Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

Mai számunkból TANULSÁGAI SZEKSZÁRDON XXVII. évfolyam, 15. szám. 4 ÁRA: 0,80 Ft. 1977. január 19., szerda (5. old.) (3. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK TANZÁNIAI VENDÉG Az emberiség holnapjáért A z enyhülés évtizede: így vonultak be eddig náp- jaink krónikájába a hetvenes évek. S most, az eredmények — és a béke ellenfeleinek utóvéd­harca — láttán, öt világrész száztíz országának ötszáz küldötte Moszkvában arról tanácskozott: mi a teendő, hogy az enyhülési irányzat fennmaradjon — évtizedünk végéig és tovább, visszafordíthatatlanul. Munkaértekezlet volt ez a háromnapos tanácskozás, a békeszerető erők igazi fóruma, amelyben az 1973-as — ugyancsak moszkvai — világkongresszuson kikristályo­sodott felismerés öltött testet: az tudnillik, hogy a béke és a leszerelés kérdéseiben meg lehet találni a közös hangot, meg lehet valósítani az együttes cselekvést olyan szervezetekkel is, amelyek felfogásuk egészét, ideoló­giájukat tekintve más táborba tartoznak. A mostani fórum tehát voltaképpen a három eszten­deje megkezdett és az akkori elhatározások nyomán megszervezett párbeszédet folytatta és fejlesztette to­vább. A tanácskozás színhelyén, a KGST felhőkarcolójá­nak nagytermében Luis Corvalánnal, a chilei kommu­nisták vezetőjével együtt ott volt több jeles egyházi sze­mélyiség, s jó néhány szociáldemokrata és keresztény- demokrata párt képviselője. A fórum politikai-ideológiai színképe árnyaltabb volt, mint bármikor azelőtt. Jeléül annak, hogy az enyhü­lés a béke különböző felfogású hívei között nyitott új lehetőséget az együttműködésre, de annak is, hogy ez a — mind újabb társadalmi rétegek által támogatott — mozgalom nemzetközileg egyre nagyobb tekintélyt vívott ki magának. Az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének jelenléte is ezt tükrözte. Ennek a növekvő befolyásnak nem lebecsülendő forrása az, hogy a világközvélemény jó irányban tudja befolyásolni a kormányokat, akár a békekezdeményezések kialakításában, akár az enyhülés megszilárdítását célzó intézkedések, a biztonságot és a nemzeti függetlenséget szolgáló ENSZ-határozatok vég­rehajtásában, ahogy ezt a közlemény is megállapította. Jelképes is, hogy a fórum annak az országnak a fő­városában tanácskozott, amely a nagyhatalmak közül egyedül már születése — a szovjethatalom kikiáltása — pillanatában az állami politika egyik közvetlen célkitű­zésévé nyilvánította a békét. S mint a moszkvai tanács­kozás résztvevőihez intézett Brezsnyev-üzenet ismét megerősítette: a Szovjetunió új lépéseket kíván tenni a béke megszilárdítása érdekében, s a szocialista testvér­országokkal együtt következetesen küzd azért, hogy az enyhülést ne lehessen többé visszafordítani. A moszkvai tanácskozáson természetesen nagyon sokféle vélemény hangzott el, de a lényegben egyetértő a résztvevők nyilvánosságra hozott közös állásfoglalása. Először is abban, hogy az enyhülést egyetemessé kell tenni, mert a békés egymás mellett élés korunkban az államok közötti viszony egyetlen ésszerű lehetősége. Le­hetetlenné kell tenni mindenekelőtt a tömegpusztító fegyverek bevetését, s egyáltalán véget kell vetni annak az állapotnak, hogy az emberiség — amely naponta csaknem 1 milliárd dollárt pazarol hadikiadásokra — fegyverhegyek csúcsán egyensúlyozva éljen. A moszkvai fórum egész sor gyakorlati javaslatot tett a békeszerető erők további együttes akcióira, s az együttműködés összehangolása, az immár folyamatosnak tekinthető párbeszéd fenntartása végett állandó szervet hívott életre. A tanácskozás — résztvevőinek egybehang­zó véleménye szerint — hasznos és eredményes volt. S ez annál is lényegesebb, mert nyilvánvaló, hogy öt világ­rész békeszerető közvéleményének szava visszhangra talál majd abban a belgrádi teremben