Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1977. január 5., szerda. Mai számunkból TEHENÉSZET (3. old.) A KISIPAR SORSA (3. old.) SZŐLŐTELEPÍTÉS FELSŐNYÉKEN (5. old.) TEKERCSELŐK (5. old.) Brezsnyev—Carter találkozó az USA-ban ? James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnö­ke a Times Recorder című vidéki lapnak adott interjú­jában legfontosabb feladatá­nak minősítette, hogy „min­den tőle telhetőt megtegyen” a világbéke megszilárdításá­ért, a nemzetközi válság- helyzetek enyhítéséért. A megválasztott elnök fontos törekvései közé sorolta azt is, hogy helyreállítsa az amerikaiaknak a kormá­nyukba vetett bizalmát. James Carter nyilatkoza­tában megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy üdvözölné az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió leg­magasabb rangú vezetőinek csúcstalálkozóját. Kijelentet­te, kész arra, hogy tisztségé­nek átvétele után hamarosan találkozzék Leonyid Brezs- nyevvel, és más országok vezetőivel. „lehetőleg az Egyesült Államok területén”. Biztos washingtoni forrás­ra hivatkozva jelentette a francia hírügynökség, hogy' James Callaghan brit minisz­terelnök február első felében hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Cal­laghan, aki az új amerikai elnök, James Carter első kormányfő vendége lesz, egyben az európai közössé­get is képviseli. Nagy-Bri- tannia ugyanis január 1-e óta a nyugat-európai szerve­zet miniszteri tanácsának soros elnöki tisztségét látja el. XXVII. évfolyam, 3. szám. ÁRA: 0,80 Ft. Chnoupek az NDK-ban Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter — Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének meghí­vására — kedden hivatalos, baráti látogatásra Berlinbe érkezett. Chnoupek az NDK és Csehszlovákia közötti kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről foly­tat megbeszéléseket Oskar Fischerrel és a Német De­mokratikus Köztársaság más vezető személyiségeivel. A csehszlovák diplomácia ve­zetőjének látogatása az új év első magas szintű nemzet­közi eseménye az NDK-ban. (MTI) Új-Delhi Életbe lépett az új alkotmány A hét elején az elnöki ren­delet kibocsátásával életbe léptek az indiai alkotmányt módosító és kiegészítő tör­vénycikkelyek. Az alkot­mánymódosítás Indiát „szu­verén, szocialista, világi és demokratikus köztársaság­ként” nevezi meg. A módosítások növelik a központi parlament szerepét, fokozottan hangsúlyozzák az állampolgárok törvény előtti felelősségét, s az eddi­ginél nagyobb mértékben hivatottak megakadályozni, hogy a nemzetellenes erők visszaéljenek a demokrati­kus szabadságjogokkal. Az államellenes tevékenység kritériumait ezúttal első íz­ben határozták meg alkot­mányjogilag és az alapvető állampolgári kötelességeket összegezve rögzítették. A mélyreható alkotmánymódo­sítás szükségességét a kor­mány az utóbbi évek jelen­tős politikai és szociálgazda- sági változásaival indokolta. Nagygyűlés Moszkvában Luis Corvalán a L«nín-maüiőfe«mnál Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Part főtitkára, akit a nemzetközi szolidartás a közelmúltban szabadított ki a Pinochet-junta börtönéből, Moszkvában megkoszorúzta a a Lenin-mauzóleumot. (Képtávírónkon érkezett.) Kedden Moszkvában a szovjet dolgozók és a szov­jet társadalmi szervezetek képviselői nagygyűlésen ta­lálkoztak Luis Corvalánnal, a Chilei Kommunista Párt főtitkárával. A nagygyűlés