Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 49. szám. ÁRA: 1,— Ft 1977. február 27., vasárnap Mai számunkból SALIMA ’77 (2—3. old.) MADOCSAI ASSZONYOK (3. old.) CSATANGOLÄSOK CHARLEYVAL (5. old.) ELKÉSZÜLT A RANGLISTA (6. old.) SELYEMFESTÉS (4. old.) Zárszámadások után megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben befejezéshez közelednek a zárszámadó közgyűlések. Azt, hogy megyénk tsz-ei miből mennyit tettek az asztalra~1976-ban, ezután számítják majd ki a szakemberek. Annyit azonban már most is tudunk, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés terme­lése országosan 3 százalékkal csökkent 1975-höz képest. Tolna megye 71 tsz-e közül 24-ben jónak mondható, 10-ben gyengébbek az eredmények, szanálási eljárásra egyedül Felsőnánán kerül sor. Lapunkban rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat a zárszámadó közgyűlésekről. Mindenhova eljutni nem állt módunkban, de törekedtünk arra, hogy — ha csak vázlatosan is —, hírt adjunk nemcsak a legjobbak, ha­nem a nehézségekkel küszködök gazdálkodásáról is. Jól tudjuk; egy-egy szövetkezet éves munkája objektív és szubjektív körülményeken múlott, s múlik a jövő­ben is. Tetszik, nem tetszik, az időjárást, mint a gaz­dálkodás eredményét egyelőre még befolyásoló ténye­zőt, egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sok tsz-ben veszteség származott a gyakori géphibák­ból, nem mindenütt fejtették ki hatásukat a vegysze­rek, de például vetőmagból sem mindig azt kapták, amire számítottak. Tapasztalhattuk, hogy azok az üze­mek, amelyek rendszerben termelnek, könnyebben hozzájutnak a szükséges eszközökhöz, mint azok, ame­lyek nem tartoznak rendszerhez, vagy éppen nem a legjobban bejáródott termelési rendszert választották. Két egyforma tsz-t keresve sem találni a megyé­ben. Jó volt hallani a közgyűléseken, hogy a népgaz­dasági igényeket szem előtt tartva milyen hallatlan tenniakarással keresik a szövetkezetek tagjai, vezetői a helyi adottságoknak megfelelő termelési módot. A gyenge, de jó takarmánytermő területeken gazdálkodó tsz-ek elsősorban az állattenyésztést kívánják fejlesz­teni, míg a zsíros talaj az iparszerű növénytermesztés­nek kedvez. Régi igazság: a gazdálkodás szerkezetét a több évtizedes termelési tapasztalat diktálja. A fejlett mezőgadasági technika, a kemikáliák szakszerű fel- használásával sem tudják például a 12—14 aranykoro­na-értékű föld termőképességét lényegesen megváltoz­tatni, s azt a termésátlagot produkálni, ami a jó minő­ségű talajon megszokott és természetes. Sokszor halljuk: a termésátlagok, a hozamok tekintetében indokolatlanul nagy a szóródás a megye mezőgazdasági üzemei kö­zött. így igaz. De ha az elért eredményeket vizsgáljuk, elsősorban azt tartsuk szem előtt, hogy az adott szö­vetkezet önmagához képest mennyivel jutott többre egy esztendő vagy tervciklus alatt. Várongon az egy tehén­re jutó tejtermelés az elmúlt évben 25 literrel emel­kedett; igaz, az alap 2408 liter volt. Lehetett volna több is? Minden bizonnyal. Nagydorogon, ha csupán a tej­termelés emelkedését nézzük, már látszik, hogy milyen gyorsan és türelmetlenül igyekeznek elrugaszkodni a nyugvópontról: 1205 literről 1962 literre emelkedett egy év alatt a tehenenkénti tejhozam. A gazdálkodást visszahúzó külső tényezőkre hivat­kozni — noha tudjuk, hogy léteznek — kézenfekvő és kényelmes. A zárszámadási beszámolók között szeren­csére kevés olyan akad, ami a csapadékeloszlás milli­métereire hivatkozva magyarázza, hogy mi miért nem sikerült. Az előző év gazdálkodását elemző beszámolók többsége inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy me­lyik munkaterületen