Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-18 / 14. szám
Mai számunkból GAZDÁLKODÁS AZ ÜZEMANYAGGAL (3. pld.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) EZ ISI AZ NB III-BAN TÖRTÉNT GYŰRŰ AZ ÜVEGEKRE (6. old.) (3. old.) Problémák - prolongálva N agy sikerű filmeknél természetes — no de nehéz tennivalóknál a műsoron tartás idejének meghosszabbítása korántsem az elismerés jele, hanem gyakran a sikertelenségé. A kudarcot belátni nehéz, könnyebb becsomagol- ! gatva rejtegetni, valahogy úgy, hogy „ez még megoldásra vár”, vagy „továbbra is teendőink között szerepel”. Mint napjainkban hallhatjuk, amikor a termelői közösségek év eleji különböző tanácskozásain a résztvevők régi ismerősként fogadják a legyűrendő akadályok bizonyos csoportját, azokat, amiket két vagy éppen négy esztendeje jelöltek meg először, s dűlőre nem jutván — ismétlik évről évre. Hibás irányba terelné figyelmünket, ha mindent egy^ kalap alá vennénk. Valóban vannak olyan, hosszú távú, időszerűségüket el nem vesztő feladatok, mint a termelékenység javítása, a ; technikai eszközök“ korszerűsítése, az értékesebb termékek előállítása, s így tovább. Ezek ismétlődnek ugyan minden esztendő cse- í lekvési programjában, de súlyuk, minőségük változik, a teendők egyre magasabb fokát jelölik. Prolongálásuk tehát csak formailag, s nem tartalmilag azonosítható az egy vagy két esztendővel korábbiakkal. Töprengésünk témája a problémáknak az a csoportja, ahol semmi sem mozdul, alig jut előbbre valami. Példával élve: szinte mindenütt visszhangozzák hosszú ideje a bér és a teljesítmény szorosabb kapcsolatának szükségességét. A tények ugyanakkor azt mutatják, hogy a teljesítménybérben dolgozók aránya az ipari foglalkoztatottakon belül évről évre csökken, s ma 2,7 százalékkal kisebb, mint volt 1965-ben! Az állóeszközök jobb ki- j használása sem hiányzik a vállalati terveket összegező vaskos iratcsomókból, de míg néhány helyen történik is ennek érdekében sok minden, a többség prolongál; a termelő állóeszközök egységnyi bruttó értékére jutó termelés folyamatosan mérséklődik. Aminek vannak objektív okai — a termelés eszközigényessége a feladatok bonyolultabbá válásával együtt nő —, de oka az is, hogy a vállalat, a gyár, a szövetkezet, bár tervez, í ténylegesen nem vizsgálja a kölcsönhatások szövevényei. Ha megtenné, könnyen kiderülhetne, fölösleges az új gépek vásárlása, hiszen a tavaly üzembe állítottak sem dolgoznak folyamatosan, olykor az egyetlen műszakra elegendő ember, anyag is hiányzik, ki, mi kerül akkor az új berendezésekhez?! öt esztendő alatt a termelő állóeszközök állománya — nettó érték alapján számítva — 106 milliárd forint értékben gyarapodott a szocialista iparban. E hatalmas summa kamatait azonban nagyon is eltérően fizetik az egyes iparcsoportok; a gépek és gépi berendezések, a közlekedési eszközök gyártása például becsülettel — folyamatosan növelve az össztársadalmi hasznot — másutt azonban, így az építőanyag-iparban, ennek az ellenkezőjét láthatjuk. Fölös szónoki kérdés, vajon csakis objektív tényezők okozzák ezt? Az esztendőkön át vonszolt, patinát kapott, a családtagnak kijáró közvetlenséggel kezelt gondok nem egy-egy közösség teherbírását, hanem cselekvőképte- lenségét' bizonyítják. S a közösségen belül elsősorban a vezetésről, az irányításról állít ki sokatmondó bizonyítványt a prolongálás, beismeréseként annak, hogy nem teszik meg azt, amit megtehetnének. Persze, mindenütt kimutatható valamilyen eredmény, haladás, de ezt hiba sikerként értékelni akkor, ha mögötte veszni hagyott lehetőségek magas halma áll. Márpedig ma még nem szabályt erősítő kivételként láthatjuk ezt, hanem sűrűn, sok