Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

e ^pújság 1977. január 26. Hírek külföldről Sao Pauló-i jelentések sze­rint a brazil lapok élesen bírálják a Forma 1-es ver­senyautók második világbaj­noki futamának egyik pá­lyaszakaszát, hangsúlyozva, hogy a rendezőség népi for­dított kellő figyelmet a har­madik kanyar útburkolatá­nak minőségére. Ez a rész szinte pillanatok alatt al­kalmatlanná vált a küzde­lemre, s az eredmény az lett, hogy a 22 rajthoz állt autó- versenyző közül csak heten tudták teljesíteni a teljes távot. Nyolc gépkocsi már az első körben feladásra kényszerült. Jackie Stewart, a közel­múlt egyik legnevesebb Forma 1-es versenyzője an­nak a véleményének adott kifejezést, szinte csodálni- való, hogy senki sem sérült meg komolyabban. Pedig összeütközések is történtek, így például a svéd Ronnie Peterson két másik verseny­zőtársával is karambolozott, s természetesen fel kellett adnia a harcot. * Wijk aan Zee-ben, a nem­zetközi sakkverseny 9. for­dulójában a jugoszláv Ku- rajica legyőzte az angol Mi­lest, a holland Sosonko vi­szont csak döntetlent tu­dott kiharcolni az izlandi Sigurjonsson ellen, így most két sakkozó áll az élen. A II fordulós tornán még a szovjet Gellernek van ko­moly esélye a győzelemre, aki ezúttal a tavalyi győz­tes izlandj Olafsson elleni találkozóját döntetlennel zárta. A magyar színeket képviselő, s jelenleg az utol­só helyen álló Bárczay a jugoszláv Nikolics ellen mérkőzött, a találkozó füg­gőben maradt, így Bárczay helyzetén nem tudott javí­tani. Simontornyán is megvitatták az egyesület helyzetét Reális beszámoló — pezsaö vita Simontornyán is nagy ér­deklődést váltott ki a sport­köri vezetőségbeszámoló közgyűlés. A tamási járás egyik legnagyobb egyesületé­nek e fontos eseményén megjelent Csapó Jánosné, or. szággyűlési képviselő, a bőr­gyár igazgatóhelyettese. Grill Ferenc, a járási hivatal ve­zetője, Lépő László, a megyei sporthivatal vezetője, Pintár Antal, a Szakszervezetek Tol­na megyei Tanácsának sport­vezetője, Szarvas Antalné, a tamási járási sportfelügyelő­ség vezetője. Perger Imre, a bőrgyár szakszervezeti bi­zottságának titkára üdvözöl­te a vendégeket, a tagságot, majd Cseh László ügyvezető elnök adott tájékoztatást az elmúlt évről. Többek között a következőket mondta: — Az elmúlt év sem ho­zott lényeges előrelépést. Szakosztályoknál ugyan mu­tatkoztak örvendetes jelensé­gek, de összességében nem jutottunk előbbre. A sportkör gazdasági életében — a kö­zelmúlt években — sikerült kialakítani a megfelelő pénz­ügyi helyzetet, mely biztosít­ja a szakosztályok zavarta­lan működését. Tehát nem anyagiak hiánya, hanem a játékosok létszáma és a nem megfelelő felkészültségük okozza a jelenlegi helyzetet. Játékosokon és felszerelése­ken túl azonban létesítmé­nyekre is szükség van. És ezen a téren vannak legna­gyobb gondjaink. A bitume­nes kézilabdapályát kivitele­ző hiányában nem sikerült befejezni, labdarúgópályánk is rendkívül rossz állapotban van és könnyen lehet, hogy hazai mérkőzéseinket idegen pályára kell vinni. Gondot jelent az is, hogy kevés az öltöző. Örömmel jelenthetem azonban, hogy az új öltöző, valamint a lelátó tervei el­készültek, a megye, valamint a vállalat támogatásával a jó idő beköszöntésével meg­kezdődnek a munkák. — Már egy éve is szóvá tettem, hogy a csapatok ve­zetői állandóan váltják egy­mást. Ennek következménye, hogy nem tud kialakulni a következetes vezetés. A ké­zilabdánál ez ugyan megol­dott, de különösen a labda­rúgóknál vannak problémák. Pillanatnyilag megint ott tar­tunk, hogy a labdarúgóknak csak intézőjük van. Az asz­taliteniszezőknél az edző, Kovács László látja el az