is, ahol az idén találkozóra készülnek a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok kép­viselői. H azánkat — Kállai Gyula, a Hazafias Népfront el­nöke vezetésével — népes delegáció képviselte a moszkvai békefórumon. Ez természetes is, hiszen — mint küldöttségvezetőnk felszólalásában hangsúlyoz­ta — Magyarországon teljes az egység közvéleményünk békevágya, s kormányunk aktív békepolitikája között. Ott voltunk és továbbra is ott leszünk annak a világ­méretű .harcnak az élvonalában, amely az emberiség holnapjáért folyik. A népfront megyei elnökségének ülése A Hazafias Népfront Tol­na megyei Bizottságának el­nöksége kedden ülést tartott Szekszárdon, dr. Kolumbusz Lászlóné elnökletével. Az ülésen a Bonyhád nagyköz­ségi népfrontbizottság mun­kájáról szóló beszámolót tárgyalták meg Szentes Pál nagyközségi népfronttitkár előterjesztésében. Ezután a megye közművelődési hely­zetéről, a községi közműve­lődést elősegítő népfront­feladatokról K. Balog Já­nos, a művelődéspolitikai L. I. Brezsnyev liilai beszéde munkaközösség elnöke tar­tott beszámolót. Ismertették a munkaközösségek idei munkaterveit is. A megyei népfrontelnökség és -bizott­ság 1977. évi programját Csajbók Kálmán, a megyei népfrontbizottság titkára tér. jesztette elő. Az ülésen tá­jékoztató hangzott el a me­gyei tanács és a népfront megállapodásának értékeié, séről, tapasztalatairól. Befe­jezésül az idej költségvetést tárgyalták meg és hagyták jóvá. Több mint egyórás beszéd­ben ismertette kedden az SZKP és a szovjet kormány álláspontját a világpolitika legégetőbb kérdéseiről Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. Brezsnyev a Moszk­vától délre fekvő Tulában megtartott nagygyűlésen mondott beszédet abból az alkalomból, hogy a félmilliós várost a Nagy Honvédő Há­ború idején tanúsított hősi helytállásának elismerése­ként „Hős város” címmel tüntettek ki. Az SZKP KB főtitkára fel­hívást intézett a tőkés világ vezető politikusaihoz, hogy működjenek együtt a Szov­jetunióval és a szocialista or­szágokkal a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának elkerülésében, a folyamat­ban lévő fegyverzetkorláto­zási és leszerelési tárgyalá­sok sikeres befejezésében és a nemzetközi feszültség for­rásainak felszámolásában. Brezsnyev megelégedéssel beszélt a Szovjetunió tizedik ötéves tervének első eszten­deiében elért gazdasági sike­rekről. s megerősítette, hogy az SZKP gazdaságpolitiká­jának központi célkitűzése a szovjet emberek életszínvo­nalának lankadatlan emelé­se. A tizedik ötéves terv első évéről, 1976-ról szólva Brezs­nyev első helyen említette a 224 millió tonnás rekord ga­bonatermést. Az ipari ter­melés 1976-ban 4,8 százalék­kal bővült a tervezett 4,3 százalékhoz képest, a terven felül előállított termékek ér­téke meghaladta a 6 milliárd rubelt. Az SZKP XXV. kong­resszusán elfogadott hatal­mas gazdaságépítési program megvalósul — összegezte vé­leményét a szónok. A párt politikájának homlokterében — mondotta — a közeljövő­ben és hosszabb távlatban is a szovjet emberről való gon­doskodás áll. Brezsnyev beszélt a gaz­dasági építőmunka olyan nagy és bonyolult kérdéseiről is, amelyek megoldása egye­lőre nem olyan gyors ütem­ben folyik, amint a párt szeretné. Egészében véve a tizedik szovjet ötéves terv új nagy lépést jelent majd a népjó­lét emelésében. Tulában kedden ünnepet tartottak: Leonyid Brezsnyev, •:z SZKP főtitkára átnyújtotta a városnak a „Hős város” címmel járó Aranycsillag érdemérmet. Leonyid Brezs­nyev a nagygyűlésen beszédet mondott. Az SZKP XXV. kongresz- szusa megbízta a párt köz­ponti bizottságát, hogy fokoz­za a tartós béke megteremté­sére irányuló erőfeszítéseit — kezdte beszédének külpo­litikai kérdésekkel foglalko­zó részét Leonyid Brezsnyev. A szovjet emberek maguké­nak érzik a párt külpolitiká­ját. Tudják, hogy