Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

A Í&PÜJSÁG

1976. december 18.

Egytálételek

CSM.ÁD- OTTHON

Az óvodás korú gyermek

A Volántól függ

Hétfői késés az erőműnél

Sok dolgozó naponta jár autóbusszal a paksi atomerőmű építéséhez, a legkülönbözőbb vidékekről. Általában nincs baj a szállítással, új kocsikat szerzett be a Volán és a gépkocsi vezetők lelkiismeretesen végzik munkájukat.

Hétfőn azonban sokszor és nagyon sokat — félnapokat is — késik a dombóvári járat, a Kecel—orgo- ványi, a kalocsai és a Seregélyes—perkátai járat. A munkából nagy kiesés ez, hiszen összehangoltan kell dolgozni, minden brigádra, minden emberre szükség van az egész munkaidőben. Különösen azért, mert pénteken délután befejeződik az erőműépítésnél a munka, hogy a dolgozók, szállólakók és naponta bejárók egyaránt hazajuthassanak a legtávolabbi helyekre, hét végén pihenhessenek a családdal. Kényszerhelyzet ez a péntek délutáni leállás, amit csak időnként lehet bizonyos munkáknál megváltoztatni, szombati munkával, hétvégi „ráhajtással”, esetleg éjszakai műszakokkal.

De ha még hétfőn sem érkezik meg reggel 100— 200 ember, csak dél körül robog be az autóbusz, ez már nagy veszteség Pakson. Hardi András, a 22-es Állami Építőipari Vállalat paksi főépítés-vezető je azt mondja, tapasztalatuk szerint „Kizárólag a Volántól függ, mikor indul el egy-egy járat, eligazítják-e a gépkocsivezetőket, megkapják-e a szükséges intézkedést és eszközöket a munka pontos elvégzéséhez”..

Szerződéses, állandóan ilyen célra használt autóbuszokról van szó, amelyekért elég sok pénzt fizetnek a Volánnak. Arról nem is beszélve, mennyire nagy ügy az erőmű építésének minden eszközzel való segítése.

Lehet, hogy az eligazítókat is el kellene igazítani?

(gemenci)

Szocialista brigádvezetők tanácskozásai

A 3—6, illetve 7 éves korig terjedő időszak szülőknek, gyermekeknek egyaránt nehéz lehet. A növekvő önállósodás, a saját akarat, az érzelmi elöntöttség miatt a gyermek gyakran kerül összeütközésbe szüleivel. Az óvodás korú gyermek érzelmi lény. Érzelmei fölött nem tud uralkodni, ezek gátlástalanul kitörnék, hirtelen változnak (egyik percben sír, másikban nevet). Ezt sok szülő nehezen viséli él. A gyermek szeretete is még más, mint a felnőtté. A gyermék az anyja szeretető t, áldozatait magától értetődőnek érzi, mint a tejet, amely az emlőből folyik. Csak 5—6 év körül ébred fel a „viszonzás” vágya. Mi ezt a „viszonzást” sokszor indökolat- lanul korán várjük, követeljük. Ebben a nehéz 3—4 évben válik gyermekünk feladathoz, szabályokhoz alkalmazkodni tudó, a valóság felé forduló, iskolaérett kisiskolássá.

DACKORSZAK. A 3 éves életkortól gyakori panaszuk a szülőknek, hogy a gyermek akaratossá, dacossá vált. Ez az időszak átmeneti és megfelelő szülői nevelés esetén rövid idő alatt elmúlik. A gyermek önállósodik (függetlenségre nem törekszik!), most már akar valamit és egyre többet akar. Ezen akaratát azonban vágyai befolyásolják. Saját akaratát (vágyát) és a másik, nagyobb ember akaratát még inem tudja összeegyeztetni, ezért dacos. Ilyenkor .gyakran hozzáférhetetlen lesz, kiabál, to- porzékol. Ezeket azonban csak felnőttél vagy nagyobb, idősebb gyerekkel szemben csinálja. Milyen helyzetekben gyakoribb a dacreakció? El mély ültén játszik egyedül

vagy társaival — és átmenet nélkül megzavarják, valami értelmetlen dolgot csináltatnak vele, elküldik valahová. A gyermek játszását tartsuk tiszteletiben. Ez az ő .^munkája”, ami mindig örömet okoz neki. (A felnőtt sem tűri, ha elmélyült munkájában állandóan zavarják!) Az örökös tilalmak között élő gyermekek is gyakran dacolnak, főleg a mozgásikorlátozás ellen. A testileg légyengült, fáradt, álmos vagy éhes gyereknél is könnyebben következik be a dacreakció. Minden egyes dacos jelenet fogékonyabbá teszi a gyereket újabb dac kiváltására. Mi ilyenkor a teendő? A gyermék önállósodási 'törekvéseit, egyéni elgondolásait, akaratát tiszteletben kell tartani. Azt azonban nem szabad megengedni, hogy önkényeskedő magatartást alakítson ki. Lehetőleg próbálj ulk a konfliktusokat elkerülni. Ha már a daereak- ció bekövetkezett, ne verjük, szidjuk, de ne próbáljunk a „lelkére beszélni”, általában mindkettő 'hiábavaló. Legjobb ha egy semleges környezetben hagyjuk (pl. egyedül a szobában), ha már szinte „nem tud magáról”, a hideg víz is hatásos lehel

