Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-17 / 64. szám
1977. március 17. ífepÚJSÁG 5 Megyei diáknapok A megyei diáknapok bővelkedett művészeti bemutatókban is. Versenyeztek a versmondók, a szólóhangszeresek, az énekesek, a pol-beat együttesek, és az amatőr népi táncosok. A legjobbak arány minősítést kaptak. Közülük is a legkiválóbbakat hívja meg az országos zsűri a keszthelyi országos diáknapokra. Felvételünk a néptáncosok bemutatóján készült. Fotó: Bakó Jenő A Forradalmi ifjúsági napok programjából FIATALOK FIATALOK FIATALOK Szabadságon Uszty llimszkből Sokan álmodoznak nagy utazásról, de csak keveseknek sikerül nagy távolságokra eljutni. Jakab József még csak pár hét múlva lesz húsz éves, de már járt Kelet-Szi- bériában, sőt vissza is megy, mivel ott dolgozik, Uszty Ilimszkben, a nemzetközi építkezésen. A bonyhádi járásban egy kis falucskában járt az általános iskola felső tagozatába. A műkőkészítő szakmát Szekszárdon az 505-ös szakmunkásképző intézetben sajátította el. — Hogyan jutott eszedbe, hogy külföldre menj dolgozni? — A KISZ felhívására jelentkeztem a szibériai munkára. A többi már simán ment. A fiatalok orvosi vizsgálaton és előkészítő tanfolyamon vesznek részt. Múlt év augusztusában indult velük a különvonat Moszkvába. — A pályaudvaron a város komszomolistáinak küldöttsége várt bennünket, a pártszékházban pedig a város vezetői köszöntöttek minket. Az üdvözlések után megkoszorúztuk a Lenin-mauzóleumot. Utána megnéztük a várost, este hatkor repülőre szálltunk. Kinéztem magamnak egy ablak melletti helyet, de erre később „ráfáztam”, ugyanis fent körülbelül negyven fok-hideg volt, és ezt a gépben is érezni lehetett. Most már tudom, hogy azt a csizmát, amit itt a föld leghidegebb táján viselnek, miért nevezik pilótacsizmának. — Milyen a szibériai tél? — Fehéren csillogó és nagyon hideg. Amikor tombol a szél, akkor 50—56 fokot is elér a hideg. Nekünk 42 foknál nem szabad kint dolgoznunk. Itt mindenki nagyon örül a hónak. Nemcsak szánkóznak, hógolyóznak, hanem vidáman, kacagva hemperegnek is benne. Az erdőbe tilos sítalpak nélkül bemenni. Most már hozzánk is beköszöntött a tavasz. Ebédszünetben arcunkat a nap felé fordítva pihentünk, pufajkában. Ügy éreztük 0 fok körül lehet a hőmérséklet, később kiderült, hogy amit mi kellemes langyosnak éreztünk, —20 fok volt. — És mit csináltok a szabad időtökben? — Én sokat olvasok és gitározom. Az iparitanuló-isko. lával egyidőben zeneiskolába is jártam. A kollégiumban a kultúrtermet magyaros berendezéssel tettük otthonossá. Szerveztünk egy tánczenekart, szombat—vasárnap játszani szoktunk. Sokan jönnek ezekre az estekre. Nemcsak magyarok, hanem más nemzetek fiataljai is. Népdal- versenyt is rendeztünk. — Hányasod volt oroszból? — Négyesem. Az utóbbi időben kevés a nyelvi nehézség, de kezdetben bizony nagyon kellemetlen volt. Bementem az üzletbe, kenyeret, szalámit, édességet akartam vásárolni. De mire a pulthoz értem, elfelejtettem a szavakat. Mutogatva pedig csak kenyeret tudtam venni. Elég hamar beilleszkedtünk, már a nyelv is jobban megy. Zombai Ágnes Az országos diáknapok részeként rendezték meg Szekszárdon, a múlt hét végén, többek között az iskolaújságok, -rádiók, és híradók diák szerkesztőinek megbeszélését. A helyszínen több fiatal „kollégát” megkértünk, hogy az eseményről tudósítsa lapunkat. Néhány nap múlva több írás érkezett. A legtöbb pontos információt tartalmazó írásnak az alábbi bizonyult. * „A bemutatkozást a házigazda, a Garay János Gimnázium tanulói indítványozták. Intézményük, valamint a pa- lánki mezőgazdasági szakközépiskola és a dombóvári Gőgös Gimnázium tanulói évente legalább egyszer kezükbe kapják az iskolaújságot. A szekszárdi egészség- ügyi szakközépiskolában az a probléma merült fel, hogy a tanulók nem vállalják a cikkírást. A találékony szerkesztők pályázatokat hirdetnek, így még válogatni is tudnak a cikkekből. Vasárnap. Tíz perc múlva éjfél. Vendégségből jövök, mikor összetalálkozunk: Surján József szakállát már kiverte a dér. Tolja a biciklijét, elszakadt a lánc. — Váraljáról jövök, hakniest volt. Ki kellett fizetnem a fellépőket — mondja. Együtt megyünk tovább, s ebben a rendhagyó időpontban beszélgetünk eddigi útjáról, terveiről. Surján József 25 éves. Az év elején a körzeti művelődési ház igazgatója Nagymá- nyokon, s a szomszédos Váralja és Kismányok klubkönyvtárait is ő irányítja. — 1970-ben kezdtem a főiskolát Szombathelyen. A népművelő-könyvtáros szak akkor még nem volt ennyire túlzsúfolt, mint az utóbbi években. Személyesebb jellegű képzésben részesültünk, talán lelkesebbek voltunk a mostaniaknál. Ennek egyetlen hátránya, hogy annál nagyobbat huppantunk, mikor az első „élő tanácselnökkel” találkoztunk. Ez persze nemcsak negatív értelemben igaz. — Diplomaszerzés után segédmunkás voltál. Miért nem a népművelői vagy könyvtárosi munkakörben helyezkedtél el? — Az államvizsga után pár hónappal már katona voltam, így nem sok értelme lett volna, ha lekötöm magam, vagy A gyönki gimnáziumban az eddigi kísérletek nem sikerültek az újság megjelentetésére. de az újraszervezés után a szerkesztők bíznak abban, hogy most eredményes lesz a munkájuk. A szekszárdi kereskedelmiben már rendszeresen, félévente megjelenik az iskolaújság. Az iskolarádió azonban ritkán sugároz adást, mivel a felszerelés nem megfelelő. A szekszárdi egészségügyi szakiskolában a dombóvári 516. sz„ a bonyhádi 504. sz. és a Murgán lévő szakmunkásképző intézetben is rendszeresen működik az iskolarádió, minden héten kedden és pénteken. A szekszárdi Rózsa Ferenc és a dombóvári szakközépiskolákban jelentkező iskolarádió is elég rendszertelen. A paksi Vak Bottyán Gimnázium felszerelése sem a legtökéletesebb, azért hetente, ha recsegéssel is. de van egy kis tánczene. hogy a munkáltatóm két évet várjon rám. A katonai szolgálat befejezése után megnősültem, és Dudarra mentünk, ahol a művelődési házat vezettem. — Miért jöttetek Tolnába, Veszprém megyéből? — Dudar nagy nehézségekkel küzdő bányászfalu. Három egymástól távol eső vonulatban építették itt a házakat, s épp a bánya miatt süllyed a község központi része. Az itt lakókat új típuslakásokba költöztetik. Mi is ilyenben laktunk, távol mindentől. Rossz településviszonyok mellett a közösségteremtés is nehéz, majdnem lehetetlen ... Emberi — szemléletbeli — nehézségeim is voltak. Például: egy ifjúsági színpadot szerveztem, nyol- can-tízen már összeszoktak, jártak rendszeresen a foglalkozásokra. De mire szereplésre kerülhetett volna a sor, két lány kivált az együttesből. A mamák nem engedték el őket próbára, mivel — ahogy visszamondták — „a művelődési-házban erkölcstelenséget tanítanak”. Rengeteg tervet szövögettem, hosszú távra. Mégis eljöttünk Dudarról, mert tarthatatlan volt, hogy feleségem adminisztrátorként dolgozzon. Rajong a szakmájáért: kirakatrendezőként végzett és . A dunaföldvári gimnáziumban nagyon fiatal az iskolarádió, csak az elmúlt évben indult. Itt nemcsak szünetekben, reggel fél 8—8-ig is hallgatható tánczene. — így kevesebb lett a késés, aminek persze a tanárok is örülnek — mondja Gál Joli diák szerkesztő. Az 505 sz. ipari szakmunkásképzőben még sem a rádiót, sem az újságot nem vezették be. Reméljük ott is akad pár kezdeményező, és hamarosan ebben az intézményben is, a hosszú felelések után, kikapcsolódásként a diákok hallgathatják Demis Russost, Kovács Katit, vagy éppen az LGT-t. Terveink között szerepel, hogy szakmai képzést kérjünk a megyei laptól. Távolabbi célkitűzéseink a pécsi rádióstúdió meglátogatása. A következő megbeszélésre egy hónap múlva Tamásiban kerül sor. Pál Etelka Bonyhád dolgozott Bonyhádon. Ö itt született, itt élt, én is Tolnában érzem itthon magam, szüleim Csikóstöttősön laknak, Dombóváron jártam gimnáziumba... — Szabó László volt az elődöd Nagymányokon. Ö vezette az ifjúsági klubot is, 1976-ban a „kiváló” címet is elnyerték. Ebben nagy része volt a klub jelenlegi vezetőjének, Bonfig Tamásnak is. Jó alapozásra építhetsz, most kész közösséget kaptál örökül. — Nem vagyok ennyire optimista. Bár megvallom, a fő ok, hogy Nagymányokra jöttünk, a cselekvés nagyobb lehetősége: itt jobbak a szeméA Forradalmi ifjúsági napok keretében zajlanak a KISZ-alapszervezetekben a beszélgetések, viták a szocialista életmódról. Minden alapszervezet, klub, vagy érdeklődési kör rendezvényeiről beszámolni lehetetlenség, néhányat kiragadnunk viszont érdemes, márcsak azért is, hogy bemutassuk, mi mindent lehet csinálni. Az ünnepi megemlékezéssel egybekötve március 15-én ifjúságmozgalmi vetélkedőt rendeztek Tolnán a selyem- gyárban és a PATEX-nél, Bátaszéken a vázkerámia- gyárban és a pörbölyi erdészetnél. Pakson, Dunaföld- váron és Sárszentlőrincen a népfront helyi szerveivel együttműködve koszorúzták meg a 48-as emlékműveket és emlékhelyeket a fiatalok. Dalmandon úttörő szavalóversenyt rendeztek. Március 19-én folytatódik a nagyobb rendezvények sora. Délután 3 órakor kerül A Forradalmi ifjúsági napok keretében hatodik alkalommal hirdette meg a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a múzeum, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a művelődési központ a megyei honismereti vetélkedőt. Tizenöt nevezés érkezett be, kilenc csapat és hat vállalati csapat mérte össze tudását március 6-án, a területi döntőkön. A Dunaföld- váron, Tamásiban és Szekszárdon szereplő csapatok lyi és tárgyi feltételek is, mint Dudaron voltak. Szabó Lacit ismerem, középiskolába is együtt jártunk, mégis azt mondom — elismerve munkáját —, hogy ő csak egy területre, az ifjúsági klub tevékenységére koncentrált. Ennél összetettebb feladat vár rám, mivel a körzeti művelődési ház most már nemcsak nevében az: Kismányok és Váralja gazdaságilag is ide tartozik. Az ifjúsági klub tagjait viszont azután is a művelődési házban szeretném látni, amikor már a tinédzser-korból kinőnek. Persze, akkorra más lehetőségeket kell biztosítanunk számukra ... Szeretném, ahogy Vitásor a megyei művelődési központ márványtermében a IX. megyei forradalmi és munkásmozgalmi dalfesztiválra. Először az ifjúsági és a diákkórusok lépnek föl. Körülbelül öt órakor kezdődik a felnőtt énekkarok bemutatkozása. Húszadikán 11 órakor nyílik a KISZ megyei bizottsága ösztöndíjas képzőművészeinek kiállítása. Délután két órakor gyűlnek össze mindazok, akik 20 éve folyamatosan tagjai az ifjúsági szövetségnek. A találkozó helye a szekszárdi városi úttörőház. Ifjúsági nagy""űlés és fáklyás felvonulás lesz 20-án este Bonyhádon, 21-én pedig Szekszárdon. Huszonegyedikén tesznek fogadalmat az új KISZ-tagok Tamásiban, Dombóváron, Tolnán, Bátaszéken és Szekszárdon. A Forradalmi ifjúsági napok rendezvényei április harmadikén folytatódnak. közül az első öt jutott tovább. A megyei honismereti döntőn a következő csapatoknak szurkolhatunk: Gőgös Ignác Gimnázium I. számú csapata, Garay János Gimnázium Szekszárd. Tolnai Lajos Gimnázium Gyönk, Rózsa Ferenc Szakközépiskola Szekszárd, Tamási Községi Ifjúsági Klub. A megyei döntő rpár- cius 20-án reggel 9 órakor a Babits Mihály megyei művelődési központ kistermében lesz. nyi Iván írja az Űj Tükörben — ha nemcsak a színielőadás lenne fontos, „hanem, hogy a közönség előtte és utána együtt legyen, megbeszélje a látottakat, vitatkozzon, jól érezze magát, közösséggé alakuljon, életformája részévé tegye a művelődési otthonban végzett közös tevékenységet.” Hétfő. Lakásukon keresem Surjánékat. Egyelőre Bonyhádon laknak, felesége szüleinél. Alig egy hónapja született Paula, a kislányuk, a család szemefénye. Rajta kívül csak a szakmáról, a művelődési házról esik most is szó. Terveik: májusban kiköltöznek Nagymányokra — ha kapnak lakást — a feleség, amíg otthon van a kicsivel, segíteni akarja a művelődési ház munkáját; Józsi színjátszó csoportot szervez, addig „tagként” a bonyhádi színpadot erősíti... Az új munkaterv is előkerül táskájából: gyermekszakkörök, zenebarátok klubja, Ady-évforduló... Nagy Lászlót idézve köszönök el Surjánéktól: — „Adjon az isten szerencsét ... !” — „ ... adjon úgyis, ha nem kérem!” — hangzik a pontosítás. DEVECSERI ZOLTÁN Újból elindulni Honismereti vetélkedő Diák szerkesztők megbeszélése Felkészül a tamási ifjúsági klub csapata
