Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 301. szám. ARA: 0,80 Ft. 1976. december 21., kedd M^számunkból MIKSZÁTH — HÁNYADSZOR? (4. old.) NAGY MÜLT — MEGBECSÜLT JELEN (5. old.) JOBBAN KELL ALAPOZNI (6. old.) SARUSOK A GURÍTÖDOMB ALATT (5. old.) Brezsnyev 70. születésnapján llinepi fogadás a Kreálta Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács vasár­nap fogadást adott a Kreml, ben Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának 70. születésnapja alkalmából. A fogadáson megjelentek az SZKP és a szovjet állam ve­zetői. Ott voltak a szocialista országok kommunista és munkáspártjának Moszkvá­ban tartózkodó vezetői, köz­tük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Jelen voltak a nem­zetközi kommunista mozga­lom vezetői és más kiemelke. dő személyiségek is. köztük Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, Rodney Arismendi, az Uru­guayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Luis Carlos Prestes, a Brazil Kommunista Párt fő­titkára. Megjelentek a foga­dáson valamennyi szövetsé­ges szovjet köztársaság párt- és állami vezetői, az SZKP veteránjai, a szovjet hadse­reg vezetői, a Nagy Honvédő Háború résztvevői, köztük Leonyid Brezsnyev egykori harcostársai a 18. hadsereg­ből, tudósok, konstruktőrök, űrhajósok, az irodalmi és Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát 70. születésnapja alkalmából Lenin-renddel — a Szovjetunió legmagasabb kitüntetésével — és a Szovjetunió Hőse „Arany csillaga” második érmével tüntették ki. Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Hőse címet másodszor kapta meg. Ezenkívül a Szovjetunió arany állami címerével ékesített díszfegyverrel is kitüntették. A képen: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke átadja a kitüntetéseket Leonyid Brezsnyevnek. művészi élet kiemelkedő alakjai, a szovjet ipar és me­zőgazdaság élenjáró dolgozói. Ott voltak Leonyid Brezs­nyev családjának tagjai is. Mihail Szuszlov köszöntője Mihail Szuszlov, az SZKP KB PB tagja, a Központi Bi­zottság titkára nyitotta meg vasárnap délután a Kreml­ben azt a fogadást, amelyet Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának 70. születésnapja alkalmából ad­tak. Mihail Szuszlov beszédé­ben egyebek között a követ­kezőket mondotta: Kedves Leonyid Iljics! Ma, az ön dicső jubileu­mának napján mindnyájan forrón üdvözöljük önt, a kommunista párt, a szovjet állam, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kiemelkedő vezetőjét, a ren­díthetetlen leninistát, a lánglelkű békeharcost. Az ön születésnapja, Leo­nyid Iljics nagy, lelkesítő esemény. Az SZKP Közpon­ti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa üdvözletében nagyra értékelte az ön tevé­kenységét, kifejezésre juttat­ta nagy pártunk tagjainak és minden szovjet embernek szívből jövő érzéseit. Azt mondják, hogy az em­ber életét nem annyira az évekkel, mint azokkal a tet­tekkel mérik, amelyeket megvalósított. Az ön csele­kedetei, kedves Leonyid Il­jics, fényes példaként áll­nak mindazok előtt, akik szeretik szocialista hazáju­kat, odaadással viseltetnek a lenini párt iránt és erőfe­szítéseikkel a nép boldogulá­sának ügyét szolgálják, a kommunizmus érdekében cselekszenek. Az ön életrajza meggyőző­en tükrözi a Szovjetunió pél­dátlan fejlődését, és növek­vését. ön megismerkedett a munkások munkájával és a parasztok gondjaival. Mér­nök volt, dolgozott a tanácsi és a pártapparátusban, a Nagy Honvédő Háború kez­detétől befejezéséig ott volt a hadi utakon. ön részt vett a háború álltai szétzúzott gazdaság, a legfontosabb ipari központok helyreállításában. Nagy sze­repe volt a szűzföldek feltö­résében, a világűr meghódí­tásának előkészítésében és megvalósításában. Szüntele­nül a szocialista építőmunka élvonalában járt. Teljes mértékben törvény- szerű, hogy a kommunista építés egyik legfelelősségtel- jesebb szakaszában éppen önt, Leonyid Iljics, bízta meg a párt, a központi bizottság a legmegtisztelőbb, legnehe­zebb munkával, megválaszt­va önt az SZKP KB főtitká­rává és ön immár 12 éve becsülettel igazolta ezt a nagy bizalmat. Mi jellemzi a legvilágosab­ban ezt a 12 évet, pártunk, a szovjet nép életében? Mindenekelőtt: az SZKP­nak ebben az időszakában megtartott három kongresz- szusa, új széles távlatokat