Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

Mai számunkból HÉTFŐI KÉSÉS AZ ERŐMŰNÉL (4. old.) AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A PULT TÚLSÓ OLDALÁN 44. old.) Kádár János Moszkvában LI. Brezsnyev magyar kitüntetése Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Törvény a jövő évi költségvetésről Kádár János, a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjével tün­tette ki Leonyid Iljics Brezsnyevet. (Képtávírónkon érkezett.) Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására pénte­ken reggel baráti látogatás­ra Moszkvába érkezett Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Utón Moszkva felé rövid időre megállt Kijev- ben és ott .szívélyes, baráti légkörben megbeszélést foly­tatott Vlagyimir Scserbickij- jel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával az Ukrán KP Központi Bizott­sága első titkárával. Moszkva kijevi pályaud­varán Kádár Jánost Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Kiri­lenko, a kb politikai bizott­ságának tagja, Ivan Kapito­nov, a központi bizottság titkára, B. P. Bescsev, a kb tagja, közlekedési miniszter, O. B. Rahmanyinov, a kb póttagja, A. I. Blatov, a" SZKP KB Revíziós Bizott­ságának tagja, M. K. Kiszel­(Folytatás a 3. oldalon.) Az 1000. OTP-lakás Szekszárdim Először ebédelnek otthon az ikrek. 0 KISZ-mb ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Tolna megyei Bi­zottsága. Péti Imre, a bizott­ság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Deli Györgyöt, a megyei pártbi­zottság munkatársát. Az ülés első napirendje­ként megtárgyalták a KISZ Tolna megyei bizottságának akcióprogram-kiegészítését a KISZ 1977—1978-as mozgal­mi évi akcióprogramjához. A KISZ Központi Bizottságá­nak akcióprogramja mellett a KISZ Tolna megyei Bizott­sága a sajátos megyei fela­datokat tartalmazó, kiegészí­tő programot készített, külön a tanuló, és külön a dolgozó fiatalok KISZ-szervezetei ré­szére. Az ülés második felében Krizsán Istvánnak, a KISZ Tolna megyei Bizottsága tit­kárának előterjesztése alap­ján személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt meg a megyei bizottság. OPEC-döntés A kőolajexportáló orszá­gok szervezete (OPEC) mi­niszteri tanácsának 48. ülés­szaka csütörtökön döntést hozott a kőolaj árának to­vábbi emeléséről. Olyan megállapodás született, hogy az OPEC 11 tagállama — Algéria, Irán, Ecuador, Irak, Venezuela, Katar, Gabon, Kuvait, Indonézia, Líbia és Nigéria — 1977. január 1-től 10 százalékkal, 1977 július 1- től pedig további 5 százalék­kal emeli az olaj árát. Ez­zel szemben Szaúd-Arábia és az Arab Emirátusok Ál­lamszövetsége 1977. január 1-től csak 5 százalékkal nö­veli a kőolaj árát. A Hegedűs házaspárnak, ha egy kicsit zűrös is, de mindenképpen boldog napja volt ' tegnap Szekszárdon. Sztárcsevity Ervin tanácsel­nök-helyettes és Varga Jó­zsef, az OTP igazgatóhelyet­tese adták át — kedves csa­ládi ünnepség keretében — a négygyerekes családnak a munkáslakás-építési akció­ban vásárolt öröklakást. A többi segítség mellett az induló összeg legnagyobb ré­szét a szülők munkahelyei, a Szekszárdi Állami Gazda­ság és a Bonyhádi Cipőgyár fizették be. A városi tanács elnökhelyettese emlékérmet nyújtott át az új lakástulaj­donosoknak, amely tanúsít­ja, hogy ez az 1000. Szek­szárdon épült OTP-lakás. A takarékpénztár 10 ezer forinttal járult hozzá a lakás berendezéséhez. Talán még ennél is nagyobb öröm volt a családnak, hogy hazahoz­ták a csecsemőotthonból a három „legkisebb” gyereket — az ikreket. Púja frigyes külügyminiszter« beszámolója —}---------------------------------------------:-----------------:------­Pé nteken délelőtt 10 órakor folytatódott az ország- gyűlés téli ülésszaka. A'tanácskozáson részit vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró An­tal, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZ MP Politikai Bizottságának tagjai, s oitt voltak a Köziponti Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai 'képviseletek számos vezetője és tagja. Napirend szerint folytatódott az 1977. évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az első felszólaló Bonder József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Bondor József: Magasabb színvonalon, fegyelmezetten kell dolgozni — Az 1977. évi feladatok kapcsán fontos szerep vár az építőiparra. Munkájával dön­tő mértékben járulhat hozzá az eredményekhez, lemaradá­sával kedvezőtlenül befolyá­solhatja a kitűzött népgazda­sági célok elérését. A legfon­tosabb tennivalónk változat­lanul a lakásépítés. Az építő­ipari feladatok mintegy 25— 30 százalékát teszi ki, mégis a legfontosabb, s egyúttal a leg­bonyolultabb feladatok közé tartozik és fontos politikai kérdés is — mondotta a többi közt Bondor József. Ha számba vesszük az épí­tőipar lakásépítési munkáját, az idei év eredményesnek mondható. Igaz, hogy még most, ebben az időszakban is folyik a 'harc a lakások át­adásáért, de a tervezett 'laká­sok megépülnek, sőt lehet, hogy néhány száz lakással túl is teljesül az idei terv. Ebben az éviben eredmé­nyes volt az a törekvés is, hogy az óvodákat, bölcsődé­ket, kereskedelmi létesítmé­nyeket idejében átadjuk. Ez néhány kivétellel sikerült is. Az iskolák elkészültek, a ke­reskedelmi hálózat — vidé­ken is — korszerű létesítmé­nyekkel bővült. Sikeresnek mondható a be­ruházásokon végzett építési tevékenység is. örvendetes, hogy nő azoknak a beruházá­soknak a száma, amelyék ha­táridőre, a tervezett összegen bélül valósulnak meg. Nemcsak az ez évi átadá­sok voltak sikeresék; jó ütem­ben készülnék a jövő évben átadásra kerülő gyorsított és kiemelt beruházások is. A nehézségek ellenére a gazdaságosságot illetően ered­ményes volt a munka. Előre­láthatóan a terv szerint ala­kulnak az építőipari árak és teljesítjük a jövedelmezőségi előirányzatokat. Ha nem is a tervezett ütemben, de nőtt a termelés; az 1976. évi tervben előirányzott 117,3 milliárd fo­rintot mintegy 2 milliárd fo­rinttal túlteljesítettük, nagy részben a termelékenység emelésévéi. Az építőanyag-iparban a tervezettnél alacsonyabb ütemben nőtt a termelés, ez azonban az igényék kielégíté­sében nem okozott zavart. Mindent egybevetve az 1976. év — a hiányosságok ellené­re — eredményesnek mond­ható mind az építő-, mind az építőanyag-iparban. Az 1976. év eredményei mellett látjuk a hiányosságo­kat is. Annak ellenére, hogy egészében megoldjuk az idei lakásépítési feladatokat, van­nak olyan területek, ahol a 'lakásépítési terv előirányzata nem teljesül. Ahol a tervek megvalósulnak, ott is nagy erőfeszítéseket kell tenni, szükséges a nagy év végi haj­rá. Különösen nagy erőfeszí­téseket kellett 'tenni Budapes­ten és Borsodban. Példás volt a Vas, a Zala, a Hajdú, a Fe­jér és a Győr megyei v állala - tok teljesítése. A munkák torlódása kedve­zőtlenül befolyásolja a mun- 'kaerő-igazdálködást, szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a sízak- és szerelőipart és kedvezőtlenül hat a minő­ségre. A munkaerőhelyzet nem biztató. A tervezett létszámot valószínűleg nem lehet bizto­sítani. Különösen súlyos a fővárosi építőipari vállalatok helyzete ; náluk évék óta csök­ken