Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
2 rÍHÉPÜJSÁG 1977. január 13. A KGST Kuba gazdaságának szilárd alapja RodHguez sajtóértekezlete Győri Imre és Apró Antal fogadta Mavroszt Erich Honecker Belgrádban Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanács elnökének vezetésével szerdán január 15-ig tartó hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége. A delegációt Belgrádban, a köztársasági elnök rezidenciája előtt Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, Jugoszlávia államelnökségének elnöke köszöntötte. A jugoszláv sajtó meleghangú kommentárokban köszönti az NDK párt- és állami küldöttségének látogatását és a Belgrádban sorra kerülő magas szintű megbeszéléseket, amelyekre — mint írják — „Jugoszlávia és az NDK jól és sokoldalúan fejlődő kapcsolatainak időszakában kerül sor”. LAPZÁRTA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára szerdán délután fogadta a Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására a szovjet fővárosban tartózkodó Forlani olasz külügyminisztert. Leonyid Brezsnyevet Forlani, — kormánya nevében —, hivatalos olaszországi látogatásra hívta meg. BUDAPEST Szerdán elutazott a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának küldöttsége, amely az országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget C. Dügerszü- ren, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnökhelyettese vezette. Havanna, Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: A Kubai Köztársaság és a többi KGST-ország kapcsolatainak általános vonásairól és az ország kereskedelmének egyes kérdéseiről nyilatkozott a sajtónak kedden Carlos Rafael Rodriguez, az államtanács elnökhelyettese, a Kubai KP Politikai Bizottságának tagja. A sajtóértekezlet aktualitását az adta, hogy január 18—19-én Havannában tartja 79. ülését a KGST végrehajtó bizottsága. Carlos Rafael Rodriguez mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a szocialista országokkal a KGST-n belül folytatott együttműködés a kubai gazdasági élet szilárd alapját alkotja és ez a biztosítéka a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének. A Kubai Köztársaság kereskedelmének mintegy 66 százalékát a KGST-országokkal, legnagyobb részben a Szovjetunióval bonyolítja le, nem szándékozunk változtatni ezen a — A békeszerető erők január 14-én Moszkvában megnyíló világfóruma lehetővé teszi a különböző politikai és. eszmei orientációjú társadalmi mozgalmak képviselőinek, hogy megvonják széles, demokratikus és antiimperialis- ta platformon végzett közös akcióiknak mérlegét, kicseréljék sokoldalú tevékenységük tapasztalatait, kijelöljék a nemzetközi feszültség csökkentésének elmélyítéséért és a társadalmi haladásért vívott harcuk új feladatait — írja Vitalij Saposnyikov, a Pravda szerdai számában. — A moszkvai világfórum a békeszerető erők 1973. évi százalékarányon — mondotta. Kérdésekre válaszolva Carlos Rafael Rodriguez elmondta azt is, hogy Kuba — sajátosságai miatt — kereskedelmi forgalmának egy részét, s viszonylag jelentős részét a nem szocialista országokkal bonyolítja le. E téren — a tőkés piac Kuba számára kedvezőtlen cserearányai miatt — az országnak nehézségei vannak. Az alacsony cukorár miatt például az ország nem jutott hozzá a tervezett tőkés- valuta-bevételhez, emiatt sok vásárlásról folyt tárgyalást kellett felfüggeszteni. A tőkés piacon nem számolhatunk az egyenlő feltételek alapján folytatható kereskedelemmel, mint ahogy biztosak lehetünk ebben a szocialista országok vonatkozásában — mutatott rá. Hangoztatta egyúttal, hogy Kuba a tőkés piacon főként technológiát, egyedi berendezéseket és nyersanyagokat vásárol, olyan árucikkeket vagy alapanyagokat, világkongresszusának