ez a politi­ka megvédi hazájukat a há­borútól, megfelel a világ va­lamennyi népe érdekeinek, új lehetőségeket nyit barátsá­guk és együttműködésük szá­mára, és a társadalmi hala­dás ügyét szolgálja az egész világon. Egyetlen ország sem tárt még az emberiség elé ilyen széles körű, konkrét és rea­lista, az újabb háború veszé­lyének csökkentésére, majd teljes kiküszöbölésére irá­nyuló programot, mint a Szovjetunió. Ez a program olyan átfogó intézkedéseket tartalmaz, mint az erőszak alkalmazásáról történő le­mondás a nemzetközi kap­csolatokban. Felöleli a fegy­verkezési hajszával kapcso­latos valamennyi alapvető problémát. A béke megteremtésére irányuló valamennyi kezde­ményezésünk megfelel a testvéri szocialista országok közös nemzetközi irányvona­lának. Közösen harcolunk e kezdeményezések valóra vál­tásáért. A Szovjetunió és a baráti országok kezdeménye­zéseit támogatja az ENSZ tagállamainak jelentős része, valamennyi világrész néptö­megei. A szocialista országok vé­delmi szövetségének béke- szereíetét bizonyítják azok a fontos javaslatok, amelyek a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének nemrég megtartott ülésén hangzottak el. Azok­ról a javaslatokról van szó, hogy az európai biztonsági értekezlet valamennyi részt­vevője mondjon le a nukleá­ris fegyverek elsőként törté­nő alkalmazásáról és ne bő­vítsék tovább a Varsói Szer­ződés, valamint a NATO tag­államainak körét. (Folytatás a 2. oldalon.) MSZMP-küldöflség az NDK-ban A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására január 12. és 17. között látogatást tett a Német Demokratikus Köztár­saságban a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség tagjai voltak: dr. Berecz Já­nos, a KB osztályvezetője, Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, Tóth Dezső, a KB osztályvezető-helyettese, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és Rátkai Ferenc, a KB al­osztályvezetője. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az államtanács elnö­ke hétfőn fogadta Aczél Györgyöt. Az MSZMP küldöttsége megbeszéléseket folytatott Kurt Hagerrel és Werner Lamberzzel, a Német Szocia­lista Egységpárt KB Politikai Bizottsága tagjával, a kb tit­kárával és a központi bizott­ság több vezető munkatársá­val. A baráti légkörben lefolyt tárgyalások során áttekintet­ték a Magyar Népköztársa­ságban és a Német Demokra­tikus Köztársaságban folyó szocialista építőmunka ered­ményeit. A két párt képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek az MSZMP és az NSZEP kö­zötti kapcsolatok, s kifejezték eltökéltségüket, hogy tovább­fejlesztik és mélyítik a két párt és nép testvéri barátságát és együttműködését. A meg­beszéléseken véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet alakulásáról, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom tevékenységéről a szo­cializmusért, a békéért és a társadalmi haladásért folyta­tott harcban. A küldöttség tanulmányoz­ta az NSZEP IX. kongresszu­sa határozatainak megvalósí­tását tudományos és kulturá­lis téren; a fővárosban meg­tekintett számos kulturális intézményt és ellátogatott Halle megyébe. A küldöttség kedden haza­érkezett Berlinből. A Keleti­pályaudvaron Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta. Jelen volt Gerhardt Reinert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) A PÁR NAPJA TARTÓ HIDEGEBB IDŐ LEHETŐVÉ TETTE, HOGY A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN FOLY­TASSÁK A FEJTRÁGYÁZÁST, HISZEN A FAGYTÓL MEGKEMÉNYEDETT FÖLDRE RÁHAJTHATNAK AZ ERŐGÉPEK, ANÉLKÜL, HOGY KÁRT TENNÉNEK A VETÉSBEN. Fotó: komáromi Á pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetben ottjártunk- kor a lucernára szórták a műtrágyát. Á nagydorogi Cjbarázda Termelőszövetkezetben a búza fejtrágyázását végezték a gépek

Next

/
Thumbnails
Contents