Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

A KÉPÚJSÁG 1976. december 1. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nem használható a villanybojler László Ferencné, majosi olvasónk azt írja levelében, hogy több mint másfél éves várakozás után sikerült meg­felelő méretű villanybojlert vásárolniuk. Most pedig hó­napok óta arra várnak, hogy a DÉDÁSZ órával ellássa és bekapcsolja a vízmelegítőt. Majoson több család van ha­sonló helyzetben, mint Lász- lóék. Két kis gyermekük van, ő egy-két fokos vízben kény­telen pancsolni, a bojler pedig kihasználatlanul lóg a falon. Kérdezi, hogy „mennyi ideig kell még várnunk a bekapcso­lásra”. A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat szekszárdi üzemigazgatóságától a követ­kező választ kaptuk: — Az éjszakai forróvíztá- roló vezérléséhez szükséges kapcsolóórák megfelelő mennyiségű beszerzésére vál­lalatunk intézkedéseket, illet­ve megrendeléseket tett. A gyártóműtől kapott több- rendbeli tájékoztatás ellenére a megrendelt mennyiségnek a mai napig mintegy fele ér­kezett csak meg. ígéretünk van arra, hogy még ez évben a teljes mennyiséget megkap­juk. Tájékoztatásul közöljük, hogy dolgozóinknak és így a bonyhádi DÉDÁSZ dolgozói­nak is kellemetlen, hogy az Telefonszámunk: 129-01, 123-61. ilyen irányú megrendelések­nek nem tudnak időben ele­get tenni, hiszen rajtunk kí­vül álló okok miatt végezhetik ezt a munkát késedelmesen. Jelenleg Bonyhádon 223 fo­gyasztói megrendelés van. Reméljük, hogy valamennyi igényt még ez év vége előtt ki tudjuk elégíteni. Autóbuszbérietek egyszeri kezelésre Steindl Károly, a BHG ifjú­sági bizottsága elnökének aláírásával kapott levelet szerkesztőségünk. A Ievélbeni kérdéseket a gyár ifjúsági parlamentjén tették fel a fia­talok. 1. „Mi az akadálya annak, hogy a Volán — hasonlóan a MÁV-hoz — áttérjen az uta- zési bérletek havonkénti, egy­szeri kezelésére? Szerintünk nagyban elősegítené a busz vezetőjének a munkáját, ke­vesebb bosszúsággal járna az utazás.” 2. „Az elővételben váltott jegy a felszállásnál elsőbbsé­get biztosít. Ez a rendelkezés a bérletekre nem érvényes? Milyen intézkedéssel kíván­nak az utazásnál tapasztalha­tó ilyen és hasonló hiányos­ságokon változtatni.” Pech József, a Volán igaz­gatóhelyettese és Hajnal Gyu­la osztályvezető válaszából idézünk : — A Volánnál jelenleg ér­vényes 'bérletjegyrendszer árába a napi egyszeri oda- és visszautazás került beépí­tésre. A szakma illetékesei a javaslatban szereplő elképze­lésihez hasonló reformot kí­vánnak érvényre juttatni. Az ilyen felmutatóra szóló bér­letjeggyel rendelkező utas a bérletjegy érvényességi ide­jén belül korlátlan számú utazást tehet az azon feltün­tetett -viszonylatban. Ez ter­mészetesen az utazási lehető­ségek bővítését jelenti, így a bérletjegy árának emelkedé­sét vonja maga után. Ez az a körülmény, amely miatt az Arhivatal ezt a reformot pil­lanatnyilag nem engedélyezi, mivel fogyasztói áremelke­dést vonna maga után. Arra viszont nincs lehetőség, hogy a jelenlegi igen sokféle jegy mellett egy ilyen jegyfajtát is bevezessünk, mert tovább komplikálná jelenlegi jegy­rendszerünket. Információnk szerint a Volán Tröszt kere­tén belül a menetjegy és bér­letjegyek reformjára még eb­ben az ötéves tervben lehe­tőség nyílik. A feltett második kérdésre egyértelműen azt válaszol­juk, hogy a dolgozók bérlet­jegye, hasonlóan az elővétel­ben váltott menetjegyhez a jeggyel vagy bérletjeggyel nem rendelkező utasokkal szemben felszállási elsőbbsé­get biztosít. Itt azonban diffe­renciálni kell és elsőbbséget kell adni az elővételi jeggyel rendelkező dolgozónak, mivel ezek a jegyek meghatározott járatra kerülnek kiadásra... A járatszemélyzetünk akkor jár el helyesen, ha az autóbusz- járatra az elővételi jeggyel rendelkezők beszállítása után a bérletjeggyel rendelkező utasokat szállítja fel. Családi pótlék szakmunkástanuló után Kungel Andrásné puszta- hencsei olvasónk azt kérdezi, hogy miért nem kap szak­munkástanuló fia után csalá­di pótlékot? Hegesztőtanuló fia kollégiumban lakik, 380 forint ösztöndíjat kap, ebből 200 veszélyességi pótlék. Egyed Dezső, a Szakszer­vezetek Tolna megyei Tanácsa közgazdasági osztályvezetője válaszol : — A családi pótlékok fo­lyósításáról a társadalombiz­tosítási törvény rendelkezik. E törvény 30. §. (1) bekezdése szerint nem jár családi pótlék — többek között — a szak­munkástanuló-otthonban el­helyezett gyermek után. Te­hát, mivel szakmunkástanuló és az otthonban nyert elhelye­zést, nincs mód arra, hogy utána is családi pótlékban részesüljön. Ml VÁLASZOLUNK A társadalmi munkában végzett tevékenység elszámo­lásáról szól a pénzügyminisz­ter és a munkaügyi minisz­ter 41/1976. (XI. 13. PM—Mü. M számú együttes rendelete, amely szerint ez a tevékeny­ség végezhető: a) munkaidőn kívül, a munkáért járó munkabér vagy a térítés nélkül végzett munka felajánlásával; b) a végzett munkának részben vagy egészben a fej­lesztési alap, illetőleg a jólé­ti és kulturális alap terhére történő elszámolásával. A Magyar Közlöny f. évi 86. számában megjelent együttes rendelet szabályozza a végzett társadalmi munka értékének mikénti megálla­pítását és azt is, hogy az ilyen munkákhoz felhasznált vagy igénybe vett eszközök költsé­geit miként kell elszámolni. A lakosság betételhelyezé­sének új formája a takarék- levél, erről szól a pénzügymi­niszter 42/1976. (XI. 13.) PM számú rendelete. A takarék- levélre elhelyezett összeg ka­mata 3 év eltelte után évi 6 százalék, az elhelyezéstől számított második évben tör­ténő felvétel esetén a kamat évi 3 százalék, az elhelyezés­től számított harmadik évben történő felvétel esetén pedig a kamat évi 5 százalék. (A hivatkozott rendelet ugyan­csak a Magyar Közlöny idei 86. számában jelent meg.) Az oktatási miniszter 4/1976. (XI. 20.) OM számú rendelete a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő pedagó­gusok munkába lépéséről, a pedagógus-munkakörök be­töltéséről szól, rendelkezik a pedagógusállások számá­nak meghatározásáról, a pá­lyázatok előkészítéséről, a pályázati eljárásról. A rende­let szempontjából pályakez­dő pedagógusnak az tekin­tendő, aki bármely felsőok­tatási intézmény nappali ta­gozatán 1977. január 1. után pedagógiai képesítést, illető­leg pedagógiai képesítést is szerez, végbizonyítványa megszerzése napjától a felső­fokú szakismereteinek gya­korlati alkalmazását igénylő munkakörben eltöltött há­rom évig. Pályázatot — a tár - sadalmi ösztöndíjasokat ki­véve — az a hallgató nyújt­hat be, aki a pedagóguskép­ző intézmény utolsó tanul­mányi félévére beiratkozott, pályázat pedig legfeljebb három álláshelyre nyújtható be. Szabályozza a rendelet, hogy mit kell tartalmaznia a munkáltató által kiírt pályá­zati felhívásnak, és mit a pályázatnak. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 88. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhív­ni a figyelmet a Kereskedel­mi Értesítő idei; 32. számában ajándékozások megszünteté­se tárgyában megjelent köz­leményre, amely szerint a Belkereskedelmi Miniszté­rium már több alkalommal felhívta a kereskedelmi gaz­dálkodó szerveket arra, hogy vállalati, szövetkezeti költ­ségekre karácsonyi, újévi üdvözleteket, ajándéktárgya­kat és más megemlékezéseket ne küldjenek. „Az e kérdés­ben kiadott irányelvet — amely szerint belföldiek ré­szére ajándék általában nem adható — maradéktalanul és következetesen végre kell hajtani” — mondja a közle­mény. Az importált gyógyszerké­szítmények forgalomba hoza­taláról, rendeléséről és kiadá­sáról rendelkezik az egész­ségügyi miniszter 33/1976. Eü. M számú utasítása, (megje­lent az Egészségügyi Közlöny idei, 23. számában), amely szerint „külföldi előállítású gyógyszerkészítmény belföl­dön csak abban áz esetben hozható forgalomba, ha azt az Országos Gyógyszerészeti Intézet törzskönyvezte, vala­mint forgalomba hozatalát az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte”. DR. DEÄK KONRÄD a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Égre tekintő antennák Az időjárás-előrejelzés pon­tosabbá tételének új segítő­társa lesz 1977. derekától az a műhold, amelyet az Európai Világűr Iroda (ESA) tervez fellőni. A műhold 36 000 km magasban az Egyenlítő felett fog elhelyezkedni és mete­orológiai megfigyeléseket vé­gez (e magasságban a kerin­gési sebesség pontosan akko­ra, hogy a mesterséges hold szinkronban tud maradni a Föld forgásának sebességé­vel). A műhold, amely a jelzett magasságban az Atlanti-óce­án közepétől az Indiai-óceá­nig, valamint Észak-Európá- tól az Atlanti-óceán déli ré­széig „látja” majd Földün­ket, félórás időközökben fog normál és infravörös felvéte­leket továbbítani a követőál­lomásra. A digitális (szám­jegyes) adatsor alakjában ér­kező képeket a felvétel hát­terében látható hatalmas, 15 méter átmérőjű Siemens gyártmányú parabola antenna veszi és továbbítja a számító­gépbe. A komputer összeha­sonlítja a képekre vonatkozó adatokat és kiszámítja — töb­bek között — az annyira fon­tos szélirány és szélsebesség adatokat. Az így kapott ada­tok azután gyorsan bekerül­nek a hírközlő rendszerbe. Az antennarendszer két irányban, 0,3 fok/másodperc sebességgel és 0,016 fok beál­lítási pontossággal mozgatha­tó. A műbolygó-megfigyelő és követő állomást az NSZK-be- li Katterhainban létesítették. Szokatlan sugárbaleset Mexikó Cityből tragikus sugárbalesetről számoltak be, amelynek négy halálos ál­dozata lett. Egy fiatal fiú egy kis csomagot talált, amelyet zsebrevágott, majd két nap múlva az anyjának adott át, aki a csomagocskát a kony­haszekrény fiókjába tette. A csomag a fiókban volt négy hónapig, benne ipari célokat szolgáló 5 curie sugárintenzi­tású kobalt — 60. Mindezt akkor fedezték fel, amikor a család tagjai sugárártalmat szenvedtek. A beszámoló nem szól arról, hogy miképpen ke­rült ki a kobalt — 60 az ólom­tartályból, és hogyan veszhe­tett el. Vízlépcső - két országnak A szovjet—iráni kölcsönö­sen előnyös együttműködés jó példája az a vízlépcső, ame­lyet az Araksz nevű határfo­lyón közösen építettek. A vízlépcső egy 38,5 méter magas duzzasztógátból, a mögötte létrejött 1,35 milli­árd köbméter űrtartalmú víz­tárolóból és két (a szovjet és az iráni parton lévő) egyen­ként 22 ezer kilowatt teljesít­ményű villamos erőműből áll. Az Araksz-vízlépcső a Szovjetunió területén 30 ezer hektár, Irán területén pedig 70 ezer hektár terület öntözé­sét tette lehetővé. Az erőmü­vekben termelt áram olcsó energiával látja el a közelben levő gyárakat és települése­ket. Ritka földfémek felhasználása Szovjet kohászok megoldot­ták a ritkafémek elkülöníté­sének problémáját, ezáltal ipari méretekben bármelyik ritkafém előállítható tiszta állapotban. A Techsnabexport a ritka földfémek széles választékát kínálja a lehetséges vegyüle- teikkel együtt. A Mengyele- jev-táblázat korábban keve­set ígérő elemeit egyre széle­sebb körben alkalmazzák a gyakorlatban. A kozmikus öt­vözetek, a lágy, kovácsolható öntöttvas, a szuperérzékeny objektívok védőrétegei, a pá­ratlan drágakövek, a televí­ziós képcsövek — mind olyan tárgyak, amelyeknek a gyár­tásához feltétlenül szükség van ritka földfémek adagolá­sára. Mikor lett az ember fémkohász? A szovjet archeológiái ex­pedíció által Észák-Mezopo- támiában (Irak) végzett leg­utóbbi ásatások az emberiség civilizációjának történetét új, érdekes tényekkel gazdagítot­ták. Több ezer éves fémtár­gyakra bukkantak, közülük a legértékesebb a hat női alak­ból és két állatfigurából álló szoborkollekció. A temetkezési helyeken végzett ásatások során is sok érdekes leletre bukkan­tak. Kiderült, hogy a halotta­kat olykor közvetlenül a ház padlója alatt temették el nagy konyhai edényekben. Egy bor­dás edényben eltemetett gyermekholttest maradvá­nyaira bukkantak. A lábfej­nél agyagedény volt, nyilván élelem számára, a tányér al­ján egy állatcsont maradvá­nya. A gyermek nyakán kagylókból, lazurkőből és két szem fémgyöngyből készült nyakék — az utóbbiak az Észak-Mezopotámiában talált legrégibb fémtárgyak. Egy másik értékes lelet a világ legrégibb fémbélyegző­je, amelyet rézből öntöttek. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott tehát, hogy az a régebbi nézet, miszerint fémeket az időszámításunk előtti negyedik évezred dere­kán kezdtek felhasználni, nem felel meg a valóságnak. Ez legalább egy évezreddel hamarabb történt. A gleccserek világa A magas hegyek sajátos képződménye a gleccser. A hóhatár felett lehulló csapa­dékból keletkezik sajátos szerkezetű jégtömege. Lassú mozgással húzódik le a lejtő­kön. A megismétlődő olvadás és újrafagyás következtében előbb tejifehér, majd a jég- mözgás hatására kékeszöld színű. A lehúzódó jégár moz­gási sebessége naponként né­hány dm, pl. az Alpokban, de Grönlandon eléri a 2—20 mé­tert. A mozgó jég letarolja az útjába eső kőzeteket, ebből keletkezik a moréna. Alsóbb szinttájra érve ezeket maga előtt tolja és amikor a glecs- cser elolvad, a moréna gát­ként tavat tart vissza. A Föld leghosszabb gleccse­re a Pamírban a Fedcsenkó- gleccser: több mint 70 km hosszú. Jégtömegének köze­pes vastagsága 620 m. Euró­pában a legnagyobb gleccser Svájc területén található, az Aletsch-gleccser: 26,8 km hosszú, a jég közepes vastag­sága 472 m.- iránytűje - a Föld melege Ha a Föld méhe természeti kincset rejt magában, akkor a felette lévő réteg hőmérsék­lete különbözik a környező talaj hőmérsékletétől. Ukrán tudósok kifejlesztettek egy olyan geotermikus hőméi - sékletmérő 'berendezést, amely a földfelszín hőméi- sékletét 0,01 C fok pontosság­gal meg tudja mérni. A Föld belsejéből a kéreg felé kisugárzódó hő röntgen - sugár módjára átvilágítja az útjába eső kőzeteket, ame­lyeknek ihőelnyelési tényező­je függ az összetételüktől, a bennük lejátszódó fizikai­kémiai folyamatoktól. Ez a geotermikus módszer lénye­ge. A geológusok ezzel a mód­szerrel fedezték fel a Lvovlól nem messze fekvő kénlelő he­lyet és az ukrajnai Volinszki területen és a Fekete-tenger­ben lévő olaj- és földgáz­mezőket. Hatalmas, mellékággal rendelkező gleccser Alaszkában.

Next

/
Thumbnails
Contents