logikus folytatása — folytatja a cikkíró. A mostani világfórumon az enyhülés különböző aspektusaival és a nemzetközi kapcsolatok további fejlesztésének előmozdításával kapcsolatos kérdések egész sorát vitatják meg. — A békeszerető közvélemény évről évre növekvő befolyású nemzetközi erő, amely különböző meggyőződésű, világnézetű társadalmi rétegeket tömörít soraiban. A béke-világmozgalom tekintélyének növekedése annak köszönhető, hogy a békeszerető erők együttműködése fokozódott. Ma a béke-világmozgaamelyeket különböző okok miatt a KGST-együttműködés keretében nem tud beszerezni. A KGST és a latin-amerikai országok kapcsolatépítési lehetőségeiről szólva jó példának említette Mexikót, amely nemrégiben megállapodást írt alá a KGST-vel. Más latinamerikai országok részéről is hajlandóság látszik a kapcsolatteremtésre. Megemlítette azt is, hogy tárgyalások folynak arról, hogy a Kubai Köztársaságot részben a viszonylag közel lévő Venezuelából lássák el olajjal, cserében a Szovjetunió Venezuela európai vásárlópartnereinek szállítaná az értékes nyersanyagot. Mindez jelentős tengeri szállítókapacitás • megtakarítását eredményezné. Nincs arról szó azonban, hogy a dél-amerikai ország akár a kubai szükségletek nagyobb hányadának szállítójává válnék: fő szállító partnere a Szovjetunió marad. lom egyáltalán nem „elhanyagolható nagyságrend” a világpolitikában, hanem a nemzetközi kapcsolatok reális, jelentős befolyással bíró, lényeges tényezője. Egyre intenzívebben behatol a „nagy- politikába”, s ez a részvétele egyaránt törvényszerű és gyümölcsöző. A szovjet közvélemény bizonyos abban, hogy a pénteken megnyíló világfórum elősegíti a különböző szervezetek és mozgalmak együttműködésének elmélyítését, új ösztönzést ad a tartós, igazságos és demokratikus békéért küzdő erők harcának — írja a moszkvai Pravda. Georgiosz Mavrosz szerdán délben az MSZMP KB székházában látogatást tett Győri Imrénél, a KB titkáránál és eszmecserét folytattak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Szerdán Moszkvában folytatódott Arnaldo Forlani olasz külügyminiszter látogatása. Az olasz diplomácia vezetője és a Gromiko szovjet külügyminiszter közötti hivatalos politikai tárgyalások kedden délután véget értek. A szovjet és az olasz külügyminiszter megbeszéléseinek, amelyek moszkvai hivatalos vélemény szerint konstruktív és kölcsönösen megértő szellemben zajlottak le, legfőbb témája a két ország kapcsolatainak alakulása volt, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatok, az együttműködés jövőjére. Mint az olasz külügyminiszter tiszteletére adott ebéden Gromiko külön is hangsúApró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán hivatalában fogadta a Görög Demokratikus Centrum Unió Georgiosz Mavrosz elnök vezette küldöttségét. A szívélyes légkörű találkozón a vendégek tájékoztatást kaptak a magyar országgyűlés tevékenységéről. lyozta, szovjet részről elégedettek a két ország kapcsolatainak alakulásával és jelenlegi fejlettségi szintjével. Ugyanakkor megvannak a lehetőségek a kapcsolatok továbbfejlesztésére, az együttműködés fokozására is. A két külügyminiszter tárgyalásain szóba került számos, a két országot kölcsönösen érintő nemzetközi kérdés is, köztük olyan, a nemzetközi béke szempontjából döntő jelentőségű probléma, mint a Varsói Szerződés tagországai politikai tanácskozó testületének ismert javaslata, hogy a helsinki záróokmány aláírói nemzetközi szerződésben mondjanak le az atomfegyverek elsőként történő alkalmazásáról. Békeszerető erők világfóruma A Pravda a pénteken megnyíló tanácskozásról Gromiko és Forlani tárgyalásai Fejlődő integráció — kölcsönös előnyök A KGST állandó bizottságok múlt évi