Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-30 / 308. szám
1976. december 30. ^PÚJSÁG 3 A felvásárlók véleménye Lapunkban több alkalommal foglalkoztunk a sertés- tenyésztés, -felvásárlás problémáival. A Tolna megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat véleményét a témakörről az alábbiakban olvashatják. Természetesen a termelőket részletesebben érdeklő kérdésekről a vállalat felvásárlói készséggel adnak tájékoztatást. A MEGYEI felvásárlási számokat vizsgálva a hízott- sertés-értékesítés mennyiségében mintegy 40 százalék az, amit a kistermelői gazdaságok szállítanak. Ezen túl a magánvágás, az egyéb felvásárlás különösen jelentős mennyiséget képvisel, és kiemelt tényező megyénk, illetőleg népgazdaságunk ellátása számára. 1976-ban sikerült megfelelő szintre emelni és stabilizálni a kistermelők tenyész- koea állományát, mely munkához partnerként a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek igen nagy segítséget nyújtottak. A jövőben legfontosabb feladatunk a tenyésztési kedv fenntartása, mert a kistermelői gazdaságok árutermelése jelentős és kellő szinten kell tartani az együttműködés különböző formáival és eszközeinek fel- használásával, hogy a lakossági és exportellátást szolgáló mezőgazdasági árutermelés az igényeknek megfelelő legyen. A kistermelői sertéstenyésztési kedv fenntartása érdekében vállalatunk 1976- ban minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált. A szervezett felvásárlási rtapo- kon túrajáratban vásároltuk meg a felkíriált malacokat és süldőket. Az állatpiacokon és az országos vásárokon is felvásároltuk a felajánlott állatokat, ha azok minősége a továbbtartás szempontjainak megfelelt. A második félévben szabad malac felvásárlásunk 11 ezer volt, a szabad piaci süldővételünk mintegy 1500 az átvett szerződéses süldő meny- nyiségen felül. Az átvételeket késedelem nélkül sikerült biztosítani annak ellenére, hogy az állatok elhelyezése gyakran gondot okozott. Az állami hizlaldák feltöltésén kívül jó lehetőséget nyújtott a bérhizlalási akció, melyen belül a nagyüzemi gazdaságok részére kedvező feltételek mellett tudtunk süldőt és malacot kihelyezni. A kistermelői bérhizlalás szintén kedvező feltételekkel ment 1976-ban. Megyénkben mintegy 10 ezer süldőt és malacot helyeztünk ki a bérhizlalási akeión belül a kis és nagyüzemi gazdaságoknak. Sok malacot szállítottunk el a társvállalataink területén levő termelőszövetkezeti gazdaságoknak is, hizlaldái alapanyag ellátás céljára. A malacfelvásárláshoz nagy népgazdasági segítséget kaptunk. Kialakult idei munkánk következtében egy kiemelt, stabil malac- és süldőár, biztonságos értékesítési lehetőségekkel, jó és kellő szintű tenyészkoca-állománnyal. Jobb a tenyésztési kedv. Az 1977. első negyedévére már megkötött süldőértékesítési szerződéseink ugyanezt a célt szolgálják, mert 34 Ft/kg-os — 3,— Ft/kg-al megemelt — szerződéses átvételi árakat biztosítottunk. Fenntartjuk 36,— Ft/kg-os áron a malacfelvásárlással kapcsolatos korábbi eljárásunkat a jelentkező kínálatra továbbra is, hogy az értékesítést zökkenőmentessé tegyük. Ezen alapvető és a sertéstenyésztést kedvezően befolyásoló tényezők elősegítésére bevezetjük a hitelezett kocaakciót természetbeni törlesztéssel, teljes folyamatossággal, nem kampányszerű megoldásban. A kocaakció szolgálja a kistermelői gazdaságok állományának minőségi szinten tartását, sőt állománynövelé- si törekvéseit. A kistermelők hízott sertéseinek értékesítésénél új és kedvező ösztönzők, ármegoldások kerülnek bevezetésre. A 25,50 Ft/kg-os alapár felett minden kistermelő gazdaság megkapja a több éves sertéshizlalási felárat és az időszaki felárat: együttesen 1,50 Ft/kg-ot. Ezen összeghez a vállalatunkkal együttműködő partnergazdaságok a mennyiségi felárból további juttatást kapnak. így a hízott sertés felvásárlási ára legkevesebb 27,50 Ft/kg lesz. Kedvező ez az árfekvés azért is. mert a takarmányellátásnál a kistermelői üzemek részére gyártott malacsüldő-, hízottsertés- és kocatápok árát mázsánként 20,— Ft-tal csökkentették. A korábbi igen nagy termelői bizonytalanságot okozó adórendszert is rendezték. ISMERETES mindenki előtt pártunk politikája a kistermelőkkel kapcsolatban. Ez biztosítékot nyújt arra,hogy a kisárutermelés fejlesztését fejlesszük. Ezzel ösztönzést ad a párt és a kormány több intézkedése, hogy a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósulhassanak. Vállalatunk az a közeg, melyen keresztül az előírt gazdasági és árszabályozókat a kistermelői gazdaságok megismerhetik és igényelhetik, ezért kérjük a termelőket, állattartó kisgazdaságokat, hogy vállalatunkkal, a partner termelőszövetkezeti gazdaságokkal, megbizottainkkal tartsák a kapcsolatot, mert ily módon tudunk segítséget nyújtani a kistermelői gazdaságok részére, megfelelő sertéstenyésztési és -hizlalási tevékenység biztosításához. Udvarházy Mihály igazgatóhelyettes, Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat ElkészUIt a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban az új típusú univerzális mezőgazdasági erőgép, a Rába 180-as traktor nullszériája. A traktorokat munka közben mutatták be a szakembereknek. (MTI-fotó: Hadas János felv. — Telefotó — KS) Dombóvár Teljesítették a tervet A Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége teljesítette 165 millió forintos, módosított éves termelési tervét. A sorozatban gyártott kazánokból, valamint vegyipari, cukoripari és konzervipari gépekből a hazai igényeken felül jelentős mennyiséget szállított a gyáregység szocialista és tőkés exportra. Az országosan kiemelt beruházásokhoz is készültek különböző segédberendezések az év során. O. J. Mohács Üj komp Az idén 151 milliárdos beruházással gyarapodott az ország A hét elejére a mohácsi kikötőbe megérkezett a vá. ros új, önjáró kompja, amelyet a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében készítettek csaknem tizennégymillió forintért. A helyszíni szerelés elvégzése után a komp megkezdi a szolgálatát a Dunán, szállítja az utasokat, járműveket a város és a túloldali, hétezer lakosú sziget között. Jobb, kulturáltabb lesz a közlekedés, a dunai átkelés e dél-magyarországi pontján is. A hatvan tonna szállítási kapacitású önjáró kompra 24 személy- gépkocsi és csaknem négyszáz ember fér el egyszerre. Az Országos Tervhivatal adatai szerint beruházásokra az idén 151 milliárd forintot, vagyis lényegében a tervben megszabott összeget költötték. A legtervszerűbben a gyorsításra kijelölt nagyberuházások valósultak meg, de általában a nagy- beruházások többségénél megfelel a kivitelezés üteme a tervezettnek. A beruházásokra kifizetett összegek nem lépték túl a megszabott kereteket, s a felhasználás arányai is igazodtak a tervezetthez. A költségek 79 százalékát a termelő, 21 százalékát pedig a lakosságot közvetlenül szolgáló létesítményekre, például lakásépítésre, a közlekedési, a kereskedelmi, az egészségügyi hálózat és a gyermekintézmények bővítésére fordították. Az év folyamán kilenc állami nagyberuházás fejeződött be, s további nagyberuházások részben beléptek a termelésbe. Ezek az új létesítmények főként energia- és nyersanyagbázisunkat bővítették, de több új, jelentős beruházásunk szolgálja a minden piacon versenyképes termékek gyártását és a hazai ellátás javítását is. Az év folyamán részben vagy egészében belépett nagyberuházások már az idén kereken 8 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, s termelésüket jövőre növelik. Már áramot ad az országnak a Duna- menti Hőerőmű legújabb, 215 megawattos gépegysége, nélkülözhetetlen vegyi anyagokat bocsátanak ki a Duna; Kőolajipari Vállalat új részlegei, fontos nyersanyagokat, alapanyagokat szolgáltat az izamajori bauxitbánya, a Székesfehérvári Könnyűfémmű új présés szalaghengerműve, az ózdi kohászati üzemek rúd. és dróthengersora. Termel már a dunaújvárosi papírgyár félcellulózüzeme, a MOM és a Telefongyár új számítástechnikai üzeme, az újonnan létrehozott kiskun- halasi, mátészalkai és debreceni kötöttárugyár, a Szegedi Szalámigyár. A nagyberuházásokon kívül egész sor iparágunk gazdagodott egy-egy új üzemmel, üzemrésszel. Oroszlányban a Kontakta Alkatrész- gyár, Szekszárdon a Be- loiannisz-gyár új részlegei kezdték meg működésüket, a nyomdaipar pedig az Athenaeum nagyszabású bővítésén kívül a kaposvári és a dabasi új üzemmel is gyarapodott. Több tucatnyi élelmiszer- ipari üzem kezdte meg működését, köztük a Mátészalkai Tejporgyár, amely naponta 160 ezer liter tejet dolgoz fel, továbbá a salgótarjáni húsüzem, a ráckevei kenyérgyár, Győrött pedig a Soproni Sörgyár korszerű palackozója. A közlekedési hálózat ugyancsak érezhetően továbbfejlődött és korszerűsödött. A vasút 30 villamos és 25 Diesel-mozdonnyal bővítette állományát, 300 kilométernyi vasúti pályát korszerűsített, 100 új vasúti személykocsit helyezett üzembe. A városi tömeg- közlekedés fejlesztésének egyik legjelentősebb eredménye az észak—déli metró egy szakaszának megépítése, ezenkívül azonban 2000 új busz üzembe helyezésével is sűrítette járatait a BKV és a Volán. Az új otthonra várók számára a legjelentősebb beruházás az a 85 ezer, vagyis a tervezettnél 3000-rel több új lakás, amely az idén készült el, a gyermekesek számára pedig a 20 ezer új óvodai és 3100 bölcsődei hely. Körülbelül ötszázzal több általános, közép, és szakmunkásképző iskolai tanterem van most az országban, mint tavaly ilyenkor. Csaknem 4000 általános, közép, és főiskolás fiatal számára létesítettek újabb helyeket a diákotthonokban. Nincs olyan megyéje az országnak, ahol új gyermekintézményt ne avattak volna. Kisújszálláson, Szentdénesen és Geresdla- kon, Tiszakanyáron, Eper- jeskén, Gégényben, Hajdú- hadházon és sok más helyen óvodát, Polgárdiban hat tantermes általános iskolát, Dombóvárptt 80 személyes bölcsődét, Nyírbátorban, Ka. darkúton, Kiskunhalason diákotthont adtak át. Sport- és ifjúsági klub létesült Magyarbolyban, ifjúsági ház Álmosdon, ifjúsági park Füzesabonyban, a fiatalok számára művelődési ház Aranyosbadányban, klubkönyvtár Balatonberényben. Mindent egybevetve az idén nehéz körülmények között is jelentős új beruházásokkal gazdagodott az ország, s az is ismeretessé vált, hogy jövőre a beruházások üteme gyorsul. Az 1977. évi beruházásokra 164 milliárd forintot költenek majd, ami változatlan áron számítva a beruházások ütemének 4—5 százalékos növelését jelenti. Továbbra is az a legfontosabb, hogy a folyamatban lévő beruházásokat minél gyorsabban fejezzék be, a vállalatok pedig főként olyan beruházásokhoz kezdjenek, amelyek ugyancsak gyorsan megvalósíthatók és a gazdaságos exporttermelés bővítését szolgálják. Visszhang „Meghiúsult az exportszállítás” Hivatalos fórumon hallottak alapján megírtuk, hogy a bonyhádi termelőszövetkezet az exportra szánt termékét nem küldhette el, mert a bonyhádi vasútállomás mérlege rossz volt és- ezért nem vették át a szállítmányt. Az írás, amelyben másvállalatokat bíráló esetek is szerepeltek, ezzel a címmel jelent meg: „Meghiúsult az exportszállítás”. A cikkre válaszolt a MÁV Pécsi Vasútigazgatósága. A kereskedelmi osztályvezetőlevelének azt a részét közöljük, amelyben megírja, hogy a vasúti dolgozókat nem terheli semmi felelősség: „A küldeményt 40 kg-os egalizált zsákokban adták volna fel. A vasút (Bonyhád rakodóhely) nem vizsgálta — nem is kellett vizsgálnia — az egyes zsákok tényleges súlyát. Vizsgálta azonban ezt a MERT képviselője, szúrópróbaszerűen, a vasút mérlegén, de a vasút bevonása nélkül, és megállapította, hogy a mért zsákok súlya 38—42 kg között mozgott. Az eltérést a megengedettnél nagyobbnak tartotta, ezért az áru berakását nem engedte meg. Tehát nem a vasút .dobta vissza’ a szállítmányt. A cikk szerint másnap ellenőrizték a rakodóhelyen a mérleget és kiderült, hogy nem jól mér. A vasút illetékes dolgozóját ebbe sem vonták be, a mérlegre észrevételt sem tettek. Bonyhád rakodóhely tizedes mérlegét utólag ellenőriztettem. A mérleg hiteles és jó... Elvtársi üdvözlettel : dr. Párkányi Ferenc osztály- vezető.” Rodern gyártmány A Medicor Művek röntgengépei az ország legismertebb exporttermékei közé tartoznak. Ebben az évben kezdték gyártani az univerzális röntgenberendezések egyik új, részben automatizált működésű változatát. Ezek a gépek nagy sikerrel szerepeltek a novemberben Chicagóban megrendezett röntgenipari kongresszuson és kiállításon.
