Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-05 / 288. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 288. szám. ARA: 1,— Ft. 1916. december 5., vasárnap Mai számunkból EGY BALESET TÜKRE 3. old. PARTMUNKA az Értelmiségiek között 3. old. A DOBOS ÉS FELESÉGE, A DOBOSNÉ 5. old. MINDENKI MÁSKÉNT ÉRTELMEZI 6. old. SZOROCSINI VASÁR 4. old. Munkahelyük a világpiac A IV. ötéves terv időszakában vált Magyarország gabonavásárlóból gabonaeladóvá a világpiacon. A termésátlagokat tekintve hazánk jelenleg a világ nagy búzatermelő országait figyelembe véve az ötödik, a kukoricatermelő országai között pedig a negyedik helyen áll. Előkelő helyezés ez máris a világ- ranglistán, bár még nagyok a agrotechnika fejlesztésében rejlő hazai tartalékok. A növekvő többlettermést exportáljuk. Milyen feltételekkel? Gabonakivitelünk távlatairól beszélgetünk az AGRIMPEX Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat szakembereivel. A versenyképesség a kiinduló téma. A gabona használati értéke, minősége csaknem abszolút módon mérhető, a hagyománynak, a piaci kapcsolatoknak, a bizalomnak nincs olyan szerepe, mint például az autóbuszok vagy a programvezérlésű szerszámgépek kivitelénél. A búza, a kukorica mint termék, gyártmányfejlesztést és külföldi szervizhálózatot nem igényel. Ahogyan Marx írta: a gabonán nem érződik, hogy orosz jobbágy, indiai rabszolga avagy amerikai farmer termelte. Mindebből persze nem következik, hogy piaci lehetőségeink korlátlanok. Lehetséges vásárlóink ugyanis Európában, a hazánkat övező mintegy 500 kilométeres körzetben találhatók. Ezen túl ugyanis a gabonát már aránytalanul magas szállítási költségek terhelik. Gabonapiacaink Európában azon a bizonyos 500 kilométeres körzeten belül: Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság Csehszlovákia és a Szovjetunió. Nyugat-Európa lényegében önellátó gabonából, és csak „kemény” búzát vásárol, mely követelménynek a magyar búza jelenleg nem felel meg. Jogos kérdés, nem válnak-e jelenlegi vásárlóink idővel — ahogyan évekkel ezelőtt mi magunk is — önellátóvá, sőt eladóvá? Vagyis hosszabb távon mennyire megalapozottak értékesítési lehetőségeink? Tény, hogy a baráti országok gyors ütemben fejlesztik mezőgazdaságukat. A világpiaci változások, a növekvő világpiaci árak serkentik, a politikai érdekek pedig megkövetelik a fejlesztést. A saját termelés előbb-utóbb bizonyára náluk is fedezni fogja a belső kenyérgabona-szükségletet. A kukoricatermelésre viszont az éghajlati viszonyok kedvezőtlenek. így e takarmánygabonából az exportlehetőségek sokkal biztatóbbak. A kukorica termelése és kivitele a búzához hasonlóan gazdaságos: az alacsonyabb világpiaci árat ellensúlyozzák a magasabb termésátlagok. S amíg a jelenlegi magyar búza „lágy” és vegyes minőségű, s így kevesebbet ér tengerentúli versenytársainál, addig kukoricánk minősége jobb, mint az amerikaiaké. Gabonafeleslegünk döntő többségét dollárért értékesítjük, tőkés és szocialista országokba egyaránt. A jelenlegi ötéves tervidőszakban azonban a KGST-or- szágok kölcsönös érdekeltségi rendszere tovább fejlődött. A baráti országok mind szélesebb körben, hosz- szabb távra megállapodnak a különféle, korábban dollárért értékesített illetve beszerzett termékek forgalmazásáról. így gabonaszállítmányainkért a Szovjetuniótól több nyersolajat, Lengyelországból ként és más fontos nyersanyagokat kapunk cserébe. Az ilyen hosz- szú távú megállapodások révén csökken a piaci kockázat, biztonságossá válik mind az értékesítés, mind az ellátás. A szállításokat kölcsönösen világpiaci áron számolják el egymásközt. Ami a gabona világpiaci árát illeti, az utóbbi három évben jelentős ingadozásokon ment át. Még 1972- ben a búza tonnája átlagosan 75, a kukoricáé 60 dollárba került magyar határparitásban. Jelenleg a világpiaci árak búzánál 115, kukoricánál 100 dollár körül alakulnak, de 1974-ben elérte a búza a 240 dolláros, a kukorica a 170 dolláros csúcsot is. Az AGRIMPEX a gabonát minden esetben a mindenkori világpiaci árakon értékesíti. A naponta megjelenő