Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

6 Képújság 1977. február 18. 4 Három napon át nagysza­bású nemzetközi asztalitenisz­tornára kerül sor Szolnokon. A nagy érdeklődésre való te­kintettel csak nyolc magyar csapat indulhat, köztük a Tol­nai Vörös Lobogó: Bolvári, Dudás, Sáth összetételben. A verseny rangját mutatja, hogy azon a szovjet, a jugo­szláv, az NDK, a csehszlovák, a román felnöttválogatott is szerepel. A tolnaiak meghívá­sa bizonyítja, az országos szö­vetség elismerését, a szakosz­tály tekintélyét. Kisdorog- Nagymányok 2:1 (2:0) Nagymányokon találkozott a két csapat. Kisdorog: Kiss II. — Berning, Boda, Kiss I., Sza­bó, Klein, Salamon, Illés. Böhm I., Böhm II., Hosnyánszki. Nagymányok: Balogh — Vorg- lümler, Fenyővári I., Bayer, Foglszinger, Fenyővári II., Do. bő, Tóth, Demeter, Guth, Viszló. Csere: Oláh, Kovács, Ecker, Lernle. A pálya kímélése szem­pontjából ez volt Nagymányok első otthoni mérkőzése. A nagy- mányoki csapat ugyan vezetett néhány támadást, de ezekben kevés volt az elgondolás, így a vendégek jutottak vezetéshez. A 17. percben Salamon révén szer­zett a Kisdorog gólt. 1:0. Hat perc múlva a lelkes vendégcsa. pat ismét gólt lőtt, melynek szerzője Illés volt. 2:0. Mezőny­ben a hazaiak egyenrangúak voltak, de körülményesen ját­szottak, így a második félidő 32. percében mindössze szépíte­ni tudtak, amikor Viszló volt eredményes. 2:1. A „gólzsák” A megyei labdarúgó­bajnokság egyik kellemes meglepetését okozta a Zomba kitűnő őszi szereplése. Ebben nagy része van Faragó Gás­párnak, aki 16 gólt szerzett csapatának és ezzel a góllövő­lista élén áll. A tavaszi idényben nagy harc várható a legjobb gól­lövő cím elnyeréséért, hisz Németh (Dombóvári Sparta­cus) mindössze két góllal marad le Faragó mögött. Utá­nuk 11 góllal Palkó (Apar- hant), valamint Kovács (Si- montornya) következik. Közgyűlés a Szekszárdi Dózsánál Rend, fegyelem és jó szakmai munka Megyénk legnagyobb egyesülete, a Szekszárdi Dózsa tegnap este tartotta a BM-klubban küldöttközgyűlését. Többek között megjelent: dr. Bősz Endre, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Balogh István, rendőr alezredes, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság pártbi­zottságának titkára, Sztárcsevity Ervin, Szekszárd város Tanácsának elnökhelyettese és Lépő László, a megyei sporthivatal vezetője. Az elnökség beszámolóját Szabó László, a sportkör elnöke ismertette. Többek között a következőket mond­ta: — Népünk a fejlett szo­cialista társadalom megvaló­sításán munkálkodik. Tár­sadalmi, gazdasági fejlődé­sünk fokozott társadalmi és egyéni igényeket támaszt a testnevelés és sport iránt, s egyre növekvő lehetőségeket teremt számára. A sport el­választhatatlan része társa­dalmi életünknek, így fejlő­dése is törvényszerű. Fejlő­dési irányainak a szocialista építést kell szolgálnia. — A feladatok helyes meg­határozására kell törekedni azoknál az egyesületeknél, ahol szélesebb tömegek sportolására kell hangsúlyt fektetni és az olyan sport­egyesületeknél is, amelyek­ben részben vagy döntő mér­tékben a versenysporttal kell foglalkozni. Az utóbbi­ak közé tartozik sportegye­sületünk is. Fontos kormány­— Minőségi, sportszakmai munkáihoz, jól felkészült