JÁTÉK. A játék a gyermek életében rendkívül fontos! A felnőttnek megfelelően gondoskodnia kell a gyermek számára a játékidőről, helyről, játékszerekről és az él- ményanyagról (ami a .legfontosabb). A gyermek játékára figyeljünk oda, sikereinek tudjunk örülni. Hiába van meg az élső három feltétel, ha a gyermeknek nincs miről és nincs kinek játszani. A felnőtt szerepe az, hogy néha együtt játsszon a gyerekkel, de főleg az, hogy szükség esetén ötleteket adjon, vagy kívülről irányítsa a gyermek játékát. Hagyjuk őket 'saját színvonalukon játszani (villanyvonat, irányítósautó nem játék az ilyen korú gyermeknek.) Ha együttes játékot játszanak, a közösségi kapcsolatokat ne erőltessük. Az egymással rokonszenvezők legyenek egymással többet. Csak az unatkozó .gyermeket vonjuk bele a játékba. A játéknak naigy nevelői értéke is van, ezt feltétlen® használjuk ki (oltás előtt dokitarbá- csist játsszunk.) Rendkívül fontos a játék azért is, mert a gyermeket ért kellemetlen élmények, fél nem dolgozott

i.nd®atok „kijátszása” .révén a gyermekben lévő esetleges feszültség is csökken.

FÉLELEM. A 4 év körüli életkor a „csúcsfélélem” időszaka. A gyermekben a valóság és a mesevilág tel jesen összefonódik. Ilyenkor sok mindemtől félhet (egyedülléttől, szeretet elvesztésétől, sötéttől, ismeretlenségtől, erős zajtól, állatoktól, stb.) A félő gyermeket soha nem szabad gúnyolni, főleg ne próbáljuk „edzeni” (egyed®' beküldeni a sötét szobába). Indokolatlanul ne ijesztgessük. („Elvisz a krampusz!”) Ügyeljünk arra, ha mi félünk is valamitől (villámlás, dörgés, valamilyen állat, stb.), azt a 'gyermek jelenlétében ne mutassuk ki. A tv-ben csak a gyermekműsorokat, esetleg a ter- mészetfitmeket nézheti. Ha kistestvére születik, gyakran fél a szeretet elvesztésétől (testvérféltékenység). Ez kisebb mértékben természetes, jól mondta ezt egy kislány: „Szeretem a testvéremet (a maga szintjén ez igaz!), csak az a baj, hogy megszületett”.

DR. HÉRA

VEGYES TÁL

Fél kg sárgarépa, 1 vöröshagyma (kb. 25 dkg-os), iél kg sertéslapocka, 5 dkg margarin, 2 db 30—30 dekás karfiol. 20 dkg rizs, só, bors, fokhagyma, 2,5 dl viz.

Megtisztítjuk a sárgarépát és felszeleteljük. A hagymát megtisztítjuk és csíkokra vágjuk. A húst kockára vágjuk, margarinban megsütjük, majd a répát és a hagymadarabokat hozzátesz- szük, jól megpároljuk. A karfiolt és a rizst hozzáadjuk, sóval, borssal, fokhagymával jól megfűszerezzük, vízzel felöntjük. Fedővel lefedjük és a lábast előmelegített sütőbe tesszük, kb 75 percig tovább főzzük. Közben egyszer megkavarjuk, hogy a rizs jól elkeveredjen.

TÉLI TÁL

1/4 kg szemes fehér bab, 1 1 víz, 20 dkg szalonna, 5 dkg margarin, 1/2 kg sárgarépa, 1/2 kg karórépa, só bors, kakukkfű, 1 csomag petrezselyem, 1/2 kg burgonya.

A babot előző éjszaka vízben áztatjuk. Majd 10 dkg szalonnát kockára vágunk és 5 dkg margarinban pároljuk, hozzáadjuk az áztatóvízzel együtt a babot, és kis lángon főzzük. Közben a sárga- és karórépát megtisztítjuk, szeletekre, ill. darabokra vágjuk és miután a bab már egy óra hosszat íőtt — hozzáadjuk a répát.

