Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-03 / 286. szám
ÍhiegvEV^í ' lÛ^fi ilaoomKor 3 I^ÍCL 5 Aparhant tegnap és holnap Népesebb Grábóc Apar és Hant község összevonása régi keletű; 1939-ben egyesítették a két települést. Komolyabb fejlődésnek viszont csak az elmúlt tervidőszakban indult a község. Aparhanton 1250 ember él, a társközségben Nagyvejkén 450. Az elmúlt tervidőszak egyik legjelentősebb felújítása a kultúrotthon átalakítása volt. Az átépítés során két klubhelyiséggel és egy 53 négyzetméteres könyvtári olvasóval bővült az. intézmény, így ma már a művelődési házak között tartják számon. Az elmúlt öt évben mintegy 50 új házhelyet alakítottak ki a községben, a valamikori Apar és Hant között. Oda tervezik az új központ kialakítását is. Erre az új lakótelepre megépítették a villanyhálózatot, egy trafóházat, és megkezdték az aszfalt bekötőút építését. Az út még az idén kész lesz. Elkészült a község hosszú távú rendezési terve is, így a munkák már ennek megfelelően folynak. Valamennyi új középület építését az új községközpontba tervezik. Elkészült egy pedagógus ikerlakás, amellyel a pedagógusok letelepedését kívánják elősegíteni. Felépítették a községi körzeti megbízott rendőrnek egy szolgálati lakást. Megkezdték a sportpálya építését is. A község egészségügyi helyzetének további javítását célzó határozat volt az orvosi rendelő és szolgálati lakás építése. Az orvosi rendelő a posta új épületével együtt1 készül. A posta építése még az idén, a szolgálati lakás és a rendelő jövőre fejeződik be. Megalakult Aparhanton is a vízműtársulat. Tavaly 609 ezer forintos költséggel elkészült az első mélyfuratú kút, a vízhálózat építése napjainkban is folyik. Műemlékgond Bonyhádvarasdon Kis, sőt csöppnyi falvaknak általában nincsenek műemlékgondjaik. Bonyhád- varasd esete rendhagyó. A temetőben ott áll egy szép, de egyházi célokat már nem szolgáló kápolna. Nem műemlék, hanem „műemlék jellegű”. A helyiek megóvnák, de használni is szeretnék: — ravatalozónak. Az illetékes tanács (a teveli) ismeri a rendelkezéseket, éppen ezért nem* rontott építőibrigádjával a falaknak, hanem illendő módon bejelentette szándékát az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségnek. Budapestig alighanem lassan jár a posta, mert június 10-i leveliikre, csak augusztus 6-án érkezett válasz. El kell végezni a fali festmények „képfeltárását”, az épületen pedig csak felújítási terv elkészülte árán lehet bármilyen változtatást eszközölni. Addig romolhat, beázhat, mint eddig nyugodtan. A megyei múzeum illetékesei már rugalmasabbak voltak. Hamar megállapították, hogy a tervezett meszelés, cserepek és abláktokok pótlása csak használna a műemlék- jellegnek. ök azonban ilyen ügyben nem hatóság., A tanács november 30-án bánatosan tudatta a műemlékesekkel, hogy a tervkészítés és feltárás többe kerülne, mint egy új ravatalozó, amire szintén nincs pénzük. Az ügy most itt tart, és mint az ügyek oly sokszor: — áll. A bonyhád- varasdiak pedig az ezeréves módszer szerint temethetnek háztól. Ezeken a hasábokon már számlálhatatlan alkalommal védtük a műemlékvédelem érdekeit. Most se támadjuk. Mégis az a véleményünk, hogy valamilyen — talán nem is túl bonyolult — úton- módon szinkronba kellene hozni egy kisközség érdekeivel. Grábóc a megye egyik legszebb helyen fekvő községe. Nagynak éppen nem nevezhetnénk, de a lélekszáma tíz éve változatlan, sőt az utóbbi időben még emelkedett is. A mőcsényi ' -közös tanácshoz tartozó községek közül Grá- bócon a legkisebb a „népvánVan gond elég a mőcsényi közös tanácshoz tartozó községekben. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülés sem ért véget ebédidőre. Az egyik legfájóbb és legnehezebb témáról tárgyaltak. A gyám- hatósági munkáról, illetve a veszélyeztetett gyerekek helyzetéről, a segítés, még inkább a megelőzés módozatairól. A pénz kevés. A négyezer forint gyámügyi segélyt legalább harmincfelé kellene elosztani minden évben. A tízezer forint rendkívüli segélykeret is kevésnek bizonyul évről évre. Négy család kap nevelési segélyt. Huszonhatan részesülnek rendszeres szociális segélyben. Tavaly még csak harminc veszélyeztetett gyereket tartottak nyilván, ebben az évben a számuk hetvenkettőre emelkedett. A két év alatt tizenhat kiskorú állami gondozásba vételét rendelték el. Zárva Ottjártunk napján zárva volt Mőcsényben a vegyesbolt. Mariska néni, a boltos, betegsége miatt nem tudta ellátni tisztét, ezért a Bony- hád felől érkező buszokat igen sokan várták, hogy minél előbb megkaphassák a szomszéd községekből hozott „értékeket”. Ki kedvenc cigarettáját, ki mosóport, ki dorlás”. A többi helyről az emberek elköltöznek, majd mások érkeznek helyettük. Az 1966-ban 497 lelket számlált a község, hetvenben 508-an éltek itt, a tanács adatai szerint tavaly 606 volt a község lakosainak száma. Húsz feljelentés érkezett a tanácshoz azok ellen a szülők ellen, akik nem tesznek eleget a tankötelezettségi törvénynek: gyerekeiket nem járatják iskolába. Szomorú tény, hogy két év alatt hét kiskorú követett el bűncselekményt. Az érdekelt szervek, az ügyészség, a felettes gyámhatóság, a rendőrség és a tanács között jó az együttműködés, állapítja meg az anyag. A pedagógusok is megteszik, amit lehet. A továbbiakban a legfontosabb feladatként jelölte meg a végrehajtó bizottság a veszélyeztetett gyerekek sorsának figyelemmel kísérését és a megelőző munkát. Hogy a különböző segélyeket valóban a gyerekekre költsék, azt már megoldották. Pénzt csak annak a kezébe adnak, aki azt a kívánt célra fordítja. Ellenkező esetben ruhaneműt és tanszert vásárolnak az összegen. a bolt mást várt, amit ezen a napon otthon nem vehetett meg. A mindennap nyitva tartó italboltban árulják ilyen esetekben a tejet, cukrot, lisztet, kenyeret, de azon a napon a kocsmárosnak is dolga akadt, ezért kellett a mőcsényiek- nek még cigarettáért is „átszaladni” a szomszéd községbe. Társadalmi munka, ifjúsági klub A társadalmi munkával van mit dicsekednünk, mondta Illés Jeromosné, a tanács végrehajtó bizottságának titkára Cikón. A társadalmi munkát szervező bizottság eredményes évekről számolhatott, be a tanácsnak. A bizottság munkaterv szerint működik, a szépülő község fejlesztési terveit ismerve szervezi a társadalmi munkát. ■ Az elmúlt év őszén fejezték be a hétszázezer forintos költségű út építését a Petőfi utcában. A százötven méter járdához csak az anyagot adta a tanács. Az újonnan kialakított házhelyekhez tartozó villanyhálózatot is bővíteni kellett. Az oszlopok helyét társadalmi munkában ásták ki. Az orvosi rendelő udvarának parkosítását is megkezdték. Az egyik iskolát két tantermesből duplájára bővítették, most a másikban is hasonló átalakítást végeznek. A tanterembővítés — volt szolgálati lakásból alakítják ki — ötszázezer forintba kerül, de csak 340 ezer van. A hiányzó összeget társadalmi munkával pótolják. November elsejéig kétszázhúszezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a cikóiak. Illés Erzsébet óvónő az ifjúsági klub vezetője. A berendezéshez nemrégiben kap- tak a megyei művelődési központtól tízezer forintot. A klub minden kedden tart összejövetelt. Legutóbb a fiatalkorú bűnözésről hallgattak meg előadást. Az új be- rendezést november elején Szabó Tünde színművésznő előadóestjével avatták, de vendége volt a klubnak többek között Czakó Gábor író is. A klubban tartja heti ösz- szejöveteleit a hímzőszakkör is, ők minden évben május elsején rendeznek kiállítást munkáikból. A napokban kezdte meg működését a fiatalokból — legtöbbjük a községi KISZ- alapszervezetnek is tagja — álló