in­téző, szakosztályvezető mun­káját is. Teljesen reményte­len, hogy ide találunk olyan sportembert, aki ezt vállal­ná. — Női kézilabdacsapatunk egész éven át jól szerepelt és ennek lett eredménye a bajnoki cím. Várni István edző, Andrássy Dezső, vala­mint Varga László érdeme a jó helytállás. A tatai osztá- lyozón a lelkesedésük kevés volt a minden tekintetben jobb körülmények között fel. készülő városi ellenfelekkel szemben. És itt már nemcsak nekünk, hanem a megyei szö­vetségnek kellene segíteni, hogy a Tolna megyeiek — legyen az női vagy férficsa­pat — ne hátrányos helyzet­ből induljanak. El kellene érni, hogy az osztályozok előtt teremben játszhassanak a megyebajnokságot nyert csapatok. A férfiaknál a hullámvölgyből nehéz volt felhozni a csapatot. Az őszi idény elején azonban Tauker István ismét vállalta áz ed­zői tisztséget, így már vala­melyest javult a helyzetük, bár nem sikerült dobogón végezni, az 5. helyet szerez­ték meg. Az idei célkitűzés: feltétlen dobogón végezni. Ehhez a csapat játékosainak tudása és az edző személye a garancia. — A labdarúgó-szakosz­tály tavaly tavasszal folytat­ta gyenge szereplését. A csa­paton belüli széthúzások eredményezték mindezt. A tavaszi idény végére a 11. he­lyet szerezték meg labdarú­góink és ezzel sikerült elke­rülni a kiesést, de látható volt, hogy egyáltalán nem oldódtak meg a korábbi prob, lémák. Az őszi idényre már Sebestyén István készítette fel a csapatot. A rossz sze­replés folytatódott és csak a szezon közepétől talált ma­gára a csapat, sőt az utolsó hat mérkőzésen egészen jó teljesítményt nyújtott. Most már csak abban reményked­hetünk, hogy az együttes to­vább folytatja a jó szereplést és biztosítja, hogy a közép­mezőnyben tudjanak végezni. A csapaton belül mindenki­nek meg kell érteni; csak jobb teljesítménnyel, jó szel­lemmel érhető el további ja­vulás. A játékosok ne má­sokban, hanem inkább ma­gukban keressék a hibákat. Az ifjúsági csapatnál is gon­dok vannak. Állandó és ne­héz feladatot jelent a csapat kiállítása. Sok a fegyelmezet­lenség és ez mindjárt meg­szabja a feladatot is. Többet kell foglalkozni az ifjúsági korban lévőkkel, új játéko­sokat kell szervezni, hogy a fegyelmezetleneket ki lehes­sen hagyni. Nem szabad arra várni, hog* bekövetkezzen a szégyen, Simontornya nem tud ifjúsági csapatot kiállí­tani. — Az egyesület legfiata­labb szakosztálya az asztali- tenisz. Ennek ellenére ered­ményeikkel megelőznek min­denkit. Az elmúlt évben kö­zel kétszáz edzést tartottak és 60 mérkőzésen, versenyen képviselték Simontornya szí­neit. A férficsapatnál Ko­vács László, Sziládi József, Lovász Lajos, Cseh László, Rovó Péter mellett már bi­zonyítási lehetőséget kapott Tauker Tamás is. A női csa­patnál találjuk az ^egyesület minősített versenyzőit, Ko­vács Évát és Köő Ilonát. Nagy részük van abban, hogy a női csapat a 4. helyet érte el. A szakosztály és annak edzője feltétlen dicséretet ér­demel. Ellentétben a többi szakosztállyal itt nincs utánpótlási probléma, de ez kizárólag Kovács László ed­ző lelkes, jó szervező mun­kájának eredménye. — A természetjáró-szak­osztályban huszonnyolcán járnak különböző túrákra, versenyekre. Az országos bő­röstúrán az egyik csapatunk a 2. helyet szerezte meg, míg a másik csapatunk 5. lett. Jó lenne üzem dol­gozóit még nagyobb szám­ban bevonni a szakosztály­életbe. Reméljük, Horváth Lajosné eddigi jó munkája további tagok beszervezésé­ben is megmutatkozik. Cseh László elnök végül részletesen ismertette a tö­megsport terén elért ered­ményeket, majd tájékozta­tást adott az egyesület gaz­dasági életéről. A felszólalá­sok során úgyszólván min­denki érintette a létesít­ményt, pályagondot. Varga László a bitumenes kézilab­dapálya mielőbbi befejezését kérte és elismerését fejezte ki a vezetőségnek, hogy biz­tosította a kézilabdások za­vartalan sportolását. Papp László arra kért választ, hogy miért történik a vezetésben oly sok személyi csere, ösz- szefogásra kérte a község va­lamennyi lakóját. Sebestyén István szerint a község ve­zetőinek többször kellene ta­lálkozni a sportolókkal és ér­deklődni problémáikról. Lé­pő László a vezetőség mun­kájának javítását kérte a jobb eredmények elérése ér­dekében. Szerinte Simontor­nyán a meglévőnél jobb ösz- szefogás kell a javuláshoz. Várni István is úgy látta, hogy a vezetők keveset tö­rődnek a szakosztályokkal. Kijelentette': az utánpótlás mindenki feladatává kell hogy váljon. Andrássy Dezső száz óra társadalmi munkát ajánlott fel az új öltöző épí­tésére és kérte a jelenlévő­ket csatlakozzanak felaján­lásához. Kleiber György sze­rint a vezetőség több eset­ben megalkuvó volt a fe­gyelmezetlen labdarúgókkal szemben. Kérte a volt játéko­sokat jelentkezzenek játékve­zetőnek. Kapoli Imre, a ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek nevében felajánlotta az új pályához a segítséget és kérte az eddiginél nagyobb összefogást. Csapó Jánosné — akit a tagság az egyesület elnökének választott — meg­köszönte a bizalmat és ígé­retet tett, hogy mindent megtesz a cél, a jobb, a pezsgőbb sportélet megte­remtése érdekében. Balról jobbra: Szarvas Antalné, a járási sportfelügyelőség vezetője, Grill Ferenc, a járási hivatal vezetője, Csapó Jánosné, országgyűlési képviselő, a bőrgyár igazgatóhe­lyettese, az egyesület újonnan megválasztott elnöke, Cseh László ügyvezető elnök, Perger Imre, a bőrgyár szb-tit- kára, Lépő László, a megyei sporthivatal vezetője. Asztalitenisz Tallin Készülődés az olimpiai vitorlásversenyre AZ ŐSI TALLIN vendégek fogadására készül: Szovjet- Észtország több mint nyolc­száz évvel ezelőtt alapított fővárosában bonyolítják le az 1980. évi XXII. olimpiai játékok vitorlásversenyeit. A többi versenyt, mint ismere­tes, Moszkvában rendezik meg. Az észt fővárosban hoz­záfogtak az olimpiai építke­zéshez. A legpontosabb, legfrissebb információt a munkálatok ál­lásáról a vitorlásversenyek szervező bizottságánál kap­hatjuk meg. Az előkészítő bi­zottság villája a Narvai su­gárút elején áll. Innen gép­kocsin félóra alatt juthatunk ki a versenyek színhelyére. A tallini tv-torony a város környéki erdők fölött maga­sodik. És bár egyelőre - egy nagy hőerőmű félig kész kéményére hasonlít, teljesen világos, hogy közvetlen köze van az olimpiához. A tv- torony antennái 314 méter magasak, nélkülük nem lehet­ne sugározni színesben az olimpiai műsort a szovjet te­levíziós rendszer és a nem­zetközi program keretében. A torony belsejében szerelik a műszereket, amelyek a kap­csolatot tartják majd a segéd­hajókkal, kapják és továbbít­ják az információt a verseny menetéről. Ugyanezek a mű­szerek teszik lehetővé az új­ságírók számára, hogy össze­köttetésbe lépjenek a Tallini- öbölből szerkesztőségükkel. A tallini toronyóriás szinte óráról órára növekszik. Ta­vasszal fogtak hozzá építé­séhez. Ősszel pedig már a 100 méteres magasságban kezdték lerakni a betont. Fel akartam menni oda (milyen jó lett vol­na látni onnan a magasból a többi tallini olimpiai építke­zést!), de az építők lebeszél­tek: erős szél tombol odafent, csak a tapasztalt magasszere­lők tartózkodhatnak ott. Vigasztalásképpen Pjotr Goncsaruk építésvezető egy 15—15 centiméteres beton­kockát hozott nekem. Ezeket rakják majd le odafent, a százméteres magasságban. A súlyos kocka érdes oldalára bekarcolta az öt olimpiai ka­rikát és ezeket a szavakat: „A Szovjetszkij Szportnak a tal­lini tv-torony építőitől. A 100 méteres magasság egyik koc­kája”. Az építők lakókocsijá­ban tartózkodó munkások, technikusok és mérnökök rá­karcolták nevüket erre az eredeti emléktárgyra, ami­lyen még nem található szer­kesztőségünk múzeumában. Ha nem is madártávlatból, de a földről sikerült látnom Tallin többi olimpiai építke­zését is. Lázas munka folyik mindenütt. Feltöltik a kikötő medrének fenekét, ahová a bírák hajói és az úszó tribü­nök, cirkáló jachtok állnak be. Mélyítik az iszapszivaty- tyúk és exkavátorok a másik kikötő, a Pirita folyó torkola­tának medencéjét is, ahol az olimpiai kategóriájú hajók ál­lása készül. Jövő nyáron már ott kötnek ki a hagyományos nemzetközi balti vitorlásver­seny résztvevőinek jachtjai. Szaporodnak az olimpiai falu két főépületének emeletei. Épül a gyorsforgalmi út, amely a várost a vitorlássport piritai központjával köti majd össze. A város lakói nagy figye­lemmel kísérik az építkezése­ket és nem közömbös szem­tanúi ezeknek a változások­nak. Ellenkezően. Ezt bizo­nyítja például a városi tanács nemrég megtartott ülése is, amelyen a vitorlásversenyek előkészítésével kapcsolatos problémákat vitatták meg. Az ülés végén Ivar Kallion, a tallini városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke a következőket mondta: „Váro­sunkat fel kell készítenünk a sportolók, a vendégek és az újságírók fogadására, meg kell ismertetnünk velük ne­vezetességeinket és eredmé­nyeinket. Határidőre és meg­felelő módon fel kell építe­nünk az olimpiai rendelteté­sű létesítményeket. A TANÁCSÜLÉSEN a ta­nácstagok nagy felelősséggel vetették fel az olyan problé­mákat is, mint a középkori városrész rekonstrukciója, a hagyományos tallini szolgál­tatások növelése, új formák meghonosítása a tornászkol­lektívák és sportegyesületek tevékenységének aktivizálá­sára. A tanács felhívással for­dult Tallin lakosságához, hogy személyesen járuljon hozzá az olimpiai előkészüle­tekhez.” BORISZ BAZUNOV Debrecenben került sor az országos felnőtt asztali- tenisz vidékbajnokságra. Ezen a Tolnai Vörös Lobogó versenyzői is asztalhoz áll­tak. Az elődöntő során a ta­valy még válogatott Molnár Annát 3:2 arányban legyőz­te a 13 éves Bolvári Ildikó. A döntőben klubtársával, Balogh Ilonával került ösz- sze. Bolvárj Ildikó ellene is nyert, ezzel országos vidék­bajnokságot nyert a felnőt­tek kategóriájában. Balogh Ilona a 2. helyet szerezte A paksi járási sportfel­ügyelőség levélben tájékoz­tatta valamennyi — a járás területén lévő — egyesület elnökét az ez évi tömegsport, programról. Ebben rész­letes tájékoztatást találtak az egyesületek vezetői ar­ról, hogy melyik községben, milyen versenyt rendeznek. Az asztalitenisz, a sakk mel­lett megtalálható a kis- és meg. 3. Szabó Bea (Veszp­rém) és Molnár Anna (MÉM- TE). A női páros vidékbaj­nokságot is a tolnai lányok nyerték (Bolvári—Balogh). További sorrend: 2. Molnár, Jerszi (MÉMTE), 3. Nagy, Rappai (Sabaria) és Boldi. zsár (Kaposvári Vasas), Kiss (Egri Vörös Meteor). Vegyes párosban: Bolvári Ildikó a Dunaújvárosi Ko­hász versenyzőjével, Szélivel játszott. Az együttes a 3. helyet szerezte meg. Dudás Ibolya szereplése is sikeres volt: a 6. helyen végzett. nagypályás labdarúgó-baj­nokság, valamint az atléti­kát népszerűsítő községi futó- és ügyességi verseny. Ha bármely sportágban köz­ségi bajnokságot, versenyt kívánnak rendezni, a sport­felügyelőség a helyszínen ad gyakorlati segítséget, útmu. tatást. A cél az, hogy min­den községben legyen rend­szeres tömegsportverseny. T ömegsportprogram A kézilabdások asztala. Jobbról a női csapat edzője, Vá­rni István nevelő.

Next

/
Thumbnails
Contents