Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
e Képújság 1917. január 13. Kézilabda FVB Lengyelországban újabb mérkőzésekre került sor a főiskolai kézilabda-világbaj- nokságon. — Eredmények: Tarnow: Románia—Japán 24:19 (11:9). Lengyelország— Tunézia 27:17 (18:7). Bialystok: Szovjetunió— Algéria 30:18 (14:8). A csoportok állása: A-csoport: 1. Szovjetunió 6 pont, 2. Jugoszlávia 2, 3. Magyarország 2, 4. Bulgária 0, 5. Algéria 0. A magyar csapat következő ellenfele Algéria. B-csoport: 1. Lengyelország 4 pont, 2. Románia 2, 3. Tunézia 2, 4. Belgium 0, 5. Japán 0. Férfi rövidtávfutás Mérlegen az elmúlt év atlétikája 7. Pálinkás, Ötvös, Koller, Szabó minden eddiginél jobb eredményekkel hívta fel magára a figyelmet és az országos bajnokságban Tolna megyei sikereknek tapsolhattunk rövidtávon. Közülük Koller fejlődött a legtöbbet. Lazasága mellé rendszeres és komoly edzésmunkával erő és gyorsasági állóképesség is párosulhat. Pálinkás és Ötvös tanulmányi okok miatt átigazolt. A fiatalabbak közül Zsemberi a legtehetségesebb, de sem edzésmunkája, sem versenyei, nek száma nem felel meg a Koller László korszerű követelményeknek. Antlfinger is könnyen érhet el figyelemre méltó eredményt. Hága Gábor kevés edzéssel érte el eredményeit. és komoly munkával sokat javíthat még. Dicséretes Wallacher 200-as eredménye, mert ő a legfiatalabb az egész rövidtávfutó mezőnyben. Gyorsaságán azonban még sokat kell javítani. 100 m: Megyei felnőtt- és ifjúsági csúcs: 10,1 Pálinkás János (Tolna) 1976. Pálinkás János (Tolna) 10.7, Koller László (Dombóvár) 10.8, György Ferenc (Bonyhád) 11,1, Csábrák Já. nos (Szekszárdi 11,3, Zsemberi Ferenc (Tolna) 11,4, Antlfinger István (Bonyhád) 11,4, Szabó Gyula (Szekszárdi 11,5, Tompa Gyula (Szekszárd) 11,6, Lacza Csaba (Paks) 11,7, Vőfény István (Bonyhád) 11,7. 200 m: Megyei és ifjúsági csúcs: 22,3 Pálinkás János (Tolna) 1916. Pálinkás János (Tolna) 22,3, Koller László (Dombóvár) 22,9, Szabó Gyula (Szekszárd) 22,9, Hága Gábor (Fadd) 23,4, Csábrák János (Szekszárd) 23,6, György Ferenc (Bonyhád) 23,6, Zsemberi Ferenc (Tolna) 24, Bocs István (Szekszárd) 24,2, Tompa Gyula (Szekszárd) 24,2, Wallacher Gábor (Szekszárd) 24,4. 400 m: Megyei felnőtt- és ifjúsági csúcs: 49,2 ötvös Imre (Dunaföldvár) 1976. Ötvös Imre (Dunaföldvár) 49,2, Szabó Gyula (Szekszárd) 49,8, Pálinkás János (Tolna) 50,7, Csábrák János (Szekszárd) 50,9, Zsemberi Ferenc (Tolna) 52,7, Hága Gábor (Fadd) 52,8, Vörös László (Dunaföldvár) 54,1, Domsa István (Tolna) 54,1, Lacza Csaba (Paks) 54,4, Magyar Lajos (Szekszárd) 54,8. Csíkszeredán láttuk AZ ORSZÁGOS LAPOK szinte kivétel nélkül foglalkoztak a jégkorongsport ez évi „szenzációjával”, mely szerint a BVSC felszerelés hiányában nem tudott kiállni. Először úgy tűnt, hogy a játékosok szervezett ellenállásáról van szó, de később kiderült. hogy jpgos a panaszuk. Felszerelésük annyira elavult, rossz, hogy azzal nem lehet játszani. Az eset kapcsán különböző vélemények, állásfoglalások hangzottak el. Ezek olvasása után jutott eszembe: jó egy éve annak, hogy Romániában megnéztem a Csíkszeredái jégpalotát, — ahogy a helybeliek mondják —, de a feljegyzések azóta is a füzetemben pihentek. Október