kinek és milyen módszerekkel lehet, sőt kell még jobb eredményeket elérni. Néhány közgyűlésen fárasztóan soknak tűnt a szám, az adat. A tagság egy része nemigen tudta hova tenni a közgazdasági meghatározásokat, de valljuk be bátran azt is, hogy milliós tételekben megtanulni gon­dolkodni, nem megy egyik napról a másikra. A hozzá­szólók közül többen elmondták: „A számokhoz igaz, nem nagyon értünk, de a magunk bőrén érezzük, hogy a vezetőség igyekszik jó helyre tenni a forintot.” Pár évvel ezelőtt a hozzászólások zöme, ahogy mondani szoktuk: „széna-szalma” magánügy volt,'amit brigád­gyűlésen, személyes beszélgetések alkalmával néhány szóval, egy-két mondattal is el lehet intézni, örven­detes, hogy a közgyűlések felszólalói — még ha olykor éles hangon bíráltak is — a fegyelmezett, összehangolt munka, vagyis a közös ügy érdekében szóltak. Az ön­kritikus jobbító szándékú felszólalások jellemezték az idei zárszámadó közgyűléseket, örülni lehet annak is, hogy a sokszor bizony akadozva, dadogva megfogalma­zott kérdésekre a választ így kezdte a szövetkezet ve­zetője: „Tudom mire gondol, tudom, mire célzott.” A hajnalig tartó zárszámadási mulatság ki- -----------------—------------- ment a divatból, ma már nem sz okás. Mégis: azok az emberek, akiknek tavasztól ta­vaszig a föld adott munkát, a zárszámadás napján ün­nepi hangulatban telepedtek a vacsoraasztal köré. D. VARGA MARTA Púja Frigyes Nagy-Britanniába utazik Púja Frigyes külügyminiszter a brit kormány meghí­vására február 27-én hivatalos látogatásra Nagy-Britan­niába utazik. (MTI) Dr. Bíró József vietnami tárgyalásai Vízitársulás A Vietnami Szocialista Köztársaságban tartózkodó dr. Bíró József, a Magyar Népköztársaság külkereske­delmi minisztere látogatása során megbeszélést tartott Dang Viet Chau külkereske­delmi miniszterrel a két or­szág külkereskedelmének időszerű kérdéseiről. Megvizsgálták, hogy a köl­csönös előnyök alapján ho­gyan növelhetők az áruszál­lítások és hogyan bővíthető a két ország között a terme­lési kooperáció. Ennek kere- téoen külkereskedelmi mi­niszterünk meglátogatta Ha­noiban és Ho Si Minh-város- ban a vietnami export áru­ajánlatát bemutató kiállítást és megtekintett több üze­met. Dr. Bíró Józsefet vietnami tartózkodása során fogadta Nguyen Duy Trinh minisz­terelnök-helyettes, a Viet­nami Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a kb titkára. Külkereskedelmi miniszte­rünk vietnami tárgyalásai­nak befejeztével tovább uta­zott a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságba. Q svájci külügyminisztérium főtitkárának látogatása Dr. Albert Weitnauer, a svájci külügyminisztérium főtitkára február 22—26. kö­zött hivatalos látogatást tett Budapesten. Tárgyalásokat folytatott Rácz Pál külügy- minisztériumi államtitkárral, és Nagy János külügyminisz­ter-helyettessel a magyar— svájci kapcsolatokról, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Dr. Al­bert Weitnauert fogadta Pú­ja Frigyes külügyminiszter, dr. Szalai Béla külkereske­delmi államtitkár, és Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke. (MTI) Kétszázötven munkahelyen MEZŐGAZDASÁGI ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok, nagyközségi ta­nácsok, vállalatok képviselői tanácskoztak azon a taggyű­lésen, amelyet a héten tar­tott a Szekszárd—Paksi Vízi­társulat. A vízitársulás előző évi munkáját Pataki László igazgató elemezte. Mint elmondotta, a Szek­szárd—Paksi Vízitársulat 1976-ban két, azondg profilú üzem egyesülése révén jött létre. Az egyesülést megala­pozó döntés helyesnek bizo­nyult, az átállás nem jelen­tett törést az üzem munká­jában, a kitűzött feladatok­nak csaknem