Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
1976. december 23. ^PÚJSÁG 3 Szekszárd Kerámiaiizem Leállt az alagútkemence, a tűzteret építik most át, hogy a jövő évben újra folyamatosan működhessen. A képen Horváth István kályhásmester látható. A kemencének ezen a pontján 1000 fok körüli hőmérséklet volt még pár napja. Másik felvételünkön Lenger Gyula és Kiss János szellőzőrácsokat készít elő szállításra, mely most a budapesti TÜZÉP-re kerül. Foto: Bakó Jenő Ötször több bébibútor Sikerrel zárja az 1976-os évet a hazai bútoripar: 9,3 milliárd forint értékű terméket gyártott, mintegy 9 százalékkal többet az előző évinél. Gyáraiban az idén ösz- szesen mintegy 120 ezer kétszobás lakás berendezéséhez elegendő bútor készült. Jövőre elsősorban szökrény- fa'lákfcal és ülő-, fékvőbúto- rokka'l bővítik a hazad éllá- tást, de gondolnak a kisebb kiegészítő tárgyak — ágy- neműtairtők, könyvszekrények, íróasztalok, sitb. — kielégítő kínálatára is. A választékosabb hazai ellátás mellett az idén mind szocialista, mind tőkés piacokon több bútor kelt el, mint a múlt esztendőben. Nyugaton különösen jó piacuk volt a báróvá fenyőből készülő, népies hatású kárpitozott 'garnitúráknak. Ezekből a svéd Ikea-cég 1977-re máris 22 /millió svéd korona értékűt rendelt. A /hazai gyárakban készülő „svéd” bútorok 5—10 'százalékával, a bel- kereskedélam választéka bővül. A kárpitozott bútorok gyártásában további újdonság is várható, levehető, cip- záras pámázás, hogy a kár- pith'uaalt könnyen tisztítható legyen. Mind a belföldi ellátással, mind pedig az exportbővítéssel szorosan összefüggnek a bútoriparban jövőre kezdődő további fejlesztések. 1977-iben a Cardo 67 millió, a 'Kanizsa Bútorgyár pedig 78 millió forintos beruházáshoz kezd. A Budapesti Faipart Vállalatot bébibútor- gyáirtó bázissá fejlesztik, ami lehetővé teszi, hogy a jelenlegi 20 ezer helyett megközelítőlég 100 ezer bébibútort — pólyázóaszta/lt, 'gyermekágyat, ülőikét, etetőpadot, játék- polcot, stb. — állíthassanak elő évente. A beszámoló taggyűlések elé A PÄRTALAPSZERVEZETEK éves munkájukat az elmúlt évekhez hasonlóan beszámoló taggyűléseken értékelik, amit a szervezeti szabályzat előír. 1977. január és február hónapban tartják a pártalapszervezetek beszámoló taggyűléseiket. Azoknál a községi, üzemi, tsz-, intézményi pártvezetőségeknél, ahol több pártalapszervezetet irányítanak, úgy ütemezik az alapszervezeti beszámoló tag. gyűléseket, hogy február végére az összevont taggyűléseket, illetve küldöttértekezleteket is meg tudják tartani. A hagyományoknak megfelelően a pedagógus-párt- alapszervezetek az iskolai év befejezésekor tartják beszámoló taggyűléseiket. A pártalapszérvezeti beszá. móló taggyűlések előkészítésének és lebonyolításának feladatait a megyei párt-vb 1976. december 14-i ülésén határozta meg. Az alapszervezetek vezetőségei értékeljék és elemezzék az 1976. évi munkát és ismertessék az 1977. év feladatait, valamint határozzák meg a főbb tennivalókat a XI. pártkongresszus határozatainak helyi végrehajtására. Segítsék elő a pártegység folyamatos megteremtését és további erősítését. Vegyék figyelembe a párttagsági könyvek cseréje során folytatott beszélgetéseken elhangzott észrevételeket, javaslatokat. Szükséges az előző beszámoló taggyűlésen megjelölt feladatok megvalósulásának elemzése is. Az alapszervezetek vezetőségei vegyék figyelembe a beszámoló taggyűlést előkészítő pártcsoport-értekezlete- ken elhangzott véleményeket. A pártcsoportok adjanak kellő segítséget ahhoz, hogy reális elemző értékelés kerüljön a taggyűlés elé. A beszámolók a legfontosabb kérdésekre irányítsák