szakemberekre van szükség. Főfoglalkozású edzőink szá­ma 2, a részfoglalkozásúak száma tavaly 23 volt. Edző­ink szakmai tudásszintjének emelése, fontos tényező, ha minőségi munkát akarnak sportolóinkkal végeztetni. A sportági szakszövetségek ki­dolgozták a szakmai köve­telményrendszereket és azt, az „A” „B” kategóriás szak­osztályok számára kötelező­vé tették. A követelmény- rendszerek a szakmai szint mellett, a személyi állomány és a tárgyi feltételek meny- nyiségi-minőségi oldalát is meghatározzák. Sportszak­osztályainkat az OTSH a kö­vetkező kategóriákba sorol­ta. „A” kategória labdarú­gás, „B” kategória atlétika, cselgáncs, „C” kategória ökölvívás, súlyemelés. Az 1976. évi szakosztályi rang­sorban jelentősen előlépett a súlyemelésünk, az országos pontversenyben a 13. helyen áll. 1977. januárjában sport- egyesületünk még egy „B” kategóriás szakosztállyal nö­vekedett. A Szekszárdi Va­sas SK kosárlabda-szakosz­tályát a megyei, városi, párt­ós állami szervek egyetérté­sével és a két SE elnökségé­nek megállapodásával, 1977- ben már sportegyesületünk működteti. — Elnökségünk nyolc eset­ben tartott elnökségi és in­zati döntés született az ifjú­ság testedzésének és sportjá­nak fejlesztéséről, rendkívül jelentős a közművelődési törvénynek a testneveléssel és sporttal kapcsolatos ál­lásfoglalása. — 1977-es esztendő sport- mozgalmának egyik fontos feladata az ifjúság testedzé­sének és sportolásának ki- szélesítése, eredményesebb irányítása, szervezése. A KISZ kezdeményezésében beindított Edzett Ifjúságért mozgalom ez évben szélesebb körben, fokozatosan az egész ifjúság számára differenciált testnevelési és sportolási le­hetőséget biztosít. Feladata 1977-nek a versenysport mi­nőségi és mennyiségi fej­lesztése, különös tekintettel azokra a sportágakra, ame­lyek fejlesztésére az OTSH állásfoglalást alakított ki. tézőbizottsági ülést. A meg­jelenési átlag 70 százalékos volt. Tevékenységünk belső demokratizmusának erősítése érdekében törekedtünk a kollektív vezetés és az egy személyi felelősség elveinek érvényesítésére, az irányító­munka további fokozatos ja­vítására. Szakosztályaink, sportiskolás csoportjaikkal együtt az OTSH által meg­határozott pontversenyben 71 olimpiai pontot gyűjtöttek össze. Sportágankénti meg­oszlásban a következők: atlé­tika 37, cselgáncs 8. ökölví­vás 12, súlyemelés 14. — Tájékoztatásul néhány statisztikai adat. Taglétszá­munk 580 fő, ebből igazolt versenyző 281, pártoló tag 399. A Szekszárd városi Sportiskolánál az atlétika, labdarúgás, ökölvívás, súly­emelés sportágakban 330 a sportolók létszáma, örvende­tes tény, hogy 1976. szeptem­berétől sok lelkes támogató­val gyarapodott állomá­nyunk. Ezek kezdeti sike­rek, az 1977-es évben komoly feladatként kell kezelni a pártoló tagság szervezését. Köszönetét érdemelnek azok a társadalmi aktívák, akik segítenek nekünk. — A minőségi követelmé­nyek indokolttá tették az SE-nél, egy szakmai infor­mációs, ellenőrző és értékelő rendszer bevezetését. A munka jobb szervezése, a szállítóeszközök használatá­nak koordinálása miatt sza­bályoztunk néhány rendezet­len területet. Rendkívül fon­tos feladat volt, a szakosz­tály-vezetőségek megerősíté­se, aktivizálása. A szakosz­tályok részére elkészítettük