Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
u "ifepÜJSÁG 1976. december 14. Közoktatásunk kérdései Felsőfokú konzultációs központ N égy éve működik megyénkben a felnőttoktatási konzultációs központ, a Pedagógiai Kutató Központ irányításával. Vida Jánosnéval, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk a központ munkájáról. Matematikából és fizikából évente kétszázötven levelező hallgató egyéni tanulását segítik a tanárok heti három órában. Az első két évfolyamban tudnak jelen pillanatban konzultációs lehetőséget biztosítani a hallgatóknak. Ezenkívül az idén van két csoport matematikaelőkészítő. Az előző években harminc-negyven fővel működött egy csoport, az idén nyolcvanan jelentkeztek. Ritkaság az olyan jó kapcsolat az üzemek és az oktatási intézmények között, mint ami a konzultációs központtal kialakult. Igen nagy számban jelzik dolgozóik igényeit, és szükség esetén a foglalkozásokon való részvételre is biztosítják a szabad időt. Hogy így van, az egy másik örvendetes dologra is mutat. A munkahelyek megértették, hogy az egyetemekről, főiskolákról kellő számú diplomásra nem számíthat a megye. Megélénkült a saját dolgozók ösztönzése a felsőfokú végzettség megszerzésére. Ez kétségkívül hasznos a társadalomnak és okos munkaerő-gazdálkodásra vall — legalábbis ezen a területen — de feltétlenül hasznos az egyénnek is, aki jelenlegi munkahelyén találja meg a továbblépés lehetőségét. Ugyanez mondható a konzultációs központról, mindaz egyénnek, mind a társadalomnak hasznos. Hatósugara már nemcsak Tolna megyére terjed ki. A hozzánk közel eső községekből is érkeznek hallgatók. A felsőoktatási intézményekkel is jó a kapcsolata, felhívják a levelezőn tanulók figyelmét is a lehetőségre. A pedagógusjelölteknek marxista tárgyakból is van konzultációs lehetőségük. A hatékonyság legnyilvánvalóbb bizonyítéka, hogy az első nehézségeken, az első félévi és évvégi vizsgán átsegíti a hallgatókat, pedig köztudomású, hogy tömegével esnek ki még a nappali tagozatra járó hallgatók is ezen a két vizsgán, éppen matematikából és fizikából. A négy év alatt kialakultak és továbbfejlődtek a módszerek is. Az egyik foglalkozáson feladatlapot kapnak a hallgatók, a másik héten megbeszélik a típushibákat éppúgy, mint az egyéni problémákat. A stabil tanári gárda mellett kialakult egy másik szakembercsoport is, akiket egy félévre vagy éppen egy — a szakterületükbe vágó — téma vezetésére kérnek fel. Az egyetemeken, főiskolákon elkezdődött a vizsgaidő- szak. A felnőttoktatási konzultációs központnak van még egy fél éve, aztán eldől, hogy jövő szeptemberben milyen formában folytatják a munkát. Az elképzelésekés a tervek megvannak a továbbfejlesztéshez. E helyett röviden csak annyit, hogy sokan és joggal panaszkodnak arra, hogy megyénkben szakemberhiány van, a legjobbak pedig néhány év után, ha kinőtték magukat, elmennek más megyébe, ahol biztosítják számukra a továbblépés, a tanulás- és kutatás lehetőségeit. A konzultációs központ ezen a gondon is enyhíthetne. Nemcsak a pedagógusoknak, akik itt taníthatnak, de más szakmák művelőinek is lehetőséget adhatna önmaguk kibontakozására. Elképzelhető például, hogy nemcsak az első két évfolyamosoknak, de felsőbb éveseknek is biztosítja a konzultációs lehetőséget. M ég a szakdolgozatok megírásához is nyújthatna a megye segítséget, akár úgy is, hogy egy- egy témában jártas szakember ad tanácsokat a dolgozatírónak. Ebben az esetben a megyében is hasznosítható