Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

e íIépújság 1976. december 28. A közelmúltban meg­alakult Bonyhádi Dankó SE vezetősége levélben fordult a Szekszárdi Dó­zsa elnökségéhez, melyben kérte: a kiselejtezett, szá­mukra már felesleges sportfelszerelésből jut­tassanak részükre. A Dó­zsa vezetői a kérésnek gyorsan eleget tettek. Az év végi selejtezésből szár­mazó labdarúgócipőket, labdákat és egyéb felsze­reléseket — nagy meny- nyiségben — átadták a Dankó Pista SE-nek. A bonyhádiak nagy ölömmel fogadták a Szek­szárdi Dózsa segítségét, melyet levélben köszöntek meg és ebben további si­kereket is kívántak me­gyénk legnagyobb, leg­eredményesebb együttesé­nek. Tanfolyam A tamási járás; sportfel­ügyelőség III. osztályú ver. senybírói tanfolyamot ren­dez atlétikai és asztalite­nisz sportágban. Atlétiká­ban január 25-től március 4-ig, asztaliteniszben január 23-tól február 19-ig tart az előadássorozat. Jelentkezni: tamási járási sportfelügye­lőség — Deák Ferenc u. 6. Telefon: 264 — lehet. Mérlegen: NB ll-es labdarúgócsapatunk Kedvező változások jelei a Dózsánál — Valami megváltozott — mondták a szekszárdi szur­kolók az őszi forduló első mérkőzése után. Pedig a nyáron az előző bajnokság be­fejezésekor mem volt valami rózsás a helyzet a Szekszárdi Dózsánál. A csapat vezetésé­ben is változás történt. Jera- bék Jenő és Becze István sze­mélyében új edzők kerültek a csapáthoz. A játékosgárda is átalakult. A távozó Pusz­tai és Szentes, a sérült Si­mon és Kovács helyett jó képességű, de tapasztalatlan fiatalok kerültek az egyesü­lethez. Orosz, Giavati'ty, Szőcs, Varga az NB Ill-ban és a megyöbajmoklságban sze­repelték eddig. Weitner meg az d'fiicsapatböl került a fel- oőttfceretbe. Ezek a tények kissé elkedvetlenítették a szurkolókat, meg 'hát a sor­solás eredménye miatt sem volt valami szívderítő a ham- guilát. A Voten-, a MÁV DAC, a Debrecen, a Budá­tok és az újonc Eger létt az első öt találkozón az ellenfél. A szakosztályvezetés a 10— 14. helyet, tehát a bentmara- dást tűzte ki célul. Evés közben jött meg az étvágy A Volán elleni első tél-idő 12. perce: szabadrúgás után Meszlényi ’kilépett védői kö­zül, a Volán kapusa kifutott, Meszlényi mellette is elhúz­ta a labdát, mely — a rosz- szul sikerült lövés ellenére is — átjutott a gólvonalon. 1:0. A -kétezres bazai szur- kólógá-rda a bajnokság első góljának örülhetett. A máso­dik félidőben Somod! lőtt 'látványosan -a hálóba. A mérkőzés végeredménye 2:1. Az első győzelem. Jól sike­rült a -bemutatkozás Jerábek Jenőnek és csapatának. Ek­kor lépett először pályára Giavati'ty és Kocsis. A -kö­vetkező héten Győrben a MÁV DAC ellen is 2:l-re -nyert a csapat. Ekkor már példás -lelkesedésről és fe­gyelmezett játékról beszél­hettek az egyesület vezetői. A következő mérkőzés szín­helye ismét vidéken volt. Óriási meglepetés született. 10 ezer -néző előtt az állan­dóan támadó Debrecen élten kitűnő -védekezéssel és is­mét fegyelmezett, lelkes já­tékkal 1:0-ra nyert a Dózsa. Ezek után természetes, hogy a Budafok elleni hazai talál­kozóra -négyezer szurkoló volt kíváncsi. Elég volt 10 perc­nyi kihagyás és a Budafok már 2:0-ra vezetett. Újabb 10 perc mú lva_ Laki szépített, majd Tóth "egyenlített. Élve­zetes, élményekben gazdag mérkőzésen a Dózsa közelebb áll-t a győzelemhez. Szőcjs, aki pár héttel korábban még Kisdorogon rúgta a labdát, a -mezőny legjobbjának bi-zo- -nyult. S -következett az újonc Eger. A Dózsa idegenben, jó Megtorpanás? Lázban égett mindenki, aki a labdarúgást szereti. A Képes Sport, a Népsport, a Pécsi Rádió valamiféle