Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
U KÉPÚJSÁG 1976. december 15. ON KERDEZ A sertéstáp árváltozásáról Schmidt Ferenc tolnai olvasónk azt irja, hogy nemrég olvasta a MÉM rendeletét, melyben az áll, hogy november 15-től mázsánként 20' forinttal olcsóbban kaphatók a sertéstápok. Kérdezi, hogy ez a rendelet Tolnán melyik elárusítóhelyre vonatkozik és megjegyzi, hogy nemrég a Damjanich utcai lerakattól a régi áron, 399 forintért vásárolt tápot. Fejős János, a Kisállattenyésztők Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének elnöke a következőket válaszolja: — November 15 óta a háztáji elnevezésű hízósertés-táp mázsánként 20 forinttal olcsóbb lett, 389 forintról 369 forintra változott az ára. Forgalomban van azóta változatlanul az úgynevezett „széna” hízósertés-táp, amelynek eladási ára mázsánként 399 forint. November 15-én a tolnai felvásárlónk körzetében nem volt háztáji hízósertéstáp. Ezt megelőzően valamennyi felvásárlónk megkapta az új árakat, „árjegyzék” formájában. A tolnai lerakatnak a 399 forintosTelefonszámunk : 129-01, 123-61. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 ból is volt készlete, amit ezen az áron értékesített. A jövőben számolunk a választékkal, tehát mind hízósertéstápból, mind egyéb féleségekből többfajta áru lesz. Fejős János felhívja egyben a tápvásárlók figyelmét, hogy vásárláskor kérdezzék meg, hogy milyen terméket kapnak és annak valósságáról győződjenek is meg. Sertésól távolsága a lakóháztól Szűcs József Tamásiból érdeklődik, hogy sertésólat milyen távolságra lehet a lakóháztól építeni. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszából idézünk. „Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter az 5/1974. ÉVM számú rendeletével közzétette az Országos Építésügyi Szabályzatot, és elrendelte annak alkalmazását. A szabályzat 44. §-a rendelkezik a melléképületek és melléképítmények elhelyezéséről; kimondja, hogy melléképületeket és mellék- építményeket csak a külön táblázatban felsorolt védő- távolságok figyelembevételével szabad elhelyezni. E táblázat szerint pedig sertésól és kifutó, trágya- vagy tárgyalétároló védőtávolsága lakóépülettől 16, ásott kúttól 15, fúrt kúttól 5 méter. Kimondja a szabályzat azt is, hogy: A melléképítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a szomszédos lakó-, vagy üdülőtelkek, épületek és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, illetőleg azok állagát ne veszélyeztessék.” Bogra-p úszta melegvizű forrása Mészáros Ferenc szekszárdi olvasónk azt teszi szóvá, hogy Szekszárdtól 15 kilométerre, a gemenci erdőtől 800 méterre van a Bogra- pusztai melegvizű forrás, amiről senki nem tud, vagy legalábbis nem akar tudni. Annak idején a puszta gazdája kutat fúratott, ahol meleg víz tört fel, és azóta éjjel-nappal folyik szét, szerte a határba, az értékes meleg víz. „Ám strand vagy fürdő biztosan visszatérítené a befektetett pénzt” amit a melegvizű forrás kihasználására áldoznának. Werner Ádám, az őcsényi Kossuh Mgtsz, elnöke a következőket válaszolja: — Mint szövetkezeti vezető, sokszor gondolkodtam, hogyan lehetne hasznosítani az elfolyó vizet. Személyesen tájékozódtam a kút fúrási, vagyis megszületési idejéről, a víz hőfokáról, a kút percenkénti vízhozamáról, a kút állagáról (egészségügyi helyzetéről). Elképzeléseim sajnos a fent nevezett tényezők birtokában szertefoszlottak. A kutat 1910-ben fúrták, ma ezt rendbehozni nagyon nagy költség lenne. 1954-ben a decsi tanács foglalkozott a kút felújításával. Erőfeszítésük kudarcot vallott. A kút csövei a földben a korrózió hatására tönkrementek, a víz már nem szökik 12 méter magasba, mint a kút építésekor. A legnagyobb probléma, hogy a földben 224 méter mélyen helyezkedik el egy gránitréteg, amelyet 1954-ben nem sikerült keresztültörni, amikor a decsi tanács felújította volna a kutat. Werner Ádám levele végén hozzáfűzni, hogy a bog- rai víztémától nem fordulnak el vezetőink. Nagyon sokszor és nagyon sokan megtekintették már a kutat. Egyöntetű véleményük az volt, hogy a felújítási munkák több millió forint hasztalan kiadást jelentenének. Ml VÁLASZOLUNK mm-w. Talán enrulékeznek a rádióhallgatók arra a sorozatra, amélÿ egy-egy pedagógus munkáját mutatta be. Hosz- szabb szünet után Ismét elkezdődik ez a sorozat. Szándékosan nem a folytatódik kifejezést használtam. Ebben az új sorozatiban ugyanis mindenki szót kap, aki hittél, szeretettel végzi a munkáját: szíjgyártó, orvosi, élelmezésvezető, tanár, pincér, bányász vagy repülögépve- zető... Indító adásunk Tolna megyéhez kapcsolódik. Szekszár- don, a Balogh Ádám Múzeum főmunkatársa, dr. Rosner Gyula régész. Véletlenül került szóba a neve. Bölcsész, humán végzettségű társaságban vita kerekedéit a törté- nélmd témájú festészetről. A beszélgetésbe bekapcsolódott egy Kiijevben végzett katonatiszt is, és művészettörténet- szakosokat megszégyenítő tájékozottsággal vitázott velünk. Véletlenül llett volna ő katona? Eilenkezöleg: matematika tagozatos gimnáziumba járt Szekszárdün. Ekkor halottam először dr. Rosner Gyula nevét, aki megtanította a szépet meglátni. Vezetése aliaitt 1967 óta Tolna megyében negyrven-ötven főnyi diáktársaság — szakmunkástanulók, gimnazisták, egyetemisták — nyaranta rendszeresen felverik a sátrakat, ott élnék, főznek, és régészeti ásatásokon dolgoznak. — Hogyan alakultak ezek a régészeti táborok és mi a céljuk? — kerestem fel ezek után dr. Rosner Gyulát. — Ahhoz, hogy egy régész igazán végezhesse a munkáját, valamilyen közegre van szüksége. Olyan társaságra, akik megpróbálják megérteni azt a módszert, hogyan bontja ki a régész, hogyan érkezik él egy-egy félismeréshez. Szerencse dólga, ha egy sírt felbontunk, hogy mennyi minden van benne. De hogy az összefüggéseket megértsük, ahhoz inspiráció is szükséges. Egy példa: én László Gyula .tanítványa voltam — a professzoromat ma is csak a legnagyobb tisztelettel tudom emlí teni — ő valamikor ásott a Duna-Tisza közén. Akkor még rejtélyesnek neveztek bizonyos díszített csontokat ezekben a sírokban. Ekkor egy öreg pásztoramber lenéz a sírba, és azt mondja: „Hát ez is valamikor pásztor vót” „Honnan tudja azt maga, (bátyám?” „Hát ott a só- tartója!” Talán még írni, olvasni sem tudott, de pontosan tudta, hogy ez a sótartóforma a pászborember kelléke, azóta a tudomány ezt meg is erősítette. Ezért mondtam, hogy közegre, Inspirációra van szükségem, hiszen ezek a 'gyerekek néha nagyon is érdekes ötletekkel állnak elő. Másrészt, azt hiszem, hogy jelenlegi középiskolai történelemkönyveink kissé papír- ízűék. Elrugaszkodtak a való élettől. Ezek a fiatalok, amikor saját kezükkel bontanak ki egy középkori házat, vagy avar sínt, akkor nem .lesz számukra megfoghatatlan valami, hogy így-úgy élnyomo- rodtafc a jobbágyok, hanem látják azt a „házat”, amiben éltek. Látják a valódi nyomorúságot. Nem lesznek ezek a gyerekek régészék, de plusszal indulnak el az életbe: élesebb szemmel látnak. — Elégedett az életével? — Igen. Fanatikusan hiszek a munkáimban, és