témákat lehetne feldolgozni. IHÁROSI IBOLYA Vasárnap délután Szek- szárdon rendezték meg a Liszt Ferenc megyei dalostalálkozót és a megyei kórusok országos minősítő hangversenyét. Az esemény rendezői a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a KÖTA Tolna megyei Szervezete és a Babits Mihály megyei művelődési központ voltak. A művelődési központ színházi előcsarnokában megrendezett hangverseny zsűrijének elnöke Turcsányi Emil, a zeneművészeti főiskola tanárképző szakának igazgatója volt. A zsűri tagjaként Dobos László, a pécsi zeneiskola igazgatója és Fürjes Lajos karnagy foglalt helyet. Elsőnek a dombóvári Kapos kórus lépétt színpadra. A fiatalokból álló együttes méltán nyerte el a nézők és a zsűri tetszését. Ez utóbbi fellépésüket aranykoszorús fokozattal jutalmazta. őket a nemrég alakult de- csi pedagóguskórus követte. A fiatal együttes most szerepelt először minősítő zsűri előtt. Műsorukban a közelmúltban megjelent Gerlice madár Tolna megyei népdalgyűjtemény több szólamú feldolgozásait adták elő. Első bemutatkozásukon az ezüst fokozat elismerést kapták. A harmadik fellépő együttes a faddi művelődési ház férfikara volt. Az együttes másodszor. állt minősítő zsűri előtt. Első minősítésük ezüst fokozat volt. Vasárnapi fellépésüket a zsűri bronzdiplomával értékelte. A férfikart ismét női kórus követte. A mözsi Bartók Béla női kar 1974-ben szerzett ezüstkoszorús minősítésüket, előrelépve, „ezüst fokozat, diplomával” értékelésre cserélték. A szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus a pécsi VII. kamarakórus-fesztiválon a kamarakórusok kategóriájában fesztiváldíjat nyert. így fellépésük csak bemutatkozó jellegű volt, vasárnap nem minősültek. Első műsorszámuk Buxtehude Domino című kantátája, amelynek előadásában közreműködött a Liszt Ferenc zeneiskola tanáraiból alakult kamara- együttes is. A művészi szinten előadott produkció hatalmas sikert aratott. Szünet után az első fellépő együttes a fiatal bonyhádi Erkel-kórus volt. Az előadott szép dalok minősítéséül ezüst fokozatot kaptak diplomával. Hetedikként a teveli művelődési ház vegyes kara következett. A régi kórus szerepléseiről már többször írtunk lapunkban is. Vasárnapi fellépésükön ezüst fokozatot kaptak. A hat éve alakult együttes lelkes munkáját igazolja, hogy az idén kérték harmadszor minősítésüket. A Liszt Ferenc daiostalál- kozó és minősítő hangverseny utolsónak színpadra lépő együttese a megyei művelődési központ Liszt Ferenc Pedagóguskórusa volt. Műsoruk a minősítő legeredményesebb produkciójaként a legmagasabb elismerést; a fesztiváldíjat kapta. A találkozó befejezéseként az együttesek díjait, a minősítést igazoló okleveleket Papp Ferenc, a megyei tanács közművelődési csoportjának vezetője adta át a kórusvezetőknek. Tamási Fotó; Bakó Az aranykoszorús fokozattal jutalmazott dombóvári együttes. Tv-napló Kosztolányi színháza Beszélhetünk-e Kosztolányi színházáról? Abban az értelemben, ahogy Illés Endre tette, feltétlenül, amikor nem a mű a fontos, hanem egy kivételesen gazdag szellem állandó érdeklődése, mindenüttvalósága, a szó legteljesebb értelmében. írói pályája során állandóan foglalkozott a színházzal, kritikusként és fordítóként. Színműveket azonban nem írt, mert azt a néhány jelenetet, ami az életmű mellékes terméke, afféle ráadás csupán, nem lehet besorolni a magyar dráma történetébe. De nem is ez a fontos, s Illés Endre sem sugallta ezt, felfedezve vagy számon kérve az irodalomtörténet mulasztását. Sokkal többet tett ennél, amikor a színház közelében élő Kosztolányit mutatta be, s arra is volt gondProblematikusabb a Mocsár Gábor regényéből készített Gyémántok című tv- film, amit Szabó György dolgozott át. A történeti tények meglehetősen ismertek, inkább emlékeztetőnek ismétlőnk néhány adatot. Görgey 1848. szeptember 30-ás fölakasztatta gróf Zichy Ödönt, aki Jellasicsnak végzett futárszolgálatot. A Zichy-vagyont is lefoglalták — ebben a korban meglehetősen szokatlan lépés — s állami tulajdonba vették. A lefoglalt értéktárgyak között voltak a családi ékszerek, amelyek közül a gyémántok eltűntek. Debrecenben a békepárt a konzervatívok számára egyre nehezebben elviselhető Madarász Lászlót vádolta, s el is érték, hogy kizárták az országgyűlésből, bár nem sokkal kéja, hogy egy pazar interjút dramatizáljon, megelevenítve egy nagy színésznőt. Vagy ennél is többet, hisz Jászai Mari messze visszavitt az időben, amikor a kortárs közvetlenségével beszélt Arany Jánosról, akiről sóhajtva írta Kosztolányi, hogy mit adna, ha egy pillanatra láthatná, akár csak a kulcslyukon keresztül, amint átmegy a szobán... A bemutatott jelenetek — Kosztolányi csaknem egész színházi termése — nem gazdagították Kosztolányi-ké- pünket, hanem teljesebbé tették, s akik látták ezt a szép műsort, azzal lettek gazdagabbak, hogy az Édes Anna, a Pacsirta szerzőjéről valami olyasmit tudtak meg, amit az irodalomtörténetek csak mellékesként kezelnek. sőbb, 1849 nyarán Fejér megyében ismét követté választották. Mindkét esemény nagy feltűnést keltett, s Zichy kivégzéséről verses ponyvafüzet is jelent meg (A gaz gróf Zicsi Ödön kötél által lett ki végeztetése), a Madarász elleni vádakat pedig a távollétében kimondott halálos ítélet is megismétli. A kérdés most már az, hogy hol van itt a drámai mag, miből lehet kifejteni Madarász tragédiáját? A gyémántper ugyanis kevés alapot ad ehhez, hisz mögötte a békepárt egyértelmű törekvése állt, amit Kossuth sem tudott elhárítani. így nem marad más hátra, mint fölvázolni a szabadságharc eseményeit, s miután ebben a gyémántper nagyon kis szerepet játszott, más elemek kerülnek előtérbe. Például a Kossuth—Görgey ellentét, vitathatatlan Illyés-reminiszcenciákkal (Fáklyaláng), Kossuth szerepe a Habsburg-ház trónfosztásában, a felvidéki hadjárat, de az egészből hiányzik az az atmoszféra, mely elhitetné Madarász jóhiszeműségét és Kossuth politikusi kényszerhelyzetét. A befejezést végképp hamisnak érezzük: Madarász kizárása és a gyémántper körüli bonyodalmak elcsitulása miért jelentenéazta győzelmet, amit. Kossuth oly meggyőződéssel hisz az utolsó képsorokban? Itt bosszulta meg magát az alapkonfliktus bizonytalansága, mert a logikus mégis csak az lett volna, hogy Madarász megy tovább a maga útján, igaza biztos tudatában, amit egyébként a közhangulat is igazolt, amikor újra követté választották. Hajduffy Miklós rendezése korhűségre törekedett, amit sikerült is elérnie, de ez nem jelenthetett drámai erőt. Szí- nészileg a legemlékezetesebb Tordy Géza kitűnő Görgeyje, mellette Mensáros László Kossuthja halvány volt, valószínűleg nem is neki való szerep. Lukács Sándor, mint Madarász, pontosan annyit adott, amennyit a szerep engedett. A tv-film így csak félsiker lehetett, azt viszont érdemének kell betudnunk, hogy a szabadságharc egy kevésbé ismert epizódjára hívta fel a figyelmet, valószínűleg sokakban felkeltve az érdeklődést Madarász László további sorsa iránt. Amit nem is