Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

2 ítÉPÚJSÁG 1977. március 16. Franciaország Az első forduló után Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A községtanácsi választá­sok vasárnapi, első fordulója után, amely a baloldal tér­nyerését hozta a hat évvel ezelőtt lebonyolított előző kózségtanácsi választásokhoz képest, mind a baloldal, mind a kormánytöbbség szo­rosabbra zárja sorait. A pártok vezérkarainak hétfői tanácskozásai után be­jelentették, hogy pénteken Párizsban közös nagygyűlést rendez a baloldal közös prog­ramját aláíró három párt, és ezen jelen lesz Georges Mar­chais, az FKP főtitkára, Francois Mitterrand, a szo­cialista párt első titkára, va­lamint Robert Fabre, a bal­oldali radikális mozgalom el­nöke. Ilyen egységgyűlést előzőleg a kampány során nem tartottak. A közös nagygyűlés beje­lentése mellett a szocialista párt által kiadott közlemény hírül adja azt is, hogy a 30 ezer lakost meghaladó váro­sokban, ahol nincs mód új listák összeállítására,' min­denütt visszalép az a balol­dali lista, amelyik az első fordulóban gyengébb ered­ményt ért el. A kisebb váro­sokban a második fordulóra a keddi napon közös listát ál­lítottak össze a baloldal párt­jai. ott is, ahol most vasár­nap külön jelöltlistákat indí­tottak. Hasonlóképpen az egység órája ütött a kormánytábor­ban is. Barre miniszterelnök, aki Giscard d’Estaing állam- fővtl való megbeszélése után az Elysée-palota lépcsőjén nyilatkozott, kifejtette, hogy ő a maga részéről több hó­napja sürgeti a kormánytá­bort, lépjen fel egységesen, és úgy véli, hogy ha követte volna tanácsát, több sikert ért volna el és kevesebb vesz­tesége lett volna. A minisz­terelnök azonban „optikai hatásnak” is minősítette a baloldal sikerét, amely főleg a nagyvárosok meghódításá­ban nyilvánul meg. Egészé­ben azonban nincs szó balol­dali tengerárról. Barre kije­lentette, hogy a községtanácsi választásokat nem lehet a parlamenthez hasonlítani és ezért nem is fog közbelépni a két forduló között, Kifejezte azonban reményét, hogy ez­úttal a kormánypártok egy­ségesen lépnek fel. Jugoszlávia Veszelin Djuranovics az új kormányfő Merényletet kíséreltek meg hétfőn Indira Gandhi mi­niszterelnök fia, Szandzsaj Gandhi ellen. Az indiai hírügynökség jelentése sze­rint öt lövést adtak le a képviselőjelölt gépkocsijá­ra. A miniszterelnök-asz- szony fia sértetlen maradt. AP (Telefoto — MTI — KS) Ünnepségek, koszorúzások március 15-én (Folytatás az 1. oldalról.) — Az ifjúság, az új nem­zedék tiszteli és ápolja törté­nelmünk haladó hagyomá­nyait, egyszersmind a jövőbe tekint: milyen lehetőségek állnak előtte, mennyire adot­tak a teljesebb emberi élet, a felemelkedés feltételei? — Tény, hogy hazánkban a társadalmi és gazdasági fej­lődés olyan fokot ért el, hogy megváltoztak az életkörülmé­nyek is. Természetes, hogy mindenki többre vágyik, tel­jesebbé akarja tenni életét. De nem fogadhatjuk el azt a magatartást, amely bizonyos javak és értékek megszerzé­sét, biztosítását és élvezetét mindenek feletti célnak te­kinti. — Szocialista társadalmunk új értékrendet, új életformát, életmódot teremt. Ez a szo­cialista életmód, amely — az aktív pihenésre, az önműve­lésre, a kulturálódásra és a sportra szánt megnövekedett szabad idő mellett — a pél­damutatóan végzett munká­ban, az elkötelezett politikai magatartásban nyilvánul meg, és amely a munkahelyi kol­lektívában, az iskolában és nem utolsó sorban a család­ban telítődik tartalommal. — Népünk és ifjúságunk bizalommal tekinthet a jövő­be. Ehhez alapot ad pártunk politikája, amelynek nyomán nagy eredményeink megszü­lettek. Mi, mai magyar fia­talok, Petőfi és a márciusi if­jak örökösei, magunkénak valljuk ezt a politikát és har­colunk érte, mert megfelel egész népünk érdekeinek, if­júságunk törekvéseinek. Az ünnepi beszédet köve­tően koszorúkkal díszítették az 1848. március 15-i esemé­nyeknek emléket állító már­ványtáblát. Virágokkal díszí­tették az emléktáblát a fő­városi gyárak, intézmények dolgozóinak küldöttei is. Az ünnepségen 1848. március 15-e