elnökségé­ben Luis Corvalán mellett helyet foglaltak Andrej Ki­rilenko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a párt és az állam más vezetői, a szovjet társadal­mi szervezetek képviselői, kiváló dolgozók, tudósok és művészek. Megjelent több kommunista párt és nemzet­közi demokratikus szervezet számos vezetője. (TASZSZ). Atomerőmű-építkezés Éjjel-nappal dolgoznak a főépületnél Uj szakaszához érkezett a paksi atomerőmű építése 1977-tel: megkezdődött a csúcsidőszak. A munkák most már gyorsított ütem. ben haladnak. Egyre több lesz a tennivaló is, az erő­műépítő szakmunkás is. A csúcsidőszak három évet je­lent, 1977—78—79-et. Az üzemi főépületet, te­hát magát az erőművet ja­nuár 4-től kettős műszakban építik. A nappali műszak véget ért kedden délután 4 órakor és pontosan ekkor kezdődött az éjjeli műszak, ami hosszabb, hiszen más­nap reggelig tart mindig. Korábban is volt már itt éj­szakai munka, de csak időn­ként és egyfajta. Mostantól kezdve az éjszakázás olyan természetes lesz az atom­erőműnél, mint az, hogy napközben dolgozni kell. Termelékenyebbé teszik az építőmunkát, mert szük­ség van rá. Rengeteg a fel­adat és a nagy értékű be­rendezéseket sokkal jobban ki kell használni. Hét végén úgyis áll minden. A 22-es Állami Építőipari Vállalat összes paksi ter­melőegységénél (építésve­zetőségenként) összehívták az embereket hétfőn reggel, termelési értekezleteket tar­tottak. Ismertették a felada­tokat, az új munkaszerve­zést, felállást. Ezt követően hóeltakarítás volt hétfőn egész nap, beindították a gőzfejlesztőket, felolvasztot. ták a munkaterületen lévő összes havat és a vizet el­távolították. Műszaki szem­pontból is szükséges volt ez, meg azért is, hogy minde­nütt megszüntessék a bal­esetveszélyt. A műhelymun­kások kivételével mindenki ezen dolgozott az új év első munkanapján az erőműnél. Tizenöt centi vastag hóréteg borította az üzemi területet és különösen sok munkát adott a hó eltüntetése a va­sak közül. Egyébként jól kezdődött az év, a 10 napos szünet után: az összes autó­buszjárat időben megérke­zett az építkezéshez. December 23. és január 3. között a hagyományos téli építőipari szabadság miatt nem volt más munka a pak­si nagyberuházásnál sem, mint a szabadban lévő anya­gok leltározása. 45 ember maradt az építkezésen a 22-es ÁÉV-nél, műszaki és adminisztratív dolgozók. A leltár végül 50 millió fo­rint értékű anyagot muta­tott ki, ez főként vas-, ki­sebb részben pedig zsalu- anyag és kavics. (gemenci) Kedden tehát kétfelé osz­tották a főépületnél dolgo­zó munkásgárdát, csak az egyik rész dolgozott reggel 7 órától délután 4-ig. Négy­kor az éjszakások álltak munkába. Az értekezlet és a hóeltakarítás után követ­kező első munkák voltak: vasszerelés, zsaluzás, a sze­relvények elhelyezése. Nap­pal és éjjel egyaránt. Szer­dán pedig ezek mellett már megindul a betonozás is. Értünk történt MI AZ, ami az embere­ket elsősorban érdekli, ha az egészségügyi ellátás esetenkénti, nemritkán hosszú időtávra kiható vál­tozásairól van szó? Bát­ran állíthatjuk, hogy egyetlen dolog: függetle­nül a települési viszonyok­tól, kellő időben jutni a gyógyító-megelőző ellátás­hoz, mégpedig a lehető leg­jobb színvonalon, azaz ott, ahol a gyógyítás személyi, tárgyi feltételei optimáli­sak .Véleményünk szerint ezzel a ma már állampol­gári jogba is foglalt igény­nyel magyarázható, hogy az egészségügyi