közepén jártam Csíkszeredán. Míg nálunk akkor kellemes őszies volt az idő, a Fogarasi és a Brassói havasokat vastag hótakaró fedte. Utunk további részén sem változott a kép: október közepén a hegyek végig fehérek voltak. Mint utólag megtudtam, Hargita Románia leghidegebb megyéjeként van elkönyvelve. Talán éppen ez az oka, hogy annyira népszerű ott a jégkorong. A sportegyesület elnökével, Krausz Károllyal beszélgettem a Csíkszeredái jégkorongról, tőle tudtam meg néhány érdekes dolgot. Pontosan negyvennyolc éve, hogy Csíkszeredán vetítettek egy kanadai filmhíradót, melyben jégkorong-mérkőzés is szerepelt. A helybeliek közül hatan-nyolcan összeálltak, fából kaput készítettek, botot fabrikáltak és elkezdtek ők is ütni egy korongot, mint a filmhíradóban látták. Évente 4—5 hónap alkalmas a hokizásra és ezt a helybeliek jól kihasználták, egyre népszerűbb lett ez a sportág. így kezdődött. Románia felszabadulása után először a fakitermelő vállalatnál alakult sportkör, később megalakult az Akarat és a Lendület sportkör is. Annyira „felkapták” a jégkorongot, hogy egységes irányítás alá kellett vonni. A jelenlegi egységes sportklub 1972-ben alakult, amikor a vb C csoportjának mérkőzéseit Csíkszeredán rendezték. Akkor épült a modern jégpalota, melyet jómagam is megnéztem. Néhány adat: mérete 60x30 méter, 600 betonoszlopra épült, 11 tetőgerenda tartja a mennyezetet, darabonkénti súlyuk 20 tonna. A kellő hideget, a fagyasztást 25 kilométer hosszú fagyasztócső biztosítja. Építése 1970-ben 20 millió leibe került. Mivel a vb ebben a kisvárosban került sorra, közel 300 résztvevő érkezett külföldről, közvetlen mellé nyolcemeletes szállót is építettek. (Az 1972-es vb-t a C csoportban az osztrákok nyerték.) Ez a nagy jelentőségű sport- esemény további lendületet adott az egységes sportklubnak. A jégkorong mellett már van gyorskorcsolya- és síugró-szakosztály is. A jégkorong-szakosztálynak hatvan tagja van, csak a kiforrott játékosokkal foglalkoznak. A kezdők a sportiskolád ban tanulják az alapfogalmakat. Az 5-től 12. osztályig mindenhol található szakosított osztály, ahol testnevelési órákon csak ezzel foglalkoznak. Az eredmény: Csíkszeredáról kerül ki a román ifjúsági válogatott kétharmada. Hargita megyében 22 olyan villanyvilágítású szabadtéri pálya van, ahol alacsonyabo osztályú bajnokságokat rendeznek rendszeresen. A csík- szeredaiak büszkék arra is, hogy játékosaik közül hárman vannak jelenleg is a román válogatottban, de úgyszólván valamennyi bukaresti csapatban található egyesületük neveltjei közül. A kolozsvári csapatnak viszont valamennyi tagja ebben a kisvárosban kezdte a sportolást. Visszatérve az épületre: a fagyasztóközpontban éjjelnappal dolgoznak, ez hat embernek ad munkát. A takarító, karbantartó és villanyszerelő munkát további négy ember látja el. A létesítmény fenntartása elég költséges, ezért csak úgy találják meg számításukat, hogy naponta húsz órán át üzemeltetik. Ez azt jelenti, hogy reggel négykor kezd az első csoport és éjjel 12 órakor hagyja el a jeget az utolsó társaság. Külföldi csapatok is gyakran igénybe veszik évente 2—3 hónapig. Ottjártunkkor például Moszkva válogatottját várták, előttük nem sokkal mentek el a jugoszlávok. Évente mindössze egy hónapra állnak le, amikor a nagyjavítást végzik. Egy órára 250 lei a jégpalota használati díja. Mint megtudtuk, a helybeli sportolóknak is előnyére válik a sok külföldi csapat ottléte, felkészülése, hisz tőlük nagyon sokat lehet tanulni. Hogy mennyire kedvelt Csíkszeredán e sport, arra elég talán annyi, hogy a nézőtér sok esetben kicsinek bizonyul, pedig háromezer ember fér be. A vb alatt volt olyan mérkőzés, hogy közel négyezren szorongtak a lelátókon. A HÁZIGAZDÁTÓL ter- mésztesen azt is megtudtuk, hogy a román bajnokságban tíz csapat szerepel az I. osztályban. Mellette van országos II. osztályú bajnokság is* és mint már említettük olyan, mely a megyei bajnoksághoz hasonlítható. Ilyen népszerű Romániában a jégkorong és nem véletlen, hogy ebben a sportágban messísé előttünk járnak. —kas— Kedvelt játék a sportban, hogy statisztikák, megfigyelések, mérések és vélemények alapján összeállítják a „legek” listáját, az abszolút rekordokat vagy páratlan teljesítményeket. A már teljes lendülettel „üzemelő jégsportok napjaiban bizonyára érdeklődésre tart számot, hogy mik a „legek” a három nagy szakágban, a gyorskorcsolyában, a jégkorongban és a műkorcsolyában Erről készítettünk ösz- szeállítást. GYORSKORCSOLYA A téli olimpiákon a férfiak versenyében a legtöbb érmet eddig Norvégia szerezte: 18 arany, 23 ezüst és 16 bronz a mérlegük. Mögöttük a második helyre a Szovjetunió zárkózott fel (9, 6, 6), annak ellenére, hogy csak az ötvenes évek óta vesz részt az ötkarikás játékokon. Harmadik az Egyesült Államok (8. 6, 3). A nőknél már egyértelmű a szovjet fölény (11, 7, 6), az Egyesült Államok (5, 7, 7) és Hollandia (3 3 4) előtt. ' ’ Minden idők eddigi legeredményesebb két olimpikonja a finn Clas Thunberg (5, 1, 1), aki a húszas évek felülmúlhatatlan bajnoka volt, és a szovjet Ligyija Szkoblikova, aki hat (!) aranyérmet nyert 1960-ban és 1964-ben. Hatvanhat világbajnokság legeredményesebb országa is Norvégia, amely az összetett versenyeknek kereken az 50 százalékát (33) nyerte meg a férfiak mezőnyében; a nőknél 34 elsőségből 21 jutott a Szovjetuniónak, ebből J. Vo- ronyina egymaga négyet szerzett. JÉGKORONG A „téli futballban” hosszú időn át Kanada volt az egyeduralkodó, 6 olimpiai (13-ból) és 18 világbajnoki (42-ből) elsőséggel, de Európa már jó ideje, mindenekelőtt a Szovjetunió révén elhódította a vezető szerepet. A leghosszabb győzelmi sorozattal is a szovjet válogatott dicsekedhet: 1963 és 1972 között tízszer volt „zsinórban” világbajnok. A legtöbbször volt olimpiai résztvevő a svájci Richard Torriani, 1928 és 1948 között négyszer szerepelt a téli játékokon. A legeredményesebb olimpikon viszont a szovjet Da- vidov, Firszov, Kuskin és Ragulin volt: egyaránt 3—3 aranyérmet nyertek. A legnagyobb gólarányú világbajnoki győzelem 1947- ben született: Kanada 47:0 arányban győzött Dánia ellen. A legtovább tartó mérkőzést 1936. március 25-én játszotta Montrealban a Detroit Red Wings és a Montreal Maroons: hatszori hosszabbítás után 2 óra 56 perc 30 másodperc telt el, amikor a detroitiak elérték az egyetlen és győztes gólt (1:0). A leggyorsabb játékos a kanadai Bobby Hull, aki csaknem