Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
1976. december 29. Képújság 3 Or» P*pp U}*s áttamtítkír, a Minisitertaná« Tanácsi Hivatalának duöke Belpolitikai éretünk tóét fontos eseménye zajlott le a közelmúltban. Ülésezett az MSZMP (Központi Bizottsága és az országgyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazdasági helyzetünk értékelése, jövő évi feladataink meghatározása volt. Mind az értékelés, mind a kitűzött célok, széleskörűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szerves része a népgazdaságnak. A tanácsok 1976. évi gazdálkodása alapjában eredményes volt. A tanácsi beruházásban megépülő mintegy 25—26 ezer állami lakás, a gyógyító szolgálatba belépő 3300 új kórházi ágy, a gyermekek fejlődését szolgáló újalbb 4 ezer 'bölcsődei, 20 ezer óvodai férőhely, a több mint 620 általános iskolai tanterem, az éllátást javító kereskedelmi, szolgáltató és szociális létesítmények, számottevően hozzájárulnak a 'lakosság életkörülményeinek javításához. Kedvezőnek ítélhetjük, hogy többségében — elsősorban a lakásépítésnél — a tervezettnek megfelelően alakultak a beruházási ráfordítások, ily módon sikerült megállítani vagy mérsékelni az építési költségek emelkedését. Sajnos, a tervezett .beruházások nem mindenütt valósultak meg. Ennek oka, hogy a tanácsok egy része olyan célokat tűzött maga elé, amelyek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Helyenként még mindig él az a helytelen szemlélet és gyakorlat, hogy elsősorban a pénzszerzésre és nem a meglévő lehetőségek tervszerű megvalósítására fordítják a nagyobb gondot. A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási kö- írülmények ellenére sem romlott az ellátás színvonala. Kedvező az is, hogy hosszabb idő óta először sikerült eléírni, hogy a tanácsi kezelésben lévő lakóházak, utak, hidak felújítása megközelítette a tervezett szintet. Viszont nem volt kielégítő a tanácsi intézmények rekonstrukció j ának üteme, bár a lehetőségek ehhez is megvoltak. A Központi Bizottság határozata, az országgyűlés álital jóváhagyott 1977. évi költségvetési törvény is a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsítását, a gazdasági egyensúly helyreállítását, s ennek érdekéiben a központi és helyi erőforrások, lehetőségek jobb kihasználását, a hatékonyabb gazdálkodást jelölte ki célúi1. Ennek megfelelően kell a tanácsoknak is gazdasági munkájukat végezniük. A tanács összjtevékenységén bélül növekvő szerepe ■van a gazdaságszervező munkának. A tanácsok gazdálkodási tennivalói a termelés elősegítésén túl, elsősorban' a társadalmi fogyasztással kapcsolatosak. Ezért gazdasági feladatúk a terűiét, a település összehangolt fejlesztése, a lakosság ellátásáról való gondolkodás, működési területükön a gazdaságpolitikai íel•í Több lakás adatok eredményes koordinálása. A helyi tanácsok január- február hónapban tárgyalják meg az 1977. évi tervüket, költségvetésüket. Az ország- gyűlés a tanácsok részére jövő évre 31 milliárd forintot fejlesztésre és 42 milliárd forintot fenntartási, ellátási célokra hagyott jóvá. Most az a teendő, hogy az 1977. évi tervüket reálisan, az összes lehetőségeik figyelembevételével készítsék elő és terjesz- szók a tanácsülés elé. Megalapozottságának fontos követelménye a lakosság és a nem 'tanácsi szervezeték széles körű bevonása a tervkészítésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközöket a legszükségesebb — a népgazdasági és a helyi érdeket egyaránt szolgáló — célokra kell fordítani. Ha a lehetőségek szűkösebbek, mindig nagy jelentősége és szerepe van a rangsorolásnak. Fontos az is, hogy a feladatokat mindenki, akit énint, világosan ismerje meg, értse meg a teendőket és munkálkodjék annak következetes végrehajtásán. Ezért van nagy szerepe annak az eddig is jól .bevált módszernek, hogy a helyi tanácsi terveikről a lakosság kapjon tájékoztatást, vitalehetőséget a Hazafias Népfront helyi szervei által szervezett falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon és más közéleti fórumokon. A reál jövedelem és -keresetek növekedésének mérsékeltebb üteme fokozza a tanácsok felelősségét a lakosság életkörülményeit érintő célkitűzések következetes megvalósításában. Éppen ezért — figyelembe véve a központi célkitűzéseket — mind a tervezésben, mind a megvalósításban .nagyobb gondot, szer- veuettséget, figyelmet kell fordítani a tervnek megfelelő város- és községfejlesztésre, a lakóházak, intézmények felújítására, karbantartására, a szolgáltatások színvonalának növelésére, a sokoldalú helyi ellátás javítására, a fogyasztói árak fokozottabb ellenőrzésére, a szociális gondoskodásra. A tanácsi gazdálkodásban társadalompolitikai szempontból is kiemelkedő az 1977. évre tervezett 88 ezer új lakás és ezen belül a 31 ezer állami lakás megépítése és a kapcsolódó közmű, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, s egyéb, a (lakosság szolgálatát hivatott létesítményeknek a lakással egyidejű beléptetése. Az országgyűlés ülésszakán is megfogalmazódott az a követelmény, hogy nagyobb erőfeszítések szükségesek a területi építőipari teljesítőképesség növeléséhez. Az építőipari kapacitás hiánya számos megyében, településen gond. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a tanács a reális 'beruházási igény és a meglévő építőipari kapacitás összevetésével vizsgálja meg az építőipar teljesítőképességének fokozása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik a tanácsi építőipari vállálatok, illetve szükség esetén a minisztériumi és a szövetkezeti építőipar tanácsi támogatása. A beruházások jó előkészítése, az építőipari kapacitással1 összhangba hozása fontos biztosítéka annak, hogy a beruházási költségek ne növekedjenek, s a .beruh ázásók terv szerint megvalósuljanak. A jövő évi tanácsi gazdálkodás eredményei nagyban függnek a takarékossági intézkedések következetes végrehajtásától. A korábbi takarékossági terveket ki kell egészíteni azokkal az 1977. éves tervek megvalósulását elősegítő intézkedésekkel, amelyek egyben a folyamatos takarékosságra ösztönöznek: Nagy jelentősége van ebben annak, hogy minden tanács képezzen megfelelő tartalékot az előre nem 'látható feladatok teljesítésére, a váratlan kiesések ellensúlyozására. A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsékeltebbek. Ez a helyzet még inkább indókolttá teszi, hogy a területen jelentkező, közös érdekű feladatok megoldására a tanácsok szélesebb körben szervezzék az együttműködést, a közös fejlesztések mellett keressék az együttes fenntartásnak, a közös hasznosításnak a lehetőségét. A tanácsok egymáSközti együttműködéssel is segítsék elő a helyi feladatok jobb megoldását olyan közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiu- mók, szociális otthonok és más intézmények létesítésével, amelyeket külön-kü'lön, egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságosan kihasználni sem.. A jól szervezett területi koordináció növeli a gazdasági hatékonyságot. Ezzel ugyanis elkerülhető a párhuzamosság a beruházásokban, intézmények fenntartásában, gazdaságosabban lehet szervezni a lakosság ellátását szolgáló tevékenységet. Ahhoz, hogy a tanácsi szervek eredményesen, láthassák el megnövekedett gazdasági feladataikat, tervszerűbben, szervezettebben, fegyelmezettebben kell dolgozni minden területen. A tanácsi testületek tevékenységében, a feladatok meghatározása mellett erősíteni kell a testületek beszámoltatási szerepét, saját határozataik végrehajtásának jobb szervezését és ellenőrzését. Az eredményes kodási tevékenység fontos feltétele, hogy a tervek kialakításában és azok végreha j tásában a vezetés következetességének erősítése mellett —a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, a 'lakosság bevonása révén — tovább szélesedjék a szocialista demokratizmus. A tervek ismertetése, mind több embernek végrehajtásukba, ellenőrzésükbe váló bevonása, amellett, hogy társadalmi