nyitott a szocialista társada­lom fejlődése előtt, hatalmas lendületet adott a gazdaság (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György Romániában Megkezdődtek a tárgyalások Kozma Mihály és Pietsoh Lajos, az MTI tudósítói je­lentik: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miiniszter- tanácsálnafc elnöke hétfőn Manea Maneseunák, a Ro­mán Szocialista Köztársaság miniszterelnökének meghívá­sára hivatalos, baráti látoga­tásra Bukarestbe érkezett. A kormány elnökét útjára elkísérte Havasi Ferenc mi­niszterelnök-helyettes, a ma­gyar—mamán gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizottság magyar ta­gozatának elnöke, dr. Váiiko- nyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter- helyettes, dr. Gadö Ottó, az Országos Tervhivatal elhök- hélyettiese. Liíttvai István kohó- és gépipari miniszter- helyettes, Tdrdai Jenő kül­kereskedelmi miniszter- hélyetfes és Zsengellér Ist­ván nehézipari miniszter- helyettes. Lázár Györgyöt és a ma­gyar küldöttség tagjait Buka- reSt-Baneasa pályaudvaron Manea Manescu miniszter- elnök, Ilié Verdét, az RKP KB titkára, a román—magyar gazdasági együttműködési kormányközi vegyes bizottság román tagozatának elnöke, Plorea Dumítrescu pénzügy­miniszter, Traian Dudás szál­lítási és távközlési miniszter, Emill Nieolcioiu igazságügyi miniszter, Constantin Oan- cea 'külügyminiszter-helyet­tes és Victor Bóléján, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagyikövete fogad­ta. Ott volt a fogadáson dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, aki a román fő­városban csailákozott a ma­gyar delegációhoz. A különvonatból kilépő Lázár Györgyöt Manea Ma­nescu melegen köszöntötte. Ezután felcsendült a két or­szág állami himnusza, majd Lázár György vendéglátója kíséretében elvonult a kive­zényelt díszegység előtt. Az ünnepélyes fogadtatás utolsó aktusaként úttörők virágcsok­rokkal kedveskedtek a ma­gyar vendégeknek. (Folytatás a 2. oldalon.) Eredményes esztendő végén - növekvő feladatnk előtt Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítésének megyei tapasztalatai, az 1977. évi feladatok Amint lapunkban már jelentettük szerdán kibő­vített ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Tolna megyei Bizott­sága. Az ülés napirendjén szerepelt többek között megyénk 1976. évi gazda­sági terveinek áttekintése és az 1977. évre szóló fel­adatok irányvonalának meghatározása. Az alábbiakban kivona­tosan közöljük a pártbi­zottság által jóváhagyott jelentést. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1975. novemberi ha­tározatában az 1976. évi nép- gazdasági terv fő céljaként — a XI. kongresszus gazda­ságpolitikai céljaival és az V. ötéves terv előirányzatai­val összhangban — a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítását és a gazda­sági munka hatékonyságá­nak erőteljes fokozását je­lölte meg. A megyei pártbizottság ez év elején ezek figyelembe­vételével határozta meg a megyénk dinamikus fejlődé­sét szolgáló feladatokat. E feladatok megvalósítá­sának folyamatos segítésére és ellenőrzésére valamennyi pártszerv és a pártalapszer- vezetek többsége is egy év­re szóló cselekvési progra­mot dolgozott ki. A célkitű­zések és tervfeladatok egy­séges értelmezése és végre­hajtása érdekében sokirányú gazdaságpolitikai agitációs, propagandamunka bontako­zott ki. A cselekvési progra­mok alapján a pártszervek és alapszervezetek munká­jában minden eddiginél na­gyobb súlyt kapott a helyi tervfeladatok kialakításá­nak, megvalósításának szer­vezése, a végrehajtás ellen­őrzése. A vállalatok és szövetke­zetek többségének vezetői és dolgozói a tervből adódó fel­adatokat megértették és ezek megvalósításán sikerrel munkálkodtak. Az 1976. évi terv végrehajtása kedvező politikai és gazdasági felté­telekkel indult és az év vár­ható eredményei arra en­gednek következtetni, hogy a megye gazdasági fejlődése — tendenciájában — meg­felel az 1976. évi és az V. ötéves terv legfontosabb cél­kitűzéseinek. Nőtt a terme­lés hatékonysága, a terme­lésnövekedés teljes egészé­ben a munka termelékeny­ségének emelkedéséből szár­mazik. Javult a munkerő- gazdálkodás, a munkaszer­vezés. A tervben foglalt fej­lesztési célok megvalósul­nak. Gyorsult a műszaki fejlődés, a gyártmányfejlesz­tés. A nyári