeket vásárolni, szakembereket alkalmazni, kiselejtezett gépeket megvenni azért, hogy a meghibásodott gépek alkatrészeit azonnal és helyben meg tudják javítani. Egyik-másik tsz gépműhelye kisebb méretű ipari üzemhez hasonló. Az évközben beépített alkatrészek értéke sok helyütt milliókra rúg. De maradjunk az erőgépeknél. Elsősorban nem a kisebb, hanem a nagyobb teljesítményű gépekből mutatkozik hiány. Minthogy a szövetkezetek üzemmérete Magyarországon átlagosan háromezer-egyszázhatvan- egy hektár, a területeket táb- lásították, a növények zömét iparszerű termelési rendszerben termelik, a jó terméshez optimális időben kell minden munkát elvégezni, s nem is olyan ritkán az időjárás is közbeszól; gyors, megbízható, nagy teljesítményű gépekre lenne szükség. A mezőgazdasági üzemeknek a tervek szerint 1975- höz viszonyítva idén hétnyolc százalékkal kell emelni termelésüket. A dolgozók száma a nemzedékváltás következtében csökkent; van olyan tsz, ahonnan tavaly 40-en mentek nyugdíjba. A helyükbe lépő fiatalok többsége az egyéni gazdálkodás élménye nélkül áll munkába, jól képzettek, a munka- körülményekben igényesek, a motor szereléséhez legalább annyira értenek, mint nagyapáink a ló felszerszá- mozásához. Nagyobb a terület, feszített a terv, kevesebb és más minőségű a munkaerő, a kétkezi munkát a gép helyettesíti. A megnövekedett feladatoknak csak akkor lehet eleget tenni, ha adottak a feltételek. Ha nincs elég erő- és munkagép, anyag és eszköz, a munkákat nem tudják időben elvégezni; csökken a dolgozók munkakedve, s olykor-olykor a sikertelenség érzése is eluralkodik rajtuk. A növénytermelés hozamai évről évre emelkednek, de ez nemcsak a fajtán, a műtrágya mennyiségén és az időjáráson múlik. Tudjuk azt is, hogy egyik-másik téeszben jobban vigyázhatnának a gépekre, s hogy azok szakszerű, hatékony kihasználása még nem minden üzemre jellemző. Tudjuk azt is, hogy a devizakeret korlátozót, s hogy az AGROTRÖSZT igyekszik az igényelt géptípusokat beszerezni, vagy ha az éppen nincs, hasonló teljesítményű gépeket kínál eladásra. Kopácsi Ernő, a tröszt vezérigazgatója nemrég így nyilatkozott: „A mezőgazdasági termelők az idén a tavalyinál jobb ellátásra számíthatnak.” HA ÍGY LESZ, minden bizonnyal a jövő évi zárszámadási közgyűlések egyikén, másikán nem hangzik el a következő mondat: „Szövetkezetünk gépparkja felújításra vár, a vásárolni kívánt gépeket reméljük, időben megkapjuk.” D. VARGA MARTA Munka melletti tanulás Előkészítő tanfolyamok A Minisztertanács 2026/1973. (VIII. 8.)-i és 1065/1974 (XII. 31.)-i határozatainak végrehajtására a munka melletti tanulással érettségizett szakmunkások részére egyetemifőiskolai felvételt elősegítő tanfolyamok alakultak. Az előkészítő tanfolyamokat műszaki szakterületen: a Budapesti Műszaki Egyetem; közgazdasági szakterületen a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem; agrár szakterületen: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogi szakterületen az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezi. A határozatok szerint: „Az előkészítő tanfolyamra csak olyan szakmunkás-bizonyítvánnyal... rendelkező vehető fel, aki szakmájában — fizikai munkakörben — kiemelkedően jól dolgozik, közösségi magatartása példamutató és részére a munkáltató a tanfolyami, majd az ezt követő felsőfokú tanulmányok időtartamára a határozatok alapján járó kedvezmények biztosítását vállalja” továbbá megfelelnek a pályázati felhívásban szereplő követelményeknek. Az érettségi nélküli szakmunkások jelentkezése és felsőfokú iskoláztatása kedvező. Ám a munka melletti tanulással érettségizett szakmunkások jelentkezése — főként a jogi szakterületen — nem éri el a kívánt mértéket. Ezért tesszük közzé a szakmunkások felsőfokú oktatásával foglalkozó szakmunkások előkészítő tanfolyam (SZÉT) operatív oktatási bizottságának pályázati felhívását. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az érettségizett szakmunkások egyetemi és főiskolai felvételeket előkészítő tanfolyamára (továbbiakban ÉSZET): Azok a szakmunkások, akik agrár, műszaki, közgazdasági vagy jogászképző felsőoktatási intézményben kívánnak tanulmányokat folytatni, pályázatot nyújthatnak be az ÉSZET-re. Azok pályázhatnak, akik: — nem töltötték be 30. életévüket, — szakmunkás-képesítéssel rendelkeznek, — katonai szolgálatukat már letöltötték vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, — érettségi bizonyítványukat (gimnáziumi, szakközépiskolai, technikumi) munka melletti tanulással (esti vagy levelező tagozaton) szerezték meg, — fizikai munkakörben kiemelkedően dolgoznak (a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésétől számított legalább 5 év vagy az érettségi bizonyítvány megszerzésétől számított legalább 2 év óta), — példamutató közösségi magatartást