eredményei és idei tervei A KGST 23 ágazati állandó bizottsága 1976-ban több száz témát tűzött napirendre, egész sor határozatot hozott, ajánlást fogadott el a szocialista országok gazdasági integrációs folyamatának gyorsítására. Hazánk továbbra is valamennyi állandó bizottság munkájában részt vesz, jó néhány témát a magyar kormánybizottság kezdeményezésére tűzött napirendre több állandó bi. zottság. A közösen megfogalmazott ajánlások alapján igen jelentős többoldalú és az utóbbi évben 54 témakörben foglalt állást az atom- és hőerőművek, a nagy villamos hálózatok tervezésének, építésének és üzemel, tetésének fejlesztéséről. A tagországok egyesített villa. mosenergia-rendszereinek teljesítménye az utóbbi években 7 százalékkal emelkedett, s az országok közötti villamosenergia-forgalom meghaladta az évi 25 milliárd kilowattórát. Az együttműködés tehát annyi villamos energiára terjed ki, mint amennyi Magyarországon a teljes 1975. évi fel- használás volt. Az állandó bizottság különösen nagy figyelmet szén. tel az egyesített villamos- energia-rendszerek távlat; fejlesztésének, a diszpécser, irányítás korszerűsítésének, az üzemeltetés automatizálásának, a megbízható és hatékony villamosenergiaszolgáltatásnak. így jelentős eredményt értek el már az kétoldalú kormányközi megállapodások is létrejöttek, amelyek a kooperációk, szakosítások kiterjesztését, egy. séges szabványok kialakítását, fontos nyersanyagok kitermelését, korszerű új termékek gazdaságos gyártását, új termelési bázisok megteremtését teszik lehetővé. Az elmúlt év eredményeiről és a további tervekről a következőkben tájékoztatták az MTI munkatársait három KGST állandó bizottság magyar kormánybizottságánál : egyesített villamosenergiarendszerek központi teherelosztójának automatizálá. sában és az atomerőművek biztonságos üzemeltetésében. A Vinyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték építésében érdekelt or. szágok kormánymegbízottai a bizottság javaslatára elfogadták a tranzit villamos energia költségtérítésének egységes számítási módszerét, ami Magyarország számára különösen fontos, hiszen ezen a távvezetéken és a magyar villamos hálózaton keresztül jut el a szovjet villamosenergia-export egy része Csehszlovákiába és az NDK-ba. A távvezeték üzembe helyezésével, 1978- ban a tagországok egyesi, tett villamosenergia-rend- szerei összekapcsolódnak a Szovjetunió egységes déli villamosenergia-rendszeré- vel, és létrejön a világ egyik legnagyobb villamos energetikai egyesülése, amelynek teljesítménye eléri a 150 ezer megawattot, -így a Szovjetunió 1300 megawattal növelheti a KGST- tagországokba irányuló vil- lamosenergia-exportját, s ebből 600 megawatt jut el Magyarországra. A hatalmas Villamosenergia-rendszer lehetővé teszi, hogy a tagországok kisebbre tervezhessék a villamosenergia-terme. lési tartalékrendszereiket. További jelentős előnyt nyújt keretében eddig 55 sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt írtak alá, ezek több mint ötezer gépet, berendezést, részegységet, alkatrészt és egyéb gépipari terméket érintenek. E témakörben csak a múlt évben 14 sokoldalú szerződés aláírására került sor. Ezen kívül legalább ugyanennyi kétoldalú megállapodást is kötöttek a tagországok és Jugoszlávia képviselői. A legszélesebb körű együttműködés a szerszámgépek és a könnyűipari gépek gyártásában alakult ki. A tavaly aláírt gyártásiegyüttműködési megállapodások legtöbbjében is érdekelt hazánk, részben mint gyártó, részben csak mint felhasználó. Ilymódon részt veszünk többek között a személyvagonok és tehervagonok, a nagy termelékenységű textilipari gépek, a bőripari és a cipőipari berendezések, az ellenőrző pénztárgépek, a szervezéstechnikai