Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
1976. december 30. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A szekszárdi úttörőház pályázatot hirdetett, az újonnan épült úttörőház névadására. A páyázaton mindenki részt vehet, korra és foglalkozásra való tekintet nélkül. Szeretnék, ha a pályázókhoz ezáltal is közelebb kerülne szülőföldjük, városuk múltja, ha megismernék azoknak a hősöknek a neveit, tetteit, akik Szekszárdért és így egész Magyarországért harcoltak. Pályázni lehet a szekszárdi munkásmozgalomban részt vett, vagy a város úttörőmozgalmi életében jelentős munkát kifejtett — nem élő — személyek neveivel. A pályázat tartalmazza az ajánlott nevet, a személy életével kapcsolatos évszámokat, ismertesse a nevéhez fűződő eseményeket és a pályázó indoklását arról, hogy miért az általa javasolt nevet tartja a legalkalmasabbnak. A feldolgozás terjedelmét a tartalom szabja meg, de a pályázatot kiírók kérik azt is, hogy a pályázat forrásmunkáit tüntessék fel. A pályázat beküldési határideje 1977. május 1. Az eredményhirdetés 1977. május 28-án lesz. A pályázatokat a szekszárdi úttörőház címére kell elküldeni. A fiatalok közéleti tevékenysége yppiig; apjainkban — ámi^ „ kor a tudati té- nyezők megnöve- kedett szerepéről beszélünk — külö- nős jelentőséggel bír a fiatalok közéleti tevékenységének fejlesztése, hisz forradalmi gyakorlat és élmények nélkül lehetetlen a forradalmi tudat kialakítása. Bizonyára ezt vette figyelembe az Állami Ifjúsági Bizottság is, amikor már az 1974-es, majd az 1976-os ifjúsági parlamentek alapvető céljának a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatását, a szocialista demokrácia fejlesztését jelölte meg. E célnak megfelelően került sor a parlamentek feladatainak meghatározására1, melyek közül az első helyre az ifjúsági törvény időarányos végrehajtásának értékelése és a végrehajtás további feladatainak kijelölése került. A parlamentek általában teljesítették feladataikat.* Értékelték az ifjúsági törvény helyi végrehajtási terveinek a megvalósítását, foglalkoztak a KISZ érdekképviseleti feladatainak ellátásával és megállapították, hogy a fiatalok szervezetei részére biztosított jogok és azok gyakorlásának lehetősége megteremtette annak az alapját, hogy ezék a szervezetek a demokratizmus, a közéleti- ség gyakorló iskolájává váljanak, és sok vonatkozásban azzá is váltak. Valószínűleg emiatt a jelentős előrelépés miatt nem elemezték elég alaposan a problémákat, fogyatékosságokat. Nem esett szó arról, hogy még a legjobb helyi végrehajtási tervek egy része sem rögzíti a KISZ-szervezetek konkrét jogköreit, így nem tapasztalható törekvés azoknak a fejlődés ütemének megfelelő bővítésére sem. Kevés szó esett arról, hogy sok a hiányosság a KISZ- szervezet részére biztosított jogok gyakorlásának módjában is. Ugyanis az már általánossá vált, hogy a gazdasági, állami vezetők az illetékes KISZ-szervezet képviselőjét rendszeresen meghívják azokra a fórumokra, ahol a fiatalokat érintő kérdésekben döntenek. De sok helyen még az egyetértési és véleményezési jogkörükbe tartozó kérdések esetén sem tájékoztatják kellő időben a KISZ-szervezet képviselőjét. Nem beszélik meg vele' a problémát, nem értetik meg világosan, hogy milyen kérdésben kérik a KlSZ-szer- vezet egyetértését vagy véleményét. Előfordul, hogy a KISZ képviselőjét percekkel a kezdés előtt hívják meg az értekezletre, ahol véleményt kell mondania szervezete nevében. Ilyenkor a KISZ-ve- zető a közösség álláspontja helyett saját — esetenként megalapozatlan — véleményét képviseli, ezáltal gyengíti a KISZ-szervezet tekintélyét. Másrészt még helytálló vélemény esetén is könnyen meghátrálásra kényszerül, mert nem áll