Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

Mai számunkból AZ ÉRTÉNYI HIDAK (2.-3. old.) PÁRTMUNKA AZ ELSŐ VONALBAN (3. old.) AZ ÁBRÁNDSZÖVŐ (4.-5. old.) BARANGOLÁS ADY ENDRE NYOMÁBAN VÁRADON <5. old.) TANULNAK A PILÓTÁK <4. old.) Programok a cselekvéshez A z elmúlt héten több hírt hallottunk arról, hogy az üzemekben munkásgyűléseket tartottak. A vál­lalatok vezetői adtak számot az üzem gazdái — a munkások — előtt a mögöttünk maradt évről és is­mertették a megkezdett esztendőben elérendő célokat. Volt egy közös gondolata ezeknek a referátumoknak: az idén még jobb eredményekre van szükség. A cél minden termelőegységben adott: tonnában, darabban, forintban, rubelben, vagy dollárban mérhető értékek előállítása. Kérdés viszont: hogyan érhető el? A hozzá vezető utat meg kell tervezni. A közelmúltban erre jó gyakor­lat alakult ki. Az elmúlt év elején a pártszervek és párt- szervezetek a tennivalók megismertetése, egységes, he­lyes értelmezése, eredményes megvalósítása, a gazdasági munka fokozott segítése és ellenőrzése érdekében cse­lekvési programokba gyűjtötték a feladatokat. E prog­ramokat — amelyekben a gazdasági és az ehhez kapcso­lódó politikai tennivalókat sorakoztatták fel, megbe­szélték a terület kommunistáival és mindazokkal, akik­nek a megvalósításban jelentős szerepük volt. Egy év tapasztalata bizonyítja: jó módszer. Ismét beigazolódott, hogy a kommunisták fel tudják sorakoz­tatni a jó cél eléréséhez a tömegszervezetek tagjait, a pártonkívülieket. 1977-re ismét készültek cselekvési programok. A Tolna megyei pártbizottság legutóbbi ülésén megtár­gyalta, és a megye céljainak elérését segítő programot és határozattá emelte. Ezekben a napokban a járási jo­gú pártbizottságok teszik mérlegre 1976-ot és meg­szabják a nagyobb sikereket célul tűző új évre a cse­lekvés irányát, módját. Ezt követően a pártszervezete­ken a sor, a saját munkaprogramjának elkészítésében, a tettek megszervezésében. A cselekvési programok első gondolata arra hívja fel a figyelmet, hogy a tennivalók megismertetése, egy­séges, helyes értelmezése mennyire fontos. Így igaz, hi­szen a legegyszerűbb munka elvégzésére sem képes az ember, ha nem tudja világosan, hogy mit akar. Egy üzem, egy gazdasági egység bonyolult mechanizmusá­ban semmi máshoz, csak anarchiához vezetne, ha min­denki — akár a legnagyobb jóindulattal is — de csak a saját feje után menne. Nem sok jót szülne az sem, ha a feladatok között ki-ki szabadon válogatva, csak annak a megvalósítására vállalkozna, amihez kedve van, ha csak azzal törődne, ami számára szimpatikus. Ugyan­csak bajokat okozna az is, ha egy-egy részt ki így, ki úgy értelmezne. A tennivalók megismerése azonban — ha még oly nélkülözhetetlen is — csak az első lépés. A helyes, egységes értelmezés után a végrehajtás megszer­vezése, megkezdése következik, amelynél az előzőhöz hasonlóan elengedhetetlen az egység. Természetes, hogy a munkának ez a szakasza a nehezebb. Éppen ezért hív­ják fel a cselekvési programok a figyelmet a végrehaj­tás segítésére, ellenőrzésére. Ennek ismert módszere a vezetők beszámoltatása, ami vagy testületi, vezetőségi 'ülésen, taggyűlésen, vagy más, arra hivatott fórumon történhet. Számot adhat ilyenkor a vezető egy-egy főbb feladat helyzetéről, éppen úgy, mint ahogy egy időszak átfogó értékelése is napirendre kerülhet. Legalább fél­évenként, de szükség szerint