fanatikusan szeretem a családomat: féleségemet, és most már három nagyon szép (gyermekemet Nem akarom, hogy ez nagyképűségnek tűnjék, de így igaz: én a (mániámért, a hobbimért 'tisztességes megélhetést tudok biztosítani a családomnak. Senki nem kényszerít arra, hogy dolgozzam, elég, ha önmagam kényszerítem, mert még ma sem kerülök soha ágyba éjjel kettő előtt. Annyi mindent kellene még megtudni ezekről az avarokról, akikkel foglalkozom ... — Ha elégedett, hogy lehet, hogy újabb céljai vannak, hiszen az elégedetlenség hajtja előre az embert? — Nézze: feltártam itt nyolcszáz sírt. A Kárpát-medencében majdnem egyedülállónak mondható avar te- metkezésék sorozatát, ami csak a honfoglaló magyarokra jellemző. Ebben a temetőben tíz nyúzott lovas temetkezés volt. Ez olyan hal- latflanu! izgalmas egy szak- ernlber számára, hogy mitől, honnan vannak ezek. Egyáltalán, az avar etnikumon 'belül milyen csoportról 'lehet itt szó? Azt hiszem, nem járok messze az, igazságtól, ha arra gondölök, hogy olyan török népesség, akiknek nagyon szoros kapcsolatuk volt a későbbi honfoglaló magyarok török népcsoportjával, sőt, talán egy tőről metsződtek. Ezt a népet vizsgálom, akik itt élték, 'és 'most megtaláltam azt a falut, ahol élitek. Mert az sem mindennapos dolog, hogy megvan egy nydcszáz síros temető, és kiderüli róluk, hogy szó sincs arróli, hogy nomádok lettek volna. Letelepedett, ipart űző, földművelést végző emberek voltak. Én elsősorban kerámiával foglalkozom. Ezélőtt hét évvel az találtaim írni a disszertációmban, hogy az avarok önmaguk készítették a kerámiát. Be kell vallanom, nem nagyon hitték ezt el nékem. Még ma is tévhit 'uralkodik a szakmában : az avarok nomádok voltak, tehát nem tudtak kerámiát készíteni. Az idei ásatáson három edényégető kemence került elő. Avar fáidban, avar ház mellett, avar kerámiával. Gyakorlatilag megtaláltam azt, amire tíz éve várak, hogy anyaggal tudjam' bebizonyítani, hogy ez a nép más, mint amit eddig hitték róluk. És talán ez a legizgalmasabb a mi munkánkban, hogy soha nincs megállás: megtaláltam a kemencéket. Most már az izgat, >ba ezek egy típusú munkára képesék voltak, akkor a többi, mindennap használt tárgyaikat kik, hol állították elő. Tehát jó lenne egy ko- vácsműhelyit, egy bronzötvös műhelyt találni, 'és én annyira hiszem, ha ezeket eddig megtaláltam, akkor az is sikerülni fog. Ez a szépsége ennék a munkának: a föld any- nyi mindent rejteget magában, a megismerés annyi lehetőségét, és mi olyan keveset tudunk a régmúlt korok emberedről'. A történelem a nagy fordulópontokat, a nagy összefüggéséket vizsgáljá, a régész aprómunkát végez. Azt az embert kutatom, aki pontosan úgy élt, mint én, úgy szerette a féleségét, a családját, a munkáját. Nem ismerték a televíziót, de remekül tudtak íjjal bánni. Nem primitívek, csak más korban élték. Sírban feküsznék, de ugyanolyan emberiek voltak, mint én vagyok. A riport december 15-ón, 17 óra 50 perckor hangzik el a Petőfi rádióban. ERDOS ÁGNES A Minisztertanács 41 1976. (XI. 30.) MT számú rendeleté módosítja és kiegészíti az általános jövedelemadóról szóló korábbi jogszabályt, ennek megfelelően módosult természetesen a végrehajtási rendelet is, és ezt a pénzügyminiszter 47/1976. PM számú rendeleté egészítette ki és módosította. Csupán példaként említjük, hogy az a rendelkezés amely szerint a 30 méhcsaládot meg nem haladó méhészet jövedelme eddig adómentes volt, hatályát veszti, eddig mentes volt az általános jövedelemadó alól