műszerek, az orvostechnikai az, hogy mivel a tagországokban nein esik egybe a maximális terhelések időpontja, kereken 1600 megawattos erőművi kapacitás létrehozásától mentesülnek, tehát annyi kiadástól, mint amennyibe két Gagarin Hőerőmű építése kerülne. (Ez a hőerőmű hazánkban a legnagyobb teljesítményű.) Az 1980 utáni időszakban közös atomerőművek építésére is sor kerül. berendezések, a kereskedelmi gépsorok, a vegyianyag-cso- magológépek és a gépkocsirészegységek sokoldalú szakosított és kooperációs gyártásában. Több korábbi egyezményt ki is bővítettek a múlt évben. Például számos, az olaj- kutaknál használatos szerszám és műszer közös előállítására kötöttek szerződést a kőolaj feltáró berendezések korábbi részegységkooperációja alapján. A partnerek egyeztették a lehetőségeket a legnagvobb munka kétségkívül a tagországok komplex hírközlésrendszere tervének kidolgozása volt. A múlt év májusában, a budapesti ülésen aláírt megállapodás szerint — amely egyben hosszú távra megszabja a bizottság és a tagországok legfontosabb teendőit — 1990-ig, ötéves tervek alapján fokozaaz öntödei berendezések gyártásában és fejlesztésében is, az erről szóló egyezményt több ország, köztük hazánk már aláírta, mások valószínűleg a következő egy-két évben csatlakoznak hozzá. 1976-ban további ágazatokban is kidolgozták az együttműködés alapjait, így sok közszükségleti cikk gyártásában (háztartási robotok, villanysütők és -főzök, vízmelegítők, centrifugák és ezek alkatrészei), valamint betonkészítő és talajjavító gépek, gépjármű-diagnosztikai és javítóeszközök, valamint felszerelések előállításában. Ezek jó részére már az új év első negyedében együttműködési szerződést is aláírnak. Ugyancsak a közeljövőben kötik meg azt a megállapodást, amelynek nemrég elkészült tervezete, szerint a tagországok egységes paraméterek alapján, közösen fejlesztik, gyártják a nagypaneles házgyári berendezéseket. tos fejlesztéssel kialakítják a KGST-tagországok egységes, minden információfajta átvitelére alkalmas, komplex, automatizált hírközlésrendszerét. A rendszer szerves része az űrtávközlés, amelynek első magyar földi állomása Taljándörögdön épül. A szovjet tervezők és szerelők közreműködésével készülő, mintegy félmilliárd forintos beruházás a tervek szerint az év végére fejeződik be. Ennek révén lehetőség nyílik arra. hogy hazánk közvetlen távbeszélő- és televízióösszeköttetést teremtsen — mesterséges holdak segítségével — a tagországokkal. A hírközlés integrációját szolgálja az állandó bizottság azzal is, hogy a mikrohullámú berendezések és az elektronikus vezérlésű telefonközpontok műszaki követelményeit egységesítette. A mikrohullámú berendezések kidolgozását a Magyar Posta a híradástechnikai iparral együttműködve koordinálta. A KGST-tagországok távközlési együttműködésében új terület a lézersugaras jelátvitel. Az ezzel kapcsolatos kutatások alapvető változásokat hozhatnak majd a vezeték nélküli hírközlésben. Az állandó bizottság tevékenységének másik, nagy területe a klasszikus postaforgalom gépesítése, automatizálása, amelyből a magyar szakemberek is részt vállaltak. Az együttműködésben ők dolgozták ki a postai küldemények felvételgépesítésének modelljét. A következő közös tennivalónk a gépek és szerkezetek hazai gyártásának megszervezése; a magyar ipar látja majd el velük a tagországokat, cserében a hírlapszállítás gépi eszközeiért. A KGST-n belüli kétoldalú magyar—szovjet együttműködés egyik legújabb példás eredménye a múlt év végén elkészült solti, új 2000 kilowattos rádióadó, amely most kezdte meg próbaüzemét. (MTI). A villamos energiai állandó bizottság A gépipari állandó bizottság A postai és távközlési állandó bizottságban
