Tolna Megyei Népújság, 1976. december (26. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

1976. december 17. “ívÉPÚJSÁG 5 Szabálysértések A Kurdhoz tartozó közsé­gekben az idén még csak 22 szabálysértési feljelentést tettek. A legtöbb szabályta­lankodó a székhelyközségben volt. Utána Csibrák követke­zik, majd az utolsó — ami ebben az esetben első helyet jelent — Duzs. A legtöbb az apróbb lo­pás, főleg önkiszolgáló bol­tokból, de akad a szabály- sértések között köztisztaság megsértése és szándékos rongálás is. A három község­ben összesen kétszer történt tankötelezettségi törvény megsértése. Mindkét esetben ugyanazt a szülőt jelentette fel az iskola. Kiderült, hogy már érvénytelenül, mert a tanuló közben betöltötte ti­zenhatodik évét. Legyünk pontosak : me­gyénk egyik legkisebb közsé­gében, a 406 lelkes Jágónakon nem az Utat unják, hanem az újságíróikat, akik időről idő­re visszatérnek a községet a szomszédos Dombóvárral ösz- szeköfcő; sőt újalbban inkább elválasztó ; út ügyére. A já- gónakiafc amióta világ a világ, Dombóvárra jártak dolgozni. Mármint azok, akik a fcaipos- szekcsői termelőszövetkezet itteni üzemegységében nem találtak munkát. Legrövi­debb útjuk Meződön, Vásé- rosdombón át Dombóvárra 13 kilométer. A gyakorlatban valamivel több, mert álltaié­ban Sásdira is be kell menni. Időköziben elkészült egy be­kötő út, a termelőszövetkezet majorján keresztüli, amit a termelőszövetkezet (teljesen logikusan) azonnal le is zárt. Szívességi alapon, sógornak, komának, cimborának azért át lehet menni rajta, ami le­het ugyan rendszeres, de rendszernek mégsem mond­ható. Jágómaki oüvasóink kí­vánságára érdeklődtünk a kaposszefccsői nagyközségi ta­nácsnál1, hogy a termelőszö­vetkezet majorját elkerülő, mintegy 800 'méteres útsza­kasz megépítésére mikor nyí­lik lehetőség. A válasz : ebben az ötéves tervben, ha a jágó- nakiak sem sajnálják a tár­sadalmi munkát a maguk ér­dekében. tej • Kurdira;:;lsó Duzs község a jegyző- ségek idején Högyészhez tartozott. A közeljövőben ismét odakerül közigaz­gatásilag. A 'hogyészt er­dőgazdaságban, a három- száznyolcvan .Lakosból legalább húszain dongóé­inak. A pincegazdaság a község területén van, de Hőgyésahez tartozik. A vegyesipari ktsz-ben is körülbelül1 harminc duzsi nő dolgozik. Mikor a kur­di termelőszövetkezethez kerültek a duzsi földek, akikor még harmincnyolc aktív duzsi tagja volt a szövetkezetnék, jelenleg csak kettő van. Ezzel szemben a hőgyészi ter­melőszövetkezetben tízen dolgoznak a faluiból. Mégis, amikor a Hő- gyészhez való csatlakozás ügyét falugyűlés elé vit­ték, nagy voilt a vita. Fő­ként az idősebbek elle­nezték, a fiatalok viszont, akik zömmel1 már amúgy is Hagyásáén dolgoznak, lelkesen támogatták a csatlakozást. A jövő évi fejlesztési tervek kialakí­tásánál már egyeztetik is az élikópzéléséket a hő- igyészi tanáccsal. Rakják a szalmát 5720 négyzetméter lakás Kaposszekcsőn Máig se hiszi senki az 1586 lakosú Kaposszekcsőn, hogy 1975. január elsején, amikor a község Tolna me­gye közigazgatási határai közé került, csoda történt. Nem csoda volt, hanem egy természetes folyamat lezáró­dása, a Dombóvár „kapujá­ban” lévő település termé­szetes gócpontjához jogilag