kontrollt is nyújt, elősegíti a tanácsok „nyíltabb” és egylben hatékonyabb gazdálkodási tevékenységét, ami társadalmi, népgazdasági célok teljesítésének fontos záloga. Kitüntetések az építőknek Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban kedden a lakásépítésben tett erőfeszítéseik és sikeres eredményeik elismeréseként Sárosi János miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át az ÉVM-vállalatok dolgozóinak. Elmondotta, hogy a legfrissebb jelentések szerint az ÉVM-vállalatok idei tervében előirányzott 33 445 lakásból december 27-ig, hétfőig 32 547-et adtak át, s december 28-án és 29-én még 1150 új otthon műszaki átadását fejezik be. így tehát 252 lakással teljesítik túl idei tervüket. Hangsúlyozta, hogy az eredmények elérését széles körű összefogás, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők együttműködésének fejlesztése, a vállalati gazdasági és társadalmi szervezetek hatékony támogatása és az építőipari dolgozók helytállása alapozta meg. Sárosi János szólt a jövő évi feladatokról is, amelyekhez viszonyítva az idei eredmény szerénynek tűnik, főként Budapesten. Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv első esztendejében megnyilvánult kedvező tendenciák kibontakoztatásával, a korszerű építési módszerek, s elsősorban a házgyárak lehető legteljesebb kihasználásával kell megalapozni az ideinél jóval nagyobb feladat teljesítését. Az ünnepségen a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Gáspár Lajos, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetője, öten vették át a Munka Érdemrend ezüst, ketten pedig bronz fokozatát. Ezenkívül 48-an kapták meg az építőipar kiváló dolgozója kitüntetést. (MTI). Gumiipari szövetkezet Fektetik a szennyvízlevezető csöveket A napokban adták át a dunaföldvári „Földvár” Gumi. ipari Szövetkezet új üzemcsarnokát. A község központjában lévő üzem áttelepítésének második fázisába került erre sor, s jövőre tervezik az építkezés-fejlesztés harmadik ütemének végrehajtását. Az új csarnfik építését befejezték, most a belső szakipari munkák folynak, víz-, villany-, fűtésszerelés. Az ezerkétszáz négyzetméter alapterületű gumicsizmaüzem építését pontosan tíz hónapja kezdték. A saját kivitelezésű létesítmény építkezésénél több ezer óra társadalmi munkát végeztek a szövetkezet dolgozói, még a nyugdíjasok is. Sőt, a CHEMOLlMPEX Külkereskedelmi Vállalat egyik szocialista brigádjának tagjai — a gumiexport osztályon dolgoznak, mellyel a szövetkezetnek is kapcsolata van — jelentkeztek egy hétvégére, társadalmi munkára. Az öt és fél milliós beruházás üzemszerű termelésének beindítását jövőre tervezik. Szerelik a belső világítást A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése A z MSZMP szekszárdi járási végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a járási tanácsi hivatal művelődésügyi osztályának jelentését tárgyalta meg a fizikai dolgozók gyerekeinek segítéséről. A VIII. kongresszus törölte el a tanulók származás szerinti kategorizálását, ’ s ezzel vált folyamatos feladattá, a munkás- és parasztgyerekekkel való fokozott törődés. A jelentés megállapítja, az ülésen is megerősítették, hogy a pedagógusok szemlélete helyes ezen a téren. A legfontosabb feladat — amit a közművelődési határozat is alapelvként mond ki —, hogy minden gyerek számára azonos iskoláztatási feltételeket kell teremteni. Ezen belül megvalósítandó, hogy mindenki elvégezze az általános iskolát és a tehetséges gyerekek a továbbtanuláshoz szükséges, szilárd alapismereteket megkapják. Hátrány a kedvezőtlen lakóhely, ahol nincs óvoda, vagy osztatlan az iskola és a rossz családi körülmények, akár anyagi, akár erkölcsi vonatkozásban. A hátrányos helyzetű gyerekek esetében rendszerint több körülmény együttes hatása nehezíti a tanulást, némely esetben még a rendszeres iskolába járást is. Az első probléma megoldása a jól felszerelt körzeti iskolai, illetve a hétközi diákotthon. A felső