Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
1977. február 26. 'imÉPUJSAG 3 Eredményes esztendő - még nagyobb feladatok • négy község — Szakcs, Lápafö, Várong és Nak — tanácselnökéről, Bö- dő Lajosról igazán nem lehetne állítani, hogy halk szavú ember. Bárki intéz hozzá kérdést, határozott és megalapozott választ kap. Két ügyet kellett elintéznie mindennapos fogadóórái egyikén, mielőtt a játé- | kos kérdésre: „Ha lennének jó tündérek, mit kívánna a köznek?” — válaszolt volna. Az első kívánsága: — vízmüvet 20 millióért Szakosra — olyan hirtelen szaladt ki a száján, hogy nyilvánvaló; mindennapos gondja ez. A terveket a Baranyaterv szállítja márciusban. A Szé- kesféhérvári Vízügyi Igazgatóság és a megyei tanács ígért támogatást, de a szak- csi vízmű építése a megye V. ötéves tervében nem szerepel. A társulatot azért meg lehet alakítani. Március 11- én lesz falaugyűlés, ahol megbeszélik a lakossággal, vállalkozzanak-e vízmű építésére? Hogy ez a kor követelménye, az nem kétséges, de a terület vízszegény, két kút van, a székesfehérváriak csak akkor segítenek, ha fúrnak egy harmadikat is, különben nem lehet a házakhoz bevezetni a vizet. A hozzájárulás összege nem lesz alacsony. Aparhanton például tizenötezerbe került háztartásonként. A vízműépítés mellett szól az is, hogy a község vize kóli bacilussal fertőzött. Kell a jó.ivóvíz. — Miért nem készült vízmű a hatvanas években, mikor még jóval olcsóbb volt? — Az elődeimet nincs értelme bírálni, és az sem biztos, hogy akkor jobban jártunk volna, mert nem lenne művelődési ház. Kocsolán tíz éve gyűjtenek rá, most mégsem lesz, mert az is sokba kerül, a régi épületet pedig már eladták az ÁFÉSZ-nek. A második kívánság; lakás, ha már kívánni lehet, akkor húsz darab. * — Ez még nagyobb álom, mint a vízmű. A tanács dolgozói közül négy Nakról, egy pedig Lápafőről jár be dolgozni. Fél ötkor hazamennek, utána már semmit nem lehet szervezni, intézkedni. Az viszont előny, hogy amit a társközségben hallanak, azt másnap már intézhetik is. Az elmúlt három évben 11 házat vásároltunk meg a faluban. Felszámoltunk egy telepet és fizikai dolgozó, nagycsaládosokat juttattunk emberi lakhelyhez, különböző kölcsönformák segítségével. Kölcsön most is lenne, csak üres ház nincs több. Hetvenkilencben lehet majd építeni egy tanácsi szolgálati lakást. A harmadik kívánság; nyolc kilométer út, a falun belül, és Nakon csináltassa meg végre a KPM a téesz- iroda és az óvoda közötti megsüllyedt úttestet. ígéret van már évek óta. Szakcson sok a gépkocsi. Két család már elköltözött, mert nem tudták használni az autójukat. Valami realitása azért ennek a kívánságnak is van. Az Árpád utcaiak a választókerületi gyűlésen családonként 2500 forintot ajánlottak fel, hogy legalább egy sárrázó réteget kaphasson az utcájuk. A megyei tanács végrehajtó bizottságához terjesztették fel a kérést. Válasz még nem érkezett. Azzal a tanácselnök is tisztában van, hogy amíg Szekszárdon és Dombóváron lesznek sáros utak, addig Szakcson is, de a lakosság igénye ettől függetlenül és addig is jogos. Aztán ravaszkásan visz- szakérdez. — Kívánni se lehet többet, csak hármat? A negyedik kívánság az, aminek valóságalapja a legtöbb. Nem is kérés ez felsőbb szervekhez, és a „jó tündérhez”, de kérdés az előbbiekhez. Három évvel ezelőtt a végrehajtó bizottság döntött a művelődési ház és az iskola összevonásáról, amit azóta sem lehetett végrehajtani. Az iskola egyik pedagógusa lenne a művelődési ház körzeti igazgatója. Az igazgatónak szolgálati lakás épült, az említett pedagógus ott lakik. Ha összevonnák a két intézményt, szolgálatilag is maradna a helyén, mint köz- művelődési igazgatóhelyettes. Az ürügy, amiért