tőzsdei jelentésekből ez egyértelműen ellenőrizhető. Nehezebb feladatot képez a legmegfelelőbb időpontban való értékesítés. Ez nem minden esetben sikerül, hiszen sok ismeretlen tényező befolyásolja az ár alakulását, de például ebben az évben az AGRIMPEX által elért átlagár jóval meghaladja a jelenlegi árszintet. Közvéleményünk bizonyos köre, egyes negatív epizódokat általánosítva, abban a téves hiedelemben él, hogy külkereskedelmünk nehézkes, érdektelen, rossz hatásfokú. Az elmondottak cáfolják e vélekedéseket. Valójában nagyon nehéz a szocialista és kapitalista külkereskedelmi vállalatok tevékenységét összehasonlítani. Az egyik népgazdasági feladatokat hajt végre, a másik csak azért vesz, hogy eladhasson. A haszon a lényeg. A robbanásszerű árváltozások a „nagy lehetőségek” erősen megtépázták a kapitalista kereskedői morált. Tekintélyes bankok és nemzetközi cégek jutottak csődbe, illetve váltak szerződésszegővé. E bben a rendkívüli időszakban vált nyilvánvalóvá a szocialista külkereskedelmi vállalatok feltétI len megbízhatósága, szigorú üzleti morálja, de kellő rugalmassága és életrevalósága is. Megnövekedett a szocialista külkereskedelmi vállalatok, köztük az AGRIMPEX tekintélye a világpiacon. KOVÁCS JÓZSEF I________________________ _________ A budapesti pártbizottság ülése Ifjúsági parlamentek Igény, elképzelés, tenniakarás A mezőgazdaságban dolgozó küldöttek a vitaindító beszámolót hallgatják. Hatezer fiatal nevében A régi megyeháza nagytermében tegnap délelőtt tartották. a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fiatal dolgozóinak megyei ifjúsági parlamentjét. Füzesi Zoltán, a KISZ megyei bizottságának mezőgazdasági és falufelelőse megnyitója után Somorjai Sándor, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője vitaindítójában vázolta az ötödik ötéves terv időszakában a megye nagyüzemeire váró feladatokat. E feladatok végrehajtásában nagy szerep hárul a mezőgazdaságban dolgozó hatezer harminc éven aluli szakemberre. A képzett szakemberek fele fiatal, akiknek üzemen belüli helye, különböző fórumokon, vezeA Babits Mihály Megyei Művelődési Központ kamaratermében tartották meg tegnap délelőtt az ipari szövetkezetek megyei ifjúsági parlamentjét. A szövetkezeti ipar dolgozóinak öt évvel ezelőtt — az ifjúsági törvény megalkotásakor — 40 százaléka volt a 30 éven aluli, ma 51 százalék. ötezer fiatalt képviselt az a hetven küldött, aki — miután áttanultő testületekben betöltött funkciói lehetővé teszik, hogy igényeiket, elképzeléseiket, tenniakarásukat és tudásukat érvényesítsék. Az ezt követő vita során az üzemek küldöttei hozzászólásaikban felvetettek jó néhány olyan általános érvényű problémát, ami a falun élő fiatalok hátrányos kulturális, művelődési lehetőségeit, a végzett szakemberek elhelyezkedésével, tanulásával kapcsolatos észrevételeket, tapasztalatokat tükrözte. Ezután megválasztották az országos parlament küldötteit: Balogh Mónikát, a györkönyi Szabadság Tsz fizikai dolgozóját és Deli Istvánt, a medinai tsz gépész- technikusát. mányozta a meghívóval együtt megkapott írásos beszámolót és meghallgatta Gyerő András KISZÖV- elnök szóbeli kiegészítését —, megvitatta a fiatalok problémáit és a tennivalókat. A felszólalók — a küldötteknek több mint egynegyede vett részt a vitában — a szövetkezetek ifjúsági parlamentjein kapott megbízatásuknak megfelelően mondták el észrevételeiket, javaslataikat. A vitában felszólalt Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára és Kállai Imre, az OKISZ ifjúsági bizottságának titkára. A felszólalások után megválasztották azt a nyolc küldöttet, akik a megye ipari szövetkezeteinek fiataljait képviselik az országos tanácskozáson, majd Gyerő András összefoglalta a vita tanulságait, válaszolt a kérdésekre. Tanácskoztak az egészségügy fiataljai Tegnap dlelőtt Szekszár- don a megyei kórház kultúrtermében rendezték meg a megye egészségügyi intézményeinél dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjét. A tanácskozáson megjelent Ben- kő Tiborné, az Egészségügyi Minisztérium ifjúsági