teljes egészé­ben eleget tettek. A tavalyi év aszályos időjárása a me­zőgazdasági termelésnek nem kedvezett, a vízitársulásnak viszont igen; a száraz talajon maximálisan ki tudták hasz­nálni a gépek teljesítőképes­ségét. A termelési tervet elő­ször 60 millió, majd 65 mil­lió forintban határozták meg, s ezt november végére teljesítették is. A mérleg mu­tatói azt bizonyítják, hogy a társulat az egyesülés évében eredményesen gazdálkodott: a tervet 109,4 százalékban teljesítették. Mindez a ter­melőerőik koncentrációjának, a géppark jobb kihasználá­sának, a fegyelmezett, szer­vezett munkának az ered­ménye. A társulásnak 68 tagja van; közülük tavaly negy­venegyen rendeltek meg kü­lönböző jellegű beruházási és fenntartási munkákat. Feladatuk többek között víz­folyások kiépítése, fenntar­tása és kezelése, de tervez­nek és kiviteleznek belvíz- csatornákat, mezőgazdasági, talajvédelmi és talajvíszint- szabályozási munkákat, alag- csöveznek, forgatják a talajt, föld- és mélyépítési munká­kat is vállalnak. Tavaly igen sok tennivaló adódott a pak­si járásban: az itt végzett munkák értéke összesen 28 millió forintot tett ki. Melio­rációs munkát végeztek Bá- taszéken, Dunaszentgyör- gyön, Dunaföldváron, Szek- szárdon, Bátán s a társulás nevéhez fűződik a parásztái bukógát és a szekszárdi öv­árok építése is. A fenntartá­si munkák közé sorolható többek között a sárpilisi árok, a Lányka, a Lajvér patak, a Mágyva csatorna rendezése. Az elmúlt évben több újszerű — az alaptevé­kenységbe nem tartozó — munka is adódott: tuskó- kitermelés, igen mély altalaj- javítás, tófenntartás. Az igé­nyeket, főként a speciális gépek hiánya miatt mara­déktalanul kielégíteni nem tudták. A SZEKSZÁRD-PAKSI VlZITÁRSULAT az ország­ban a hasonló profilú üze­mek sorában a legnagyobbak közé tartozik; éves termelése csupán a sellyei társulásnak nagyobb. Az üzem az elmúlt évben 250 munkahelyen dol­gozott, a munkákat időben és jó minőségben elvégezték. Az intézőbizottság a társu­lás ez évi termelési tervét 65 millió forint értékben hagyta jóvá. Ebben az évben sor ke­rül többek között vízfolyá­sok felújítására, rekonstruk­cióra, több helyütt meliorá­cióra, építési, szerelési és felújítási munkákra. Harcok Dél-Libanonban Bint Dzsbeil dél-libanoni város külső kerületeiben ádáz harc folyik a támadó jobboldali keresztény fegy­veresek és a mohamedánok lakta város baloldali védői között — jelentette szomba­ton az AP. Az elmúlt 24 órában leg­kevesebb 28 személy vesz­tette életét, további 60 pedig megsebesült a Bint Dzsbeil és a közeli Taire falu körüli csatározásokban. Egy palesztin szóvivő kö­zölte, hogy Izrael tüzérségi fedezetet nyújt a jobboldali fegyvereseknek a Bint Dzsbeil környékén és a Hermon-hegy lábánál fekvő Arkub térségében végrehaj­tott támadó akcióikhoz. Libanoni kormányforrások szerint lehetséges, hogy Bejrút az ENSZ-hez fordul segítségért és kérni fogja, hogy a világszervezet irá­nyítson „kéksisakosokat” a dél-libanoni határövezetbe. Szárkisz elnök is ilyen meg­oldási formulát indítványo­zott a déli országrész képvi­selőivel pénteken folytatott megbeszéléseken. Ha ilyen értelmű döntés születik, ak­kor Libanon az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának rendkí­vüli ülése elé terjeszti majd kérését. Az elgondolást a libanoni konzervatív erők helyeslés­sel fogadták, a palesztinaiak azonban még nem reagáltak rá. Dalmand fényei Javul a közvilágítás Dalmandon. Ebben az évben 30 higanygőz- és 70 hagyományos lámpatestet szerelnek fel a település utcáiban a DÉDÁSZ szakemberei. Képünkön Baksa Sándor hálózatszerelő brigádjának tagjai munka közben. /4, CT,

Next

/
Thumbnails
Contents