nem lehet az összevonást végrehajtani az, hogy 1200 forint béralap hiányzik. A dologban az a legérdekesebb, hogy 1200 forint tiszteletdíjért ugyanez a tanár a művelődési ház jelenlegi igazgatója. legújabb ígéret szerint fl szeptember 1-ével le- Pp|i: hét megszervezni a kö- ’ zös intézményt. Párt- határozatok kimondják, köz- művelődési törvény van. Az oktatás és a közművelődés kapcsolatát mélyíteni kell, mert célszerű. A községben a feltételek adottak, érthetetlen az ingadozás. Bödő Lajos lehet, hogy élesen fogalmazott — egy közmondást idézve —, de igaza van: „Nemakarásnak nyögés a vége”. IHÁROSI IBOLYA A földtulajdon és a földhasználat időszerű Halász Péter, a MÉM Országos Földügyi é^ Térképészeti Hivatalának vezetője pénteken tájékoztatta az újságírókat a földtulajdon és a földhasználat időszerű kérdéseiről, s az idevonatkozó új szabályozósról. Az 1977. január 1-én életbe lépett rendeletek. rendelkezések célja az állami és a szövetkezeti földtulajdon erősítése, a nagyüzemileg nem hasznosítható földek megművelésének elősegítése, továbbá az 1967. évi földtörvény összehangolása a hatályba lépése óta megjelent más (ingatlannyilvántartási, hasznosítás, földrendezési, földfelajánlási) jogszabályokkal. Az állami földtulajdon erősítését szolgálja, hogy a termelőszövetkezeti használatban lévő állami föld 1977. január 1-től nem kerülhet szövetkezeti tulajdonba. A jövőben a termelőszövetkezeti használatban lévő belterületi földet is csak az állam javára lehet megváltani, s a belterületi föld a jövőben csak az állam tulajdonába ajánlható fel. A szövetkezeti földtulajdon védelme érdekében a tsz a tulajdonában lévő földjét a jövőben csak szocialista szervezet részére ruházhatja át. Egyidejűleg hatályát vesztette az a rendelkezés, amelynek alapján a tsz használatában, de kívülállók tulajdonában lévő belterületi és zártkerti földet mentesíteni lehet a kötelező megváltás alól. Hasonló meggondolásból a szövetkezeti földhasználat zavartalansága érdekében tiltják meg az új jogszabályok a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok tulajdonában lévő, de a szak- szövetkezet érdekeltségébe tartozó, nem személyi tulajdonú földek elidegenítését. A jogszabályok arra kötelezik a tsz-eket, hogy valamennyi földjüket megműveljék. Ez a kötelezettség a nagyüzemileg nem hasznosítható földjeikre is vonatkozik. Ezért, ha a tsz a tulajdonában lévő földjét sem nagyüzemileg, sem háztáji vagy illetményföldként, sem tagjai vagy alkalmazottai részére való tartós használatba adással nem tudja hasznosítani, azt térítés nélkül állami tulajdonba kell venni, és hasznosítás végett tanácsi kezelésbe kell átadni. Az önkéntes földcserékről, a földrendezésekről és a földfelajánlásról szóló 1976. évi törvényerejű rendelet és végrehajtási utasítása lehetővé teszi, hogy a mező- és erdőgazdasági üzemek és más gazdálkodó szervezetek földjeit az érdekeltek megegyezése alapján kicseréljék; ha a földcserében nem tudnak megegyezni, de a széttagolt földek összevonása népgazdasági érdekből indokolt, akkor a földrendezést hatósági közreműködéssel is végre lehet hajtani. kérdései 1977. január 1-től az állami és a szövetkezeti földek állampolgárok részére való eladásának megtiltásával egy időben a tartós földhasználat bevezetésével lehetővé teszik a nagyüzemi művelésre nem alkalmas földek hasznosítását. • Az utóbbi időben mind több érdeklődő fordul a különböző szervekhez olyan kéréssel, hogy hol, mikor és miként lehet állami földet tartós használatra kapni. Akik ilyen földeket kívánnak tartós használatba venni, kérelmükkel írásban a lakóhelyük vagy az érdeklődésüknek megfelelő községek, városok tanácsaihoz forduljanak. A téesztagok és alkalmazottak igényüket a téesz vezetőségéhez nyújthatják be. Budapesten a földeknek csak rövidebb időre való haszonbérbe adására van lehetőség. (MTI) Összevont beszámoló taggyűlés az atomerőmű-építkezésen Döntő szakaszába érkezett a paksi atomerőmű-építkezés: az idei év munkáján pontosabban az építőipari teljesítményen múlik, hogy az első reaktort 1980-ban üzembe lehet-e helyezni. 1978. január 1-től ugyanis indulnia kell a szerelésnek a főépületben, ez év első félévének végére szerelésre készen kell hogy legyen a vízlágyító, és még jó néhány határidő az idén jár le. A feltételek egy része ezekhez biztosítva van, a többit folyamatosan kell megteremteni. Ilyen helyzetben adott számot a hét alapszervezetet tömörítő összevont pártvezetőség egyévi munkájáról és szabta meg az idei tennivalókat. Mit tettek a párt- szervezetek, a pártvezetőség az elmúlt évben az építkezésen a termelésért, a dolgozók politikai neveléséért, és mit szándékoznak tenni az idén. És itt nemcsak a meglévő erőkkel kell „gazdálkodni”, hanem számítani új alapszei;vezetek megalakulására is. A beszámoló — amit Hegedűs György pártvezetőségi titkár tartott — és a vita, valamint a járási pártbizottság értékelése azt állapította meg, hogy eredményes munkát végeztek az építkezés kommunistái 1976-ban. Az itt dolgozó vállalatok „hazulról” hoztak egy „magot”, a dolgozóállomány egy részét, azonban minden vállalatnak helyi munkaerő- forrásból kellett a kereteket feltölteni. E téren sokat tettek a pártszervezetek az építőgárdák összekovácsolásáért. A pártvezetőség folyamatosan segítette a szervezeti élet kialakulását. Egy évvel ezelőtt elfogadott cselekvési programját is végrehajtotta, önkritikusan állapította meg azonban azt is a beszámoló, hogy a határozatok megvalósítása nem volt mindig következetes, de azok többsége több évre szól, ezután is elő kell venni őket. Ugyancsak javítani kell a reszortmunkán, a pártvezetőség reszortfelelősei tartsanak jobb, élőbb kapcsolatot az alapszervezetek vezetőségeinek megfelelő reszortosaival. Jó volt a KISZ pártirányítása, azonban itt is nőnek a feladatok, különösen azért, mert az építkezést KlSZ-építke- zéssé nyilvánították. A pártvezetőségnek és az alapszervezeteknek az eddiginél is jobban kell segíteniük a KISZ munkáját. Van egy pontja a cselekvési programnak, amely szerint minden vállalat készítse el munkaerő-mérlegét, vegye figyelembe a gépesítés helyzetét és lehetőségeit és így szervezetten történhessék a munkaerő-átcsoportosítás. Ezt a vállalatok többsége elvégezte, azonban néhány nem, ezeket számon tartják és ez évben kell elvégezniük, amit tavaly elmulasztottak. Az ez évi cselekvési programot is a taggyűlésen fogadták el. Van néhány új vonása is a tavalyihoz képest, mint például a pártvezetőség ellenőrzési tevékenysége kiterjed az idén az itt dolgozó alvállalkozók helyzetének elemzésére is. Kapcsolatot építenek ki a novovoronyezsi atomerőmű pártszervezetével, tapasztalatcsere céljából. Az idén kell létrehozni az építkezésen a nőbizottságot és a lakótelepi népfrontbizottságot. A nőbizottság már alakulóban van, az utóbbira később kerül sor. A vitában hangzott el többek közt, hogy szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a nagyközségi pártbizottsággal és a tanáccsal, hiszen sok egyéb mellett közös feladat a várossá fejlődés elősegítése is. A vitában vetődött fel az is, hogy az ifjúsági parlamentek fórumán elhangzottak közt nem mindegyikre kaptak a kérdezők érdemi választ. Ezt megvizsgálják, és ha igaz, intézkednek. Egységesen foglalt állást a taggyűlés amellett, hogy a pártvezetőségnek, az építkezés közel másfél száz kommunistájának minden erőt arra kell összpontosítania, hogy