Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 287. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. december 4., szombat Mai számunkból A NEB 1976-BAN (3. old.) SZÁZADOS SZENZÁCIÓK (4. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT CSÚCSFORGALOM AZ AFOR-NAL (3. old.) Reális célok - töretlen fejlődés A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülé­se — amelyről a közleményt a lapok tegnapi számukban ismertették — a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és el­fogadta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első eszten­dejének tapasztalatai — amint azt a Központi Bizott­ság megállapította — összességükben megfelelnek a vá­rakozásnak, azt mutatják, hogy a párt XI. kongresszu­sán meghatározott gazdaságpolitika helyes, bevált. Be­bizonyosodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseink­től függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesség tette le­hetővé, hogy a nemzetközi kereskedelem alapvetően megváltozott viszonyai közepette is a magyar népgaz­daság fejlődése töretlenül folytatódott, némely tekin­tetben ugyan szerényebb célokat kitűzve, de megalapo­zottan haladhattunk. Mint láncban az egyes szemek úgy kapcsolódnak a népgazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a következő tizenkét hónap feladataira, s ami adósság­ként marad, azt törleszteni kell. A párt XI. kongresszu­sa óta eltelt időszakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolhatók tények. A többletbe tartozik, hogy javult a munka társadalmi hatékonysága, fokozódott a termelékenység, a termelési szerkezet korszerűsítésében már mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres erőfeszítéseket az energia és az anyagok ésszerűbb, takarékosabb fel- használására. Adósságaink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen fo­lyamatok következményei, valamint a mezőgazdaságot alapvetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerül teljes mértékben elérni mindazt, amit az 1976. évi népgazdasági terv magába foglalt. így vala­hogy szemrevételezhetnénk a legfőbb jellemzőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés eléri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlításban sem csekélység —, ugyanakkor gond a beruházási tevékenység, s az álló­eszközök kihasználásának lassú javulása. Az eredmé­nyek és gondok összevetésének végső summázata még­is az, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott köz­leményben így olvashattunk: „Gazdaságpolitikánk he­lyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei.” Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyeke­zete sűrűsödik azokban az előzetes számadatokban, me­lyek a nemzeti jövedelem négy-, az ipari termelés öt- százalékos gyarapodását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szállítás, a kiskereskedelem teljesítményét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten szerényebbnek tűn­het az 1976-ban megtett' út ám nem árt emlékeztetni rá: minden előzőnél nehezebb feltételek között kezd­hettük meg az új középtávú program, a népgazdasági ötéves terv végrehajtását. Voltak, akik akkor azon ag­gódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kong­resszusa, majd a Központi Bizottság 1975. novemberi ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: ha másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megala­pozottabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok és lehetőségek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bizonyosságot azok a főbb előirányzatok, melyeket a Központi Bizottság a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés meghatározó elemeiként fogadott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlő­dés gyorsabb üteméről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a társadalmi termelés hatékonyságának további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra a Köz­ponti Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szi­gorúbb mércével kell megítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági program fő előirányzatai szer­vesen illeszkednek az ötödik ötéves tervbe, azaz nem hoznak semmiféle fordulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket hanem az ismert feladatok követke­zetesebb megvalósítását határozzák meg leglényegesebb jellemzőként. A népgazdasági célokat összefogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a helyi teendőket. Tények és érvek seregével lehet csak a termelői közösségek minden tagjának cselekvő támo­gatását megszerezni, s erre a legjobb eredményt elért munkahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén döcögött a termelés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intézkedések. A Központi Bizottság december 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összességükben megfelelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv si­keres végrehajtásához. Ezt az alapot kemény munka teremtette s formálta, de: nem egyforma erővel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan tár­sadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csupán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tet­tek. A népgazdaság jövő évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteken ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének buka­resti ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Terv­hivatal elnökének előterjesz­tését az 1977. évi népgazdasá­gi tervről és meghatározta a végrehajtással kapcsolatos feladatokat. A Minisztertanács megtár­gyalta az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot. Megbízta a pénz­ügyminisztert, hogy a tör­vénytervezetet terjessze az országgyűlés elé. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meg­határozta a jövő évi népgaz­dasági terv céljainak meg­valósítását szolgáló hitelpoli­tikai irányelveket és hitel­kereteket. A beruházási hite­leket jövőre is elsősorban a gazdálkodás hatékonyságá­nak, a gazdaságosabb termék­szerkezet kialakításának, a bármely piacra gazdaságosan exportálható áruk termelésé­nek elősegítésére kell össz­pontosítani. A munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter jelentést tett az alkalmazotti létszám csökkentésére vonatkozó ha­tározat végrehajtásáról, az igazgatási és adminisztratív­ügyviteli létszámfelvételi zár­lat tapasztalatairól és javas­latot tett a létszámgazdálko­dás új rendjére. A Miniszter- tanács a jelentést és a javas­latokat elfogadta. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a vál­(Folytatás a 2. oldalon.) Hőgyészen tanácskoztak a képviselők A Hőgyészi Állami Gazda­ság központjában tartotta ülését pénteken az ország- gyűlési képviselők Tolna me­gyei csoportja, Daradics Fe­renc vezetésével. A tanács­kozáson részt vett és felszó­lalt K. Papp József a Tolna megyei pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képviselő és Csaj bók Kálmán, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titkára is. Az ülésen dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Ta­nács elnökhelyettese a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­sok megyebeli helyzetéről és feladatairól, Gscheidt Má­tyás, a Hőgyészi Állami Gazdaság igazgatója pedig a mezőgazdasági nagyüzemben az idén életbe léptetett új gazdasági szabályozók hatá­sáról tájékoztatta a képvise­lőket. Amint elmondotta, a kezdeti nehézségek ellenére kedvezőek az eddigi tapasz­talatok. A képviselők meg­beszélték felkészülésüket az országgyűlés soron követke­ző ülésszakára is, befejezésül pedig megtekintették a gaz­daság egyik állattenyésztő telepét. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Urho Kekkonennek, a Finn Köz­társaság elnökének hazánk­ban tett hivatalos látogatá­sáról. Az Elnöki Tanács meg­állapította, hogy a szívélyes, baráti légkörben lezajlott lá­togatás és a hivatalos tár­gyalások a magyar—finn ba­ráti kapcsolatok jelentős ese­ményei, megnyilvánulásai voltak. Hozzájárult a két or­szág gazdasági együttműkö­désének kiszélesítéséhez, to­vább mélyítette hagyomá­nyos kulturális kapcsolatain­kat. Elősegítette a békés egy­más mellett élés, az európai biztonság és együttműködés célkitűzéseinek gyakorlati megvalósulását. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosí­totta a lakosság községfej­lesztési hozzájárulása rend­szeréről szóló 1967. évi 28. sz. törvényerejű rendeletnek a községfejlesztési hozzájáru­lás egyéni mérsékléséről és törléséről szóló hatásköri ren­delkezését. Az igazságszolgáltatás in­dokolt szervezeti egyszerűsí­tése érdekében az Elnöki Ta­nács járásbíróságokat és já­rási ügyészségeket szüntetett meg. Az intézkedés követkéz, tében — amely 1977. január 1-én lép hatályba — egyes igazságszolgáltatási szervek területi illetékessége úgy mó­dosul, hogy a csornai, a bonyhádi, a móri, a zala- szentgróti, valamint a cell- dömölki járásbíróság és já­rási ügyészség megszűnik, feladatkörüket a győri, a szekszárdi, a székesfehérvári, a zalaegerszegi járásbíróság és városi-járási ügyészség, valamint a sárvári járásbíró­ság, és járási ügyészség ve­szi át. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, egyéni kegyelmi ügyekben döntött, továbbá más folya­matban lévő ügyeket tár­gyalt. (MTI) • • Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) be­kezdése alapján az ország- gyűlést 1976. december 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előre­láthatólag az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény javaslata, valamint a külügy­miniszter beszámolója a kor­mány külpolitikai tevékeny­ségéről. (MTI) Költözik az AGROKER Elkészültek az Agroker új telephelyének raktárai Szek- szárdon. A régi telephellyel szemben a Bogyiszlói út észa­ki oldalán felépült a vállalat új központja és a költözkö­dést már októberben elkezd­ték. Saját gépjárművekkel a vállalat dolgozói szállítják el a tekintélyes mennyiségű anyagot, mezőgazdasági gé­pet, valamint alkatrészt. A már elkészült raktárhe­lyiségekben mintegy hétezer négyzetméter fedett tér áll rendelkezésre. A korszerű áruelhelyezésre lehetőséget nyújtó épületekben alkal­mazni fogják azokat a tech­nikai felszereléseket, gépeket amelyek • megkönnyítik és biztonságossá teszik az anyagmozgatást, szállítást, tárolást. Az ország egyik legkorsze­rűbb alkatrészraktárát már felszerelték és leltározás után a polcokra kerülnek az alkatrészek. A Rek rendsze­rű Dexion-Salgo rekeszek között a ki- és berakodást komissiózó gépekkel végzik. Ez a targoncához hasonló működésű berendezés. A hat méter magas és 36 méter hosszú polcállványok között a raktáros szabadon tud ma­nőverezni a berendezéssel, amely nagyban megkönnyíti a munkáját, hiszen nem lét­rán kell a gyakran több kilós alkatrészeket cipelni, rakos­gatni. A korszerű berendezések, amellett, hogy a fizikai dol­gozók munkáját megkönnyí­tik, egyben nagyobb szerve­zettséget is követelnek a vállalattól, hiszen csak így használhatók ki az új beren­dezések előnyei. A raktárak­ban dolgozók munkakörül­ményeinek javítását szolgál­ják a fűthető pihenőhelyisé­gek, szociális létesítmények is. A szállításban bizonyára nagy javulást hoz majd, hogy az új telephelyen iparvágány is van, így kiiktatódik a vas­úti kirakás és a telephelyre szállítás nem mindig bonyo­dalommentes feladata. Je­lentőségét mutatja az is, hogy a vállalat ez évben eddig több mint egymilliárd forint értékű árut forgalmazott. Sajnos az oldal-rakodó még nem készült el, így az ipar­vágányt nem tudják használ­ni. Ennek és a központi épü­letnek — melyben irodák, ebédlő, kommunális létesít­mények lesznek — elkészíté­sét e hó 15-ére ígérte a ki­vitelező Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. December végére szeretnék befejezni a költözést, mert az év utolsó hónapjában a me­zőgazdasági üzemek keveseb­bet vásárolnak, január else­jétől viszont várhatóan meg­élénkül a forgalom, melynek lebonyolítása a költözés elle­nére zavartalan volt. — st — Fotó: GK Az új raktárban korszerű en tudják tárolni a növény­védő szereket..

Next

/
Thumbnails
Contents