bármikor, módot kell ta­lálni a munka menetének ellenőrzésére. Az általános érvényű elvek mellett azonban minden gazdasági egységnek megvannak azok a sarkalatos pont­jai, amelyekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ezt részben az egyes üzemek — vagy beruházások — különlegesen jelentős népgazdasági súlya is indokolhat­ja, vagy éppen az, hogy az elmúlt idő tapasztalatai alap­ján az átlagostól nehezebben teljesítették — vagy netán egyáltalán nem is teljesítették — azt, amit a népgazda­ság elvárt. Hatékonyan, okosan gazdálkodni! Kulcskérdés ez most is. Ennek érdekében több üzemben is korszerűsí­tették a termelés feltételeit, új, nagy teljesítményre ké­pes gépeket helyeztek üzembe. Indokolt annak a rend­szeres ellenőrzése, hogy ezek valóban azt nyújtják-e, amire képesek, kihasználják-e annyira, amennyire csak lehet. Ahogy természetes törekvés a jótól is jobb ered­ményt elérni, még inkább az azoknak az okoknak a vizs­gálata, hogy azonos, vagy hasonló körülmények, feltéte­lek mellett dolgozók között miért vannak nagyon elma­radók. A cselekvési programok készítőinek nyilván ez sem fogja elkerülni a figyelmét és biztos megtalálják a bajok kiküszöbölésének módját. A jó gazdálkodás lehetősége esetenként csak azért nem válik valósággá, mert a gazdasági egységen belül nem ismerik fel az emberek hatékony foglalkoztatásá­nak módját. Pedig de sok tartalék lehet még abban. A munkaidő kihasználásában, a teljesítménybérben fog­lalkoztatottak arártyának javításában, a gondos norma­karbantartásban, a termelő és nem termelő dolgozók arányának optimális kialakításában, vagy a formaliz­mustól mentes, jól szervezett munka verseny ben. m U j gazdasági év indult, új cselekvési programok készülnek. A jól átgondolt, valóban a tennivalók gyakorlatias megfogalmazásával készült prog­ram fontos feltétel a sikeres esztendőhöz; különösen ak­kor, ha nem az iratgyűjtő dossziénak készül, hanem a mindennapok forgatókönyve lesz.- <F. I.) Húszéves a munkásőrség Fegyveres feladat, társadalmi fokon Á húsz éve szolgálatot teljesítő munkásörök kitüntetése. A megyei munkásőr-pa- rancsnokság törzse és közvet­len alegységei ünnepi egység­gyűlésen emlékeztek meg a testület létrehozásának 20. évfordulójáról. A meghívott vendégek között ott volt dr. Péter Szigfrid, a megyei párt. bizottság osztályvezetője, Császár József, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, dr. Adrián Zsigmond, rendőr ezredes, megyei főka­pitány, azonkívül a társ fegy. veres testületek, üzemek, in­tézmények képviselői. Kemény József, megyei pa­rancsnokhelyettes ismertette a munkásőrség országos pa­rancsnokának ünnepi paran­csát, utána dr. Sörfőző István megyei parancsnok mondotta el megemlékező ünnepi be­szédét. Megemlékezett a munkás-' őrség létrejöttének politikai körülményeiről: a szétvert, de még létező ellenforradal­mi csoportokról — ellenük a karhatalmi erők mellé felso­rakozó gyári munkásőrsé­gekről. Idézte az MSZMP de­cemberi, januári határozatát, majd a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának határozatát a munkásőrség felállításáról. Megemlékezett a húsz év­vel ezelőtti Tolna megyei ese­ményekről, fontosabb dátu­mokról — március 13-ról, áp. rilis 4-ről, május 1-ről —, amelyek a testület megala­kulásához, első demonstrá­cióihoz kapcsolódnak. — Ezek után a megmozdu­lások átterelődtek a gyakor­lóterekre — folytatódott a