mögötte a véleményt kialakító közösség ereje. További problémát jelent, hogy véleményének elutasítása esetén azt nem kell megindokolnia az általa képviselt közösség előtt, hisz nem annak a véleményét utasították el. Ezáltal csökken a testület vagy a taggyűlés szerepe, a tagok nem érzik át a tagság jelentőségét, esetenként felesleges tehernek érzik azt. Ezek a fogyatékosságok lehetetlenné teszik számos nevelési lehetőség kiaknázását, ezért mielőbb fel kell számolni őket. Ehhez elsősorban a vezetők és vezetettek közötti viszony változására, olyan kapcsolat kialakítására van szükség, amelyben a vezetők ténylegesen igénylik a vezetettek véleményét és adnak is arra. Ilyen esetben a KISZ-szervezet véleménye nélkül nem döntenek olyan kérdésekben, amelyekben a KISZ-nek véleményezési vagy egyetértési joga van. Biztosítanak időt a közösségi vélemény kialakítására, a KISZ-tagság véleményének kikérésére. Ilyen viszony esetén a szabályszerűen kialakított vélemény esetleges elutasítása együtt jár azzal, hogy a döntést hozó szerv képviselője a véleményt kialakító KISZ-es fórumon megindokolja döntését, érvekkel bizonyítja annak helyességét. így a KISZ-tagok érzik, hogy törődtek véleményükkel, ezért annak elutasítása esetén is aktív cselekwésre mozgósíthatók. Az előrelépés tervszerűbb, színvonalasabb munkát kíván, de egyúttal lehetővé is teszi a munka színvonalának emelését. gyanis a KISZ szerH vezeti életének belli' ső fórumain döntenek a hatáskö- WttÿM rükbe tartozó kér- i:;;:. elésekről, illetve ott alakítják ki véleményeikét, javaslataikat, amelyeket képviselőik útján eljuttatnak a döntésre illetékes szervhez. A döntések, vélemények így a KISZ-tagság aktív közreműködésével születnek. Ennek következtében a KISZ- es fórumok valóban közéleti fórumokká válnak, ahol a KISZ-tagok bizonyíthatják aktivitásukat, ahol a közösség legfontosabb ügyei állnak a vita középpontjában, ahol lényegi döntések születnek. Érdemes, fontos és hasznos lesz ezeken a fórumokon részt venni. Mindezek következtében fejlődik a fiatalok közéleti tevékenysége, melynek elsődleges színtere a munkahely és a munkahely KISZ-szervezete. Ez alapul szolgál a munkahelyen kívüli közéleti tevékenység fejlesztéséhez, megteremtve a társadalmi életben való aktív részvétel feltételeit. Jutkusz Győző, a megyei oktatási igazgatóság tanszékvezetője lllllipíÉ É!i|É| Il Az Ecseri úti Vendéglátóipari Szakköz ép- és Szakmunkásképző Iskolában cukrászszakkört alakítottak a tanulók. Foglalkozásaikon a gyakorlati fogásokat tanulják, kitűnő mesterek irányítá sával. A szakkör tagjai ezeken a különórákon tortakölteményeket és olyan sü teményeket készítenek, amelyek már komoly szakmai felkész ültséget igényelnek. Pályázati felhívás A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget és kedvet érző, tizennyolc és harminc év közötti — nem újságíró munkakörben dolgozó — fiatalok számára. Pályázni lehet aktuális társadalmi, ifjúságpolitikai, gazdasági és kulturális témájú, az újságműfajok sajátosságainak (riport, cikk, interjú, stb.) megfelelő írásokkal. A pályázók figyelmébe ajánljuk a KISZ IX. kongresszusának kérdéseit, az ifjúsági szövetség időszerű feladatait is. Egy pályázó legfeljebb három — egyenként öt-hat gépelt oldalnál nem hosszabb — írással pályázhat. A pályamunkákat gépelve, három példányban — részletes önéletrajzzal együtt — kell beküldeni. Pályadíjak: a két első díj 3000—3000 forint, négy második díj egyenként 2000 forint, hat harmadik díj egyenként 1000 forint. A KISZ Központi Bizottságának különdíja 2000 Ft. A MUOSZ elnökségének különdíja 2000 Ft. A pályadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat a bíráló bizottság elismerő oklevéllel jutalmazza. Ezenkívül a díjnyertes és oklevéllel jutalmazott pályázók az 1977 szeptemberében induló újságíró-stúdióra felvételt nyernek. A pályamunkák beküldési határideje: 1977. február 15. Eredményhirdetés: 1977. március 21-én. Cím: 1368 Budapest, Nép- köztársaság útja 101. (MUOSZ Oktatási Igazgatóság). Segít a gép Fotó: Gottvald Találkozás a „goromba” költővel Mint minden kor és ország irodalmának, a mai magyar irodalomnak is megvannak a maga „fenegyerekei”. A költészetben a fogalom a legtöbb embernek Ladányi és Soós Zoltán nevét juttatja eszébe. Ez utóbbiról — talán a Gorom. ba kovácsok című kötetére asszociálva — többektől hallottam a „goromba költő” jelzőt. Vajon mitől goromba a költő? A kérdésre választ a közelmúltban személyesen tőle kaphattuk. Mintegy ötvenen voltunk résztvevői a Volán 11. számú Vállalatának ifjúsági klubjában rendezett előadói estjének. Kétszeresen is előadói est volt Soós Zoltán — több mint kétórás — műsora. A gyakorlat számtalanszor bizonyította, hogy az élvonalbeli írók, költők csak ritkán tudják élvezhetőén, érthetően, kellően hangsúlyozva előadni írásaikat. Soós Zoltán esetében kellemes csalódás ért. Megyei sza. valóversenyeken láthatunk számtalan, nála gyengébb előadót. Emlékezetes, szép este volt a Volán-klub Soós Zoltán- estje. Akik ott voltak, biztos, hogy szívesen részt vesznek a következő, hasonló összejövetelen is. A szervezők közül néhányan keveselték a mintegy ötvenfős résztvevőt, de a nagyobb létszám talán a találkozó közvetlen, baráti légkörét veszélyeztette volna. Valamikor régen, amikor még csak térdig érő gyerek voltam, egy havas újesztendei hajnalon elmentem köszöntőt mondani, öregapám egész héten tömte a fejem pattogó rigmusokkal, s én úgy bemagoltam mindet, hogy még éjjel álmomban is pergett a nyelvem, és telekiabáltam a ki6 szobát. Éppen harmadszor kukorékolt a kakasunk, amikor már talpon voltam. Csizmásán, bundásan tapostam a havat keresztanyám házáig, ott aztán mondtam a magamét nagy gyönyörűséggel: Elhoztam egy teli zsákot, abban sok jó kívánságot: vidám,, boldog újesztendőt, békéset és dúsan termőt, aztán éljen egész évben keresztanyám egészségben. Tetszett a köszöntő, s keresztanyám hol ölelgetett, hol meg a számat tömte jó falatokkal. De még a tarisznyámnak is jutott, és én máris mentem, egyenesen az alvégi Hörömpő apóhoz, ki gyakran fájlalta a mellét, meg a derekát, és egy kicsit süket is volt. Jó hangosan szavaltam a fülébe: Adjon az ég jó esztendőt, teli kamrát, teli bendőt, kilenc malac itt röfögjön, a gazdájuk ne köhögjön, aztán soha kösz vény, -zsába ne menjen a derekába. Hej, de örült Hörömpő apó! Mindjárt megrakta az asztalt, de még a tarisznyámat is. És így jártam én háztól házig, míg végül harangozáskor betértem Marci bácsihoz, a csőszhöz, aki hét apró gyerekkel élt egy kunyhóban, és olyan szegény volt, mint a templom egere. Éppen kásalevest ebédeltek, s ahogy elmondtam nekik vidám, pattogós köszöntőmet, és amikor egy verset is énekeltem a gyerekeknek, még a kanál is megállt a kezükben. Ezt a verset ott eszeltem ki nyomban, és így szólt: Pirosorrú Fagykirály most jött meg a kocsiján, ő küldi e teli zsákot, hurkát, kolbászt és kalácsot; jó étvággyal egyetek, s boldog évet, gyerekek! És csak ámultak-bámul- tak, amint kiraktam az asztalukra a sok jó falatot a hét gyerek kásás tányérja mellé. Olyan boldogan kacagtak és ujjongtak, hogy nekem hangosan repesett a szívem. Még Marci bácsi, a csősz is úgy nevetett, hogy könny potyogott a szeméből. Én pedig vidáman fütyö- részve tapcetam hazáig a havat, de a házunk előtt azért megvakartam a fejem búbját, mert arra gondoltam, hogÿ mit fog szólni öregapám, amikor megtapogatja üre* tarisznyámat. Zsombok Zoltán