Sóval, borssal és kakukkfűvel ízesítjük. A burgonyát megtisztítjuk, felszeleteljük, és miután 30 percig főtt, a zöldséghez adjuk, és még 15 percig együtt főzzük. Végezetül a megmaradt szalonnát szeleteljük, enyhén üvegesre pároljuk, és a téli tálra tesszük.

BABTÄL

75 dkg zöldbab, 5 dkg margarin, 1 dl víz 75 dkg burgonya, 1/2 kg körte, 12 dkg szalonna, l hagyma, 1 csomag petrezselyem.

A babot megtisztítjuk, megmossuk és darabokra törjük. Még kissé nedves állapotban forró margarinban megpároljuk. 1 dl vizet öntünk hozzá, lefedjük és tovább pároljuk. Közben a burgonyát meghámozzuk, szeleteljük. A körtét szintén meghámozzuk, klmagozzuk és nagyságától függően 2 vagy 4 részre vágjuk. A burgonyát és a körtét 15—15 percig főzzük, majd a babhoz adjuk, és még kb 25 percig együtt pároljuk. A szalonnát és a hagymát feldaraboljuk. A szalonnát kiolvasztjuk, a hagymát hozzáadjuk és megpirítjuk, a tálhoz keverjük. Tetejét petrezselyemmel megszórjuk, így tálaljuk.

A MEDOSZ megyei bizottságához tartozó állami gazdaságokban jó ütemben folynak a szocialista brigádvezetők vállalati szintű tanácskozásai, és egyben a küldöttek megválasztása az ágazati tanácskozásra.

Dalmandon a szocialista brigádvezetők tanácskozását összekapcsolták az újítók konferenciájával. A tanácskozáson — 1976. évi vállalásaik figyelembevételével — a kiemelkedő teljesítményt nyújtó 21 dolgozónak átadták a „Kiváló dolgozó” kitüntetést és 46 újítónak — akik az általuk készített újításokkal éves szinten több mint kilencmillió forint megtakarítást értek el — a 84 100 forint újítási díjat.

Kovács József,

a MEDOSZ MB titkára

Egyszerű a dolog. Bemegyek a boltba, fogom a kosarat, Odaállök a pulit élé, kérek fél kiló kenyerét, tíz deka felvágottat és savanyú uborkát hozzá. Amíg a kedves éladónő az öblös üvegben keres jóféle savanyú után, eszembe jut; hány ember összehangolt munkája kelll áhhoz, hogy a vásárlás ilyen egyszerű legyen ?

o

Ebből a vevő nem lát semmit, erről a kedves vevő nem tud semmit. A dombóvári új, Népbôlt élelmiszeráruház boltvezetői irodájában vagyunk. Két szó után cseng a telefon, a főnöknőt, Linding Ferencnét in1 ter urban hívják Budapestről.

Szemrevételezem az irodát: Számla halmok, reklámdobo- zok, kimutatások, megrende- lésék, értesítések.

— Talán majd mopt, :— mondja a bóltvezetőnő és leteszi a kagylót — végre nyugodtan beszélhetünk.

— Sajátos helyzetben vannak. Itt, Dom'bóváran eddig csak a helyi ÁFÉSZ üzemeltetett élelmiszerboltokat. Önök ilyenformán. konkurren- ciát jelentenek, hiszen a Tolna megyei Népből! Vállalat dolgozói.

— Válóban, így vau. És egy biztos, ha az új helyzetet értékelni akarjuk, csak azt mondhatjuk; mindenki jól járt. Jönnek az ÁFÉSZ-esek, nézilk, figyelik, mit, hogyan csinálunk, mi az, ami talán itt jobban megy, mint náluk. És ugyanez fordítva, hiszen mi is járjuk az ÁFÉSZ-üzleteket. A haszon kézenfekvő, élvezői a vevők, hiszen minden próbálkozásunknak, kezdeményezésünknek az a célija, hogy jobb árukészlettel várjuk a vásárlókat.

Amíg a boltvezetőnő mindezt elmondta, háromszor nyílt az ajtó, számlákat hoztak be, s aláímivalókat. Közben a telefon is csengett, s hosszas várakozás Után végire jelentkezett a BARANYAMÉK.

Ettől 'kezdve lehetetlen beszélgetni. Jönnek a szállítók, jönnek a telefonhívások. Gondolatban más szerepkörben látom a boiltvezetőnőt. Hatalmas irányítópul't mögött ül, nyomja a gombokat, néha beleszól valami mikrofonba, s az áruház nyitott ajtaján egymás után sorjáznak be a kenyerek, borosüvegek, disznósajtok... Karácsony előtt, a csúcsforgalomban minden perc, minden mozdulat számít. A vásárlót nem érdekli, hogy mi történik a pult mögött. ö csak az árut látja, s azit figyeli, 'be tud vásárolni, vagy sem ?

