Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

1977. február 25. Képújság 5 POLGÁRI VÉDELEM A kollektív védelem módszerei A politikai helyettesek szerepe 1977. év fő feladata a szakszolgálati alakulatok felkészültté' gének szilárdítása ____________________ A lakosság életének, anya­gi javainak és a város védel­mének az ellenség fegyverei­nek hatásai elleni megszer­vezése a fegyveres küzde­lemmel egyidős. A hadmű­vészet története, ezen belül a második világháború, va­lamint a koreai, a vietnami és a közel-keleti háborúk tapasztalatai arra is rámu­tatnak, hogy megjelenésük­kor abszolutizált fegyverek ellen is lehet védekezni, pusz­tításuk mérvét csökkenteni, ha időben, tudományos meg­alapozottsággal, és megfelelő intenzitással felkészülnek er­re. Várható ellenségeink nem titkolják, hogy hadászati cél­jaik elérése érdekében fel­használni tervezik a korsze­rűsített hagyományos fegy­vereket, és ezekkel együtte­sen az összes tömegpusztító eszközt, az atom-, a vegyi, a biológiai fegyvert. Ezen esz­közökkel tömeges csapást terveznek országunkra, min­denekelőtt a politikai, admi­nisztratív és gazdasági köz­pontokra, hogy ezáltal a há­ború első perceiben megbé­nítsák a szervezett állami életet. A hátország és ezen belül a lakosság védelmének meg­szervezése során számolni kell azzal a közvetett hatás­sal is, amely annak révén jön létre, hogy az ellenség folyamatosan csapásokat mér a fegyveres erők különböző csoportosításaira és így azok tevékenységétől függően az ország különböző részein élő emberek és az ott lévő anya­gi javak is közvetlen ve­szélybe kerülnek. A MŰSZAKI VÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSA Egy agresszió esetén a Var­sói Szerződés tagállamai el­len minden fegyverfajtát és rendszert terveznek felhasz­nálni. A legfontosabb szere­pet természetesen a nukleá­ris fegyvereknek szánják. Ebből következik, hogy a Magyar Népköztársaság pol­gári védelmi szervezetét, technikai felszerelését, vala­mint a lakosság kollektív és egyéni védelmi lehetőségeit is ilyen irányban kell első­sorban fejleszteni. E mellett nem szabad a felkészülés so­rán figyelmen kívül hagyni, hogy a háború kezdődhet csak hagyományos fegyve­rekkel, melyeknek pusztító hatása a II. világháború óta jelentősen megnőtt. Napjaink tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a lakosság nagy tömegeinek még a ha­gyományos fegyverek kor­szerűsített változatai elleni műszaki védelme is csak hosszú évek, sőt évtizedek tervszerű és célirányos mun­kája révén oldható meg, az építési idő az anyagszükség­let, valamint a pénzügyi fe­dezet nagysága és annak népgazdasági kihatása mi­att. A rakéta-atomfegyverek­kel és más tömegpusztító eszközökkel vívott háború­ban a hátország döntő jelen­tőségűvé, hadászati tényező­vé vált. Éppen ezért a fegy­Dombóvárott polgári vé­delmi napot tartottak, ame­lyen az időszerű tennivalók­ról tárgyaltak a város és a város környéki községek pv­és gazdasági vezetői. Árvái József, a városi pv- parancsnokság politikai he­lyettese a politikai munka jelentőségéről, fontosságáról tartott előadást. Magyarszéki Endre, a propagandabizott­ság vezetője az 1977. évi pro­paganda-feladatokat ismer­tette; azt, hogy a kiképzést, felkészítést hogyan alapozza meg a propagandamunka. veres erők felkészítésével egyidöben napirenden kell tartani mindazon intézkedé­sek és rendszabályok meg­valósítását, amelyek poten­ciális ellenségeink atomcsa­pásait követően is biztosítják a túlélést, a szervezett álla­mi élet fenntartását, a gaz­dasági élet, a termelés folya­matos vitelét és nem utolsó sorban a lakosság és anyagi javak megóvását. Minden intézkedés célja végső fokon az emberi élet védelme. Nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy az országvédelem rendszerében rendkívül fontos helyet fog­lal el az anyagi javak és esz­közök védelme is. Egy eset­leges újabb világháború so­rán a rakéta-atomfegyverek, valamint a biológiai vegyi fegyverek különböző hatásai által az