a figyelmet. A beszámoló taggyűlések fő napirendi pontja: a vezetőség beszámolója az alapszervezet 1976. évi tevékenységéről, az 1977. év legfontosabb feladatairól. Ezenkívül az 1977. év I. féléves munkatervét tárgyalják, valamint azokat a személyi kér. déseket, amelyek a beszámolás időszakában aktuálisak (pl. tagfelvétel, fegyelmi ügyek, stb.). A VEZETŐSÉG beszámolója kiemelten foglalkozzék: A Központi Bizottság 1975. novemberi határozatának a végrehajtására készített cselekvési program és az ehhez kapcsolódó intézkedési tervek — munkaverseny, takarékosság, munkaszervezés — időarányos teljesítésével; a tagkönyvcsere alkalmával elhangzott javaslatok hasznosításával, a tett intézkedésekkel ; a pártcsoportok tevékenységével, a pártépítés és kádermunka tapasztalataival; foglalkozzék a tömegszervezetek pártirányításának hely. zetével. A munkát értékelve határozzák meg a következő év legfontosabb feladatait, különös tekintettel a gazdaság- politikai célkitűzések, az 1977. évi cselekvési program helyi megvalósítását elősegítő tennivalók meghatározására, az alapszervezeti munka tartalmi színvonalának emelésére. A beszámoló taggyűlések időpontja egybeesik a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójával. Időszerűsége mellett jó alkalom, hogy a taggyűlésen a beszámolóban is emlékezzenek meg az immár két évtized alatt elismert és megbecsültté vált munkásőrségről. A párttagok egyéni értékelését most a vezetőség nem végzi, mert a tagsági könyvek cseréje kapcsán folytatott beszélgetésekkor kellő alapossággal — mérlegelve a körülményeket — az megtörtént. Az irányító pártbizottságok titkári értekezleteken ismertetik a beszámoló taggyűlések előkészítésének és lebonyolításának feladatait. Az irányító pártszervek, alapszervezetek és pártvezetőségek éves munkáját minősítik: ennek kapcsán megjelölik azokat a területeket, ahol fejlődés van a tartalmi munkát illetően, de megjelölik. azokat a feladatokat is, amiket a pártmunkában javítani kell. Az irányító pártszervek apparátusi, testületi tagjai és aktivistái személyes részvételével, az előkészítés helyszíni segítésével biztosítják a beszámoló taggyűlések sikeres munkáját. A BESZÁMOLÓ taggyűléseken mindenekelőtt arról kell számot adni, hogy az 1976-os évben mit tettek a pártalapszervezetekben a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért, hogyan sikerült a párttagságot) és a párltonkívülieket e cél érdekében mozgósítani, jobb munkára serkenteni, s mit akarnak tenni a következő évben a kongresszusi határozatok megvalósításáért. Szabó Lajos, az MSZMP PTO munkatársa LEGFELJEBB csak a térképészek a megmondhatói, hogy széles e hazában hány patakocska, erecske viseli a „Séd” nevet. Nemcsak ezt, a kicsinyítő képzőket is idézőjelbe kellett voilna tenni, hiszen sok Séd menti lakos egybehangzóan va/ilhatja, hogy pajzánabb kedvükben ezek a vízvezeték folyammá tudnak duzzadni, a termőtalaj tonnáit, a saját partjukat és minden útjukba esőt magukkal sodorják, hurcolják. A szekszárdi Séd már évszázadok óta „csillogtatja” ezt a 'képességét, végső ideje voit tehát sok-sok részleges próbálkozás után (ilyenek már a húszas években is történtek) elkészíttetni végleges rendezési tervét. A tervkészítő a Pécsi Tervező Vállalat volt. Annak idején lapunkban is hírt adtunk arról, hagy az Augusz- ház árkádjai alatt a tanács közszemlére tette ki a terveket és várta a lakosság hozzászólásait. Kapott ilyeneket, de még mielőtt ezek részletezésére térnénk, néhány síző az oly sokaikat érintő tervről 'magáréi. A Séd-völgy 3—700 méter szélés, két kilométer hosszú és —I amire ritkábban gondolánk — a város ^levegő- cseréjének 'egyik legfontosabb csatornája. Idézésre érdemes a .terv egyik példamutató szakasza: „...minden érték, amit a természet vagy az ember produkált ezen a területen; tehát bármit változtatunk, ázzál valamilyen értéket szétrombolunk. Az ott lévő értékeknél nagyobb érték létrehozása a célunk, de ezt a eélt a tehető .legkisebb 'rombolással kell elérnünk.” MIT KELL megcsinálni és meddig? Ne ijedjünk meg az évszámtól, a befejezés időpontja a XX. század utolsó esztendeje: 2000. A felszabadulás óta már több telt el', mint amennyi addig előttünk Van. Addig lényegesen javítani kéül a környék ivó- vízellátásán, almi a lakás- színvonial ugrásszerű javulását eredményezheti. Meg 'kell oldani a tömegközlekedést, mert a jelenlegi gyatra, Hiányoznak az alapfokú ellátás létesítményei. A város más részeinek fejlődése ismert. A lebontott, vagy lebontandó családi házak lakói nem mindig óhajtanak .'bérházba költözni. Itt lehetőség van 80—'100 olyan oseretelek kialakítására, melyeken családi házak építhetők. A Séd egy része átvezet a városközponton. Jíz tájképi- lég se különösebben szép, de annál inkább felesleges. Számításba kell’ venni az épülő áruház menti rész lefedését, ami a közlekedési és parkírozás! gondokon egyaránt enyhít majd. A , .másik végen” a Kápolna tér jelenleg sóikkal inkább emlékeztet egy csor- dajárásra, semmint térre. Itt a terv tehetőséget kíván biztosítani alhhoz, hogy a város egyik XVIII. századi műemléke megfélelő 'környezetet kaphasson. A terület nem akármekkora — 1973 lakása 6352 személynek ad otthont. Sorsa a lafcoSságót is érdekli, erről tanúskodnak a — részben megvalósítható — javaslatok. Ezek a következők voltak: A Bezerédj utca 23. szálmú házihoz hasonló jellegű épületek emelését jó lenne folytatni. (A Séd-völgy természetesen nem csak a s zűkén vett patakmeder, hanem ennél lényegesen kiterjedtebb, ami a korábban jelzett méretekből is kiderül!) A Munkácsy utcai bejáró felesleges, a gyalogosforgalom megoldott. Se közel, se távol, semmilyen sportlétesítmény, még csak egy mini pálya sincs. A Béla 'tér nyugati Oldalánál a támfalat maradandónak kell tekinteni, városképi jelentősége van. Ezek a reális javaslatok. Nem reális aiz az igény, hogy a városi tanács előtti utat cseréljék ki zöldterülettel, létesítsenek parkolót a Bezerédj utcai óvoda előtt Vagy szállódét a jelenlegi I. sz. Általános Iskolából. A TERV és a közérdeklődés az egyik fontos szekszárdi városrész jelentőségét hangsúlyozza. (ordas) Felújították a nagydorogi napközit A százesztendős régi iskolaépületet 1974-ben újították föl és alakították át napközi otthonná Nagydorotgon. Sajnos fürdő építésére akkor nem futotta, így ezt most oldják meg. Jelenleg a villanyszerelési munkák folynak: a négy kétszáz literes bojler már a .falon van és kialakították a négy fiú- és négy l'ányzuhanyozót. A napközibe háromszáz gyerek jár és az iskola vezetése szerint közülük kétszáznak nincs lehetősége az otthoni fürdésre. A téli szünidő után heti egy alkalommal fognak fürdlenii a .gyerekek a napköziben. Természetesen ezt megelőzően szülői értekezleten 'beszélik meg az érdekelt gyerekek édesanyjával, édesapjával a tisztálkodás fontosságát. Örömmel számolhatunk he arról is, hogy a Nagydörogi Általános Iskolába járó száz cigány tanuló közül hetvenhat rászorultnak nemrég adtak át ruhacsomaigat, ami két-két váltás fehérneműt tartalmazott. Misszhang Lapunk december 8-án megjelent „Csak ne hivatalnokul” című cikkével kapcsolatosan a Tolna megyei Tanács elnöke az alábbi észrevételeket tette: A cikk a madocsai Pintér család lakáshelyzetét illetően reális tényeket