Tolna Megyei Népújság, 1977. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

Mai számunkból XXVII. évfolyam, 40. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1977. február 17., csütörtök HÁZHOZ SZÁLLÍTJÁK A SAVÓT (3. old.) ORSZÁGOS PÁLYÁZATOT NYERTEK (4. old.) TUDOMÁNYOS­TECHNIKAI ÜTTÖRÖSZEMLE (5. old.) TERMELÉSI RENDSZERBEN A LUCERNAMAG (3. old.) Jogszabály - parlagon 0 jogszabály már ko­rábban megjelent. A földek egy része azonban még mindig parlagon hever az ország­ban is, megyénkben is. An­nak ellenére műveletlenek ezek a földek, hogy a jog­szabály 1977. január else­jétől lehetővé tette, hogy a tanácsi kezelésben lévő, nagyüzemileg nem haszno­sítható, külterületi állami földeket használatba ad­hassák mezőgazdasági szakcsoportoknak, üzemi, intézményi közösségeknek, magánszemélyeknek. Hogy mennyire nem volt kellően propagálva ez a rendelet, bizonyítja a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megje­lent közleménye is, mely szerint: több érdeklődő fordult a minisztériumhoz olyan kérdéssel, hogy hol, mikor és milyen feltételek' kel lehet tartós (legalább 50 évi) használatba igé­nyelni. Sokan félre is értelmez­ték a jogszabály célját: lakó-, vagy üdülőteleknek gondolták e területeket. A jogszabályokban érintett földek tartós használatba adásának nem ez, hanem az az alapvető célja, hogy ezeket a földeket megmű véljék, hogy ezeken a föl­deken tartós termelési biz tonságot teremtsenek, hogy rendeltetésüknek megfele­lően mezőgazdasági, kerté­szeti műveléssel hasznosít­sák. Sok a már felmért, de sok a még fel nem mért parlagterület is. A minisz­térium éppen ezért lehet ségesnek tartja azt is, hogy az állampolgárok, üzemi, vállalati közösségek által felfedezett parlagföld bői elsősorban a „felfede zők” igényeit elégítsék ki. Másfél hónap telt el a jogszabály megjelenése óta. Hogy sok minden nem tör­tént azóta a parlagföldek hasznosítása érdekében, azt bizonyítja a miniszté­rium közleménye is. A mi­nisztérium ugyanis kéri az érdekelt helyi tanácsokat, hogy alapos szervező mun­kával, nagy gondossággal, minél előbb vizsgálják meg az illetékességükbe tartozó külterületi parlagföldek tu­lajdoni viszonyait, s az ér­deklődők igényeit figye­lembe véve, jelöljék ki azokat a területüket, ame­lyek nagyüzemileg nem hasznosíthatók és már a tavasz folyamán használat­ba adhatók. parlagföldek haszno­sításáról megjelent a jó jogszabály, amely­nek a célja: meg­szüntetni nemzeti kin­csünk, a föld elpocsékolá- sát. A földek nagy része azonban még mindig par­lagon van, még mindig nem adták tartós haszná­latba az érdekelt tanácsok Sőt mi több: a témához illő hasonlattal élve — jogszabály is parlagon ma­radt. Eddig! Most már egy napot sem lehet várni: a végrehajtás­sal sem, a parlagföldek művelésbe adásával sem. A Tolna megyei Tanács V. B. ülése Egyesült termelőszövetkezetek - költségvetési üzemek Eredetileg öt napirend megtárgyalása szerepelt a Tolna megyei Tanács tegnap délelőtt tartott ülésének programjában, de 'ezek kö­zül csupán néggyel foglalko­zott a testület. Az ülés napi­rendjéről a megyei tanács el­nökének javaslatára levette a végrehajtó bizottság annak a beszámolónak a megvita­tását, melyet a megyei test- nevelési és sporthivatal el­nöke terjesztett elő, kötelez­ve a beszámolót, hogy a hi­vatal tevékenységéről érde­mi megvitatásra alkalmas, új anyagot készítsen a testü­let soron következő ülésére. A végrehajtó bizottság ez­után tárgyalta meg azt a tá­jékoztató jelentést, amit So- morjai Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője készített, az egyesült mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek helyzeté­ről. E napirend vitájában részt vett a Termelőszövet­kezetek Tolna megyei Szö­vetségének titkára, Horváth József is. Ismeretes, hogy a mező- gazdaságban az elmúlt más­fél évtized alatt bekövetke­zett műszaki fejlődés szük­ségszerűen vonta maga után az üzemi méretek növelését. Ez utóbbinak a közösen mű­velt nagyüzemi területek bel­ső koncentrációja, a nagyobb táblák kialakítása melletti megoldása a termelőszövet­kezetek egyesülése lett. Hoz­zá kell mindjárt tenni, hogy módjával és csak nagyon in­dokolt esetekben. Az elmúlt hat év alatt or­szágos viszonylatban a ter­melőszövetkezetek száma az egyesülések folytán 2441-ről 1601-re csökkent, az átlagos üzemnagyság pedig 1993 hek­tárról 3533 hektárra növeke­dett. Tolna megye mezőgaz­daságában is helyet kellett, hogy kapjon a szövetkezetek területi és termelési kon­centrációja. Szűkebb pátri­ánkban 1970-ben még 93 me­zőgazdasági termelőszövetke­zet működött. Az elmúlt év végén 73 volt a közös gazda­ságok száma. Megyénkben a szövetkeze­tek területi koncentrációja eddig 37 üzemet érintett, en­nek eredményeként jött lét­re 16 új termelőszövetkezet, átlagosan 3018 hektáros te­rülettel. Ez mint ahogy azt a végrehajtó bizottság is megállapította optimálisnak tekinthető üzemnagyság, megegyezik az MSZMP XI. kongresszusának a termelő- szövetkezetek egyesülésére vonatkozó állásfoglalásával. Az egyesülések termelési ta­pasztalatai alapján változat­lanul kiemelt feladat az üzemnagyságban rejlő terme­lési lehetőségek mind telje­sebb körű hasznosítása. (Folytatás a 3. oldalon.) Felavatták az új Kossuth-adót Solton Egy hónapi kísérleti üze­melés után szerdán „hivata­losan” is megszólalt az új Solti Kossuth-adó. Az ava­tást megelőzően sajtótájékoz­tatón mutatták be az újság­íróknak az ország földrajzi középpontjában felépített rá­dióállomást, amely esztétiku­sán illeszkedik az alföldi tájba. A sajtótájékoztató után ke­rült sor az ünnepélyes ava­tásra. Horn Dezső közleke­dés- és postaügyi miniszter- helyettes köszöntötte a fél év. százados magyar rádiózás je­lentős eseményének résztve­vőit. Az ünnepségen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Pullai Árpád közlekedés és postaügyi miniszter, Töm­pe István, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke, részt vettek az avatáson a hazai és a külföldi tervező és kivitelező vállalatok képvi­selői, Bács-Kiskun megye párt- és tanácsvezetői. Ott volt. V. A Samsin. a Szov- ' jetunió postaügyi miniszte­rének első helyettese, I. I. Kobin, a Szovjetunió hír­adástechnikai miniszterhe­lyettese, valamint a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövet­ségének képviselője. Az ünnepségen Havasi Ferenc miniszterelnök-he­lyettes méltatta azt a példás nemzetközi együttműködést, amelynek eredményeként 2,5 év alatt megvalósult az euró­pai mércével mérve is jelentős és korszerű létesítmény: az új Kossuth-adó. A 750 mil­lió forintos beruházás, amely határidőre elkészült, létreho­zásában jelentős részt vál­laltak a szovjet tervezők és kivitelezők. Több mint húsz hazai vállalattal együttmű­ködve, KISZ-védnökséggel, kilencvenmillió forintos meg­takarítással épült fel az adó­állomás. Ezután V. A. Sam­sin, szovjet miniszterhelyet­tes elmondta, hogy a nagy teljesítményű adóállomás tervezése és kivitelezése, amelyhez hasonló kevés van még a világon, a szovjet szakembereknek is komoly erőpróbát jelentett, amit nemzetközi összefogással si­került megoldani. JÜHliJ! A képen a főépület (Képtávirónkon érkezett.) Védekezés a belvizek ellen Hazánk legmélyebb fekvé­sű vidékén, Csongrádban tovább növekedtek a belvi­zek, amelyek most már több mint nyolcezer hektárt borí­tanak. A természeti csapás mintegy háromezer hektáron őszi vetéseket sanyargat. A legjobban veszélyezte­tett területeken, éjjel-nappal üzemelnek a szivattyútelepek, de még így is sok helyen, mint Kübekháza, Kiszomor térségében, százszázalékos telítettségűek a főcsatornák. Csongrád városban négy ré­gi építésű ház rongálódott meg olyan súlyosan, hogy ki kellett költöztetni a családo­kat. A TOT főtitkára Tolna megyében Tegnap másfél napos láto­gatásra Tolna megyébe érke­zett dr. Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára. A TOT tavaly decemberben megválasztott főtitkára a megye mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteinek életé­véi ismerkedik. Dr. Czimbal­mos Béla tegnap délután fel­kereste dr. Szabópál Antalt, Tolna megye Tanácsának el­nökét, majd fogadta őt K. Papp József, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának el­ső titkára. Ma délelőtt a TOT főtitkára részt vesz a pálfai tsz zárszámadó közgyűlé­sén. Képünkön: K. Papp József fogadja a TOT főtitkárát. Jobbról balra: A vendéglátó, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se, Horváth József, a Tolna megyei tsz-szövetség titkára, dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, s a ven­dég. dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára. Fotó: Szepesi Púja Frigyes Edward Giereknél Varsó, Barabás János, az MTI tudósítója jelenti: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere szerdán lengyelor­szági látogatásának utolsó napján Varsó nevezetessé­geivel ismerkedett, majd lá­togatást tett Edward Gierek­nél, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkáránál. (Folytatás a 2. oldalion). Az októberi forradalom évfordulójára Vállalások azonos célokért A Bonyhádi Cipőgyárban a vállalat valamennyi dol­gozója, a brigádtagok egy­öntetűen csatlakoztak ahhoz a versenyfelhíváshoz, amit a Csepeli Vas- és Fémművek dolgozói tettek közzé — hogy munkaversennyel ün­nepeljük meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A gyár kollektívájának vállalásában első helyen áll, hogy a Szovjetunióba irányuló éves exportszállítási kötele­zettségüknek az első félév­ben már 60 százalékban és a hátraléknak december 20- ig eleget tesznek. Ez azt je­lenti, hogy a 835 ezer páros szovjet exporttervet határ­idő előtt szándékozik telje­síteni a gyár. A vállalások­ban kiemelt szerepe van a munka minőségi javításának, és a vállalás része, hogy az értékesítésre kerülő termé­kek reklamációs részará­nyát 1976-hoz viszonyítva egy százalékra csökkentik. Az export, valamint a ha­zai választék növelése érde­kében bevezetik az üzemnél a ragasztott technológia al­kalmazását, amely lehetővé teszi a bel. és a külföldi piacon egyaránt -keresett ter­mékek gyártását. A cipőgyár dolgozói kom­munista műszakot szervez­nek az évforduló tiszteleté­re, és ennek munkabérét a járási művelődési ház építé­séhez ajánlják fel. * A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat­nál a November 7. arany­koszorús szocialista brigád felhívással fordult a vállalat dolgozóihoz, brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak ők is a Csepelről elhangzott munka- verseny-felhíváshoz. A vál­lalat 16 szocialista brigádja mintegy 300 fővel vállalta, hogy: A vállalat 85 millió forin­tos exporttervét maradék­talanul teljesíti, ugyanakkor eleget tesznek a belföldi piac igényeinek. Mindezek teljesítéséhez tevékeny segítséget várnak valamennyi dolgozótól, ja­vaslatokat a munkaidő jobb kihasználására, valamint az anyag- és energiagazdálko­dás területén elérhető meg­takarításokhoz. Az üzem dolgozói kétirá­nyú társadalmi munkaválla­lást tettek. A vállalás egyik felében társadalmi munkát ajánlottak fel a szőrmekiké­szítő üzemcsarnok építésé­hez. Ugyanakkor társadalmi munkára várják az egész kollektívát a községi bölcső­de építéséhez. * A kölesdi Egyetértés Mg Termelőszövetkezet juhászai munkaverseny-felhívással fordultak a tsz más terüle­tén dolgozó brigádokhoz. A február 15-i közgyűlé­sen a juhászbrigád felaján­lotta, hogy a termelési terv­ben meghatározott gyapjú­hozamot 7 százalékkal, a bárányszaporulatot 8 száza­lékkal túlteljesíti. Vállalták, hogy különös gondot fordítanak arra, hogy a brigád minden tagja a — szocialista módon élni, dol­gozni, tanulni — hármas kö­vetelmény betartásával ki­érdemelje a szocialista bri­gád címet. Felajánlásukban kérés is van a gazdaság ve-, zetéséhez: a juhászok fel­szerelésének javításával se­gítsék őket hozzá tervük, versenyvállalásaik teljesí­téséhez. A juhászbrigád egyúttal felszólította a tsz valamennyi brigádját, hogy csatlakozzanak a munkaver­senyhez. ;

Next

/
Thumbnails
Contents