emlékét idéző szavala­tok, dalok hangzottak el, majd a gyűlés résztvevői — felnőttek és fiatalok — a Kossuth Lajos utcán, a Sza­bad sajtó úton, a Váci utcán és a Piarista kapun át a Március 15-e térre vonultak. Itt Maros Gábor színmű­vész szavalta el Garai Gábor Hazám című versét. Fölcsen­dült a Szózat, s a Petőfi-szo- bor talapzatán elhelyezték koszorúikat a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságá­rak. a KISZ Budapesti és V. kerületi Bizottságának, vala­mint a fővárosi fegyveres testületek és a fiatalok kép­viselői. Az ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget. * A forradalmi ifjúsági na­pe k keretében emlékeztek meg március 15-én a megye minden középfokú oktatási intézményében a 48-as forra­dalomról és szabadságharc­ról. Az emlékhelyeken koszo­rúzások voltak. A középfokú tanintézetekben ezen a na­pon a KISZ-szervezetek sport- és kulturális programokat is szerveztek. Nyárádi Róbert, az MTI tu­dósítója jelenti: A Jugoszláv Szövetségi Képviselőház (Szkupstina) két tanácsa kedden Belgrádban tartott együttes ülésén az ál­lamelnökség javaslatára Ve­szelin Djuranovicsot bízta meg a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnöki tiszt­ségének ellátásával. A kor­mányfő megválasztásával új­jáalakult kormányban más személyi változás nem tör­tént. Veszelin Djuranovics, a képviselőházban tartott be­szédében összegezte a kor­mány előtt álló feladatokat, amelyek közül kiemelte az 1974-ben elfogadott új alkot­mányban foglaltak mielőbbi realizálását, a jelenlegi öt­éves társadalmi és fejlesztési terv mielőbbi teljesítését, összhangban a JKSZ legutób­bi, X. kongresszusán megha­tározott fő célkitűzésekkel. Nagy figyelmet szentelt a je­lenlegi gazdasági nehézségek­nek és velük összefüggő fel­adatoknak. Az új kormányfő hangoz­tatta, hogy Jugoszlávia kül­politikája az el nem kötele­zettségen alapul és „hozzá­járul a világ haladó és de­mokratikus erőinek a béké. ért, haladásért és biztonságért vívott harcához, a nemzetkö­zi viszonyok demokratizálá­sához, a békés egymás mellett élés érvényesüléséhez és a szocializmus győzelméhez.” Rámutatott arra, hogy Jugo­szlávia küzd az imperializ­mus és a gyarmatosítás min­den formája ellen. A belgrá­di találkozó előkészületeivel foglalkozva kijelentette: „Na­gyon jó volna, ha Európa va. lamennyi országa, a helsinki konferencia minden résztve­vője arra törekednék, hogy a jelenleg tapasztalható negatív tendenciák ne érvényesülje­nek és a nyáron megtartásra kerülő tanácskozás eredmé­nyeként a bonyolult és ellent­mondásos európai helyzet a helsinki záróokmányok szel­lemében fejlődjék.” * Veszelin Djuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának új el­nöke 1925-ben született Crna Gorában, a Danilovgrad kö­zelében lévő Martinics nevű helységben. Gimnáziumba és tanítóképzőbe járt, ahonnan 1941-ben, Jugoszlávia meg­szállása után kizárták, mert tagja volt egy haladó jljusági szervezetnek. Ezt követően a Jugoszláv Kommunista Ifjú­sági Szövetség tagjaként har­colt a fasiszták ellen a meg­szállt területen. Az olasz megszállók 1943-ban letar­tóztatták és internálták. Olaszország kapitulációja után kiszabadult és a háború végéig részt vett a népfelsza­badító harcban. 1943-ban tag­jelölt, 1944-től a párt tagja lett. A felszabadulás után, 1947 —48-ban pártiskolát végzett. Ezt követően Titogradban if­júsági vezetőként működött, majd különböző párt- és álla­mi tisztségeket töltött be. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának a VIII. kongresszus óta a tagja. A legutóbbi, 1974. ben megtartott X. kongresz- szuson emellett a KB elnök­ségének is a tagja lett, ki­emelkedő munkásságáért több ízben kapott magas állami kitüntetést. * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Veszelin Djuranovi­csot, a jugoszláv szövetségi kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából. (MTI) Bukarest A földrengés áldozatai A hétfőn este Bukarestben nyilvánosságra hozott adatok szerint a március 4-én pusz­tító földrengés következtében Romániában 11 275-en sebe­sültek meg, 7576-an Buka­restben, 3699-en pedig az or­szág más területein. A kórházakban 2369 sebe­sültet ápolnak, 1500-at Buka­restben, 869-et pedig más ro­mán városokban. A földrengés halálos áldo­zatainak száma 1541; közülük 1391-et Bukarestben, 150-et pedig vidéken azonosítottak. A főváros kórházaiban 157- en haltak meg a földrengés idején szerzett sérülések kö­vetkeztében. AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA egy évvel ezelőtt meg. határozta a tizedik ötéves terv fő irányait, s ügy jellemezte ezt az öt esztendőt, hogy az a hatékonyság és a minőség, a népjólét további emelésének terve. Az ipari termelés növekedése és a rekord gabonatermés, egészében pedig a tervezett és megvalósult nemzetijövedelem­növekedés révén az idén 31 millió dolgozó bérét lehet emelni. Miben rejlik ennek az eredménynek a gyökere? A tudo­mányosan kidolgozott tervben? A tudományos-technikai ha­ladás eredményeinek gyakorlati alkalmazásában? A rugalmas gazdasági vezetésben? A kezdeményezés és a vállalkozókedv ösztönzésében a gyáraktól, egyesülésektől a minisztériumokig, minden szinten? HA CSAK EZEKRE a tényezőkre gondolunk, akkor hét­pecsétes titok marad a tizedik ötéves terv kezdeti sikerének az oka, mert nem elég a korszerű technika és a jól szervezett termelés. Az új társadalom a haladás útját megtisztító új módszerrel vesz; fel a harcot a rutin ellen. A munkaver­senyre gondolok. Az az ember,aki a termelés gazdájának érzi magát, érdekelt annak állandó fejlesztésében. A munkaver­senyben érik el a legkiemelkedőbb termelékenységet, az esz.' köz- és anyagtakarékosságot, ebben fejlődik a tömeges újítás. Csupán két adatot említek: az ötéves terv első esztende­jében a társadalmi munka termelékenységének növekedésével 4 millió ember munkáját takarítottuk meg. Ez pedig a munka­erőhiány körülményei között nem megvetendő ajándék a tár­sadalomnak. A munkások alkotó gondolkodása a termelésbe bevezetett több mint 4 millió 100 ezer újítási, ésszerűsítési javaslatot eredményezett. Az egyéni és a társadalmi érdekegyeztetés megoldásában — ez a munkaverseny egyik erőssége — azt hiszem lényeges mutató lehet „az emberi befektetés”. Joggal elmondhatjuk, hogy az „emberi befektetés” mindig megelőzte a nagyszabású gazdasági beruházásokat az ország iparosításának első, leg­nehezebb időszakától kezdve, amikor zömében írástudatlan, csak a lapáthoz és a talicskához értő tömegek indultak az építkezésekre, napjainkig, amikor atomerőművek, automatika és kibernetika az uralkodó. A MUNKAVERSENY eleinte olyan úttörők nevéhez kap­csolódott, akik elsősorban fizikai erőkifejtéssel és találékony­sággal értek el termelési rekordokat. Ilyen híresség lett a bá­nyászok között Sztahanov, s követői, a sztahanovisták, tyla az automatika korában, amikor ezernyi, fizikai túlterheléssel já­ró és kevéssé termelékeny foglalkozás eltűnt, a munkaverseny is más szintre emelkedett, s a munkástól ma már több isme­retet és mérnöki elgondolást igényel. A verseny mindig olyan mozgalom volt, amelyben a mun­ka termelékenységének emelkedését az ösztönzés növekedése kísérte. Ez az elv ma is érvényes és tökéletesebbé is válik. Az új ötéves tervben jelentősen megnövekedtek a szakszerveft- tek, a vállalatok és ágazatok anyagi ösztönzési lehetőségei, az ösztönzési alapok, a szociális-kulturális intézkedések, a lakás­építés stb. keretei. A tömeges versenymozgalomban azonban, a társadalom szemében éppúgy, mint sok-sok évvel ezelőtt is, a munka er­kölcsi presztízse áll az első helyen. Ezzel teljes összhangot alkot az erkölcsi ösztönzők rendszere — a legjobbak ünneplése a kollektíva gyűlésein, a kormánykitüntetések stb. A nagyméretű termelésnél óriási eredményeket hoz a leg­apróbb munka-, eszköz- és anyagtakarékosság, az önköltség- csökkentés, az újítások alkalmazása. A munkaverseny mind­ezt „alulról” hozza felszínre, s a mozgalom tömeges jellegéből adódóan gyakorlati megvalósításával jelentősen bővíti az álla­mi terv eredményeit. SOK ÉRDEKES adalékot említhetnék az első tervév „em­beri befektetéseiről”, de