Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

1977. január 27. ^PÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Jártak Lengyelben „Lengyelben járni” — ez régi közhely és természete­sen nem a megyénkbeli szép község felkeresését jelenti, hanem azt, hogy valaki el­utazik Lengyelországba. Fia­tal ismerősömmel, az érett­ségizett szakmunkással ak­kor hozott össze a véletlen, amikor barátjával éppen út­nak indultak és átszállásra vártak a sárbogárdi restiben. Irigylésre méltóan kevés cso­magja volt, egy nagyobbacs­ka sportszatyor, amivel alig­ha okozhatott sok gondot a vámtisztviselőknek. Ez tet­szett 20 éves korában az em­ber ne utazzon szekrénybő­röndökkel. — Hová készülnek? — kér­deztem. — Krakkóba! — hangzott a felelet. Felcsillant a szemem. Krakkó számomra az ismert európai városok közt leg­szebb. Nem tudtam fékezni idegenvezetői kedvemet és hamarjában az asztalra bo­rítottam söröspoharaink mel­lé egy tarisznyányi jó taná­csot. A Wawel, Mária-temp- lom, Czartorinsky-múzeum, ahol Leonardo „Hölgy me­nyéttel” című képét őrzik, Barbakán, Posztó-csarnok, régi egyetem. Úgy éreztem, észrevehetően nehezebb lett a sportszatyor. Fiatal ismerősömmel a na­pokban ismét találkoztunk. — Hogy sikerült a krakkói hét? — Gyengén! _ ??? — Fűtetlen volt a vonat, elvétettük az átszállást és fűtetlen volt a szobánk is. — Gondoskodtak előre szállásról? — Nem! Pedig volt pén­zünk elég. — Mit láttak? — A Barbakánt. A múze­um hétfőn zárva volt... — De maguk nemcsak hét­főn voltak Krakkóban. — Ez igaz! De tudja, a ko­rombeli nem szívesen jár múzeumokba. Ez hihetőnek tűnt, bár mit sem változtat azon a vé­leményemen, hogy egy ide­gen város megismeréséhez ez életkortól függetlenül is hozzátartozik. — Hol fordultak meg ak­kor? — Egy sereg bárban és if­júsági szórakozóhelyen... — A tapasztalat? — A discójuk vadabb, mint a miénk! — A fogadtatás, ami a magyarokkal szemben Len­gyelországban többnyire szinte legendásan kedves, mi­lyen volt? — Megjárja. — Hogy tudtak szót érte­ni egymással? — A legszükségesebb len­gyel szavakat, kenyeret ven­ni, köszönni, táncra kérni, jó előre megtanultuk. — A lengyel lányok? — Velük nem -sókra men­tünk. Minden szót komolyan vesznek... Szegény lengyel lányok! ORDAS IVÁN Az országos diákporlameot előtt Róluk lesz szó az országos diákparlamenten. Képünkön: becsengetés előtt a szekszárdi Garay János Gimnázium folyosóján. szágos diákparlament szek­cióban végzi munkáját. Azt előre nem tudjuk, hogy a parlament ideje alatt hányán kaphatnak szót. Egy biztos, valamennyi küldöttünk úgy készül, hogy ha szót kap, lesz mondanivalója. Szerencse, hogy a parlamenten egyetlen észrevétel, javaslat sem ma­rad figyelmen kívül, mert azok, akik nem kapnak szót, mondandójukat írásban jut­tathatják el szekciójuk el­nökségéhez. A szakmunkás- tanuló küldöttek problémái a legösszetettebbek. Mi az, ami elsősorban foglalkoztatja őket? Mindenekelőtt a szak­munkásképzés személyi, tár­gyi feltételei, a szakmunkás- vizsga. Sok szó esett a szak­munkásképző intézetek par­lamentjén a kollégiumi férő­helyek számának növelésé­ről, az étkeztetésről, a sporto­lási, művelődési lehetőségek­ről. s a szakmunkástanulók nyári szabadságáról, gyakor­latáról, a szakmai építőtábo­rok szervezéséről. A sok kö­zül csak egyet említek, amit a szakmunkástanulók szeret­nének. Jó lenne, ha a jövőben a nyári épitőtáborozást szak­mai gyakorlatként elfogad­nák. A gimnazistákat elsősorban a továbbtanulás lehetősége foglalkoztatja. Jó lenne, ha a felsőfokú oktatási intézmé­nyektől minél előbb és minél