integráció fejlesztése kapcsán nem a lakosság részéről hangzot­tak el fenntartások, hanem az érdekelt szakmabeliek részéről. Ezekről a fenn­tartásokról mára nagyjából már kiderült, hogy az egész­ségügy dolgozói nem értet­ték meg világosan, miről van szó, hogy az integráció kiszélesítésének szakmai és anyagi előnyei a nagyob­bak és nem a terhei. EGYÉBKÉNT a gyógyí­tó-megelőző egészségügyi intézményrendszer integrá­cióját nálunk már 1971- ben, — tehát az 1972. évi egészségügyi törvény vég­rehajtása előtt — meg­kezdték, -az, országban el­sőként. Ellenvetése nem volt senkinek, vagy ha ak­kor volt is, jelentéktelen­sége miatt könnyen elfe­lejtettük. Az intézmények és szolgálatok egységének megvalósítása jobb szak­mai együttműködést ala­pozott meg az ésszerű munkamegosztás, a vezetés és munkaszervezés színvo­nalának emelése mellett. Szűkebb hazánkban a me­gyei kórház-rendelőintéze­ti egység volt a modellje — gyorsan megjegyezném, hogy vonzó, jó modellje — az integráció biztosította fejlődésnek. így már meg­felelő tapasztalatok birto­kában folytatódhatott a 19/1975. sz. miniszteri ren­delet nyomán az integráció szélesítése, melynek során lényegében megszűnik a kórházi és kórházon kívüli betegellátás elkülönülése, ellenőrizhetőbbé, irányít- hatóbbá válik a gyógyító­megelőző tevékenység, megszüntethetővé az ellá­tásban nemkívánatos pár­huzamosságok. Persze az integrációnak az a célja is rendkívül jelentős, mely­nek megvalósítása révén a munkaerő, az anyag, az állóeszköz- és pénzgazdál­kodás válhat hatékonyab­bá. A megyei kórház koráb­ban szervezeti egységébe vonta a megyeszékhely ■gondozóintézeteit. 1977. január 1-től pedig a Tol­na megyei Balassa János Kórház-Rendelőintézet a bázisintézménye a bonyhá­di és pincehelyi kórház- rendelőintézeteknek, a paksi járási rendelőintézet­nek és szülőotthonnak. NEKÜNK, a lakosság­nak a szakmai irányítás új rendszere egységes és ma­gas szintű ellátást ígér. Bíz­vást remélhetjük, hogy ad is. Nincs tehát ok még a szórványos nyugtalan­kodásra sem. Ami történt, értünk történt. Nekünk jó, hogy megszűnik a járó- és fekvőbeteg-intézetekben fo­lyó gyógyító-megelőző el­látás elkülönültsége, egy­ségesebb lehet az irányítás és az ellenőrzés... Portugália Ismét lemondott egy baloldali miniszter Fülöp-szigetek Népszavazás az autonóm tartományról Lemondott tisztségéről a portugál kormány iparügyi minisztere, Walter Rosa. Soa­res kormányfő elfogadta le­mondását és ideiglenesen Sousa Gomes tervezésügyi és gazdasági koordinációs mi­nisztert bízta meg az iparügyi tárca irányításával. A portugál kormányban Cardoso mezőgazdaságügyi miniszter korábbi kiválása miatt immár két „üres hely” vár betöltésre. Lisszabonban nyilvánvalónak tartják, hogy Soares a közeljövőben átala­kítja kormányát. Ennek poli­tikai színezetéhez aligha fér­het kétség: a PSZP főtitkára további tisztogatást akar vég­rehajtani balra — vélik meg­figyelők körében. Ferdinand Marcos, a Fülöp- szigetek elnöke kedden be­jelentette, hogy az ország 13, muzulmánok lakta tartomá­nyában népszavazást tartanak a tervezett muzulmán auto­nóm területhez való tartozás kérdéséről. Marcos szerint a népszava­zásra a muzulmánok f elszaba- dítási szervezetének és a Fülöp-szigetek kormányának képviselői közötti béketárgya­lások február 5-én kezdődő második fordulója után ke­rülhet sor. A főépület pillérei

Next

/
Thumbnails
Contents