mindenben. Aligha hihető, hogy az ipar mai technikai szintje, termelőképessége mellett valóban annyiféle hiánycikk okozta bosszúsággal kellene szembenéznünk, mint amennyire rákényszerülünk. Abba sem törődhetünk bele, hogy újra meg újra, mind a termelői, mind a lakossági felhasználásban gondokat okoz az áruk minősége, mert az okok többsége itt sem objektív eredetű. J obb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni, ám e köznapi igazság némely közösség, s vezetői számára idegenül cseng, s nem kérdeznek egyszer sem, ám hibáznak kétszer, meg kétszer kétszer. Szavakkal legyűrik a min- denséget, tettekkel a hü- velyknyi akadályon is orra buknak. Azért érdemes a megkülönböztetett figyelemre, mi kerül prolongálásra, évről évre adósságként a teendő.1! sorában, mert a termelők egy-egy csoportjáról ez a hiteles bizonyítvány. VERESS TAMÁS Hős város Brezsnyev Tufában Tanácskozás a tsz-törveny módosításáról Tájékoztató- Javaslatok Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn reggel a Moszkvától délre fekvő Tula városba utazott, hogy átnyújtsa a városnak a „Hős város” kitüntető címmel járó Aranycsillag érmet. Tula a szovjet hős városok sorában a 11. Ezt a kitüntető címet decemberben nyerfe el a moszkvai csata idején Tula körül kibontakozott hősies védelmi harcok. 35. évfordulóján. A város védői annak idején, a Nagy Honvédő Háború szovjet szempontból legválságosabb időszakában megállították a hitlerista csapatok előrenyomulását, s ezzel mintegy védőpajzsot alkottak Moszkva előtt. Az a tény, hogy Leonyid Brezsnyev személyesen utazott el az Aranycsillag ünneZáróközlemény elfogadásával befejezte munkáját Moszkvában a békeszerető erők világfóruma, amelyen valamennyi földrész több mint száztíz országából ötszáz delegátus vitatta meg az enyhülés elmélyítésével, a fegyverkezési hajsza feltartóztatásával összefüggő legfontosabb tennivalókat. Létrehozták a fórum állandó szervét, s elnökévé Romesh Chandrát, a BVT főtitkárát választották meg. pélyes átnyújtására Tulába, még nagyobb súlyt ad a hős város cím odaítélésében megnyilvánult elismerésnek. Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát hétfőn Tulába érkezésekor a tulai terület és a város vezetői, Tula 1941-es védelmében részt vett veteránok, élmunkások, a szovjet hős városok küldöttségeinek vezetői, valamint a város lakosainak tízezrei fogadták. Röviddel megérkezése után Leonyid Brezsnyev vörös szegfűkből készült koszorút helyezett el a Felkelés téren álló Lenin-emlékműnél. Ezt követően a magas vendég virágokat helyezett el az örök tűznél, majd a jelenlévőkkel együtt egyperces hallgatással adózott a szovjet hazáért életüket áldozott hősök emlékének. A közlemény szerint a 13 vitacsoportban kialakult eszmecsere a különféle politikai nézeteket és ideológiai árnyalatokat képviselő pártok, szakszervezetek, mozgalmak, testületek széles körű egyetértését tükrözte a megvitatott kérdésekben. A békefórum részvevőinek legfontosabb együttes következtetése: „Az emberiségnek nincs más választása, mint az enyhülés,* a békés egymás (Folytatás a 2. oldalon.) A termelőszövetkezeti törvény és jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről előzetes tanácskozást rendezett hétfőn a Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága Szekszárdon. A tanácskozásra meghívott tsz- elnökök, tisztségviselők, jogászok, közgazdászok, s országgyűlési képviselők részé- , re dr. Vajdik Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya igazgatási csoportvezetője tartott részletes tájékoztatót. Egyebek közt elmondotta: — Az MSZMP XI. kongresz. szusának határozatával összhangban a KB szövetkezet- politikai munkaközössége