tagozat körzetesítése gyakorlatilag befejeződött a járásban, utolsóként a csak részben osztott szálkai felső tagozat kerül jövő szeptemberben Szekszárdra. Az alsó tagozatból 247 tanuló részben osztott, 32 pedig osztatlan tanulócsoportba jár, ez nem egészen tíz százaléka az ösz- szes alsósoknak. Ahol a közlekedés vagy a bentlakás biztosított, ott folyamatban van a kis iskoláknak a felszámolása. A szakos ellátás javul, négy iskolában, Fad- don, Szedresen, Bátaszéken és a tolnai 2-es iskolában 90 százalék felett van. A külterületeken lakó gyermekeken segít a 295 diákotthoni férőhely. Az otthonlakók mindegyike fizikai dolgozók gyereke. A szemléltető eszköztár korszerűsítése, a tananyag- csökkentés a biztosíték arra, hogy a nevelők lényegesen többet tudnak a rászoruló gyermekekkel foglalkozni, és nemcsak foglalkozni, de differenciáltan, mindenkivel annyit, amennyire szüksége van ahhoz, hogy lépést tartson a többiekkel. A tanítási órák anyagát jól egészítik ki a szakköri foglalkozások, az évenként megrendezett tanulmányi versenyek. A rendszeres korrepetálás és az év végi pótló foglalkozások eredménye, hogy ma már csak a tanulók 1,3 százaléka ismétel osztályt. A 70—71-es tanévben ez a szám még 6,6 százalék volt. Még mindig az első osztályban a legmagasSbb a bukások száma, pedig ma már az óvodás korú gyerekek 90,3 százaléka jár a szekszárdi járás óvodáiba. A tehetséggondozással szorosan összefügg a pályaválasztás kérdése. Jelentős pedagógiai feladat a pályairányítás. Talán ez az a terület, ahol még legtöbbet kell tenni a szülők szemléletének formálásában. A fizikai dolgozó szülők körében még ma is tapasztalható a gimnázi- umellenesség, szakközépiskola pedig az igénynél jóval kevesebb van a megyében. A fizikai dolgozók gyerekei közül gimnáziumba 13 százalék, szakközépiskolába 18 százalék, szakmunkásképzőbe pedig 63 százalék jelentkezett, a maradék hat százalék pedig sehol sem tanul tovább. A végrehajtó bizottság ülésén a szóbeli kiegészítéssel, maijd a vitában alakult ki a teljes kép arról a munkáról, amit a járásban végeztek és végeznek a fizikai dolgozók gyerekei és a hátrányos helyzetűek érdekében. Most is felvetődött, mint annyi helyen és annyiszor már, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzőbe, Lengyelbe, még mindig nagyon alacsony a jelentkezők száma. A pályaválasztásnál a szülők nem veszik figyelembe a realitásokat. Szóltak arról is, hogy mit lehetne tenni azokért a fiatalokért, akik tizenhat éves korukig sem végzik el az általános iskolát. Nem szakember szájából hangzott el egy érdekes javaslat is. Az egész járásból vagy akár a megyéből egy kijelölt hétközi diákotthonban kellene külön tanulócsoportot vagy csoportokat kialakítani, ahol csak a túlkoros tanulókkal foglalkoznának. Talán a vita legfontosabb témája volt, a pályaválasztáson, illetve a pályairányításon kívül — amit a felszólaló dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára is kiemelt — a tanórák szerepének a hangsúlyozása. Több lépcsőben kerül bevezetésre az iskolareform. Ennek lényeges része az új tantervek bevezetése. Fontos célja, hogy a gyerekek az órán sajátítsák el a tananyagot. U gyanezt az elvet kell alkalmazni a tehetséges munkás- és paraszít- gyerekek, valamint a hátrányos helyzetű tanulók segítésében is. Az órán kell differenciáltan foglalkozni velük. A megyei pártbizottság titkára erősítette meg ebbéli mondanivalóját félig tréfásan azzal, hogy a bölcsődén kívül most már mindenre van előkészítő tanfolyam, annyi, mintha maga a tanóra semmire se lenne elég. A szakkörökkel és egyéb elfoglaltságokkal együtt a diákok munkaideje lassan már hosszabb és nehezebb, mint a felnőtteké. Ezért is fontos, hogy a harmadik tornaórát üdítően és célszerűen használják fel — illetőleg a szabad levegőn — az iskolák. Az előterjesztett anyagot a vitában elhangzottakkal kiegészítve fogadta el a szekszárdi járási pártbizottság végrehajtó bizottsága. IHAROSI IBOLYA