óránkénti 48 kilométeres sebességgel száguldott a jégen, míg a korong legnagyobb gyorsasága 190,3 km/óra volt Hull egy balke- zés ütése nyomán. MŰKORCSOLYA Ebben a szakágban sok volt a kimagasló egyéniség, s a legjobbak között magyarok is találhatók, a páros műkorcsolyázásban a Rotter —Szollás kettős négy elsőségével (1931, 1933, 1934 és 1935) holtversenyben a világbajnokság listavezetője. A legeredményesebb ország eddig Ausztria (!), amely 36 első. 47 második és 32 harmadik VB-helyével vezeti a rangsort az Egyesült Államok (26, 36, 40) és Nagy- Britania (25, 28, 22) előtt. A legeredményesebb egyéni műkorcsolyázó a svéd Ulrich Salhov (ugrást is elneveztek róla) és a norvég Sonja Henie volt: 10—10 aranyérmet nyertek. Olimpiákon és világbajnokságokon együttvéve a legjobbak közül is a legjobb volt a szovjet Irina Rodnyi- na, aki a párosban előbb Ulanov, majd Zajcev oldalán 1969 és 1976 között nyolcszor végzett az első helyen. Jégtáncban is feljegyezték a legjobbak legjobbjait: a szovjet Ludmilla Pahomova és Alekszander Gorskov hatszor voltak világbajnokok, s megnyerték ennek a számnak első olimpiai bajnokságát is. 1976-ban Innsbruckban. K. M. Készülnek az NB ll-re A bonyhádi röplabdásoknál Csak rövid pihenőjük volt a Bonyhádi Spartacus női röplabdásainak: január első napjaiban már megkezdték az edzéssorozatot, készülnek a bajnokságra, illetve az azt megelőző mérkőzésekre. Január 16-án, vasárnap a bonyhádi csapat már Budapesten mérkőzik. Az NB lies csapatok tornáját a Budapesti Röplabda Szövetség rendezi és az érdeklődésre jellemző, hogy azon húsz csapat vesz részt, köztük olyan nagy távolságról is ott lesznek, mint Békéscsaba. Ez a mérkőzéssorozat jó le. hetőséget ad a felkészüléshez. A Zrínyi Akadémia tornacsarnokában vasárnap 12 órakor játszanak a bonyhádi lányok, ellenfelük Békéscsaba együttese lesz. Második mérkőzésükön, 14 órakor a Tipográfia ellen mérik össze erejüket. A buda. pesti terembajnokság után március 19—20-án Pécsett játszanak a bonyhádi lányok, a Szűcs Emil-emlék. versenyen vesznek részt. A bajnokság, az NB II. április 4-én kezdődik, melynek sorsolását február végére ígér. te a Magyar Röplabda Szövetség. A sportolókkal együtt a szakosztályvezetés is készül a nagyobb feladatokra, a szezonkezdésre. Fátrai László, a sportkör ügyvezető elnöke, Pinezits Imre nyugalmazott tanár, a szakosztály új vezetője, Árki Jó. zsef, aki a szakosztályvezetésben, az edzések irányításában dolgozik majd, valamint Istenes László edző, megbeszélést tartott. Megvi. tatták, melyek azok a feladatok, melyeket a legsürgősebben el kell intézni, majd elkészítették a tervet, melynek alapján a szakosztályvezetés dolgozik. Szóba került az utazás, az után. pótlás biztositása, felszerelés-vásárlás és nem utolsósorban a szakosztály anyagi helyzete. Mint Fátrai László elmondta, a KISZÖV-től tavaly 20 ezer forint támogatásban részesültek, de remélik — mivel csapatuk az NB II-be jutott —, ez az összeg az idén emelkedni fog. Ugyancsak ezt várják a megyei sporthivataltól is, mivel a röplabdaszakosz. tály kiadása a tavalyihoz viszonyítva közel ötszörösére emelkedik. Wallacher Gábor Előtérben a sportszálló, balra háttérben a jégpalota
