Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVII. évfolyam. 19. szám. ÁRA: 1,— Ft. 1977. január 23., vasárnap TARTALÉKOK A MEZŐGAZDASÁGBAN (3. old.) SOKAT JAVULT A KÖZÖS TEHENÉSZET (3. old.) A PÉCSI MÚZEUM NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSA (5. old.) „FIÚK, VAN EGY ÖTLETEM!” (3. old.) • • Otven szól gyufa O " va intek mindenkit attól, hogy megszámolja: hány szál gyufa van egy dobozban. Átlagban ötven. Lehet ugyan olyan doboz is, amelyikben csak harminc van, de olyan doboz nincs, amelyikbe hetven szál beleférne. Állítólag azért átlagban megvan az ötven, különösen, ha az emberek úgy állítják be a gépet, hogy az ötven szálat rakjon a dobozba. A gép nem gondolkodik, a gép automatikusan végrehajtja a feladatot: neki mindegy, ha ötven, hát ötven, ha harminc, hát harminc. A gyúrnák viszont nem mindegy. A korszerűsített gyárnak, amelynek egyik vezetője az esti lapban arról nyilatkozott nemrég: ma már korszerűbb a gyufagyártás, drágább, tetszetősebb papírdobozokban hozzák forgalomba a sok millió gyufát. Az pedig, hogy egy-egy dobozban kevesebb van, előfordulhat. Ezt megérti minden ember. De azt már nem, ami ezután következik. Az illetékes vezető ugyanis azt mondja: az államnak nem negyven fillérébe van a doboz gyufa, állami támogatást kap az ipar, tehát aki megszámolja a szálakat, az gondoljon arra, hogy ma is annyiért kap gyufát, mint tizenöt évvel ezelőtt. Hát ezért óvom én a tisztelt olvasót attól, hogy megszámolja a gyufaszálakat. Hogy jön ahhoz a vásárló, hogy a fél doboz gyufát fél doboznak nézze! Ha fél dobozzal kap, akkor sem jár rosszul. Mit akar azért a negyven fillérért? Tele doboz gyufát? Ha minden doboz tele lenne, akkor ... Mi is történne akkor? Semmi! Ugyanis a gyufaipar az állami támogatást a tele dobozokra kapja! Ha nincs tele minden doboz, akkor is annyit kap. A gyufagyáriak, a statisztikusok tele dobozokban számolnak. Év végén így kijön: elhasználtunk sok milliárd szál gyufát. Persze, nem annyit, amennyit kimutatnak, mert a dobozokban nincs benne az átlag ötven szál. így aztán a lakosság olyan gyufát is meggyújt, ami nem is létezett a valóságban soha. A gyufafogyasztásunk nő. Ezt a fogyasztást úgy lehetne csökkenteni, ha növelnék a gyufa termelését. Nem a dobozok, hanem a gyufaszálak termelését. Ha minden dobozban benne lenne az ötven szál, akkor kevesebb gyufa fogyna az országban. Akkor minden magyar ember csak a valóságos gyufaszálakkal gyújtana rá, rakna tüzet. Az, hogy csak 40 szál gyufa van egy dobozban, nem nagy ügy. így is csupán egy fillérünkbe kerül szálja. Nevetséges összegért gyújthatunk rá mondjuk egy Golden Smart-re. De ebben az esetben nem a fillérekről van szó elsősorban, hanem a szemléletről! A szemléletről, amely nemcsak a gyufaipar illetékesére jellemző. Találkozni e szemlélettel más esetekben is. Mindannyian tudjuk: sok minden van ebben az országban, ami nem annyiba kerül, mint amennyiért kapjuk. Többe kerül például a szövetkezeti lakás, mint amennyiért megvásároljuk. Ezt gyakran fel is emlegetik. Nem az állam, hanem azok, akiknél reklamálunk. Ha azt mondjuk: rossz munkát végeztek, javítsák ki a hibákat, nem minden esetben olyan gyorsan készek a hibák kijavítására, mint a válaszadásra. A válasz lényege pedig ez: „Tudja ön, hogy ez a lakás jóval többe van az államnak, mint amennyiért ön kapta?” Tudja, persze, hogy tudja! De nemcsak ezt tudja! Tudja azt is, hogy 3,60-ért kapja a kenyeret, amelynek kilóját nem lehet három hatvanért előállítani! Ha cipőt javíttat, akkor is állami támogatásban részesül. Ha színházba megy, képletesen szólva az állam is ott van a pénztárnál és a színházlátogató pénzéhez hozzátesz 20— 30—40 forintot. A bölcsődében sem fizetjük a teljes költséget... Hosszú lenne mindazt felsorolni, ami többe van az államnak, mint az állampolgárnak. De ez nem jelentheti azt, hogy mondjuk háromhatvanért csak kilencven deka kenyeret adjon a sütőipar. Sőt, azt sem jelentheti, hogy egy kilót mérjenek ugyan, de rosszabb minőségűt. Azt