egész ország terüle­te veszélyeztetett, így gya­korlatilag az egész ország la­kosságának — köztük a ki- telepítetteknek és a terme­lésben részt vevőknek — vé­delméről gondoskodni kell. A műszaki védelem fokát a várható veszélyeztetettség mértékével arányosan, köz­pontilag kell meghatározni. Az ország lakossága védel­mének biztosítása érdekében minden lehetséges eszközt és módot fel kell használni. Egy esetleges támadás során ter­mészetesen kialakulhatnak váratlan helyzetek, de a tö­megpusztító fegyverek hatá­sai és veszélyeztetettség mértékének mérlegelése alap­ján meg lehet határozni a védelem alapvető módjait, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a felkészült­séget, olyan pozíciót teremt­senek. amely alkalmassá te­szi a lakosságot a polgári vé­delmi feladatok ellátására, képessé teszi az embereket az élet újraindítására, a leg­elemibb életfeltételek biz­tosítása utján. A VÉDELEM ALAPVETŐ MÓDJAI: — Távolsági védelem. A távolsági védelem alatt az elsősorban veszélyezte­tett városok dolgozóinak, la­kosainak a varoson kívüli helységekbe telepítését ért­jük. Ezáltal elérhető, hogy kivonjuk őket a nukleáris fegyverek közvetlen hatásai alól, s egyúttal bázist képez­zenek a támadást szenvedett város megsegítésére. íz a különösen fontos védelmi mód rendkívül bonyolult részfel­adatokból tevődik össze, töb­bek között: az elhelyezési körzetek megállapítása, a végrehajtáshoz bevonandó szállítóeszközök biztosítása, egészségügyi ellátás, élelme­zés, rendfenntartás stb. — Helyi óvóhelyvédelerrt: A kitelepítésre nem kerülő városok lakosainak és dol­gozóinak és a kitelepítésre ke­rülő városok — termelés folytatóiként — helyben ma­radó dolgozóinak a nukleá­ris fegyverek közvetlen ha­tásai elleni, a másodlagos hatások által veszélyeztetett területek — és az e terüle­tekre a ki- és széttelepítés során kerülő — lakosságának Selyem István pv-törzs- parancsnok az elmúlt öt év kiképzési eredményeit foglal­ta össze, majd ismertette, milyen formában növelik a parancsnoki állomány irá­nyítókészségét, a szakszolgá­latok, önvédelmi egységek szakmai ismereteit. A résztvevők elfogadták azt a versenyfelajánlást, amely szerint a városi, város környéki polgári védelmi szervek teljes állománya készül az Októberi Forra­dalom 60. évfordulójára. Vállalták a gyakorlati fel­és dolgozóinak radioktív- kiszóródás elleni védelmé­ről gondoskodni kell. A vé­delem életvédelmi létesítmé­nyekben történő elhelyezés­sel biztosítható. — A távolsági és helyi vé­delem összefüggései: A tömegpusztító fegyverek hatásai elleni védelem a pol­gári védelmet minőségileg új feladatok elé állítja, mert a lakosság tömegméretű védel­mét kell előkészítenie és megoldania. A lakosságvédelem mód­szereinek, vagyis az óvóhely­építés és a kitelepítés — amelyeket együttesen kollek­tív védelemnek nevezünk — alkalmazása a korszerű há­ború követelményei között lényegesen, eltér a II. világ­háború gyakorlatától. A csapások által közvetle­nül veszélyeztetett területe­ken a korszerű támadófegy­verek romboló erejének je­lenlegi színvonalán ma már a világ egyetlen országában sem lehet a lakosság védel­mét óvóhelyek építésével megoldani. Bonyolítja a hely­zetet az urbanizációs folya­mat is, amely a városi né­pesség számának állandó emelkedését eredményezi. Ilyen körülmények között a lakosság védelmének meg­oldásánál szükségszerűen előtérbe kerül a veszélyez­tetett területeken élő lakos­ságnak kitelepítése az alábbi indokok miatt: — a közvetlen csapásterü­leteken a kitelepítéssel lé­nyegesen nagyobb számú emberélet menthető meg, mint a rendelkezésre álló óvóhelyeken történő elrejtés­sel; — a radioaktív-kiszóródás elleni védelem lényegesen egyszerűbb, olcsóbb és vi­szonylag rövidebb idő alatt oldható meg, mint az atom­csapás közvetlen csapásterü­letein szükséges, magas vé­dőképességű óvóhelyek épí­tése: — a kitelepítés megszer­vezésével szervezett keretek közé szoríthatók azok a spon­tán tömegmozgások is, ame­lyek a háború közvetlen