szek­szárdi csodáról beszélt. A szurkolók — mármint a vér- mesebbje — már az első osz­tályban látta a fiúkat. Ennek is meglett a böjtje, a követ­kező mérkőzés figyelmeztette Ekkor még nem tudta senki sem, hogy létezik ennél csú­fosabb vereség is. A követ­kező vasárnap a szintén újonc Szolnoki MÁV — a bajnokság utolsó helyezettje — jött Szekszárdra. Termé­szetes, hogy a fiúk úgy men­tek ki a pályára, hogy 4—5 góllal nyernek. S megtörtént, amire ma már álmukban sem szeretnek gondolni. A szétesően játszó és nagy mellénnyel fellépő Dózsa 1:0-ás vereséggel vanult le a pályáról. Hamar szerte­foszlottak a szurkolók ál­mai, hiszen a siker megártott a csapatnak. Felmerült a kérdés: a két gyenge mérkőzés után lesz-e egyáltalán kilábalás ? A Ganz-MÁVAG ellen már összeszedték magukat. Jó küzdelem, lelkes játék jelle­mezte a találkozót. A 3:2-es vereség ellenére is látszott, hogy Jerabek Jenő és mun­katársai nagy munkát végez­tek, sikerült lelket verni a csapatba. Hány helyzet kelt egy csatárnak ? mérkőzésen maradt alul 2:0 arányban-. Fűzfő ölen ismét hazai környezet, Tóth és Cser- neczky igól ja-i-ra csak egyszer -tudott válaszolni az újonc gárda, de így -is a vártnál -nehezebben nyerték a szek­szárdiak. Kom-lón a második félidő 34. percében Lubastyik 35 méteres szabadrúgása át­szállt a -védők felet-t és az először játszó Orosz nyolc méterről az alsó sarokba fe­jeit. Értékes két pon-t-t-ál tér­tek haza. A nyolcadik mér­kőzés értékelésében ez ál-1: „A j-átéko-so-k közü-l feltétlen kiémelíkedett -Pólyák ragyogó védése és Korner biztos és önfeláldozó védekezése. So- modi, Lubastyik, Csenneczky és a többiek -i-s dicséretet ér­demelnek, hiszen -régen lá­tott lelkesedéssel játszottak és szereztek győzelmet.” A nagyon jó játékerőt képvise­lő BVSC ellen Somodi rúgott két pontot érő -gólt. Az NB I B megszűnése után a Dó­zsa az NB Il-ben először ke­rült a mezőny élére. A mér­leg: ha-t győzelem, egy dön­tetlen és egy vereség, 13 pont, 11 rúgott és 7 kapott -gól. A szezon első felének értékelése minden -szempont­ból megmutatta, hogy a csa­patnál nem a játéktudás ja­vult, hiszen az eltávozottak, vál-amint a -sérültek helyét fiatal, rútintalan, az NB II légkörét nem ismerő játéko­sok -foglalták el. A csa-pat szellemében- történ-t -nagy-vál­tozás. Tudtak ezek a „gyere­kek” egymásért harcolni. Az eredmény is ennék alapján alakult, a jó szellem tovább­ra is megmaradt. őket, Székesfehérvárott há­rom biztos helyzet és egy ki­hagyott ll-es természetesen a hazai csapatot hozta fel. Simán kikaptak 3:0-ra. Ezen a mérkőzésen már baj volt a lelkesedéssel. Az addigi 9 mérkőzésből ezen volt a leg­rosszabb teljesítmény. Ez a figyelmeztetés nem volt elég. A következő mérkőzésén Tóth a 9. percben már meg­szerezte á vezetést, de ek­kor visszaesett a csapat és hamar jött a kiegyenlítés. Kevés elgondolás volt a kö­vetkező percekben a csapat játékában. A második fél­idő első félórájában legalább öt gólhelyzet adódott a csa­tárok előtt és a 36. percben mégis * védő Vágónak kel­lett a győztes gólt befejelnie, ezzel Várpalota ellen 2:l-re nyertek hazai környezetben. Nagykanizsán 1:1 volt a végeredmény, mindkét gól 11-esből esett. Az értékelés­ben ez állt: a szekszárdiak egy kis szerencsével -akár mindkét pontot elhozhatták volna. Itt is több helyzet adódott a csatárok előtt. Az Oroszlány ellen Varga sze­rezte az egyetlen gólt. Jel­lemző a Dózsa fölényére, hogy az első félidőben 7:l-es szögletarány volt az ő javukra. így az egyetlen „gó- locska” kevésnek bizonyult. Szentendrén a hazai pá­lyán veretlen KKFSE ellen 