csak egy adatot idézek: a vállalatok­nál egy év alatt 33 millió dolgozó szakképzettsége növekedett, az egész országban pedig több mint 93 millióan tanultak. így bizonyítja a gyakorlat azt az értékelést, amelyet a XXV. párt- kongresszus adott e tömegmozgalomról: a munkaverseny mélységesen befolyásolja a gazdálkodási gyakorlatot, az or­szág társadalmi-politikai életét és erkölcs; légkörét. FJODOR BREUSZ APN LAPZAR TA PÚJA FRIGYES GÖRÖGORSZÁGBA UTAZIK Púja Frigyes külügyminiszter Dimitri Biciosz külügy- miniszter meghívására március 16-án hivatalos látogatásra Görögországba utazik. (MTI) BUDAPEST Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Szerzői Jog­védő Hivatalának küldöttsé­ge, amely Borisz Pankin el­nök vezetésével március 9— 14. között tárgyalásokat foly­tatott az év végén lejáró ma­gyar-szovjet szerzői jogi egyezmény helyébe lépő új egyezmény tervezetéről, és egyéb nemzetköz; szerzői jo­gi kérdésekről. A RENDŐRSÉG KÉRÉSE Mint jelentettük, március 4-én 14 óra és 14 óra 25 perc között Budapesten, a VIII. kerület, Hungária körút 10/a. szám alatti OTP-kirendelt- ségben ismeretlen tettes — egy 7,62 kaliberű TT pisz-. tollyal — agyonlőtte a kiren­deltségvezetőt és a pénztá­rost. A Budapesti Rendőr-fő­kapitányság és a rendőri szervek széles körű országos nyomozást folytatnak a tettes felderítésére. Többek között megállapí­tották, hogy a bűncselek­mény elkövetése után a tet­tes, aki megsérült, körülbelül 110 ezer forintot vett magá­hoz és elmenekült. A nyomozás során a lakos­ság számos értékes adatot hozott a rendőrség tudomá­sára; ezeket folyamatosan feldolgozzák és pontosítják. A bűncselekmény elköveté­sének időpontjában több olyan személy tartózkodott a környéken, akik további ér­demleges és konkrét adatok­kal segíthetik a nyomozást. A rendőrség kéri azok jelentke­zését, akik az alábbi három személyt felismerik: — Egy 30 év körüli, 170— 180 centiméter magas, erős, kisportolt testalkatú, széles vállú, erősen göndörödő, őszülő fekete hajú férfit, aki térdig érő fekete bőrka­bátot, sárgásbarna — spicc alakban kivágott nyakú — pulóvert viselt; — Egy 30—35 ' év körüli, 165—175 centiméter magas, jó megjelenésű, közepes test­alkatú, ovális arcú, sötétbar­na hajú férfit, aki sötét­szürke télikabátban, barna nadrágban, sötétszürke, kes­keny karimájú kalapban volt; — Egy 25—30 év közötti, 165—170 centiméter magas, átlagos testalkatú, dús, jobb­ra, balra fésült sötétbarna hajú, sovány, hosszúkás be­esett arcú férfit, akinek vastag ívelt, szájsíkig érő ba­jusza van és sötétszürke szö­vetkabátot viselt; A rendőrség kéri a jelent­kezését : — Egy szőke hajú nőnek, aki nagykabátját vállára te­rítve viselte és akinek tár­saságában 165—170 centimé­ter magas, 40—50 év körüli, zömök testalkatú, szürke ka­bátos, hosszirányban benyo­mott, sötétszürke színű, kes­keny karimájú kalapot viselő férfi volt; — Egy 14—15 év körüli fiúnak, aki egy közeli tele­fonfülke előtt egy férfitól a pontos idő iránt érdeklődött; • — A közeli szervizúton par­koló szürkéskék színű Zsiguli, vagy Fiat—124 Combi veze­tőjének, aki a kocsi csomag­terében rakodott; — A Ciprus utca kereszte­ződéséhez közel elállt ZIL tehergépkocsi 30 év körüli, rö­vid szőke hajú, fehér bőrű, hosszúkás arcú, feltűnően so­vány testalkatú vezetőjének; — A kirendeltség előtt nap­közben többször is elhaladt szürke színű M—24 típusú Volga két vagy három fiatal­ember utasának; — Egy szürke színű Skoda S—100 típusú személygépko­csi 28—30 éves, kb. 175 centi­méter magas, rövid barna hajú, sovány termetű, szürke öltönyt és mikádó kabátot vi­selő vezetőjének, aki kocsijá­ból kiszállva délelőtt 11 óra­kor az OTP-kirendeltségben átutalási ügyben kért felvilá­gosítást. A rendőrség kéri mindazo­kat, akik a személyleírás alapján a személyeket felis­merni vélik, illetőleg a bűn- cselekménnyel összefüggésbe hozható adatokról tudnak, ér­tesítsék a Budapesti Rendőr­főkapitányságot a 07-es tele­fonszámon, illetve bármely rendőri szervet vagy rend­őrt. (MTI) Merényletkísérlet Indiában

Next

/
Thumbnails
Contents