a létszám. A munkaerőt megfelelően csak úgy lehet kihasználni, ha a munka feltételei folya­matosan biztosítottak. Az általánosságokban moz­gó vagy megalapozatlan in­tézkedések esetén a munka­erő jobb kihasználása csak óhaj marad. A lógások és a munkakerülők elteni harc-’ ban — a munka jó megszer­vezése mellett — támaszkod­ni kell a döntő többséget kép- visélő becsületes, jól dolgozó munkásokra. Tőlük azt 'kér­jük, hogy ne tűr jók el a mun­kahelyen a lazaságokat, ne tűrjék, 'hogy a munkafegye­lem lazításával, munka nél­küli ‘bért lehessen kapni. A munkájukat nem megfelelően végző dolgozókkal szemben a vállalatoknak szigorúan kell el'jámiok. A fegyelmet meg­felelő szankciók alkalmazásé­val — végső soron — akár az ilyen dolgozok elbocsátásával is — meg kell teremteni. A tervtel'jesítés mutatói azt igazolják, hogy az építésügyi ágazat egyes szektoraiban alacsony a termelékenység. Ha ezen a helyzeten változ­tatunk, nagy tartalékot ak­názhatunk kü, mert becslések szerint ez az építőipari kapa­citás mintegy 20—30 százalé­kát teszi ki. Nagy gondot okozott és okoz ma is, hogy nem kielé­gítő a terület-előkészítés. Az év első hónapjaiban — a te­rület-előkészítés hiányossá­gai miatt — nagyon értékes idő kiesik. Nincs meg az óév és az új év 'közötti átmenet, s ez akadályozza a lakásépítés folyamatosságát. Ilyen okok miatt ma is vannak gondjaink •több városban. Ezt a hely­zetet kell megváltoztatni. Budapest példája igazol­ja, hogy csak a tanácsokkal való konstruktív együttműkö­déssel lehet változtatni Oly módon, hogy a célok konkrét meghatározásával több évre előre a váldalatók 'szintjéig ki­dolgozzuk a tennivalókat. Bár a kiemelt és gyorsított beruházások terén jelentős eredményeket értünk el, mégsem mondhatjuk, hogy teljesen rendben mennek a dolgok. Nem a kiugró, hanem az állandósult és az egész be­ruházási tevékenységet meg­határozó eredményeket kell általánossá tenni. Az építőipari kapacitások fejlesztésének lehetőségét meghatározzák a rendelkezés­re álló anyagi eszközök. Az V. ötéves tervben az építő­ipari ágazat fejlesztésére 20 milliárd forint áll rendelke­zésre. Ezt az összeget a terv rögzíti, megjelölve a felhasz­nálási területeket és az üte­met is. Ezen — különösen a jelenlegi helyzetben — újabb igények felmerülése esetén sem lehet érdemben változ­tatni. A miniszter ezután arról szólt, hogy az építőiparban felhasznált anyag körülbelül 40 százaléka készül a klasszi­kus értelemben vett sziliká't- álapű építőanyag-iparban, 60 százalékát egyéb gépészeti, kohászati, vegyi üzemek ad­ják. Tehát az igények kielégí­tése mind szélesebb körű együttműködést igényel. Az 1977. évi feladatok tel­jesítése döntő az egész ötéves terv további atakuiása szem­pontjából. Ennek a felelősség­nek tudatában az építőipar­ban minden területen javíta­ni kell a munkát, magasabb színvonalon, fegyelmezetten kell dolgozni a célok elérésé­ért — mondta Bondor József, s hozzáfűzte: nagyon sokszor átadunk komoly létesítmé­nyeket, amelyeket mindenki dicsér, milyen szépek, milyen jók. Amikor viszont az építő­ipar szóba kerül, rendszerint a lógósokat emlegetik, s nem azokat, akik céltudatos, ko­moly munkával új alkotáso­kat, a metrót, lakásokat, felül­járókat hoznak létre. Beszéde végén azokat az építőket, munkásokat, műsza­kialkat, adminisztratív és egyéb munkavállalókat kö­szöntötte, akik nehéz körül­mények 'között, becsületesen teljesítették feladatukat, s akikre bízvást számíthatunk a jövő évi feladatok megoldá­sában is. (Folytatás a 2. oldalon.) A munkaerőhelyzetről

Next

/
Thumbnails
Contents