sem jelentheti, hogy a cipész kihagyjon néhány öltést a folt felvarrásakor, az építőipar sem azért kapja az állami támogatást, hogy rossz minőségű lakást adjon át a szövetkezeti lakás tulajdonosának, aki valóban olcsóbban kapja a lakást, mint amennyibe került. A színészeknek is kötelességük tudásuk legjavát adni, annak ellenére, hogy az előadáshoz a nézők nem teljes mértékben járultak hozzá anyagilag! E néhány példával csak azt érzékeltettem: helyenként és időnként baj van a szemlélettel! Nem a fogyasztók szemléletével, hanem azokéval, akiknek közvetlenül átutalják az állami hozzájárulást. A fogyasztó ugyanis a hozzájárulást nem közvetlenül, hanem közvetve kapja. A vállalatokon, intézményeken keresztül. Ebből adódik egyes vállalati vezetők torz szemlélete. E vállalati vezetők úgy gondolják: az állami támogatást a vállalat kapja. A látszat valóban ez. A valóságban az állam a fogyasztónak adja az állami hozzájárulást. A gyufaipar például azért kapja az állami támogatást, hogy a fogyasztónak teli gyufát adjon. Az építőipar azért, hogy ... A fogyasztók ezt értik! A vállalatok, sajnos nem minden esetben akarják érteni. SZALAl JÁNOS . • j. .. .....^ K . Papp József köszönti a megye legjobb munkásorcgységél. ünnepélyes fogadalom tétel K. Papp József köszöntötte a legjobb egységet •• Ünnepi Szombaton délután ünnepi egységgyűlést tartott Pakson a járási munkásőrszázad. Kettős oka is van az ünneplésnek: húszéves a munkásőrség és a paksi „Takács György” munkásőrszázad a megye legjobb egysége címet nyerte el az 1976-ban végzett munkájával. Egy serlegei véglegesen elnyert már ez a század, mert háromszor egymás után a legjobb volt, 1964, 1965, és 1966-ban. A most kapott szép serleg egyéves kiváló helytállás jutalma. Az atomvárosi munkás-étteremben megtartott gyűlésen részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára, Csernohorszky Gyula, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője, dr. Sörfőző István, a munkásőrség Tolna megyei parancsnoka, Jan Puskás, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, megjelentek továbbá a munkásőrök legközelebbi hozzátartozói, a járás párt-, állami és gazdasági vezetői és a társ fegyveres testületek vezetői. Képviseltette magát Pakson a paksi járás valamennyi úttörőcsapata is. Pataki György járási parancsnok jelentést tett K. Papp Józsefnek, aki üdvözölte az egységet, a kiváló munkát végzett munkásőröket. Az egységparancsnok felolvasta az országos parancsnoknak a munkásőrség megalakulása 20. évfordulója alkalmából kiadott díszparancsát. A megjelentek üdvözlése után Pataki György megemlékezett a 20. évfordulóról, beszámolt az elmúlt év tevékenységéről, az eredményekről, a paksi egység erkölcsi, politikai állapotáról, a munkahelyen tanúsított helytállásról. — A munkahelyi párt- és gazdaságvezetők nagy elismeréssel nyilatkoztak a munkásőrökről — mondotta a parancsnok. — Jó munkájukat sok kitüntetéssel is jutalmazták: kormánykitüntetést kaptak ketten, miniszteri kitüntetést heten, kiváló dolgozó lett 15, külföldi jutalomutazásban részesült 36 munkásőr, mint a munkahelyén kifogástalanul és példamutatóan dolgozó ember. Az egység tagjainak 32 százaléka szocialista brigádtag. Az ünnepi gyűlésen K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára is szólt a munkásőrökhöz. — A megyei pártbizottság nevében fogadják elismerésemet és köszönetemet abból az alkalomból, hogy elnyerték az 1976. évben végzett munkájukkal a legjobb egység címet. Köszöntőm a régóta szolgálatot teljesítő mun. kásőröket és azokat, akik most teszik le az esküt. Külön köszöntőm a munkásőrök családtagjait. Az áldozatvállaláshoz, a nehéz feladatok végrehajtásához ők is sok segítséget adtak. A haza szolgálatában vállalt önkéntes helytállással mindenütt elismerést és erkölcsi sikert vívtak ki a munkásőrök — mondotta K. Papp elvtárs, majd a párt és az egész nép előtt álló politikai, gazdasági feladatokról beszélt. Kiemelte a pártszervezetek szerepét, a kommunista példamutatás nagy jelentőségét. Az új munkásőrök eskütétele a legünnepélyesebb esemény volt most is. Ezt kö. vetően kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Schmidt János, a járási pártbizottság csoportvezetője, bronz fokozatot pedig Szin- ger János munkásőrparancs- nok. A „Szolgálati Érdemérem” 20 éves fokozatával 14 munkásőrt tüntettek ki, a 10 éves fokozatot 14-en kapták. Kiváló parancsnok lett 7 elvtárs, kiváló munkásőr 9. A gyűlés után műsort adott a paksi úttörőzenekar, a nagyközségi népi együttes és a III. számú iskola úttörő- csapata. G. J. Fotó: Komáromi. munkásőrgyűlés Egyiptom Folytatódnak a letartóztatások Dolgozó társaink! Elvtár- sak! Az idei esztendő első napjaiban országszerte sok értékes munkaverseny-vállalás született a munkások, az üzemi dolgozók kezdeményezésére. Vasasok, bányászok és vasutasok, a kőolajipar és az élelmiszeripar dolgozói, építőipari és könnyűipari szocialista brigádok tettek felajánlásokat. Kiemelkedő jelentőségű a Csepel Vas- és Fémművek közösségének felhívása az 1977. évi termelési feladatok tervszerű teljesítésére, a munka minőségének és hatékonyságának javítására, a Nagy Októberi Szocialista Forrada- lam 60. évfordulójának méltó megünneplésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége üdvözli a kezdeményezőket, és ajánlja a szocialista brigádoknak, az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, hogy kövessék a csepeliek és a többiek példáját. Meggyőződésünk, hogy a kibontakozó munkaverseny segítheti az 1977. évi gazdasági és társadalmi feladataink megvalósítását, előmozdíthatja a jó minőségű termékek gyártását, a nagy értékű termelőberendezések jobb kihasználását, az ésszerű gazdálkodást, a jobb munka- és üzemszervezést, a munkafegyelem erősödését, további boldogulásunknak, az életkörülmények javításának anyagi megalapozását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben megnyilvánul a dolgozók alkotásvágya, a haza szeretete, a szocialista építőmunkában érzett felelőssége, a szovjet nép iránti tisztelete. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége köszönti a munkaverseny- mozgalom minden részvevőjét és eredményes munkát, további sikereket kíván nemes céljuk megvalósításához. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége Szombati lapjelentések szerint csupán Kairóban 1100 személyt tartóztattak le a kedden kirobbant tüntetésekkel és lázongásokkal kapcsolatban. Alexandriában, Egyiptom legnagyobb kikötővárosában 294 személyt vettek őrizetbe. Az Akhbar el Jóm szerint a letartóztatottak között igen sok a baloldali személy, akiket rendszerint éjszaka, lakásukon vettek őrizetbe. Az ország nagyobb városaiban este 10 órától reggel 6 óráig kijárási tilalom van érvényben. Mint a Reuter közli, a hatóságok mintegy 100 személyt állítottak elő a kijárási tilalom megsértése ürügyén. A kairói sajtó egy részében folytatódik a kommunistaellenes hangulatkeltés. Az A1 Ahram például azt írja, hogy a kommunisták „porrá és hamuvá” akarták változtatni a fővárost és előkészületeket tettek az Arab Liga székházának, a rádiónak és televíziónak, szállodáknak, bankoknak és üzemeknek a felgyújtására. Szombaton Szadat elnök összehívta az egyiptomi legfelső politikai vezetést és áttekintette azokat az intézkedéseket, amelyeket a zavargások tettek szükségessé. A kairói reggeli lapok szerint Egyiptom a jelenlegi helyzetben csak sürgős külső támogatással tudja konszolidálni a helyzetet és — miként több újság is kiemeli — az arab államok „kötelesek segíteni Egyiptomon, amely az arab nemzet védelmében harcolt fegyvereivel... és gazdasági helyzete ennek következtében rornlott le.” Ibrahim Kaljubi egyiptomi főügyész szombaton közölte, hogy az országban kedden kirobbant zavargások során összesen 79-en vesztették életüket, közülük csupán Kairóban 44. A sebesültek száma 566. A főügyész szavai szerint a letartóztatottak közül 1063-at meghatározatlan ideig fogságban tartanak, 160 serdülőkorút javítóintézetbe küldenek, a 12 éven aluli gyermekeket pedig hazaengedték.