a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alá eső jövedelem, az új rendelkezés szerint az általános jövedelemadó alól a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója alá eső jövedelem mentes, stb. A hivatkozott jogszabályok 1977. év január 1. napján lépnek hatályba, és hangsúlyozandónak tartjuk, hogy az általános j ö - vedelemadóról szóló korábbi és mostani módosító rendelkezések egységes szerkezetbe foglalt szövege a Magyar Közlöny f. évi 90. számában olvasható. Á termékek üzemi próbára adásának szabályozásáról szól a Minisztertanács 1037/ 1976. (XII. 1.) számú határozata, amely kifejezetten is a társadalmi tulajdon védelme érdekében írja elő, hogy az előállító, • forgalomba hozó, vagy importáló szerv az újonnan bevezetendő fogyasztási cikk vagy kiskereskedelmi forgalomba kerülő termelési eszköz (termék) üzemelés közbeni működéséhez szükséges tapasztalatok megszerzését saját eszközeivel vagy a termék szakszerű vizsgálatára felkészült szerv részére való átadásával köteles biztosítani. A jogszabály megjelöli a vállalatnak a próbára adást megelőző feladatait is. (Megjelent a Magyar Közlöny ez évi 91. számában.) Á szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről rendelkezik 14/1976. (XII. 1.) Mü. M—OM szám alatt a munkaügyi miniszter és az oktatási miniszter. A rendelet szabályozza a képzés irányítását, a tanulólétszám tervezését, rögzíti a szakmai oktatás-képzés alapvető követelményeit, az elméleti és a gyakorlati oktatás rendjét, részletesen szól a tanulókat megillető kedvezményekről és juttatásokról, az ösztöndíjról, jutalomról, társadalmi ösztöndíjról, kedvezményes étkeztetésről, munkaruháról, tankönyv- ellátásról, és előírja a tanulók egészségének és testi épségének védelmével kapcsolatos teendőket is, a rendelet melléklete pedig táblázatban közli a tanulók ösztöndíjának mértékét. A rendelet, amely 1977. január 1. napján lép hatályba, a Magyar Közlönynek ugyancsak ez évi 91. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az oktatási miniszternek a vezetők továbbképzéséről és a vezető-utánpótlás képzéséről szóló, a Művelődésügyi Közlöny f. évi 23. számában megjelent 151 1976. számú utasítására, amely szerint „minden vezetőnek 5 évenként továbbképzésben kell részt vennie. A továbbképzésben való részvétel munkaköri kötelezettség, amely alól a nők 50., a férfiak pedig 55. életévük betöltésével mentesülnek.” Ugyanitt olvasható az Országos Közművelődési Tanács Elnökségének felhívása a megyei, helyi tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a vállalatok és szövetkezetek vezetőihez, hogy a közművelődési törvényben meghatározott céloknak megfelelően ösztönözzék dolgozóikat a tanulás és a művelődés e formájában való részvételre, segítsék a jelentkezőket, hogy mind többen adjanak számot ismereteik gyarapodásáról. A Közművelődési Tanács Elnöksége jelentős díjakat ajánl fel a legjobb eredményt elért megyék részére. Az OKISZ Értesítő ez évi 37. számában jelent meg az ÉVM irányelve a javítókarbantartó szolgáltatások vállalati szabályzatának készítéséhez. A szabályzat kivonatát egyébként a felvevőhelyen, illetve az ügyfél- fogadó helyiségekben ki kell függeszteni. Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Jubiláló énekkar Nyolc—tizenhét év közötti 140 berlini gyerekből áll a Berlini Rádió gyermekkórusa. Á szép hangú énekkart Manfred Rost (a képen) vezeti. A világszerte ismert és igen sokat szereplő lányok és fiúk az idén ünnepük énekkaruk alapításának huszadik évfordulóját.