lenne érdektelen feldolgozni, hisz hosszú bolyongás után Amerikában kötött ki, s jómódú farmerként fejezte be életét. CSÂNYI LÁSZLÓ Gyémántok Filmjegyzet H jőniőny A Szerelem a Déryné Színház műsorán Barfa Lajos klasszikus színműve, a Szerelem kel életre ma az Állami Déryné Színház társulatának tolmácsolásában. A 60 évvel ezelőtt írt játék, amely a vidéki kispolgári életformát idézi fel. Csongrádi Mária Jászai-díjas rendezésében kerül a nézők elé, a vendég Piros Sándor díszlet- és jelmezterveinek felhasználásával. A budapesti színpadokon is nagy sikerrel játszott dráma főbb szerepeit Kőszegi Gyula Jászai-díjas, Fodor Teréz, Csornai Irén, Putnik Judit, Téren Gizella, Hollósy Pál, Valkai Pál és Horváth Ferenc alakítja. Soproni írók antológiája Sopron 1977-ben ünnepli a városi rang megszerzésének 700. évfordulóját. A város tanácsa gazdag ünnepi programot készít elő. A jubileum alkalmából már 1976-ban is több eseményre került, illetve kerül sor. Egész sor kiadvány is megjelenik a 700 éves évforduló alkalmából. Az egyik legérdekesebb könyv, a Soproni írók antológiája, már el is hagyta a nyomdát. Az öt fejezetre tagozódó kötet táj leírásokat, prózai műveket, verseket, szociográfiákat és tanulmányokat tartalmaz. Valamennyi írás témája ösz- szefügg a város életével, műemlékeivel, a környező táj szépségeivel, a soproni emberek életével. Sorskérdésekkel általában nem szórakoztató, de mindig fontos foglalkozni. Gábor Pál filmrendezőt különös hajlandóság vonja az ilyenek felé, de „A járvány” az első eset, amikor történelmi témához nyúlt, sok veszélyt magában rejtő kosztümös flmet rendezett. A kosztümök veszélyei úgy értendők, hogy ezek révén lehet legközelebb sodródni a giccshez, vagy akár csak egy aprócska hiba révén is a nevetségességhez. „A járványában nincs ilyen hiba, sőt akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az egész film majdnem hibátlan. Magja történelmi tény, az 1831-es észak-magyarországi koleralázadás, melynek elfojtásában — ez kevésbé ismert — nagy eréllyel és cseppet sem könnyű kézzel Kossuth Lajos is részt vett. Ekörül bontakozik ki a cselekmény, a felvilágosult, szabadgondolkodó „mirigy doktor”, Balás János (Kozák András) harca betegeiért, a sötétségben tartott jobbágyokért és belesodródása ösztönös „üsd az urat!” ideológiai tartalmat hordozó lázadásukba. Ha kortól és körülményektől elvonatkoztatunk, nincs a filmben másról szó, mint a szélsőségektől óvakodó, de a jó felé hajlóértelmiségnek a forradalomhoz való csatlakozása problémájáról. A deklasszált ne- mesasszorty, Szentzy Anna, (Anna Chodakowska) személye és elmosódott szerelme Balás doktor iránt, valószínűleg csak azért került a filmbe, hogy ott legyen, de különösebb jelentősége nincs. A szereplők kitűnőek, különösen a Hunyor alszolgabírót alakító Revicky Gábor és a mellékszerepének is nagy súlyt adó pécsi színművész, Holl István az. Kissé szokatlan egy filmnek olyan vonásait is dicsérni, amelyekkel nem rendelkezik. A társíró és rendező Gábor Pál, valamint az operatőr Koltai Lajos mérték- tartására vall, hogy a főleg Jancsónál megszokott túlzott naturalizmusra lehetőséget nyújtó részeknél — a megtorlás szörnyű pillanatai — meg tudtak maradni a művészi ízlés határai között. Az egyébként valóban élt Balás doktor filmvégi „eltűnése” líraian szép gondolat és egyben utalás a haladó eszmék minden erőszakon túl való továbbélésére. O. I, Film jegyzetünket legközelebb az Edith Piaf c. francia filmről írjuk.