mezőgazdasági munkákat, az őszi vetéseket a mezőgazdasági üzemek a korábbi éveknél szervezet­tebben, gyorsabban hajtot­ták végre. Ugyanakkor cél­kitűzéseink nem minden te­rületen valósultak meg, a A megye ipari termelésé­nek növekedését mintegy hat százalékban irányoztuk elő. Ez az ütem nem telje­sül, 1975-höz viszonyítva megyénk ipari termelése előreláthatóan mintegy há­romszázalékos termelés- növekedést ér el. Az előírt­nál alacsonyabb növekedési ütem alapvetően annak a következménye, hogy öt ipa­ri egység termelése, az előző évhez viszonyítva, lényege­sen csökkent. Egyebek kö­zött azért, mert a termék­szerkezet-változás következ­tében alacsonyabb nyers­anyagértékű gyártmányokat állítottak elő, például a szekszárdi MEZÖGÉP-nél. Ezen öt ipari egység ter­melés-visszaesésének volu­mene meghaladja a megye összes ipari termelésének há­rom százalékát. Az ipari 'termelés mövéke- dése teljes egészében a ter­melékenység emelkedéséből származik, sőt annak növe­kedési üteme meghaladja a A megye építőipari terme­lése a tervezettnél 'kedve­zőbben alakul. Különösen jó a tanácsi építőiipari vállalat első háromnegyed évi telje­sítése. Nem lehetünk azon­ban elégedettek az építőipari szövetkezeték .termelésének alakulásával. A visszaesés A megye mezőgazdaságá­nak termelése élőzetes számí­tás szerint mintegy 1 százalék­ká! haladja meg az előző évit. Ez kevesebb a tervben szá­mítottnál. Alapvető oka a kedvezőtlen időjárás, de ez nem magyarázza a szarvas­marha-állomány növelésére vonatkozó előirányzattól való elmaradást. A tavaszi fagyok főként a gyümölcstermesztést károsí­tották, az aszály a kapások, főként a kukorica termésé­ben okozott jelentős kiesése­ket. Zöldségfélékből nem vetették 'be a tervezett terü­letet. Résziben ez, részben egyes zöldségfélék alacsony termése okozta zöldségellátá­sunk 'hiányosságait. A koráb­bi éveknél nagyobb arány­ban hasznosították a mező- gazdasági melléktermékeket, mint a szalma, a kukorica- szár, a répafej és a szórvány- területeken, utak mellett lé­vő fűtermések. Nem javult viszont lényegesen a rét- és legelőgazdálkodás, az öntö­zőberendezések kihasználása. fejlődés üteme több terüle­ten elmaradt az előirányzat­tól. termelés növekedési ütemét, hiszen egy év alatt az ipari foglalkoztatottak száma mint­egy egy százalékkal csökkent. Az ipar exportértékesítése előreláthatóan az 1975. évi szinten marad. A miniszté­riumi és tanácsi iparban az exportértékesítés növekszik, a szövetkezeti iparban csök­kenés várható. Az ipari üzemek többségé­ben tervszerűbbé vált a mun­ka, a hatékonyság növelésé­nek irányába ható tényezőik kezdenek érvényesülni. Elő­relépés történt a munkaidő jobb kihasználásában, a nor- ma'karbamtartás folyamatos­sá tételében. Még mindig lassú azonban a műszaki fej­lesztés, a termékszerkezet korszerűsítése. Sok üzemben alacsony a termelőeszközök kihasználási foka, magas az elavult, fci's termelékenységű termelőberendezések aránya.- Több vállalatnál, szövetke­zetnél nehézkes volt a meg­változott körülményekhez való igazodás, esetenként lassú a termékváltás. egyik oka, hogy a szövetke­zetnél az építőipari tevé­kenység aránya az össz- tevékenységen belül évről évre csökken. Ez tovább fe­szíti a megye — egyébként is szűk — építőipari kapaci­tását. Sikerült fejlődést elérni az állattenyésztés területén. A sertés-, ezen 'belül a koca­állomány is emelkedett. Szarvasmarhából is több van, mint egy évvel .korábban. A tejtermelés növekszik, vi­szont a tehénállomány ez év­ben is csökkent. Több he­lyen törekvés tapasztalható szakmailag alkalmas szak­vezetők beállítására, a szak­ul un'káSlétszám növelésére, a tartási és takarmányozási kö­rülmények javítására. Több hélyen a technológiai beren­dezéseket felújították, átala­kításokat végeztek, melyek a jövedelmezőbb állattartást segítették. A szakosított ser­téstelepek 'kihasználtságában jó a 'helyzet. Számos intézkedés ked­vező hatása érződik a háztá­ji és kisegítő gazdaságok ter­melésében. Például örvende­tesen fejlődött a sertéstar­tás. Hasonlóan a termelési •kedv növekedése tapasztalha­tó a kis állatok tenyésztésé­ben, tojástermelésben és a kerti zöldségek, gyümölcsök termelésében is. (Folytatás a 3. oldalon.) Építőipar Mezőgazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents