Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
u ^PÚJSÁG 1976. december ZZ. ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Fáznak a növényvédő állomáson Andai Jánosné a szekszárdi növényvédő állomás szb- nőfelelőse munkatársai nevében írt levelet szerkesztőségünknek. Az állomás Kese- lyűsi úti telepén nincs fűtés, noha szerződésük van a TÓTÉ V-vei, hogy a fűtést a déli fűtőműről oldják meg. Mivel ez nem történt meg, a városgazdálkodási vállalat átmeneti megoldásként a telephelyen belül üzemeltet egy kazánt, de az sem működik rendesen. „A magas összegű fűtési díjat kifizettük, és mégis fázunk.” Kobra József, a TOTÉV igazgatója válaszából idézünk: — Vállalatunk a növényvédő állomással 1976. augusztus 3-án technológiai szerződést kötött a távfűtés és hőfogadó szerelési munkáira. A befejezési határidő 1976. október 30. volt. A munka lebonyolítója az AG- ROBER — annak ellenére, hogy a szerződést ő is aláírta — 1976. szeptember 27-én levélben közölte, hogy a szerződésben rögzített hegesztési minőséget nem fogadja el, ragaszkodik a tervben rögzítetthez. A vita és egyeztetés T elefonszámunk : 129-01, 123-61. eredményeként alvállalkozót kellett bevonni a varratok vizsgálatára. Az új. közösen elfogadott határidő 1976. december 4. lett. Akadályozta az üzembe helyezést az, hogy a növényvédő állomás által biztosított kondenzszivattyú üzemképtelen. Ezen szivattyút az RBM- nek a növényvédő állomás kölcsönadta. Jelenleg a távvezeték hőszigetelése folyamatban van. A fűtés folyamatossága 1976. december 23-tól várható. Ismét Bogra-puszta Az elmúlt héten megjelent ön kérdez — mi válaszolunk rovatunkban Mészáros Ferenc szekszárdi olvasónk bejelentése alapján foglalkoztunk a kihasználatlanul elcsordogáló Bogra-pusztai forrással. Werner Ádám, az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke válaszát részletesen közöltük, melyhez most csatlakoztatjuk Kovács Sándornak, a decsi Nagyközségi Közös Tanács elnökének levelét. — Az Országos Vízügyi'Hivatal a Bogra-pusztai mély- furatú kút létezéséről, természetesen mint minden ilyen jellegű kútról — tudott; nyilvántartásában Ml is szerepel. Több esetben szakhatóságok vizsgálták a kutat. A vizsgálati eredményekből azonban kitűnik, hogy a decs—bogra-pusztai mélyfuratú kút nem tartozik a melegvizű források közé, hanem csak langyosvíz- forrás, hőfoka 32 Celsius-fok. Pozitív kifolyású, kis vízhozamú kút. Vízhozama, az utóbbi tíz évben jelentékenyen csökkent. Olyannyira, hogy vízhozama már percenként csak 5—6 literre tehető. — ... a társszervek vizsgálatai szintén megállapították: a kút nem gazdaságos, és felújítása tetemes költségeket jelentene, azaz több százezer forintot tenne ki. — Nagyon örülnénk, ha kedves levélíró segítségünkre tudna lenni a mélyfuratú kút hasznosításában és megőrzésében, mert így a kút és a körülötte fekvő egyéb létesítmények létjogosultsága fennmaradna. Szívesen vennénk bármilyen javaslatot, melyben a levélíró — és természetesen más szervek is — utat mutatnának a decs— bogra-pusztai mélyfuratú kút hasznosításához szükséges anyagi-műszaki feltételek megteremtéséhez; mert nagyközségi tanácsunk ezt saját erőforrásból megoldani nem tudja. Nincs patkó vas és patkószög Levelet kaptunk Baman József szekszárdi tsz-kovács- tól, aki azt panaszolja, hogy hónapok óta nem lehet sem patkóvasat, sem patkószöget kapni. Holott mint írja, még van ló. A választ Horváth János, a Népbolt Vállalat igazgató- helyettese és Lőwi Vilmos osztályvezető adja meg. — A panasz jogos. Körülbelül fél éve sem patkóvasat, sem patkószöget nem tudunk beszerezni. Szekszárdi vasboltunk, valamint vidéki boltjaink megrendelésében szerepelnek ezek a cikkek. A helyi TITÁN Nagykereskedelmi Vállalattól, valamint több vidéki nagykereskedelmi vállalattól is rendeltünk, szállítani sajnos egyik sem tudott. A nagykereskedelmi vállalatoktól kapott információ szerint a 1976-os évre visszaigazolt mennyiségnek körülbelül negyedrészét szállította le eddig az ipar. — Patkolóvas helyett szíves figyelmébe ajánljuk a félkész patkókat, melyek boltjainkban kaphatók. VÁLASZOLUNK Az igazgatási és adminisztratív, ügyviteli létszámgazdálkodás szabályozásáról szóló, a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 17/1976. (XII. 11.) Mü. M— PM szám alatt kiadott együttes rendelete hatályon kívül helyezi a létszámfelvételi zárlatról szóló korábbi jogszabályt, külön intézkedik áz igazgatási szervezetek, a vállalatokat irányító szervezetek és költségvetési intézmények tekintetében és külön a vállalatokra vonatkozóan. Az igazgatási szervezeteknél az engedélyezett létszámot 1980. december 31-ig 5 százalékkal csökkenteni kell, az így keletkező bérmegtakarítást jutalmazásra fordíthatják. Csökkenteni kell a vállalatokat irányító szervezetek által foglalkoztatottak létszámát is a csökkentés nem vonatkozik a fizikai foglalkozásúakra, valamint a szociális és jóléti intézményekben dolgozókra. A vállalatok esetében, ha a rögzített létszámhoz viszonyítva a statisztikai állományi létszám a munkaviszony megszűnése miatt csökken, a kieső létszám új felvétellel pótolható. A jogszabály egy rendelkezését itt szó szerint idézzük: „A dolgozónak a ténylegesen ellátott munkakörétől eltérő besorolása (bújtatás), vagy a létszámot pótló (bővítő) célból a felügyelt szervezettől, intézménytől, vállalattól való berendelése esetén az érdekelt vezetőkkel szemben szigorú felelősségre vonást kell alkalmaz- n i.” A rendelet a Magyar Közlöny 1976. évi 94. számában jelent meg, és 1977. január 1. napján lép hatályba. Ugyanitt jelent meg és ugyanekkor lép hatályba a munkaügyi miniszter 16/1976. (XII. 11.) Mü. M számú, a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló- rendelete, amely szerint a vállalat köteles a fizikai foglalkozásúakat, az általuk ellátott munkaköröket és munkákat a rendelet mellékletében foglaltak figyelembevételével minősíteni és ennek alapján bércsoportokba besorolni. A rendelet mellékletei táblázatokat tartalmaznak a szakképzettségi fokozat meghatározásához, a munkakörülményi fokozat meghatározásához, a fizikai foglalkozásúak bérkategóriáinak meghatározásához, de tartalmazzák a fizikai foglalkozásúak tarifatáblázatát és a nem fizikai dolgozók bértáblázatát is. A rendelet és mellékletei áttanulmányozása sok bérvitát, munkaügyi vitát küszöbölhet ki. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Országos Vízügyi Hivatal elnökének a mezőgazdasági vízgazdálkodási szaktanácsadásról szóló 3/1976. (XII. 7.) OVH számú rendelkezésére, amely szabályozza a szaktanács- adás igénybevételének lehetőségeit, a tanácsadást végzők körét és a szaktanács- adás díjazásának kérdéseit is. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 93. számában.) A Könnyűipari Értesítő idei 26. számában jelent meg a 2/1976. Kip. M. számú utasítás a kutató-fejlesztő munkát végző dolgozók egységes követelményrendszeréről, munka- és továbbképzési tervekről, s az utasításból kiemeljük, miszerint ilyen munkakörben az a szakember foglalkoztatható, aki — többek között — „büntetlen előéletű, magatartása és életmódja a szocialista erkölcs követelményeinek megfellel, szocialista rendszerünk iránti elkötelezettségét munkája során bizonyítja”. Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Csőfektető „kombinát A csővezetékes szállítás korát éljük. Míg a szárazföldön való csőfektetésnek már megvan a kialakult technológiája, addig a tengerfenékre való csőlebocsátás legjobb módszereit csak most keresik. Azóta vált ez égetően szükségessé, mióta egyre szaporodnak a tengeri telepítésű nyersolaj, és földgázkutak. A nyersolaj elszállítását még csak meg lehet oldani tartályhajók segítségével, a földgázt azonban mindenképpen csővezetéken át kell eljuttatni a szárazföldön levő felhasználókhoz (hacsak nem cseppfolyósítják még a lelőhelyen a gázt, ami meglehetősen költséges megoldás). A tenger alatti erősáramú és telefonkábeleket e célra épített speciális hajókról bocsátják le a tengerfenékre. A csővezetékek fektetésénél nem ilyen egyszerű a helyzet, nagy átmérőjű, meglehetősen merev és súlyos csőkígyóról lévén szó. A hullámzás mozgásának kitett hajók nem felelnek meg a csőtávvezeték előkészítésére és vízbe bocsátására, annál inkább a képen látható „Viking Piper” nevű úszó csőfektető „kombinát”. E hatalmas úszóplatform, amelynek 248 méter hosszú fedélzetén biztonsággal el lehet végezni a csövek hegesztését, vizsgálatát és több rétegű szigetelését, akként végzi a csővezeték le- bocsátását, hogy a 110 méter kinyúlású, munka közben közvetlenül a vízfelszínre leereszkedő végű gém görgősoráról folyamatosan merül a víz alá egy-egy elkészült csőszakasz, miközben az úszóplatform hajtóművei segítségével lassan továbbhalad. Még viharos tengerszakaszokon sem fenyeget a csővezeték megsérülésének a veszélye. Kossuth Radio — Solt Alig múlt két éve, hogy 1974 szeptemberében a Bács megyei Solt község határában lerakták egy új kétezer kilowattos rádióadó-állomás alapkövét, s máris készülődhetünk e fontos létesítmény elkészültének megünneplésére, üzembe helyezésére. A szakembereknek valóban jó okuk volt a sietségre, a Kos- suth-adó műsorsugárzásának megjavítása ugyanis már nem tűrt további halasztást. Napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy az esti órákban az ország területének csupán ötven százalékán hall. gatható megfelelő minőségben a Kossuth-adó középhullámon sugárzott műsora, nem beszélve arról, hogy sok helyütt egyáltalán nem is tudják „fogni” az adást. Nem mindig volt ilyen kedvezőtlen a hazai helyzet, hiszen Í949-ben, amikor a lakihegyi adó még csak 135 kilowatt energiával sugárzott, az ország területének 83 százalékán jól lehetett venni a műsorát. Azóta egyre romlott a helyzet, annak ellenére, hogy 1969-től 300 kilowattos adóberendezés „szórta” a műsort. MEGSZEGETT EGYEZSÉG Az ország önhibáján kívül került ebbe a kellemetlen helyzetbe. Az történt, hogy az ötvenes években egy-két helyen, a hatvanas évek végétől pedig már szinte futószalagon egyre nagyobb teljesítményű és hatósugarú középhullámú adóberendezésekkel „tűzdelték körül” hazánkat, figyelmen kívül hagyva az előírásokat. Ezek azután persze