az idei építési — és a már ez évben megkezdődő szerelési — előirányzatok teljesüljenek. A Magyar Hajó. és Darugyár óbudai gyáregységében az idén is folytatják a külföldi piacokon jól bevált tolóhajók, valamint a tengeri önjáró úszódaruk gyártását. A szovjet exportra' készülő berendezésekből ez évben 7 új típusú, nehézolaj üzemelésű tolóhajót (a képen) és 6 víz- sugármeghajtású tengeri önjáró úszódarut gyártanak. A főszakács NEM ÁRULOK el titkot, ha elmondom, hogy tanácsadóim száma nem kicsi. Ugyanis, ha valamely kérdés, ről írni akarok, nem restellek bekopogni a téma legjobb ismerőjéhez. így aztán a közgazdászok, a lótenyésztők éppen úgy tanácsadóim sorába tartoznak, mint Hídvégi János, a Tolna megyei vendéglátóipar doyenje. Tőle tudom: Schrick János, szakács az utóbbi tíz év legképzettebb, ebből következik: legjobb fiatal szakácsa. János bátyámnak elhihetem, ezt a közlést kinyilatkoztatásnak is fölfoghatom, hiszen közel húsz éve tanítja a fiatalokat a vendéglátásra, és öt évtizeden át talpalt az asztalok körül, szolgálta a vendégeket, ő még szolgálatnak tartja nyugdíjas éveiben is a mun. kát, hiszen itt a szó igazi értelmében kiszolgálják a vendéget. A fiatalember tolnai születésű, és a szekszárdi ételbárban főszakács. Nemrég szerelt le a katonaságtól, őrmesterségig vitte. Nagyobb alakulatnak volt a főszakácsa. Ez nem érdem, hiszen tudunk olyan katonaszakácsokról, akik előtte lakatosok voltak, és jól állták meg helyüket. Itt egészen másról van szó. Az M. városban lévő katonai egység konyhájáról a menázst a régen leszerelt katonák is dicsé, rik, akik pedig már az anyjuk főztjét eszik a házi tűzhely mellett. — Soha nem arra törekedtem, hogy a laktanyában a katonák hazai kosztot kapjanak, ez lehetetlenség. ízeset, jót, választékban bővelkedőt. Nálam nem volt az műsoron, hogy például minden hétfőn az ebéd babgulyás, kedden mindig kifőtt tészta. Szeren cséré jó mesterem volt, olyan recept volt a katonasapkám alatt, hogy csak nézlek feletteseim, amikor előálltam az étlappal. Azt kérdezték: ezt meg tudom esi nálni abból a pénzből, ami eddig is kevés volt? Kérem, minden ebéd háromfogásos volt. Palacsinta? Nem volt téma. Még szekszárdi tál is került a katonaasztalra. Sütemények, kelt tészták. Yál. togattam az étlapot. A rántott csirke ritka étel a katonaságnál, nálunk rendszeres volt... Hagyjuk a sereget, elégedjünk meg azzal, hogy Schrick Jancsi őrmesterként szerelt le, s most elém tesz az ételbár pultasztalára különlegességeket: bugaci ételt, cse- vapcsicsát. Francia saláta, aszpikos hús, frissen sült virsli, rostélyos, tojás rántotta. Az üzlet szép és tiszta. Találóbban: gusztusos. Ez az épület sokféle vendéglátóipa- ri üzemegységnek adott már helyet. Emlékezem még arra, amidőn a tükör előtt muzsikált Szegedi Nővé Pista, s arra is, amikor kiszorult a prímás a köpködővé züllött vendéglő lépcsőjére. Aztán amíg buszmegálló volt itt, a söntések váltották egymást — egyik évben a sarokban, másikban középen volt a pénztár ... Most áll az ételbár. Sokat kell utazni, mire hasonlót talál az ember. És úgy vélem, a főszakács révén máris megfogták a vendéget: azt aki tiszta környezetben, olcsón, s jót akar enni. Gyorsan persze, nem húszperceket várva egy levesre, meg a rántott húsra. Az ételbár egyhetes. A negyedik napon elérték a korábbi büfé ételforgalmát. A főszakács mindennap, az egy hét folyamán reggel hatkor kéz. dett és este kilenc órakor fejezte be a műszakot. AMINT tapasztaltuk, és gondolom mások is, megérte a vendéglátósok sok fáradozása, és dicséret az olyan embereknek, mint a fiatal főszakács: tudunk Szekszárdon is magas színvonalon ellátni vendégeket. — Pj. — Gk. — Schrick János föszakács