tartalmaz, azonban a megoldás, illetve annak lehetőségei terén nem veszi figyelembe az általában és a Pakson is ismert lakásgondokat. A családnak eddig sem a községnél, sem a járásnál, illetve a megyei tanácsnál lakáspanasza nem volt. Lakásigénylési kérelmüket 1976 júniusában nyújtották be a paksi tanácson, s az igényt OTP-társaslakásra igazolták vissza. Ezzel párhuzamosan a Szekszárdi 11. sz. Volán a paksi telephelyén foglalkoztatott dolgozói közül három családra vonatkozóan jelentett be — OTP-társaslakásra — vevőkijelölési igényt a paksi tanácson. A Pintér családot harmadikként szerepeltette. A nagyközségi tanács ebben az évben mindössze 16 OTP- társaslakást osztott el, részben a lakossági, részben a közületi vevőkijelölésre benyújtott igények kielégítésére. A Volánnak két lakást juttatott (munkáslakás- akció támogatásáról van szó). A Pintér családot ezért hagyta ki a tanács, mert az igényük lényegében néhány hónapos, de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy maga a vállalat sem kardoskodott a harmadik bejelentett igényért. Pakson az összes lakásigénylő_— több százról van szó — több mint fele OTP-társaslakásra nyújtotta be igényét. Miután 16 lakás elosztására volt csak lehetőség, így reális, hogy a Volánnak két lakásra biztosítottak vevőkijelölési jogot és hogy a néhány hónapos igénylőt — a 3—4 éves igénylőkkel szemben — figyelmen kívüle hagyták. Nem az emberség, a humanitás hiányáról van szó, hanem tényekről. Több sokgyermekes, hosszab idejű várakozás mellett sem kapott ebben az évben lakást. A fentieket figyelembe véve az a véleményem, hogy a cikk írója teljesen figyelmen kívül hagyta a reális és objektív lehetőségeket. A cikkben felhozott esetnél súlyosabb esetekről lehetne nap mint nap több cikket is írni. Mint realitást azonban mindenkinek figyelembe kell venni, hogy a lakásépítésre fordítandó anyagi eszközök behatároltak, s az*V. ötéves terv végére, sőt, a Vl.-ban sem fogjuk tudni a megnövekedett igényeket kielégíteni. A tanácsok mellett működő lakásügyi bizottságok eddig is a körülmények alapos mérlegelése alapján tették meg javaslataikat a testületeknek a lakások elosztására, figyelembe véve azt az ismert központi rendelkezést is, hogy a három- és több gyermekes családok lakásigényeit a benyújtástól számított két éven belül ki kell elégíteni, melyet helyi tanácsaink eddig be is tartottak. Dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök Elkészült az utolsó védőkeret 1976. december 22-én hagyta él a -gyártósort az utolsó MTZ—50 típusú biztonsági Védőkeret, a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat bonyhádi 'gyáregységében. A védőkeret gyártása 1970- ben kezdődött. Az utolsó darab 'gyártási sorszáma: 37 085. A gyártás beszüntetését az tette szükségessé, hogy 1977- től a kereskedelem már a korszerűbb, biztonsági fülkévéi is ellátott 'MTZ—80 típusú traktorokat forgalmazza. A fentieken kívül 920 MTZ—5-ös, 530 UE—28-as, 550 UE—SO^es, 600 D4KB és 400 T—54-es ititaktonhoz 'gyártott a -gyáregység koHéktívá- ja védőkereteket. A munkában legjobb eredményt a „Vállalat Kiváló Brigádja” címmel kétszer kitüntetett Május 1. szocialista 'brigád érte el. Gőzvezeték az erőműhöz A paksi atomerőmű üzemi területén újabb gőzvezetéket kell kiépíteni, közvetlenül a főépülethez, hogy a munkákat hideg időben is el tudják végezni. A vezeték, vagyis két párhuzamosan haladó vastag acélcső elnevezése: a felvonulási gőzvezeték kettes üteme. A vezetéket 134 tartóoszlopra fogják helyezni. A tartókat a 22-es Állami Építőipari Vállalat 34-es építés- vezetőségének hegesztői készítik, képünk őket mutatja. Fotó: Gottvald