rendkívüli mértékben zavarták a lakihegyi adó műsorsugárzását, illetve annak vételét. Mindennek az volt az előzménye, hogy egy 1948-ban tartott nemzetközi konferencián megállapodás született, hogy az egyes európai országok melyik hullámhosszon, mekkora teljesítményű rádióadókat működtethetnek, ősz. szesen 288 — 1 kilowattnál nagyobb teljesítményű — adóállomás üzembe helyezését engedélyezték. Nos, kevesen tartották tiszteletben e megállapodást, így 1970-ben az engedélyezett 288 helyett már több mint ezer (!) középhullámú adóberendezés működött Európában. ÉTERCSATA Ezek után igazán nem volt más választása hazánknak, minthogy egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű adóállomást építsen. Meg kellett tenni, hiszen a lakihegyi adást a legutóbbi időben már egy tucat adóállomás zavarta, köztük olyanok is, amelyek vele teljesen azonos hullámsávon — 539-es frekvencián — sugároznak. A szakemberek mindent megtettek, hogy az új adó- berendezés műsorszórása a lehető legjobb legyen és hogy jó időre megoldja az ország rádiógondjait. Az adóállomás helyét közel hazánk földrajzi középpontjához jelölték ki, sík területen, viszonylag távol a nagyobb települések zavaró hatásától. Minden jel arra mutat, hogy sikerül megnyernünk az „éterháborút” és az ország területének 80 százalékán, a nap minden szakában kifogástalan lesz a műsorvétel (az árnyékolt, zavart területeken URH-adó- lánc kiépítésével javítják majd meg a műsorvételt). Az új adó kétezer kilowattos (kétszer ezer kilowattos) teljesítménye a lehetőségek felső határának közelében van (üzemeltetéséhez annyi villamos áramra van szükség, amennyire egy 20 ezer lakosú városnak). Ilyen telje. sítményű adókat még a Szovjetunióban sem gyártottak, ezt a típust a mi kívánságunknak megfelelően fejlesztették ki és állították elő. A HÁROMSZÁZ MÉTERES „TÜ” Az új solti adótorony sokmindenben eltér a „dicső elődtől”, lakihegyi társától. Mindenekelőtt abban, hogy nem középen kiszélesedő, szivar formájú, hanem egyenletes háromszög keresztmetszetű, 6,25 méteres elemekből összeállítva tör az ég felé, csaknem 300 méter magasra (299,5 méter a magassága, szemben a lakihegyi torony 314 méteres magasságával). E sokkal előnyösebb „tű” formával és az építéshez nagyobb szilárdságú acél fel- használásával elérték, hogy a torony „csak” 150 tonna súlyú, míg a lakihegyi óriás 230 tonnás. A solti adótorony stabilitását 9 db vastag acélsodrony kötéllel teremtették meg úgy, hogy még a 200 km/óra körüli sebességű széllökéseket is kibírja, és az esetleges földmozgásoknak is ellenálljon. Egy hat méter mély és hat méter széles betonpiramis szolgál a torony alapjául. Míg Lakihegyen gyalog lehet csak feljutni a torony csúcsára, addig a solti adótoronyba egy liftet is beépítettek. Budapestről, a Bródy Sándor utcai központi stúdióból két irányban vezet hangkábel Soltra, de még ha mindkettőt baj érné, akkor is fenntartható az összeköttetés a vezeték nélküli mikrohullámú lánc révén az adóállomással. Az új év kezdetétől tehát, e több mint 700 millió forintos beruházás jóvoltából, jelentősen megjavulnak a vételi lehetőségek az egész országban. Persze annak is nagy hasznát látjuk majd, hogy egész Európa területén jól fogható lesz a Kossuth Rádió adása, még a legjobban zavart esti órákban is. Remélhetőleg a közeljövőben nem építenek a közelünkben még ennél is nagyobb adóállomást...