is csatlakozott. Azóta mégis A bölcsőde hét-nyolc év­vel ezelőtt szűnt meg Gyula- jon, mert nem igényelték a működését. Az óvoda viszont tavaly egy csoporttal bővült. Ide járnak a három évet be­töltött cigánygyerekek. Hihe­tetlenül nagy előnyt jelent számukra, hogy ebben a kor­ban megtanulnak magyarul. Kovács Péterné vezető óvónő foglalkozik velük végtelen türelemmel és szeretettel. A szülők egy fillért sem fizet­nek az ellátásért és gondos­kodásért, mégis a tél beálltá­val a huszonnégyes létszámú csoport felére fogyatkozott. Az iskolában már nem je­lentős az igazolatlanul mu­lasztók száma. Két tanuló­juk van, akiknek intézeti el­helyezést kell kérni, mert a szülők bírságolása esetükben már nem vezet eredményre. történtek változások. Két év alatt annyi új otthon falait rakták fel Kaposszekcsőn, mint korábban egy fél év­tized leforgása alatt. Ahogy a tanácsnál megtudtuk, a lakások átlagos alapterülete 110 négyzetméter. A tulaj­donosok között van termelő­szövetkezeti tag, ÁFÉSZ- és MÁV-alkalmazott, vállalati A hétközi cigánykollégium eredményeit mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy ta­nulói mindannyian befejezik az általános iskolát, az on­nan kikerültek közül számo­sán lettek szakmunkások. Az évekig tartó idegenkedés után ma már jól meg kell nézni a hétközi kollégiumba jelentkezők környezetét, ab­ból a szempontból, hogy valóban szüksége van-e az elhelyezésre. Napközis ellá­tásban részesül az általános iskola tanulóinak körülbelül kilencven százaléka. Egy héttel ezelőtt beomlott a posta. A hivatal működése lehetetlenné vált. Az épüle­tet már legalább öt évvel ez­előtt életveszélyessé nyilvá­nították — mondta Beke Sándorné igazgatási főelőadó, akitől a többi információ is származik. Posta építésére dolgozó. A címben jelzett több mint fél hektárnyi alapterület az 52 új kapos- szekcsői lakás számának 110-zel való szorzásából ala­kult ki. A valóság lehet, hogy ezt még meg is hajaz- za. Képünk az egyik falu­széli új utcáról, azt is mond­hatnánk, hogy villanegyed­ről készült. mégsem került sor. Szemé­lyi sérülés szerencsére nem történt, pedig munkaidőben történt az omlás. Már folyik a hivatal költöztetése, a ta­nácshoz ideigenes telefonvo­nalat kötöttek be. A levele­ket egy nyilvános postaládá­ból naponta egyszer elviszik, de pénzt be- és kifizetni nincs mód. A költözködés ta­lán a jövő hét elején fejező­dik be, mert közben azt az épületet is rendbe kell tenni, ahol a posta működni fog. A tanácson is ostromálla­potok uralkodnak. Kétszáz­hatvanezer forint értékben teljesen felújítják az épüle­tet. A tetőszerkezetet már kicserélték, a használható anyagot a jövőre létesítendő új óvodai foglalkoztatóhoz használják fel. Az ajtók, ab­lakok javítását elvégezték, jelenleg festésük folyik. Csikóstöttős határában készült ez a felvétel. A környék községeinek — Jágónak, Csikóstöttős, Kaposszekcső és Kaposszekcső-Szőlőhegy — közös termelőszövetkezete központjába szállították a szalmát a négyszer száz férő­helyes tehénistálló ellátására. Csibrákon felújították hat­vanezer forintért a hullahá­zat. Erre az évre tervezték a volt tanácsháza megjavítását, de a bekerülési költséget rosszul mérték fel, a megyei