át. tekintette és megvitatta a szövetkezetpolitikai elvek ér. vényesülését elősegítő jogi szabályozás korszerűsítésének szükségességét. A megállapítás szerint tovább kell fejleszteni a szövetkezetek szocialista vonásait és azzal összhangban a jogi szabályozást is. Alapelvnek kell tekinteni a népgazdasági érdek elsődlegessége mellett a társadalmi, csoport- és egyéni érdekösszhang megteremtését, a szocialista szövetkezeti demokrácia erősítését; a tagok helyzetének, munkavégzéssel összefüggő jogainak a munkaviszonyban állókéhoz való közelítését. Az élénk vitában Cserép Imre, a dombóvári városi pártbizottság titkára, Daradics Ferenc, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára, a Tolna megyei országgyűlési képviselők csoportjának vezetője, Fülöp László országgyűlési képviselő, a bátai November 7. Tsz elnöke, Eszteriné dr. Faragó Márta, a megyei tsz- szövetség jogtanácsosa, Et- tig László, a bonyhádi Pannónia Tsz elnöke, Illés János, a kapospulai Ezüstkalász Tsz elnöke, Jándi József, a teveli Kossuth Tsz elnöke, Péter László, a paksi Dunámén ti Egyesült Tsz fő- icönyvelője, dr. Sólyom Sándor, a bátaszéki Búzakalász Tsz jogtanácsosa, Scheidl Lajos, a madocsai Igazság Tsz elnöke, Szekeres József, a Kaposvölgye Tsz traktoros brigádvezetője és Varga János, az i regszemcséi Egyetértés Tsz elnöke mondotta el a módosításokkal kapcsolatos véleményét. Elsősorban a tsz-jogszabályok közérthető és áttekinthető, alaposan átgondolt megszer. kesztésére kérik a jogszabályalkotókat. Az elhangzott javaslatokat összesítik és eljuttatják az illetékes jogszabályalkotó munkaközösséghez. Ballabás László Véget ért Moszkvában a békeerők világfóruma A megye kis ipari szövetkezetei közé tartozik a Gyön_ ki Építőipari Szövetkezet. Elmúlt évi tervük 17 milliós termelési érték előállítását írta elő. s ennek eleget tettek. Úgy mondják, vegyes profilúaK. 2Ír nevükben^ az építőipari szövetkezet sZ~.e pel, s valóban az építőipari részleg hozta tavaly is a legnagyobb pénzt — karbantartó és szakipari munkával együtt 6 millió 600 ezer forintnyi termelési értéket állítottak elő, jelentős volument képvisel a szerszámkészítő- és fatömegcikk-részlegük is. A szövetkezet építői az elmúlt évbén Ö* lakást adtak úv, köztük Regöiyűü efú’ szolgálati lakást, a vele együtt épült gyógyszertárral. A szerszámkészítők termékeit sok helyen ismerik. Főleg faipari szerszámokat készítenek, gyorsacélból, s keményfém lapkákat egyaránt. Emellett vállalják ezek élezését, illetve a keményfém lapka cseréjét is. Szerszámaik országszerte keresettek, így készíthetnének többet is. Gondot okoz azonban, hogy csak kis mennyiségű anyagra van szükségük, s a Ferroglóbus a kis tételek miatt nehezen áll szóba velük. A fatömegcikk-üzemben a Fővárosi Kézműipari Vállalattal kooperálva különféle méretű székeket, asztalokat, heverőket készítenek. Itt állítják elő ezeknek a bútoroknak kereteit, s a pesti vállalat végzi a kárpitozást. A nagyobb részlegek közé tartoznak még az építőipari, asztalosok. Ök különféle méretű, egyedi nyílászárókat állítanak össze, segítve ezzel a családi házakat építőket. Gyönk központjában van a RAMOVILL-lal közösen üzemeltetett szervizük. Itt szinte mindenféle villamos berendezést javítanak. A háztartási gépek hibáit ugyanúgy orvosolják, mint a magnetofonokét, rádiókét, vagy a televíziós berendezésekét. A műszerészek jelenleg egy bérelt helyiségben dolgoznak, de hamarosan költözködnek. Épül már a faipari részleg új üzeme, s ha az asztalosok odaköltöznek, új helyre kerülnek a szerviz szakemberei is. — sz 1 — Öreg. Alba Regia típusú tévé a szervizasztalon 1976 : öt lakás - Bútorok kooperációban - Költözik a szerviz