be­számoló az elmúlt húsz év alatt tanúsított helytállással, a munkásőrök példamutatá­sával, a szolgálatban, a ki­képzésben, a termelőmunká­ban. Az ünnepi beszámoló után Péti Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára kö­szöntötte a munkásőröket, az Ifjú Gárda kiképzéséhez, az úttörők hazafias neveléséhez adott segítségért. Utána kitüntetések átadása következett. A munkásőrség országos parancsnoka A Ha­za Szolgálatáért érdemérem arany fokozatával tüntette ki Dadarics Ferencet, a bonyhá­di járási pártbizottság első titkárát, Sipos István, megyei törzstagot és Fiegler Feren­cet, a decsi termelőszövetke­zet párttitkárát. A Szolgálat; Érdemérem 20 éves fokozata kitüntetést kapták az alapító munkás­örök: Hajdú István, Horváth János, Huszár József, Lőwy Vilmos, Suszter Mihály, Te­lek István, Varjas József, Vá- gán István, Fodor István, Ne­mes János, Nyakas Zoltán, Németh János, Németh Jó. zsef és Varga Jenő. A szocialista versenymoz­galomban elért eredményért a megyei parancsnokság ván­dorzászlaját ^ harmadszor nyerte el a vegyvédelmi sza­kasz. A fegyveres erők nevében dr. Adrián Zsigmond, megyei rendőrfőkapitány köszöntötte a munkásőröket, a megyei pártbizottság nevében pedig dr. Péter Szigfrid. Corvalán nyilatkozata A chilei helyzetről nyilat­kozott a francia televíziónak Luis Corvalán, a Chilei KP főtitkára. A kommunista vezető el­mondotta, hogy a fasiszta hóhérok a legkegyetlenebb kínzásokkal próbálják meg­törni a hazafiakat. Számos chilei demokratát kínoztak halálra az égő cigarettákkal, az embertelen verésekkel. A nőket megerőszakolták a fa­siszta fenevadak. Chilében a junta nyilatko­zata szerint 3300 személyt tartanak fogva, ehhez azon­ban hozzá kell számítani azt a 2500 személyt, aki eltűnt, és akiről nincs semmi hír. Ez a chilei dráma legszomorúbb fejezete — mondotta pénte­ken este sugárzott nyilatko­zatában Corvalán. Waldheim útja a Közel-Keletre Az ENSZ székhelyén közöl­ték, hogy Kurt Waldheim fő­titkár február elején a Közel- Keletre utazik, hogy tájéko­zódjék az érdekelt feleknek a genfi konferencia felújítá­sával kapcsolatos álláspont­járól. ENSZ-források szerint a főtitkár a jövő héten inten­zív konzultációba kezd a kö­zel-keleti államok ENSZ- képviselőivel, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok megbízottaival. Waldheim pénteken megbe­szélésen fogadta Egyiptom, Szíria és a Szovjetunió kép­viselőjét. Az Akhbar El-Jom közlése szerint a világszervezet főtit­kára elsőként — február 1- én — Egyiptomot keresi fel és innen három nap után Szíriába, majd Jordániába és Izraelbe látogat, New York­ba való visszautazása előtt pedig még egyszer visszatér Kairóba. A felekkel folytatott eszmecseréről a főtitkár je­lentésben számol be február végén a Biztonsági Tanács­nak. Tű/.deléshez készítik a korai palántákat. Több lesz a primőr lUlözsön A mözsi Űj Élet Termelőszövetkezetben ebben az évben 10 hektáron termesztenek fő vetésű paradicsomot, 20 hektá­ron zöldpaprikát, 50 hektáron zöldbabot, káposztaféléket pe. dig 33 hektáron. Tízezer négyzetméterrel növelik a fóliasát­rakat. s ezzel 25 százalékkal emelkedik a primőr áru terme­lése. A termelőszövetkezetben fóliasátrakban és üvegházban primőrt, szántóföldi palántát és utóhasznosítású palántát ősz- szesen 54 ezer négyzetméter területen termesztenek. Fotó: Komáromi. öntözik a káposztapalántákat.

Next

/
Thumbnails
Contents