ve­szélye esetén a kitelepítés el­rendelésétől függetlenül is kialakulhatnak. A távolsági védelem mel­lett azonban, miután az csak a nukleáris csapások közvet­len hatásai elleni védelmet biztosítja —, nem nélkülöz­hető a radioktív-kiszóródás elleni védelemre való fel­készülés, a kitelepítés fo­lyamatában és a befogadási területeken. A végrehajtás eredményessége tehát csakis a lakosságvédelem módsze­reinek összehangolt alkal­mazásával érhető el. A lakosság kollektív vé­delme mellett szükséges az egyéni védőeszközökkel tör­ténő ellátás, az egyéni véde­lemről történő gondoskodás is. Az egyéni védőeszközök — a bőr- és légzésvédő eszkö­zök — az egyének életvédel­mi létesítményeken kívüli védelmét biztosítják a nuk­leáris fegyverek közvetett hatásai, valamint a biológiai és vegyi harcanyagok hatá­sai ellen. készítést szolgáló gyakorló- pálya felépítését társadalmi munkával; az 1977. évi ki­képzési feladatokat az al­egységek összekovácsolásá­val, gyakorlati foglalkozáso­kon hajtják végre; a nem munkaviszonyban állók pol­gári védelmi felkészítését ha­tékonyabb propagandamun­kával, tájékoztató előadások­kal, kiállításokkal, film­napokkal segítik; a tanuló- ifjúság polgári védelmi fel­készítését iskolai honvédelmi kabinet létrehozásával támo­gatják. A MAGYAR SZOCIALIS­TA MUNKÁSPÁRT XI. kongresszusa határozatában leszögezte, hogy „a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízha­tóan őrködik a szocialista kö­zösség biztonságán, a béke védelmének legfontosabb té­nyezője korunkban.” Követ­kezésképpen megállapítható, hogy honvédelmünk állandó erősítése, szilárdítása tovább­ra is kiemelkedő jelentőség­gel bír szocialista építőmun­kánk folyamatában. Ebből adódóan az állami, társadal­mi és a gazdasági vezetők­nek mindennapi munkájuk közepette, annak szerves ré­szeként kell foglalkozniuk egy-egy honvédelmi jellegű feladat végrehajtásával is. Nevezetesen a polgári védel­mi feladatokkal. Az elmúlt években igen jelentős feladatokat hajtot­tunk végre, többek között a szakszolgálatokba beosztot­tak kiképzését. Az egyes szakszolgálatok, önvédelmi szervezetek korszerűsítése is megtörtént. A szervezett ál­lomány körében kialakított politikai megbízotti hálózat helyett a polgári védelmi pa­rancsnokságok és egyes szak- szolgálati alakulatok pa­rancsnoki állományába poli­tikai helyettesek kerültek. Egyrészről ez megváltoz- totta a politikai beosztottak szerepét, beosztásuk jogállá­sát is. A parancsnokok szak­mai és politikai helyettesévé váltak. Másrészről kiemelkedő szerepet kaptak a polgári vé­delem állománya politikai nevelésében. Végeredmény­ben teljes jogú és felelősség- teljes parancsnoki beosztás­ba kerültek. POLITIKAI TEVÉKENY­SÉGÜK jelentőségét bizo­nyítja az a körülmény, hogy felelősek a polgári védelem személyi állománya magas fokú erkölcsi-politikai hely­zetéért. Ugyanakkor aktív tevékenységük biztosíthatja a tudatos fegyelem kialaku­lását. A fenti célkitűzések meg­valósítása érdekében szek­szárdi járási polgári védelmi parancsnokságunk szervezé­sében a községi politikai he­lyettesek részére értekezletet Az egyéni védelem a la­kosságvédelem megvalósítá­sának szerves része, arra irá­nyul, hogy egy esetleges ka­tasztrófa- vagy háborús hely­zetben az ország minden la­kosa el legyen látva olyan eszközökkel, amelyek meg­akadályozzák, illetve csök­kentik a légtérbe, a környe­zetbe került sugárzó-, mérge­ző- és fertőzőanyagok em­berre gyakorolt károsító ha­tását. Az egyéni védelem eszkö­zei között legfontosabbak a légzés, és bőrvédő eszközök. Ilyenek a különböző spe­ciális gázálarcok, védőcsiz­mák, védőruhák, kesztyűk, ipari és mezőgazdasági por­szűrő álarcok és védőruhák, továbbá a köznapi haszná­latban található, védekezésre alkalmas ruházati cikkek és a polgári védelem által ja­vasolt szabásminták alapján tartottunk. Tájékoztattuk őket a polgári védelem szer­vezeti továbbfejlesztésével kapcsolatos helyzetről, az 1977. évi legfontosabb fel­adatokról, a községi pv- parancsnokságok