3:l-re alulmaradtak, pedig Orosz fejesével a Dózsa sze­rezte meg a vezetést. Sáros, csúszós talaj, egy-két játék­vezetői tévedés és 3:l-es ha­zai győzelem született. Érde­kes, hogy a jók között csak olyan játékos szerepelt — Varga, Orosz, Glavatity, Szőcs —, akik ezen az őszön kerültek a csapathoz. Nagy várakozás előzte meg a PMSC elleni találkozót. Leg­alább ezer szurkoló rándult át Pécsről Szekszárdra, biz­tatni az akkor még második helyen álló, NB I-re pályázó csapatot. Nagy iramú, jó mér­kőzésen igazságos 1 :l-es dön­tetlen született. A következő találkozó Budapestre szólítot­ta a csapatot és 1:1 lett itt is a végeredmény a Vasas Iz­zó ellen. Az Ózd ellen hazai pá­lyán az első félidőben 2:0-ra vezettek. A közönség fellé­legzett, hiszen ilyen arány­ban régen vezetett a csapat. A második játékrészben, tel­jesen érthetetlenül, áten­gedték a kezdeményezést és így az egyik pontot is mivel 2:2 lett a végeredmény. Az SZMTE ellen Lubastyik 2 gólja sem volt elég, ők hár­mat rúgtak. Az őszi forduló végeredménye: fi. Szekszárd 19 8 5 6 24-26 21 A tavaszi forduló első­mérkőzését is lejátszották már a csapatok. Lipovszky a Volán elleni mérkőzésen vé­dett először és ragyogóan. Végig izgalmas mérkőzésen értékes ponttal tértek haza. Az l:l-es eredmény jelentet­te az 1976-os év utolsó mér­kőzésének befejezését. Közben az MNK-ban és a Felszabadulási Kupában is szerepelt a csapat. A baj­nokságban való jó helytállás a kupamérkőzésekre rá­nyomta a bélyegét. Mindent összevetve a csa­pat mérlege a következő: 30 mérkőzésből 9 győzelem, 8 döntetlen és 13 vereség, 34 rúgott és 42 kapott gól. A pontok száma 26. Letisztult légkörben Freppan Miklos dr. a csa­pat legrégibb játékosa ösz- szegezte a 10. forduló után az addigi eredményeket. Sze­rinte a legfőbb erény az, hogy letisztult légkörben ké­szülhetett és játszhatott a csapat. Az mindenekelőtt megállapítható, hogy beszél­hetünk csapatszellemről, lel­kesedésről és esetenként jó játékról. A legtöbbet szerepelt II Glavatity Korner 17 19 Varga 14 Meszlényi 17 Szerepeltek még: Dr. Frep- pán 5 (10), Cserneczky 7 (5), Laki 5, Pölöskei (3), Weitner (3), Hosnyánszky (2), Bulla 1, Kocsis 1..(Zárójelben a csere,, ként való szereplés). A góllövőlista: Tóti 5, Meszlényi, Orosz, Szőcs 3; Somodi, Vágó, Lubastyik 2, Laki, Cserneczky, Varga, Freppán dr. 1—1 góllal. A vezető edző osztályzatai szerint a játékosok rangsora: Pólyák 4.26. Korner 4.26. Vn­Poiyák 19 Vágó 19 Tóth 18 Orosz 13 Lubastyik 19 Somodi 18 Szőcs 19 gó 4,21, Lubastyik 4, Szőcs 4, Tóth 3,94, dr. Freppán 3,6, Laki 3,6, Somodi 3,55, Glava­tity 3,52, Cserneczky 3,45, Orosz 3,44, Varga 3,42, Mesz­lényi 3,29. À jók között szerepeitek (zárójelben a csapat legjobb­jának bizonyult) : Korner 8 (2), Szőcs 8 (1), Vágó 8 (1),, Lubastyik 6 (1), Pólyák 5 (2),’ Glavatity 6, Somodi 4, Frep­pán dr. 4, Varga 4, Csernecz­ky 4, Tóth 2, Meszlényi 1, Orosz 1. Laki 1 alkalommal. Hasonló szereplést... Augusztus elején sok két­kedés fogadta a Dózsa veze­tésének döntését. Uj edzők és sok, fiatal, rútintalan, de te­hetséges játékos kezdte a sze­zont. ' Áz első mérkőzések után megint a végletek kö­vetkeztek. A vezetők váltig hangoztatták, hogy a kiesés ellen küzd a csapat és nem a bajnokság megnyerése a cél. Ez a jelzés nem használt és következett a hideg zuhany: két elég csúfos vereség, amelyből az egyik elfogadha­tó, hiszen a Székesfehérvári MÁV még most is a tabella második helyén áll. A Szol­noki MÁV elleni vereség azonban semmivel sem ma­gyarázható. Szintén Jerabek edzőt igazolja a következő hetek jó szereplése. Sikerült rövid idő alatt ismét egy ütő., képes csapatot összehozni. Az őszi forduló utolsó mérkő­zésein is jó a mérleg, csak hát a góllövő cipőkkel volt a baj. Továbbra sincs a csa­patnak egy gólerős játékosa, amit bizonyít a góllövőlista is. Végeredményben egy ösz- szeszokott gárda jó szereplé­se kell, hogy az értékelés utolsó mondata legyen. Hasonló szereplést kívánunk az új évben is a csapatnak, lehetőleg kisiklások nélkül. HAZAFI JÓZSEF Az Sz. Vasas labdarúgói A Szekszárdi Vasas megyebajnokságban szereplő labda­rúgócsapata. Álló sor, balról jobbra: Lerch II., Mátyás, Bernât, Baki, Bakó, Dárdai, Túrós. Alsó sor: Breitl, Fe­kete, Boros, Stercz, Harsányi, Lerch I. SAKK * Mi is az az Elő-pontszám? Amikor év végén a különböző sportágakban összeállítják a nemzetközi rangsorokat, a nevek mellett többnyire percek, másod­percek, méterek vagy centiméte­rek olvashatók. A sakkozók vi­lágranglistáján azonban a ver­senyzők neve mellett négyjegyű szám, az úgynevezett Élő-pont- szám áll. A pontrendszer a jelenleg Amerikában élő dr. Élő Árpád fizikus-professzorról kapta ne­vét. A magyar származású tudós a 60-es évek közepén kapta a megbízást a Nemzetközi Sakk- szövetségtől egy pontrendszer ki­dolgozására, amelynek alapján rangsorolhatják a világ sakko­zóit. Élő professzor több éves mun­kával 200 sakkverseny 210 sakko­zójának egymás ellen elért ered­ményeit dolgozta fel. A tenger­nyi adatot egy komputerbe táp­lálták, amely 45 perc alatt elké­szítette 210 sakkozó erőranglistá­ját. A pontszámokat 2200-tól föl­felé adta. A továbbiakban aztán csak az maradt a feladat, hogy a következő versenyeken ezek­hez a versenyzőkhöz hasonlít­sák és eszerint rangsorolják a többieket. Az új versenyzők besorolásá­nál és a régiek előre- vagy hát- ralépésénél a valószínűségszámi- tás jut szerephez. Például egy 15 sakkozót tábla mellé szólító nem­zetközi versenyen az addig még nem indult sakkozó 2200 pontos alapértékkel vesz részt. Ebbe a versenykategóriába 2400 pontig hívnak meg versenyzőket, mert a professzor szerint, aki ennél több ponttal rendelkezik, az el­len a kezdőnek nincs nyerési esélye. A 15 versenyző Élő-pont- számait öszeadják, átlagolják és ez lesz az 50 százalékos teljesít­mény értéke. Mondjuk, ideális esetben, 2300 pont. A viadalon megszerezhető 14 pontból tehát 7-et kell összegyűjteni. Aki en­nél magasabb Élő-ponttal rendel­kezik, annak többet, aki keve­sebb Élő-ponttal indult, keve­sebb pontot kell szereznie. Mi a helyzet akkor, ha például a 2350 pontos versenyző 80 száza­lékos teljesítményt nyújt? A sakkveresenyen a legrosszabb és a legjobb versenyző pontkülönbsé­ge 200. Egy százaléknak tehát két Élő-pont felel meg. így, ha ver­senyzőnk — a „kötelező” 75 "he­lyett 80 százalékot teljesített — ami 11 pont a versenyen — a plusz 5 százalékért ötször két, azaz 10 ponttal növeli Élő-pont­jainak számát: 2360 pontja lesz a verseny után. Ha viszont „csak” 70 százalékos a teljesítménye, vagyis 5 százalékkal „alulmúlta” önmagát, akkor természetesen 10 pontot levonnak tőle, tehát 2340 pontja lesz. A jelenlegi világbajnoknak, a szovjet Anatolij Karpovnak 2695 pontja van. Az eddigi legmaga­sabb Élő-pontszámot az ameri­kai ex-világbaj nők, Robert Fischer érte el, 2740-nel. — N — Csereklei Sándor, a Szekszárdi Sí úttörőkorú súlyemelője — 60 kilogrammos testsúllyal — országos bajnokságot nyert 172,5 teljesítménnyel. Csereklei megyénk aranyjelvényes sportolója. Éppen ezért is számára nincs megállás, pihenés* Újabb és újabb edzéseken fejleszti erejét, fokozza képességét* tudását.

Next

/
Thumbnails
Contents