Q

Diisznónyelivek, marhafarkok, körmök, cs®kök, oldalasok, felbe vágott disznók, májúk, vesék garmádávalL A fiatalember lesújt a bárddial, a húst 'papírral együtt dobja a mérlegre, füle mögül ceruzát vesz elő és számol. A vevő elégedetten somolyog. Minden van, csak pénz legyen hozzá.

— Délelőtt tizenegy óra. Mennyi húst adott el eddig, s van-e mit eladni?

— Eladni/vailő van-. Közel vagyunk Kaposvárhoz, s a Dalmandi Állami Gazdaságnak Dombóváron van a vágóhídija. Ma 5 mázsa disznóhúst, fél málzsa marhahúst és nagyon sok belsőséget adtam el.

— Hány vevője volt?

— Leglalább 150.

— Nehéz munkának tartja a húseladiás't?

— Nehéznek. Fizikailag műszak végére megviselődik az ember.

Bischof László hús- és hentesáru-eladó 18 esztendős^ a főnökassz any szerint nagyon szorgalmas fiatalember. A

napokban nagy öröm érte. Szabadnapos voit, s másnap tudta meg, hogy sok vevő megkérdezte a kollégádtól ; Laci talán beteg, hogy nem dolgozik?

o

Berta Ferencné műszakvezetőnek az a feladata, hogy az eladók munkáját összehangolja, figyelje a p®tokalt, nem fogyott-e ki valami?

— És ha kifogyott?

— Riasztom a lányokat, s gyerünk, feltöltjük a megüresedett polcokat.

— Van, amiből nem tudnak utánltölteni?

— Az áruház ellátása szerintem nagyon jó.. Üres polcról nincs tudomásom.

— Nem fázik? Elég hűvösek a raktárak.

— Ebben a forgalomban nincs időnk fázni. Csak az fázik, aki megáll. Nézze, most kanyarodott a raktárajtó elé a FÜSZÉRT-es kocsi. Megjött a déli gyümölcs — mondja és elsiet.

o

Idegesítő a nagy kés.

— Nézni se jó, amikor a kenyerét vágják.

— Nézni se jó? Mitől1 fél? Több mint tíz éve vagyok a szakmában, megvan a gyakorlat.

— Mit ajánlana, mondjuk vacsorára?

— Nézze meg a hidegkonyhai készítményeket. Vegyen tíz deka francia salátát, kenyeret, akár mágocsit, akár dombóvárit, s egy tízesből megvan a vacsora.

— Jól tudja. Talán gyakran visz haza 'hidegvacsorát?

— Inkább ritkán. Osikós- töttösi vagyok, s a kertből, a baromfiudvarból', a disznóólból mi szinte teljesen ön- ellátók vagyunk.

— És 'karácsonyra? Gondolom, itt vásárol.

— Persze, hogy itt. Déli- gyümölcsöt viszek az élelmiszerosztályról, a zöldséges- részlegen friss fejes salátát veszlek.

Molnár Arpá'dné eladó jókedvű. Jókedvének oka: nagyon ritkán kéül a vevő kérdésére „inimcs”-esel válaszolni.

e

— Hogy viselkednek az ujjai?

— Jól: Fiatal vagyok még ahhoz, hogy észrevegyem a szakmai ártalmakat.

Fodor Margit 19 esztendős pénztáros mondta ezt, de amíg beszélt, ujjai szakadatlanul jártak, ütötte a billentyűket, számolt, visszaadótt.

— Volt rá eset, hogy többet adott vissza?

— Volt. A múlt héten egy idős bácsi ötvenessel fizetett, s százasból' adtam vissza. Becsületes ember volt, a fölösleges pénzt a kezembe nyomta.

— Mennyi a napi forgalma?

— Egy műszak alatt 40 ezer forint.

Margittal 'számolunk. A 40 ezer forintot 5—600 vásárló hagyja itt, s átlagosan 80—100 forintért vásárolnak. Nyolcvan-száz forintért pedig ’átlagosan 8—10 féle ár® vehetnek, az vásárlásonként 8—10 leütés, plusz minden' vásárlásnál az összesítő billentyű benyomása. Naponta tehát

Bischof László hús- és hentesáru-eladó.

4—5 ezerszer kell megnyomni a billentyűket.

— Munka után mivel piheni ki magát?

— Olvasok. Ez az egyetlen szenvedélyem.

o

Jön a műszakváltás. A pénztárosok a főnöki irodáiban átadják a pénzt, a takarítónő a raktári folyosók® mossa, az áruátvevök izzadnak. Nincs megállás.

Az eladótérben a vásárló az árukat Vizsgálja. Nem hallatszik idáig a raktárak zaja.

VARGA JÓZSEF

Molnár Árpádné élelmiszer-eladó. Foto: Gottvald Károly

Fodor Margit pénztáros.