a 'szervezeti és működési sza­bályzatukat, amelyek ponto­san meghatározzák a szak­osztályvezetés feladatait, jo­gait, és kötelességeit. Intéz­— Az OTSH besorsolása alapján az atlétikai szakosz­tály 1974-iben „B” kategóriás minősítést nyert. Ez a köz­vetlen másodvonalat jelenti, ezért a Magyar Atlétikai Szövetségnek komoly céljai vannak a minőségi munka területén. Az atlétika fejlesz­tésére vonatkozó OTSH-ál- lásfoglalás meghatározza a fejlesztés irányelveit. Ennek alapján a szakmai követel­ményirányítási és ellenőrzési rendszer pontosan megszab­ja a szakosztály feladatait. Az 1975-ös év eredményessé­ge a várt szint alatt volt. A bázisszerv, az SE vezetősége és alkalmazottai komoly erő­feszítéseket tettek az ered­ményék javítására. Egy év alatt kellett a személyi és tárgyi feltételeket és szak­mai színvonalat olyan szint­re hozni, hogy 1977 január­jában az újrakategorizálás időpontjában a „kiesést” el­kerüljük. A szakosztály mi­nősített sportolóinak száma 40, míg a sportiskolánál lé­vőké 30. Válogatott keretta­gok száma 10. Csúcseredmé­nyek: 1. országos csúcs (4x400 méteres váltó) és 14 megyei csúcs. A személyi és tárgyi feltételek javulási biz­tosította, hogy a szakosztály a „B” kategóriás minősítést elnyerje. — A cselgáncs-szakosztály problémákkal tarkított, nehéz évet zárt. A múlt évi ver­senynaptár‘és a költségvetés nem zavarta a zökkenőmen­tes felkészülést, versenyez­tetést. Az edzők szakmai to­vábbképzését biztosítottuk. A szakosztály minősített ver­senyzőinek száma 10, a ser­dülők közül Szenyán Ferenc a magyar bajnokságon 3. he­lyet szerzett. Ennél a szak­osztálynál fegyelmezetten, sokat, a kiadott irányelvek szerint kell dolgozni. Az ökölvívó-szakosztály­nál csökkent a versenyzők száma, az edzők, a szakosz­tályvezetők fogtak össze, hogy több versenyző legyen. A minősített sportolók szá­ma nyolc. A sportiskolás utánpótlás csoportnál a lét­szám 40. Az elmúlt év leg­nagyobb gondját, a terem hiánya jelentette. Sajnos nem készült el az edzőterem és talán ez év márciusában vehetjük használatba. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a szakosztály dolgozott a leg­mostohább körülmények kö­kedéseket tettünk a szakosz­tályi modellekben megjelölt munkakörök betöltésére. A helyzetet atlétika és labda­rúgás sportágakban jónak ítéljük meg. Az 1977-es év­ben cselgáncs, súlyemelés, kosárlabda és ökölvívó sport­ágakban szervezeti és szak­mai téren egyaránt fejlődést várunk. zött, így érthető az a türel­metlenség, mellyel az új te­rem átadását várják. — A súlyemelő-szakosz­tályunk volt tavaly a leg­eredményesebb. Teljesítmé­nyüket egyenletes fejlődés jellemzi. A szakosztály tag­jai közül huszonegyen sze­reztek minősítést. Csereklei Sándor kor- és súlycsoport­jában országosan a legjobb. A szakosztály létesítmény- helyzete jó. — A kosárlabda-szakosz­tályban a negyven verseny­zővel három edző foglalko­zik. A szakvezetéssel egyet­értésben a célkitűzésünk, hogy a lányok az idén baj­nokságot nyerjenek. A férfi­szakosztály — mivel meg­szűnt az NB III — a megye­bajnokságban indul. Elnöksé­günk szeretettel köszönti az új szakosztály sportolóit, szakembereit, vezetőit. To­vábbi lelkiismeretes, komoly munkát várunk tőlük. — Az atlétikával kezdtük a szakosztályok értékelését és a legnépszerűbb sportág­gal a labdarúgással fejezzük be. Labdarúgásunk képvi­seli egyedül megyénket az „A” kategóriában. Labdarú­gó-szakosztályunk izgalmak­ban bővelkedő évet hagyott maga mögött. Az NB II-es csapat gyenge tavaszi sze­replésében súlyos, szakmai, erkölcsi és egyéb problémák játszottak közre. Hétről hét­re a kiesés réme fenyegette őket. A bajnokság őszi idé­nye kellemes meglepetést ho­zott a szakosztály valameny- nyi csapatánál. Az új vezetés és az edzői állomány is meg­változott. Jerabek Jenő ve­zető edző és segítő társai lelkes munkájukkal megvál­toztatták a szakosztály belső életét. Kemény, fegyelmezett munka került előtérbe és en­nek meglátszott az eredmé­nye is. Tavaly közel 40 ezer nézője volt a Dózsa labdarú­gó-mérkőzéseinek. Ami ör­vendetes, a csapat jó szerep­lése nyomán lassan vissza­térnek azok a nézők, akik ta­vasszal hátat fordítottak sta­dionunknak. Szabó László elnökségi be­számolója után a Dózsa SE pénzügyi helyzetéről az idei költségvetésről hangzott el részletes tájékoztatás, majd felszólalásokra került sor, melyre lapunk vasárnapi szá­mában visszatérünk. Bbnyhádon kerüli sor a súlyemelők megyei felmérő versenyének első fordulójá­ra. A Szekszárdi Sportiskola 27, a Bátaszéki VSK 14, a Bonyhádi Botond 7, Fadd és Tolna 4—4 versenyzővel képviseltette magát. Ismét feltűnt néhány tehetséges versenyző. Közülük Farkas István (Szekszárd), Hudanek István (Fadd), Nyári István (Bátaszék) teljesítménye biz­tató. Eredmények: Úttörők. 32 kg-ig: 1. Sza­bó László (Sz. Sí), 2. Harkó Zoltán (Bátaszék), 3. Szöré­nyi Gyula (Bátaszék). 37 kg: 1. Hudanek István (Fadd), 2. Dravecz István (Sz. Sí), 3. Schön Lajos (Bátaszék). 38 kg: 1. Véger Viktor (Sz. Sí), 2. Rendás Péter (Szek­szárd), 3. Balogh Ferenc (Bátaszék). 42 kg: 1. Ribling József (Sz. Sí), 2. Bánki Zsolt (Bátaszék), 3. Tatár István (Sz. Sí). 44 kg: 1. Hu­danek Zoltán (Fadd), 2. Nyerges Imre (Sz. Sí), 3. Schwarcenberger Tamás (Bonyhád). 46 kg: 1. Nyári István (Bátaszék), 2. Szolno­ki Zoltán (Sz. Sí), 3. Torda Sándor (Sz. Sí). 54 kg: 1. Klézli József (Sz. Sí), 2. Baksa Tamás (Sz. Sí), 3. Papp László (Bátaszék). 64 kg: 1. Herman László (Báta­szék), 2. Tornoczki Tamás (Sz. Sí), 3. Farkas István (Sz. Sí). 67 kg: 1. Reitzi Pé­ter (Sz. Sí), 2. Toronyi György (Sz. Sí), 3. Szentes Antal (Sz. Sí). 72 kg: 1. Schneider László (Bátaszék), 2. Verebi István (Bátaszék), 3. Vincze Gábor (Bátaszék). 75 kg felett: 1. Kisvári Ist­ván (Sz. Sí). Serdülők. 52 kg: 1. Grill István (Bátaszék), 2. Jókai Mihály (Sz. Sí), 3. Horváth József (Sz. Sí). 58 kg: 1. Or­sós József (Sz. Sí), 2. Csor­dás István (Bonyhád), 3. Szabó Gyula (Bátaszék). 60 kg: 1. Erős László (Bony­hád), 2. Kárpáti József (Sz. Sí), 3. Potyondi József (Tol­na). 62 kg: 1. Gregorics Gyula (Bátaszék), 2. Oberit­ter Ferenc (Sz. Sí), 3,, Nagy János (Sz. Sí). 80 kg: 1. Ko­vács László (Bonyhád), 2. Szilágyi György (Bonyhád), 3. Dúsa István (Tolna). Az NDK-beli Oschatz-ban a 8. nemzetközi Jurij Gaga­rin ifjúsági vívó emlékver­senyen magyar sikerek szü­lettek. A férfi tőrben Papp András, az U. Dózsa verseny­zője a győztes szovjet Aba- csidze és a 2. helyezett NDK-belj Lossius mögött a 3. helyre került. A kardozóknál az ugyan­csak U. Dózsás Riba Ferenc szerezte meg a győzelmet. Balatoni Imre (U. Dózsa) 4., Varga József (Bp. Honvéd) 5. lett. A szakosztályok értékelése Gazdag a dombóváriak kosárlabdaprogramja A Dombóvári VSE NB li­es csapatának vezetőjével, Dobos Jenővel beszélgetett munkatársunk a felkészülés­ről és az idei tervekről. Elő­ször azt kérdeztük: — Mikor és milyen kö­rülmények között kezdték az edzéseket? — Január 10-én kezdtük a munkát. Az edzéseket Erdősi Lajos vezeti és jómagam is segítek. A vezetőség ismertet­te a játékosokkal az egész évi programot, megbeszéltünk mindent. Két új játékossal erősödtünk, így 12-es keret­tel heti négy edzést tartunk Dombóvárott a Vasutas­sportcsarnokban. A két játé­kos az NB I-es PVSK csapa­tából került hozzánk, Tahi József és Móró Zoltán. — Milyen terveket dolgo­zott ki a vezetőség, az idei évre? — Részt vettünk Kiskun­félegyházán a Kiskun-kupán, ahol 2. helyen végeztünk. Je­lenleg Dombóvárott közös felkészülést tartunk, ami azt jelenti, hogy volt olyan nap, amikor három edzést is tar­tottunk. Természetesen vol­tak felmérések, ellenőrzések, hogy megtudjuk,- játékosa­inknak milyen az erőnléti ál­lapota. Mint ismeretes, az NB II holnap kezdődik. — A Dombóvári VSE 50 éves jubileumát milyen for­mában ünnepük a kosara­sok? — Szakosztályunk is részt vesz ezen az ünnepségsoro­zaton, melyre augusztusban kerül sor. Ezt megelőzően jú­nius végén Jugoszláviában Sostanjban — mely Maribor mellett van —, részt veszünk egy tornán. A jugoszláv csa­pat a jubileumi tornánk al­kalmából viszonozza a mi lá­togatásunkat. Rajtuk kívül csehszlovák csapatot is vá­runk a kétnapos ünnepségre, de természetesen neves ma­gyar együtteseket is meghí­vunk. Augusztus 20-án ismét Budapesten játszunk a Ma­gyar Hajó- és Darugyár ha­gyományos Alkotmány-kupá­ján. Szeptember első hetében Kaposvárott leszünk, a La- tinka-kupáért lépünk pályá­ra. Szeptemberben egy továb­bi mérkőzéssorozat vár ránk, Szolnokon a Tisza-kupán ve­szünk részt. — Ezek a tornák alkal­mat adnak a csapat felké­szítésére, összekovácsolásá­ra. Várható-e, hogy az idén valamivel jobban szerepel­nek, mint az elmúlt évben? — Egyöntetű a szakvezetés véleménye, hogy csapatunk a két NB I-es játékossal erősö­dött és a következetes, terv­szerű munka meghozza gyü­mölcsét. A célunk: az NB II-ben az első hat csapat közt végezni. — Amikor nem lehet sza­badtéren játszani, ismét Pécsre viszik mérkőzései­ket? — Sajnos nincs más válasz­tásunk. A szezon elején és végén Pécsett a Vasutas­tornacsarnokban kell játsza­nunk. Reménykedünk azon­ban. hogy egy-két év múlva nem kényszerülünk idegen­be. Nemrég a Dombóvári VSE illetékes vezetőivel Ba­ján voltunk, ahol tüzetesen megnéztük az ottani, előre­gyártott elemekből készült csarnokot. Valamennyien azt állapítottuk meg, hogy Dom­bóvárnak egy ilyen minden szempontból jó lenne, hisz a megfelelő méretű játéktéren kívül van hely a nézőknek is és öltözőket is ki lehet ké­pezni. Beszéltünk a tervezők­kel, akik elmondták: a jelen­legi árak mellett öt és fél mil­lióból fel lehetne építeni. Már elküldtük Budapestre az or­szágos központunkba a ja­vaslatunkat, tervünket és re­méljük, valami megoldást találnak. — Ny — Kitűnő edzők

Next

/
Thumbnails
Contents