legfonto­sabb szervező-irányító fel­adatairól. Megismertettük politikai helyettesi állomá­nyunkkal azokat a legfonto­sabb követelményeket is, amelyek a munkájuk végzé­se során jelentkeznek. Út­mutatást adtunk arról, hogy melyek a politikai munka legjellemzőbb munkamódsze­rei, gyakorlati tevékenységük formái, módjai. Hangsúlyoztuk, hogy a te­vékenységük során figyelmü­ket az elkövetkezendő idő­szakban a szervezett állo­mány kiépzésére, a honvé­delmi törvényből adódó kö­telezettségek tudatosítására kell fordítaniok. Nagyon fon­tos a politikai helyettesek számára az is, hogy ismer­jék meg a beosztottakat, azok problémáit. Alakítsanak ki jó kapcsolatot a különböző alakulatok parancsnokaival. Működjenek együtt az' üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek polgári védelmi politikai helyetteseivel. Alakítsanak ki szoros munkakapcsolatot a községi polgári védelmi pa­rancsnokokkal, parancsnoki törzsek tagjaival. Állandóan tájékozódjanak a soron kö­a lakosság által elkészíthető védőálarcok és védőruhák. Az egyéni védelem meg­szervezése differenciáltan valósul meg. A lakosság adott esetben hosszabb időn át is előnyösen tudja hasz­nálni műszaki védőlétesít­ményeit (hatását, óvóhelyét), amelyből kimozdulnia ha­laszthatatlan dolgai elvégzé­se céljából ritkán és csak igen rövid időszakra szüksé­ges, így a maga készítette légzés- és bőrvédő eszközei­vel szükségszerűen, átmene­tileg hatásosan tudja védeni önmagát is, családját is. A MÓDOSÍTOTT GÉZ­BŐL KÉSZÜLT POR­ÁLARC A radioaktív szálló porok belélegzése ellen a többszö­rösen hajtogatott gézlapocs­kákból készült gézálarccal vetkező polgári védelmi fel­adatokról, a kiképzések ta­pasztalatairól. Mindezek mellett vegyenek részt a pa­rancsnoki ellenőrzések vég­zésében is. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a politikai helyettesek meg­értették és magukévá tették mindazokat az útmutatáso­kat, amelyeket elöljáró pol­gári védelmi parancsnoksá­gaink által kiadott irány­elvek alapján elmondottunk. Munkájuk „elindításához” járási polgári védelmi pa­rancsnokságunk részéről ily módon is segítséget nyújtot­tunk. Ahhoz, hogy a célki­tűzések ténylegesen érvé­nyesüljenek, a községi polgá­ri védelmi parancsnokok ré­széről is kívánatos, hogy a politikai munkában támasz­kodjanak a politikai helyet­tesekre. Parancsnokságuk összmunkájában mindig he­lyezzék előtérbe a személyi állomány magas fokú erköl­csi-politikai állapotának erő­sítését, fejlesztését. Csakis ilyen alapokon lehet biztosí­tani azoknak a magas köve­telményeknek elérését, me­lyek a polgári védelem szer­vezeti készenlétében, fel— készültségében minden szin­ten jelentkeznek. Plank Ferenc, a szekszárdi járási parancsnokság politikai helyettese. sikeresen védekezhetünk. Az így elkészített szűrőréteg ha­tásfoka elérheti a 30—40 szá- zolékot és légzési ellenállá­sa alig van. Ennek követ­keztében a légúti megbete­gedésben szenvedők is fel­használhatják. Hogyan készítsük el gézből a szűrőbetétet? Vegyünk 6 db 30x20 cm nagyságú gézlapocskát és az 1. ábra szerint készítsünk belőle hajtogatással egy lOx 10 cm nagyságú, 36 rétegű szűrőfelületet, majd cérná­val fércelő öltéssel rögzít­sük. Az így elkészített szű­rőbetétet helyezzük bele egy használt, előzetesen mosott nylonharisnyába és készít­sük el a porálarcot az ábra szerint. A harisnyának a fejrészét, illetve szájrészét öltögessük át és a felesleges részeket vágjuk le. Hogyan használjuk a mó­dosított gézből készült por­álarcot? Az elkészített porálarcot lazán az orr és száj elé té­ve eligazítjuk, majd a tar­kón a szárvégeket megköt­jük. Próbalégzést végzünk és ha azt tapasztaljuk, hogy az orr és száj nyílása kö­zött levegő áramlik be, ad­dig igazítjuk az álarcot, míg a levegő beáramlását meg nem szüntetjük. A szem védelmére használjunk jól védő motoros- vagy savszem­üveget. A módosított gézből készült porálarc elkészítésének vázlata A dombóváriak felajánlása Egyéni szükség-védőészközök

Next

/
Thumbnails
Contents