irodalmi színpad. Mucsfán kevés a narancs A teveli ÁFÉSZ 14. számú boltjáról senki nem mondaná, hogy már több évtizedes építmény. Igaz, korábban a „közellátásnak” egészen más területén szolgált: — kocsma volt. Szépen átépítették, tágas, tiszta, rendes és a kis község méreteihez meglepően nagy forgalmú. — 220 ezer forintos árukészlet mellett havi átlagban 180 ezer forint a forgalmunk — közli jogos büszkeséggel Hahner József boltvezető. A boltban asszonyok, sejthetően disznóölés előtti bevásárláson, mert nagy tételekben fogy a só, bors, paprika és más fűszerszám. Hiánycikk után érdeklődünk, örvendetes meglepetés: — először nem azt sorolják, ami hiánycikk, hanem azt, ami nem az. A lengyeli sütőüzem jó munkáját dicséri, hogy mindig időben és elegendő, nagyon szép kenyér, péksütemény érkezik. Zacskós tejben sincs hiány. A PIÉRT annyi füzetet szállít, hogy az iskolások se panaszkodhatnak. Asztali tűzhely viszont itt is éppúgy kellene, mint az egész megyében mindenhol. — Gázon, villannyal nem égethetjük el a kukoricatorzsát, gizgazt, miegymást, ami így kárba vész, amúgy hasznosulna! — üzenik a mucsfai asszonyok, nem is annyira a kereskedelem, mint az ipar illetékeseinek. — Mi hiányzik még? — erőltetjük tovább. Mindenkinél egybehangzó a válasz: — Narancs, banán, déligyümölcs ! Az idén még nem is láttunk! Ne azon meditáljunk, hogy 25—30 évvel ezelőtt bizonyára nem ez volt a mucsfai háziasszonyok gondja, hanem annak örüljünk, hogy most az. A boltban tábla hirdeti: „HITEL NINCS, NE IS KÉRJEN!” Nem hitelbe szeretnének vásárolni. Házat venni - Győrén A Magyar Televízió pécsi stúdiója közelmúlt bemutatkozásakor nemcsak azt tudhatta meg ország-világ, hogy Győré létezik, hanem azt is, hogy az eljáró munkások, az ingázók faluja. A dél táj ban odavetődő ennek igazáról hamar meggyőződhet. Embert jószerivel csak az autóbusz- megállónál látni, ők a délutáni műszakba igyekyők. Az udvarok üresek, a redőnyök leeresztve senkit, akit keresünk nem találunk. Végre felbukkan egy idős asszony a magyar hősi emlékmű környékén. Tőle érdeklődünk: — Ügy hozta a sors, hogy itt kellene letelepednünk Győrén. Nem tud-e házat, eladót? IZMÉNYBEN Dél van. Izmény központja a szokásosnál is kihaltabb. A tanácsház zárt ajtóval fogad. Egyébként a közös tanács Győrében van. — Nemrég ment el a kirendeltségvezető ebédelni, egy fél óra múlva biztos itt lesz, — szólít meg, egy fel- alá sétáló férfi. Mint önkéntes kalauzomról kiderül, ő az építésvezetője a tanácsház hátsó részén folyó munkának. A komlói tanács költségvetési üzemének brigádvezetőjét Breitenbaoh Antalnak hívják. A tanácsház hátsó épületrészén a valamikori takarékGyors, felmérő pillantás, aztán az ítélet: . — Nincs maguknak annyi pénzük! Végignézünk önmagunkon, nyelünk egyet, majd így: — Régi parasztház is jó lenne... Értően bólint: — Olyat venni most divat városon. 60—80 ezer forint, de azt meg nem érdemes megvenni. Másmilyen meg...? Nincsen Győrén ház eladó! Alaposabban nem járunk utána, igaza lehet. A kis község feltűnően tiszta, utcahosszat állnak a szebbnél- szebb, több százezer forint értékű új otthonok, ’tanúbizonyságául annak, hogy kellő gazdasági háttérrel maga mögött egy kis falu is lehet életképes, emberi környezetet biztosító. Győré az. pénztár helyiségét átalakítva kultúrtermet, mozihelyiséget és a hozzá tartozó létesítményeket alakítják ki. A nagyteremben, ami egyben mozi és kultúrterem lesz, mintegy huszonöt négyzetméteres színpadot emelnek, de a terem túlsó végén vetítőfülke lesz. A nagyterem 100 négyzetméteres. Az átépítés közel félmillió forintba kerül. A komlóiak azért vállalták el a munkát, mert a brigádtagok zöme izményi, így otthon dolgozhatnak. Az átalakítást december végére fejezik be. Grábóci utcarészlet Van gond elég Kisvejke őszi képe a dombtetőről.