támogatás kétszázezer forint, jával el sem lehetett kezdeni a munkát, aminek a költsége több, mint a duplája lesz. A hátsó fal közel harminc mé­ter hosszan megrepedt. Eb­ben az épületben van a ta­nácsi kirendeltségen kívül az orvosi rendelő, az ifjúsági klub és a klubkönyvtár is. Két kút kiapadt a község­ben, de az erdőgazdaság sa­ját kútjával segítette ki a lakosságot. A hosszabb távra szóló megoldás is közös. A megyei tanács hidroglóbusz építésére háromszázötvenezer forintot biztosít a közös ta­nácsnak, ennyivel tudnának hozzájárulni az erdőgazda­ság építendő víztárolójához. A kivitelezés a jövő évben kezdődik. Csibrákon jövőre végzik el a művelődési ház felújítási munkáit is. Erre a célra negyvenezer forintja van a tanácsnak. 22 autóbusz A Dalmandi Állami Gaz­dasághoz tartozó puszta ott fekszik közvetlenül a dom­bóvár—hőgyészi út mellett, így akinek közlekedési esz­köze van, annak nem gond a városba bejutná. Személygépkocsija azon­ban csak két embernek van a pusztán. Többen is befi­zettek kocsira, de azoké még nem érkezett meg. A 'motor- kerékpárok számát viszont nehéz lenne megmondani. Motor majdnem minden házban van. Nem egy he­lyütt kettő is. A pusztaiakat az állami gazdaság autó­busza viszi, hozza a munka­helyekre. Ugyanígy a gaz­daság buszával járnak isko­lába a gyerekek. Reggel öt órakor indul az első busz, aztán folyamato­san nyolc óráig sűrűn indul­nak a járatok. Délután elő­ször az óvodásokat és az is­kolásokat szállítják haza. A vállalati buszok mellett ott vannak a Volán rendes já­ratai is. Szekszárdira épp­úgy közvetlen busszal utaz­hatnak a pusztaiak, mint Dombóvárra. Szarvasdon naponta tizenegy Dombóvár irányába közlekedő autó­busz áll meg. Ellenkező irányba is ennyi halad. Apróbb bevásárlásait a lakosság a pusztai boltiban végezheti. A bolt ellátása jó, forgalma is nagy. Az áru­készlet 120 ezer forint, a havi forgalom 98—120 ezer forint értékű. Csizmazia József egri szőlőnemesítő, a tudós ku­tató, aligha sejti, hogy egy Nak melletti présházban K. Vörös József, 66 éves nyugdíjas tsz-paraszt, a szíve fölött hordja a ne­vét. Csizmazia József ne­vét Súlyán Pál kollégánk írta le a Szabad Föld ta­valy április 27-i számában megjelent cikkében, mely­ben a Zalagyöngye szőlő­fajta sorsán kesergett. Joggal. A naki K. Vörös József valósággal kalandos körülmények között sze­rezte az első sima vessző­ket a zalai Ormándlakról. „Még szerencse, hogy ko­csival voltunk — meséli. — Megvertek volna a helybeliek, annyira féltik.” Féltenek egy fajtát, amit a kutató a sokszor és jog­gal átkozott direkttermők helyett nemesített ki. Megőrizve azok jó és ki­küszöbölve minden rossz tulajdonságát. Rendkívül bő termés, roppant magas cukorfok jellemzi és az, hogy — ez nem elírás — nem kívánja a permete­zést. A talajmunkát annál inkább. Az új fajta pero- noszpóra-ellenálló voltát Kozma Pál, a Kertészeti Egyetem tanszékvezetője is bizonyította. Az Ültet­vénytervező Vállalat még nem figyelt fel rá. Persze, az se baj, ha egy nyugdí­jas naki tsz-paraszt a ma­ga 300 négyszögöléről egy esztendőben 12 ezer forint ára vesszőt tudott eladni. Fejlesztés Csibrákon Mi újság Gyulajon ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents