Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

/ Kolosz kombájnokból bőséges a választék 1977. március 16. Az idei népgazdasági terv------------- a mezőgazdasági t ermelés 7—8 százalékos nö­vekedését írta elő. Ez nem­csak a földeken dolgozók odaadó, lelkiismeretes mun­káját követeli meg, hanem szükségessé teszi a mezőgaz­daság jó ellátását műtrágyá­val, növényvédő szerekkel, gépekkel, s a gépek javítá­sához kívánatos alkatrészek­kel. A terv teljesítésének se­gítése érdekében a MÉM és az AGROTRÖSZT hat táj­értekezletet tart ezekben a hetekben országszerte, ahol a megyei AGROKER-ek ve­zetőivel közösen tájékoztat­ják a mezőgazdasági szak­embereket a lehetőségekről. A napokban Kaposváron négy megye, Baranya, So­mogy, Tolna és Zala mező- gazdasági szakemberei ta­nácskoztak a MÉM és az AGROTRÖSZT, illetve az AGROKER-ek vezetőivel. Itt dr. Kopácsi Ernő, az AGRO­TRÖSZT vezérigazgatója szá­molt be arról, hogy milyen technikai feltételeket tudnak biztosítani a mezőgazdaság­nak a nagy feladat megvaló­sításához. Beszámolójában elmondta, hogy az AGROKER vállala­tok az elmúlt évinél sokkal nagyobb készletekkel ren­delkeznek, s ha egyes típu­sokban nem is, de általában a korábbiaknál sokkal ma­gasabb színvonalon tudják biztosítani a mezőgazdasági termelés technikai feltétele­it. Elmondta, hogy az idén 4800 darab MTZ 80-as; 400 Rába-Steiger, 400 darab 180 lóerős Rába és 150 K—700 A traktor áll rendelkezésre. A Rába-Steiger ára 15 száza­lékkal lett olcsóbb, egymillió- kétszázharmincnégyezer fo­rintba kerül, a kis Rába ára pedig lényegesen alacso­nyabb lesz, mint a nagyé. Kombájnból 1600 darab SZK 5-ös és SZK 6-os, 600 darab E 512-es és 40 Bison Gigant áll a vásárlók rendelkezésé­re. A mezőgazdasági üzemek igényléséből kiderült, hogy inkább az utóbbi gépekből vásárolnának, de ezt csak a tervidőszak végére tudja a kereskedelem biztosítani. A technikai feltételek ja­vítása szükségessé teszi új kombájnok vásárlását, ugyanis a termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban igen sok nulla értékű kombájn van még, s ezek már nem felelnek meg a kö­vetelményeknek. A talaj- előkészítő, vető-, ültető- és műtrágyaszóró gépekből minden igényt ki tudnák elé­gíteni. A mezőgazdasági üzemek­ben használatos kemikáliák­ról szólva ismertette: 1,7 millió tonna hatóanyagú mű­trágya van az AGROKER- eknél. Ez jóval meghaladja a mezőgazdasági üzemek már bejelentett igényeit. Az AGROTRÖSZT vezér- igazgatójának ismertetőjét követően a megyei AGRO­KER-ek igazgatói számoltak be a négy megye ellátásának jobb lehetőségeiről. Biczó Ernő, a Tolna megyei AG­ROKER igazgatója elmondta, hogy az idén 140 millió fo­rintnyival több gépet, anya­got, alkatrészt tudnak bizto­sítani a mezőgazdaságnak, ami 11 százalékos növeke­dést jelent. A mezőgazdaság jobb ellátását két tényező nehezíti. Egyik területen az üzemeknél indokolt lenne a beszerzés fokozása, azonban nem rendelkeznek elegendő pénzzel. Azok a mezőgazda- sági üzemek pedig, amelyek anyagiakban jól állnak, olyan gépeket vásárolnának, ami­lyeneket az AGROKER nem tud számukra biztosítani. Ezért szükséges lenne az igények felülvizsgálása, s megfelelő helyettesítő gépek, vegyszerek kiválasztása. Pél­dául a 120 lóerős Zetorból negyvennyolcat kér a megye mezőgazdasága, az AGRO- KER azonban csak 21-et tud adni, s ebből az első félév­ben csak ötöt. Helyette cél­szerű lenne MTZ—80-as traktort választani, amelyből eddig 38 darabot igényeltek a tsz-ek, állami gazdaságok, s az első félévben 105-öt, év végéig 190-et tud adni az AGROKER. Rába-Steigerből ötöt kértek az üzemek, s a félév végéig 15-öt tudna ad­ni a vállalat. Elmondta, hogy a T—174/2 típusú rakodó he­lyett lengyel és román gépe­ket tudnak adni. Műtrágyá­ból az elmúlt éviben 71 300 tonna hatóanyagot használ­tak fel a megye mezőgazda­ságában, idén több mint 76 ezer tonnányi áll rendelke­zésre. Növényvédő szerekből 75 százalékosan tudják kielé­gíteni a mutatkozó igénye­ket. Gondot jelent a Sencor hiánya, de pótlására Ares- sint tudnak adni. A keresett Eradicane helyett pedig többféle áll rendelkezésre. Hasonló a helyzet az Orto- cidd'al, s a Karathane elne­vezésű növényvédő szerrel. A négy megyei vállalat igazgatójának beszámolóját követően a mezőgazdászok mondták el gondjaikat, igé­nyeiket. A Dalmandi Állami Gazdaság képviselője arról beszélt, hogy a profilátszer­vezések miatt időnként eltű­nik sok gép, berendezés gyár­tója. Hol itt, hol ott készí­tik ezeket, s nagyon nehéz nyomon követni. A hozzászólásokra, kérdé­sekre az AGROTRÖSZT szakemberei válaszoltak. El­mondták. hogy várhatóan a jövő évtől változik, javul a mezőgazdasági munkagépek­hez felhasználható acél mi­nősége, ami a gépek javulá­sát is eredményezi. Valahol mindig áll a vá­sár. Valahol mindig adnak és vesznek, csörren a pénz, csattog a tenyér. Mézes mo­soly, bűbájos „aranyoskám” és hűvös „nem, nem, köszö­nöm” a sikátor két oldalán dől a kolbász- és hurka­szag, balra dughagymát, jobbra cserepet árusítanak. Hajnalban jönnek, kocsi­val, s a viharlámpát him­báló szekéren pokrócba, kendőbe burkolóznak ve­vők és eladók. Falusi ün­nep. Egyetlen napra kinyit a szabadtéri szupermarket. Szíjgyártók, kötélverők. „Bácsi kérem, mi ez a kö­tél?” „Kötőfék, fiam!” „Áhá” — mondja, és nem érti. És üvegből mustforrás­hoz kotyogó. Szoknyának „isteni szép” kékfestő; re­ped a ropogós vászon, jö­het a nyár. „Rend és tisz­taság dicséri a ház asszo­nyát” — a lemosható olaj­festék még megtűri magán. Aeroport; „örül a vő a cif­ra gatyának, hát nem világi jó?” Világít a „rekamé”, sárba süpped a cifra szemű kombinál tszekrény-láb. Kutricában sikít a malac, a kétéves üszőt tán csak mutogatni szánták? A ló párja jó márkájú kocsit ér. Tömeg, esemény. Borzas szűrő csikó száját feszíti a tömzsi kis öreg; nem nyú­lás. Egy csapás ide; 22,5 — egy csapás oda 19; verik a ritmust. Vezesse be a lovat, hadd lám, hogy mozog! Lé­pés, suhintás, vágta. Elég volt. Itt minden kapható. De nem húzza kis kezével any­ját a kalapos, csizmás le­gényke, nem vetnek kár­tyát, nem vernek asszonyt, lovat. Mondták, dobhártya­repesztő zajt hallani, ordít a Lóri papagáj és verset fúj a késes és műköszörűs. Mo­noton zaj. Könyökünkkel lökdössük egymást, és nem kérünk bocsánatot. Dülledt szemű kutyák acsarognak — ott a maradék. Rongy- és papírhullák heverednek szerteszét. A simára tapo­sott rétről letépték az utol­só műnapraforgót is. D. V. M. Fotó: Szí. Most melyiket válasszam? ( TOLNA'N ­<tí£PUJSÁG Magyar kiállítók a szabadkai vásáron A hagyományos szabadkai Pannónia Vásárt március 26 és április 3 között rendezik meg, amelyen — a Szegedi Ipari Vásár igazgatóságá­nak szervezésében — negy­venhat magyar kiállító vesz részt. A testvérvárosi kap­csolatokban évtizedes múlt­ra tekint vissza Szeged és jugoszláviai szomszédjának, Szabadkának barátsága, együttműködése. A páros esztendőkben sorra kerülő Szegedi Ipari Vásáron rend­szeres résztvevők a jugo­szláv ipari és kereskedelmi vállalatok. A kölcsönösség alapján jelennek meg a magyar kiállítók a Pannó­nia Vásáron is. Idén 1000 négyzetméter­nyi területen mutat be 46 magyar cég. Nagyvállala­tok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek viszik el ter­mékeiket Jugoszláviába, hogy alkalmat nyújtsanak kereskedelmi és gazdasági kooperációnk bővítésére, üz­letkötésekre. Általában a fogyasztási cikkek, a ter­melést is elősegítő alkatré­szek viszik a főszerepet. A Budaprint bemutatja a szomszédos országban leg­újabb kelméit, a Kéziszer­számgyár ismert közhasz­nálatú cikkeivel jelentke­zik, a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat zsinegeket, zsákokat, köteleket, kender­és juta-alapanyagokból gyártott áruféleségeket visz a szabadkai vásárra. Az országos nagyvállala­tok közül ott lesz a Pannó­nia Vásáron a Csepel Hír­adástechnikai Vállalat mű­száki mérőműszerekkel, s hasonló típusú termékskálát mutat majd be a GANZ Művek, a Trakis ISZ és a Középdunántúli Gázszolgál­tató Vállalat, ahonnan gáz- nyomás-szabályozó beren­dezéseket visznek a szabad­kai kiállításra. Az Alföldi TÜZÉP metlachi-lapokat, műanyag redőnyöket, az Autofém Szövetkezet kávé­főzőket és szamovárokat ál­lít ki, a Bajai Finomposztó­gyár a legújabb „tiszta élő gyapjú” termékeit, a Sze­gedi Bőrdíszmű Szövetkezet táskákat és bőrdíszmű áru­kat, a Kiskőrösi Vegyesipa­ri Szövetkezet műanyagból készített bukósisakokat, a Szekszárdi Szabóipari Szö­vetkezet szabadidő-öltönyö­ket, a Trakis Szövetkezet hegesztőberendezéseket és trafó-mérőműszereket, a Hódmezővásárhelyi Fém­technika Vállalat bemutat­ja a nagy nemzetközi vásá­rokon is sikert aratott — svéd licenc alapján gyártott — Skander típusú teleszkó­pos, garázs- és üzemcsarno­koknál használatos auto­mata ajtóit. A szabadkai Pannónia Vásáron a szegediek közve­títésével, s természetesen önállóan jelentkezik a Ma­gyar Üvegipari Művek mis­kolci, orosházi, sajószentpé- teri és salgótarjáni gyára. A VBKM is sok újdonsággal kíván bemutatkozni. A ke­reskedelmi életben kíván közelebb kerülni a jugo­szláv gazdasági élethez a KONSUMEX, az Országos Piackutató Intézet és a Ki­váló Áruk Fóruma. Csupán fölsorolásképpen említjük, hogy bemutatkozik a sza­badkai vásáron a Tiszai Ve­gyikombinát, a Lignifer, a BUBIV, a győri Lakisz, a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság, a Pécsi Bőrgyár, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Kőbányai Szerszámárugyár, a Szegedi Szűcsipari Szö­vetkezet, a Szék- és Kárpi- tosárugyár, a RAVILL és a SIMOVILL cégek is. A ma­gyar részvétel a szabadkai vásáron valószínű elősegíti a két szomszédos ország ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolatainak bővülését, az együttműködés kiterjesz­tését és a két nép barátsá­gának további elmélyítését is. Mustárral? Cseresznyepaprikával? Nyerít a ló, visit a malac, csattan a tenyér? r Körbe-körbe, karikába forog a tömeg Gyerünk csak, kis cocám!

Next

/
Thumbnails
Contents