bizottságának tagja, dr. Siffer Péter, a KISZ KB munkatársa, Czéh Erika, az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezete központjának munkatársa és Kaczián János, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Dr. Szügyi Gyula, megyei orvos köszöntötte a tanácskozás résztvevőit és vendégeit, majd dr. Horváth Jenő, megyéi főorvos az elmúlt két év munkájáról, a legutóbbi ifjúsági parlament óta az egészségügy területén bekövetkezett változásokról tartott beszámolót. A megyei főorvos tájékoztatója után Wagner Aranka a gyógyszertári központ KISZ-titkára ismertette a IX. kongresszus határozatait, ezt követően pedig dr. Horváth Jenő válaszolt a parlament küldötteinek kérdéseire. Végezetül a tanácskozás résztvevői megválasztották azt az öt fiatalt, aki megyénket képviseli az egészségügyi dolgozó fiatalok országos ifjúsági parlamentjén. Az MSZMP Budapesti Bizottsága szombaton kibővített ülést tartott a VIII. kerületi pártszékházban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára adott tájékoztatást az MSZMP KB december 1-i üléséről. Részletesen szólt a Központi Bizottság határozatából a főváros kommunistáira háruló tennivalókról. Budapest iparának várható idei eredményeit elemezve megállapította: a fejlődés alapvető tendenciái megegyeznek az országos tapasztalatokkal. Több ágazatban elismerésre méltó eredmények születtek: a vegyiparban és a villamosenergia- iparban 10—15 százalékkal, a híradás- éS vákuumtechnikai, továbbá a műszeriparban 11—13 százalékkal növekszik a termelés. A főváros legnagyobb gondja a munkaerőhiány: az idei feladatokat a Budapesten települt iparban húszezerrel kevesebb létszámmal kellett teljesíteni. Jóllehet már a középtávú tervkészítés időszakában tervszerű létszám- csökkentés „betervezésére” szólította fel a munkahelyeket a budapesti pártbizottság, a vállalatok többsége mégsem számolt a realitásokkal. Sürgető tennivaló a termelőberendezések kihasználtságá- nak javítása. A munkaerő- gazdálkodás javításának lényeges feltétele a második, illetve harmadik műszakok megszervezése. Hatékonyabb intézkedésekre van szükség a teljesítménykövetelmények szigorításában, a munka- fegyelem javításában is. Nem sikerült hiánytalanul (teljesíteni a fővárosi építőipar idei . tervét, bár termelése mintegy 6—7 százalékkal meghaladja az előző évit. Soron lévő feladataink sikeres megoldása minden területen jobb, szervezettebb és körültekintőbb munkát igényel — hangsúlyozta Katona Imre. A továbbiakban hozzászólások hangzottak el. (MTI) Ötezer szövetkezeti ifjúmunkás képviseletében ' ltely»-8CIKIII0li árucsere-forgalmi megállapodás A Külkereskedelmi Minisztériumban szombaton befejeződtek a magyar—ecuadori vegyes bizottsági tárgyalások. Dr. Bíró József külkereskedelmi és Galo Montano Pérez ecuadori ipar-, kereskedelem- és integrációsügyi miniszter aláírták a tárgyalások záró jegyzőkönyvét amely előirányozza a két ország árucsere-forgalmának eddiginél gyorsabb ütemű és sokrétűbb fejlesztését, meghatározza az együttműködés fő területeit. Megállapodtak többek között abban, hogy Magyar- ország kórházberendezéseket, autóbuszalvázakat szállít Ecuadorba, kávé, kakaó, gyapot, déligyümölcs ellenében. A külkereskedelem jelentős szerepet játszik Ecuador gazdasági életében, az export a nemzeti jövedelem egy ötödrészét realizálja, noha erősen érzi más trópusj termelők élesedő versenyét. Jelenleg Ecuador a világ legnagyobb banánexportőre. A magyar behozatal Ecuadorból a hagyományos cikkekből, banánból, kávéból és kakaóból tevődik össze. Innen importáljuk a hazai ellátás csaknem teljes egészét. A jelenlegi tárgyalások során' a tárgyaló felek megvizsgálták, hogy miként lehet bővíteni a két ország közötti külkereskedelmi kapcsolatokat. Panelek az atomerőműhöz A Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet is „bedolgozik” az atomerőmű-építéshez. Szeptemberben kezdték meg a vízlágyítóhoz szükséges vasbeton panelek gyártását, azóta folyamatosan szállítják a falelemeket az építkezésre. Képünkön: daru emeli a tehergépkocsira a panelt.