tanúsítanak. Néhány speciális adottság, képesség szükségessége szakterületenként : Jogi és közgazdasági szakterületen: humán érdeklődés, átlagnál nagyobb intelligencia, memória, beszéd- készség, logika; Agrár szakterületen : természettudományos érdeklődés, gyakorlati és szervezőkészség, emberi kapcsolatok teremtésére való hajlam: Műszaki szakterületen : térszemlélet, arányérzék, kézügyesség, bizonyos _fokú rajzkészség. Az ÉSZET-en tanított tárgyak szakterületenként megegyeznek a választott felső- oktatási intézmény felvételi tárgyaival. Ezeket a „Magyar felsőoktatási intézmények — 1977 — Tájékoztató” című kiadvány tartalmazza. Az ÉSZET-nek két szakasza van: — előkészítő, levelező, kiválasztó szakasz, — egész napos, intenzív tanfolyami szakasz. A kiválasztó szakaszon mindazok a pályázók vehetnek részt, akiket a vállalat vezetősége — a felvételi követelmények figyelembevételével — (párt-, gazdasági, szakszervezeti, KISZ-vezetés együttes döntése alapján) továbbtanulásra javasol. Az egész napos intenzív (bentlakásos) tanfolyami szakaszon azok vehetnek továbbra is részt, akik sikeresen szerepeltek az előkészítő szakasz beszámolóin, teljesítették az ott előírt tanulmányi feltételeket. Az ÉSZET-et sikerrel elvégzők részt vesznek a választott egyetem, főiskola felvételi vizsgáján, majd — felvétel esetén — vállalatukkal tanulmányi szerződést kötnek. Eszerint tanulmányaik ideje alatt munkaviszonyuk szünetel, de ez az idő a kedvezmények szempontjából munkában eltöltött időnek számít, amelyre a hallgató pénzbeli támogatást kap. Ez a következőkből áll: — keresettérítésből, mely a korábbi átlagkereset 80 százaléka; — tanulmányi támogatásból, mely a tanulmányi eredményektől függően 0—20 százalék; — szociális támogatásból, mely a gyermekek számától függően 5—10 százalék. A hallgatónak tanulmányai befejezése után a végzettségének megfelelő szakterületen legalább any- nyi időt kell dolgoznia, amennyi időre a támogatást kapta. Azok a szakmunkások, akik pályázni kívánnak az ÉSZET-re, jelentkezzenek vállalatuk személyzeti-oktatási osztályán 1977. március 30-ig. A pályázók 1977. VIII. 15- ig értesítést kapnak a felvételről, kedvező döntés esetén az oktatás szeptemberben kezdődik. A határidők értelemszerűen vonatkoznak a következő évekre is. SZÉT Operatív Bizottság Zöldségmag Kora tavaszi kezdés ^ kurdi Uj Élet Tsz-ben n már hagyományai van- I^ nak a magtermesztés___J nek. Az idén mintegy h arminc hektáron foglalkoznak retek, digitális és zöldségfélék magtermesztésével. Az ágazat tízmilliós terve reálisnak tűnik, hiszen egy mázsa vetőmag például sárgarépából 25 ezer forint. A múlt hét közepén a szövetkezet Faluvégi dűlőjében megkezdték az ősszel prizmákban tárolt sárgarépa válogatását. A mintegy tíz vagon dugványrépát harminc asszony válogatta, rakta ládába. A répa jól telelt, a tárolásból adódó veszteség szokványos. Hét végén pedig a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a talajra rámenjenek, előkészítsék az ültetésre. Mintegy tíz hektáron fognak sárgarépamagot. A dugványozást két hétsoros ültetőgéppel még pénteken megkezdték. st—gk Négy helyi vizsgálatot tervezett 1977-re a Szekszárdi járási, városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az önálló vizsgálatok mellett a megyei és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálataiba is bekapcsolódva végzik a helyi munkát. Szekszárd egészségügyi ellátásának helyzetéről, az iskolaorvosi ellátás és a magán- rendelések számának alakulásáról tart vizsgálatot március, április hónapokban a városi, járási NEB. A vizsgálat szükségességét az indokolja, hogy gyakran merül fel kifogás a megyeszékhely egészségügyi ellátását illetően. Sok bejelentés érkezett erre vonatkozóan, mind a városi tanácshoz, mind pedig a városi pártbizottsághoz. Az első félév második felében a város és a járás területén a közétkeztetés és az üzemi étkeztetés helyzetét vizsgálják a népi ellenőrök. A járási városi NEB vizsgálatával az étkeztetésben jelentkező problémák mindenki kielégítő megoldását keresi. A második félév első felében az újonnan létrehozott szekszárdi óvodai igazgatóság működését vizsgálják. Mivel az intézmény a maga nemében egyedi, máshonnan szerzett tapasztalatokat felhasználni nem tud, szükség van arra, hogy munkáját felülvizsgálják, az esetleges hibás gyakorlatot mielőbb felszámolják. A társadalmi tulajdon védelmében az ipari szövetkezetek pénzügyi bizonylati rendszerének vizsgálatát a járási, városi NEB október hónapra tervezi. A helyi járási, városi vizsgálatok mellett a szekszárdi és a járás területén dolgozó népi ellenőrök bekapcsolódnak a megyei és központi ellenőrzésekbe is, így az év első negyedében a megyei NEB azon vizsgálatába, ami a földvédelmet és meliorációs tevékenységet vizsgálja megyénkben. A szekszárdi NEB tervei