részletesebb tájékoztatást kapnának a továbbtanulási lehetőségekről. Sok szó esett a gimnáziumi parlamenteken a szabad idő jobb eltöltésé­nek lehetőségeiről is. A harmadik szekciót a szakközépiskolások alkotják. Ebből az iskolatípusból me­gyénkben hat működik. A szakközépiskolásokat elsősor­ban az érettségi rendje foglal­koztatja. A négy napig tartó írásbeli vizsgák nagyon ki- merítőek. Szeretnék, ha az el­ső két nap után egy-két napos pihenőt vezetnének be. Az érettségi rendjével kapcsolat­ban még sok hasznos javas­latot tettek. A parlament programjáról annyit, hogy az ülések csak délelőtt folynak, a délutánok­ra gazdag kulturális és sport- programokat állítottak össze a rendezők. — Végezetül egy gondolat. Lényeges, hogy a parlamen­ten elhangzottakról minél több tanuló tudomást szerez­zen. A sajtó, a rádió tudósí­tásain túl milyen csatornán értesülhetnek még a parla­menten elhangzottakról a diákok? — Azt tervezzük, hogy a küldöttek a parlament befe­jezése után iskolájukban él­ménybeszámolót tartanak. A másik; megyénk küldötteivel diák újságíró is utazik a par­lamentre. Az általa leírtakat külön, parlamenti diákújság­ban juttatjuk el az iskolákhoz. —vj— Január 29—31. között ül össze Pécsett az országos diák­parlament. Megyénk mint­egy 9 ezres tanulóifjúságát kilenc küldött képviseli. Az országos küldötteket a közel­múltban megtartott megyei parlamenten választották meg. Az elmúlt napokban, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a KISZ Tolna me­gyei Bizottsága összehívta a küldötteket, s a megbeszélé­sen összegezték azokat a kér­déseket, gondolatokat, ame­lyeket — ha mód lesz rá — a diákok országos nyilvános­ság előtt is elmondanak. A közelgő diákparlament előtt Kiss Magdolnával, a KISZ Tolna megyei Bizottsága is­kolafelelősével beszélgettünk. — Iskolatípusonként 3—3 küldöttet választottak a me­gyei diákparlamenten, így 3 küldöttet a gimnáziumi, 3 küldöttet a szakközépiskolai és 3 küldöttet a szakmunkás- képző szekcióból. Ez egyszer­smind a különféle középfokú oktatási intézményekben ta­nulók arányszámát is tükrözi, legfeljebb az a megjegyzés kívánkozik ide, hogy mivel a szakmunkásképző intézetek­ben merült fel a legtöbb meg­oldásra váró probléma, nem ártott volna több szakmun­kástanuló küldöttet választa­ni. Sajnos érre nem volt le­hetőség, mert országosan meghatározott keretszámok kötöttek bennünket. Vala­mennyi küldöttünk jó tanuló, aktív KISZ-vezető, közéleti érdeklődésű ember, aki nem­csak a saját, de szűkebb kö­zösségének, iskolájának ered­ményei, gondjai iránt is ér­deklődik, a problémákat, ne­hézségeket ismeri, átérzi, s le­hetőségeihez mérten tesz is azok megoldása érdekében. — Várhatóan hányán kap­nak szót megyénk küldöttei közül? — A parlamentnek is meg­lesz a maga rendje. A kül­döttek felszólalási jegyet kap­tak, ezzel jelzik majd hozzá­szólási szándékukat. Az or­Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bizottság iskolafelelő­se Érettségi és szakmunkásbizonyítvány A szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgató, jától, Neményi Ernőtől ka­pott szerkesztőségünk le­velet. Nem azért beszélünk erről, mert a levélíró által tolmácsolt köszönet koráb­bi munkánk eredményes, ségét igazolta vissza, hanem azért, mert a szomszédsá­gunkban működő oktatási intézmény változatlanul várja az 1977—78-as tan­évben is azokat a Tolna megyei fiatalokat, akik pá­lyaválasztás előtt állnak és kedvet éreznek arra, hogy szakközépiskolai szinten szerezzenek képesítést az élelmiszeripari szakmák közül a tejfeldolgozásra. Tavaly közöltünk lapunk­ban egy rövid ismertetést a szentlőrinci szakközép- iskoláról, most az oktatási intézmény igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy „... erre való hivat, kozással volt jelentkező Tolna megyéből”, tehát ér­telme volt a továbbtanulás­nak erre a lehetőségére kü­lön is felhívni a pályává, lasztó fiatalok figyelmét. Ha ezt ezúttal ismét meg­tesszük, kötelességből tör­ténik. Ismeretes, hogy kor­tejlekezelés minden ágára érvényeset. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt ma­gas szinten képzett szak­embereket bocsát ki tehát az intézmény, mely méltán büszke arra, hogy a falai között végzettek alkalma, sak a nagy tehenészeti te­lepek tejházainak szaksze­rű vezetésére, a higiénikus tejnyerés, -kezelés, -szállí­tás valahány teendőjének szakszerű ellátására, a ter­melt tej elsődleges vagy éppen iparszerű feldolgozá­sára úgyszintén. Rokon­szenves vonása egyébként az iskolának, hogy növen­dékei képzésük során egyéb élelmiszeripari ágazatban is alapképzettséget kapnak és laboránsi képesítést is szerezhetnek. Az intézet igazgatója ar­ról is tájékoztatott bennün­ket, hogy az új tanévben a jelenleginél több leányt várnak, hiszen a szakma jellegéből fakadóan kivá­lóan alkalmas a női mun­kaerő foglalkoztatására, így alig érthető, hogy a pályaválasztás előtt álló lá­nyok szülei ez ideig még nem fedezték fel a tovább­tanulásnak azt a lehetősé­gét, amit a szentlőrinci szakközépiskola kínál. mányunk a szarvasmarha­tenyésztés távlati fejlesztési feladatai között jelöli meg — többek között — a tejter­melés növekedését megelőz­ve a tejfeldolgozó kapaci­tás növelését, létesítését, a termelés és feldolgozás ver. tikumának időbeni kialakí­tását. A feladat végrehajtá­sa megkezdődött, teljes ki­bontakozása azonban még előttünk áll. A soron kö­vetkező évek alkalmasak arra, hogy a megtermelt tej feldogozására felkészül­jenek a fiatalok. A szakközépiskola tej­ipari szakán négyéves a képzési idő, s mint azt a címben is jeleztük, a ta­nulók érettségit tesznek, ami azonnali pályakezdésre Az intézmény bentlaká. sós. Térítés ellenében az iskola kollégiumi elhelye­zést biztosít. F ontos tudnivaló még az is, hogy az igé­nyek ésszerű kielé­gítése, a végzett tanulók szakterületükön váló elhe­lyezkedésének érdekében előnyben részesülnek a fel­vételnél azok, akikkel la­kóhelyük termelőszövetke­zetei, állami gazdaságok, társulások, vagy tejipari vállalatok kötnek ösztöndíj, szerződést, vagy olyan szer­ződést, mely biztosítja a négy év múlva érettségiző szakmunkásoknak a helyét. Az élelmiszeripari szakkö­zépiskola tejipari ágazatára való felvételhez természe­jogosítja őket, szakmunkás, tesen az egészségügyi al- bizonyítványt kapnak, a kalmasság is szükséges. Pályázati rejtvény, Hl. forduló A keresztrejtvényt helyesen megfejtők között az alábbi nye­reményeket sorsoljuk ki: 1 db párhuzamsatu — a tamá­si VEGYÉPSZER ajándéka, 1 db bőrtáska — a Simontornyai Bőr­gyár ajándéka, 1 db szőrmeku­tya — a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat aján­déka, 1 db 150 Ft értékű könyv­jutalom — az iskola ajándéka. VÍZSZINTES: 1. Egyike a leg­régibb mesterségeknek, az isko­la simontornyai kihelyezett ta­gozatán oktatják. Ruházati és egyéb célra nyersbőr kikészíté­sét végzi. A munka fázisai: áz- tatás, mosás, husolás, csávázás, cserzés, szárítás. Gyakorlati kép­zés a Simontornyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalatnál. (Zárt betűk: S, M, É). 14. Rezeg, ha a labda a kapuba jut. 15. Késsel szeletelő, metélő. 16. Gyorsan, alig érthetően beszél. 17. Tova. 18. Magyar Távirati Iroda. 20. Község Heves megyében. 22. Férfinév. 23. Bent a labda a há­lóban. 24. Útjára bocsát. 27. E. G. 28. Lehullott száraz levél erdőkben. 29. Uj létesítményt rendeltetésének átad. 31. Tág, laza. 32. Friss. 33. Lám. 35. Egy vállalat pénzt küld a másiknak bankon keresztül. 37. Az egyik szín. 39. Munkája hasonló a szőr­mekikészítő munkájához, lénye­ges különbség, hogy a nyersbőr­ről a szőrmét is eltávolítja. Sok­féle tevékenységet végez, gépi munka és a vegyszerekkel való foglalkozás szeretete előfeltétel. Gyakorlati képzés a Simontor­nyai Bőrgyárban. 41. Vastag fa­törzs. 43. Bazalt tanúhegy a Ba­laton mellett. 45. Kiejtett más­salhangzó. 46. Tartó. 47. Szám­név. 48. Svájci város. 50. Köl­temény. 52. Pénzügyminisztéri­um. 55. Vízparti házikó. 57. E. E. U. 58. Kézben fog. 61. Ma­rengo része! 62. Zúdít. 64. Nitro­gén, vanádium vegyjele. 65. Da­gály ellentéte. 67. Megszégyenít. 69. Monda. 71. Erős fizikumot igényel ennek a gépnek a keze­lése. (Zárt betű: Ó). 72. A tele­vízió népszerű professzora, is­meretterjesztő adások vezetője. FÜGGŐLEGES: 2. Letétbe adott tárgy. 3. Hos&fmérték. 4. Ledőlt épület. 5. A Fekete gyé­mántok női alakja. 6. Kiejtett mássalhangzó. 7. Beleegyező vá­lasz. 8. Népszerű táncdalénekes. (György). 9. Kén és hidrogén vegyjele. 10. Erős lárma. 11. In­gerületvezető a testben. 12. Té­zis, isme. 13. Jussol. 14. Fontos szerepet tölt be életünk számos területén. Vasszerkezetek oldha­tatlan kötéseit készíti. Munkája közben felhasznál: védőeszközö­ket, kalapácsot, mérőlécet. (Zárt betű: S). 19. A sivatag hajója. 21. A kedvező alkalomra les. 25. Sorokat róni a füzetbe. 26. Hajó része. 28. Odáig. 30. Finom az ilyen rétes. 31. -ben párja. 32. Helyet foglalt. 34. Lám. 36. Fő­zeléknövény. 38. ö. A. T. 39. Ma­gányos épület az Alfoldön. 40. Nincs senkije. 42. Családi házak­tól kezdve, iskolák, kórházak, áruházak, gyárak építésével fog­lalkozhat. Munkaeszközei: va­kolókanál, serpenyő, simítok, véső, vízszintmérő, stb. Az építő­ipar legsokoldalúbb szakmunká­sa. (Zárt betű: ő). 44. Kenyeret vajaz. 46. Királyi ülőhely. 49. Szobrot készít. 51. Maga mögött hagyó. 52. Borotválkozószerszám része. 53. USA-állam (UTAH). 54. Mesterember. 56. Jelfogó. 59. Az egyik szülő becézve. 60. T. L. O. 63. A zenében három. 66. Kagylóban van! 68. Á. P. 70. E. G. Beküldendő a vízszintes 1., 39., 71., a függőleges 14. és 42. számú sorok megfejtése 1977. február 2-ig a következő címre: Tolna megyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet 7101 Szekszárd, Pf.: 122. A megfejtéseket felső tagozatos tanulók küldjék be. írjátok fel a levelezőlapra az iskolátokat, osztályotokat és lakcímeteket is. Az 1977. január 13-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Ci- pőfelsőrész-készitő — Cipész — Cipőgyártó — Szerkezetlakatos. 1—1 pár méretre készített ci­pőt nyert: Auttíinger Ildikó, 7143 Öcsény, József A. u. 4. Az ocsényi ált. iskola 7. osztályos tanulója. Bucher József, 7130 Tolna, Marx u. 102. A tolnai I. sz. ált. iskola 7. osztályos tanulója. Mézmer Csaba, 7214 Várong, Fő u. 50. A szakcsi ált. iskola 8. osztályos tanulója. 300—300 Ft értékű tárgyjutal­mat nyert: Dávid Katalin. 7122 Kakasd, Rákóczi u. 294. A kakasdi ált. iskola 6. osztályos tanulója. Kerepesi Miklós, 7100 Szek­szárd, Kölcsey ltp. 6. III. em. A szekszárdi II. sz. ált. iskola 7. osztályos tanulója. A nyeremények átvételével kapcsolatosan a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet küld értesí­tést. SZEREK ¥f. 'm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents