Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

a Képújság 1976. november 19. CSALÓD-OTTHON A családi harmónia feltételei A GYERMEK nem önálló lény, csak azzá lesz és hogy milyen mértékben, ez tőlünk, szülőktől függ. A gyermek olyan minit „gyümölcs a fán”, lelki egészsége elsősorban a „fától”, azaz a szülőktől függ. Ha probléma van a gyermek­kel, elsősorban a „fát” kell kezelni, annak kell segíteni, hogy „gyümölcsét” megérlel­je. A gyermek helyes szemé­lyiségformálásában — az anyán kívül — fontos szere­pe van a családi harmóniá­nak. Ez teremt a gyermek számára bizonyos fokig „me­legágyat”, ahol megerősödik és később, az életben meg­állja helyét. Mik a családi harmónia feltételei ? 1. Az apa és az anya há­zasság előtti korszákból el­térő nézeteket, igényeket hoz magával. Ezeket új „ötvözet­té” kell formálniuk, kölcsö­nös igyekezettel, őszinte be­szélgetéssel. 2. Feltétlenül szükséges a szülők nevelési elveinek egy­ségesítése, ha az eltér egy­mástól. Sajnos elég gyakori a családon belüli kettős ne­velés. 3. A gyermek nem lehet a szülők el nem ért életcéljai­nak megvalósítója. 4. A gyermek nem alkal­mas a szülő bármely titkának befogadására. A gyermek nem lehet szövetséges a má­sik szülővel vagy nagyszülő­Napjaink divatjában je­lentős helyet foglalnak el a népművészet stíluselemeinek felhasználásával kialakított öltözékek. Az öltözködéssel foglalkozó szakemberek a népművészet felhasználásá­ban két stíluscsoportot kü­lönböztetnek meg. Az egyik az úgynevezett „avantgarde” stílus, amely többek között magában foglalja a külön­böző népek viseletéből át­vett jellegzetes motívumo­kat, jellegzetes ruhadarabo­kat és ezeknek stilizált meg­oldásait. A másik a „roman­tikus” stílus, amelyre szin­tén elmondhatnánk az elő­zőeket, annyi kiegészítéssel, vei szemben. A felnőttes gondok terhe koravén lelkü- letet okoz. 5. Fontos, hogy a gyermek jelenléte a szülők viselkedé­sét befolyásolja. A szülő minden viselkedésében hor­dozza magával szülői mivol­tát. 6. Védekezzünk a család befelőfordulása ellen. A csa­lád nyitott legyen, barátok, rokonok, munkatársak, isko­la, egyszóval a világ felé. 7. Nagyon fontos a szülők egymás iránt kimutatott sze­retető, őszinte megbecsülése. Külön szólni kell a csa­láddal együtt élő nagyma­mák hatásáról. A dolgozó szülők mellett hasznos egy okos és szerető nagymama jelenléte, de sokszor problé­mát jelenthet. Akkor, ha: 1. A nagymama kifejezet­ten uralkodik a családban. Saját lányával vagy menyé­vel nincs megelégedve és megalázóan bánik vele a gyermek jelenlétében is. Ilyenkor feltétlenül szüksé­ges a különköltözés. 2. Ha az apa és az anya ki­használja a nagymamát. Ilyenkor vagy az történik, hogy a gyermek elítéli szü­leit vagy ő is durván bánik vele, és egy idő után a szü­lők nem tudják a nagyma­mára bízni a gyermek neve­lését. Ha mégis együtt laknak, le­gyenek a nagyszülők és a szülők is külön-külön (pl. hogy ez utóbbi a könnye­debb irányvonal. A motívum- és formaki­alakítás területén mindig kimeríthetetlen forrást biz­tosított a népművészet. A régi hímzett, csipkés ru­hadarabokat „megirigyelve” sokan szívesen díszítik öltö­zéküket hímzéssel vagy egyéb módon. A népi motívumok alkal­mazási területe az öltözékek típusain belül is sokféle le­het. Az alkalmi öltözékből a nappali, de még a sportos ruhadaraboknál is találha­tunk sok-sok ötletes meg­oldást. Az ilyen nagy arányú alkalmazás azonban mindig sok veszélyt is rejthet. Az nagymamának egy kis kony­ha). A szülők ügyeljenek ar­ra, hogy a köztük levő meg­hitt viszony feltétlenül meg­maradjon, zavartalan legyen. Nézzük meg most, hogy a gyermekek mit kémek szü­leiktől. Több ország közvéle­mény-kutatását összegezve a következő tíz kérés volt a leggyakoribb: 1. A szülők ne veszeked­jenek a gyermekeik előtt. 2. Egyformán szeressék minden gyermeküket. 3. Sohase ha­zudjanak gyermekeiknek. 4. Legyenek egymás iránt fi­gyelmesek. 5. Baráti viszony legyen a szülők és gyerme­keik között. 6. A szülők tud­janak együtt örülni gyerme­keikkel. 7. Nem szidják és büntessék gyermekeiket más gyermek jelenlétében. 8. Ve­gyék észre a szülők a gyer­mekeik jó tulajdonságait, ne csak a hibáit. 9. Feleljenek mindig kérdéseikre. 10. A szülők idegességüket ne érez­tessék gyermekeikkel. A CSALÁDI harmónia megteremtése megadja a gyermeknek azt a többlet- energiát, ami biztosítja nor­mális fejlődését. A szülőknek ezt csak irányítani, „kormá­nyozni” kell. Az így kiala­kult pozitív szülő—gyermek kapcsolat alapján erőszak nélkül követelhetünk, nevel­hetünk és ezít csak az teheti meg, akit a gyermek szeret. DR. HÉRA GYÖRGY alapanyaggal színben, for­mai megoldásban együttesen kialakított motívum, illetve eredeti motívum felhaszná­lása nagyon esztétikus, szép, egyedi jelleget ad a ruhának. Az egyik legkirívóbb pél­dát először mindjárt a leg­nagyobb közkedveltségnek örvendő viselet, a farmer adja. Egyik szélsőséges vál­tozata: a hímzett farmer. A farmer kényelmessége és anyaga miatt vált közked­veltté. Ha még hímezve is van, például egy-két népies motívum a nadrágszáron, esetleg a nadrághoz való dzsekin is, ez már a rossz ízlés netovábbja. Fodor Eta Régi ponchó, új szoknya Sztár volt, a nők kedvence. Most meg ide-oda rakosgat­juk a szekrényben, mintha meguntuk volna. Vegyük elő és használjuk fel a ponchót — szoknyának. Fejtsük fel a varrást elöl középen', a myaktôl mintegy 15—20 centiméterre, s fűz­zünk be zsinórt a kötött anyag szemei közé. Ezzel a zsinórozássai viselhetjük szoknyaként is és vállunkon is eredeti céljának megfele­lően. Maradék fonalból, színes műbőrből készítsünk hozzá csinos kis mini-bolerót, amelynek rojtozással, hím­zéssel, zsinórozássai adha­tunk némi indiános jelleget. (Cs. K.) Népművészet az öltözködésben Mikor ízléses, mikor nem? technika vívmánya, az iparj fejlődés, a többtermelés és gyár­üzemek századában szület­tem, s mindig rajongtam a modern, nagy gazdasági elv eszményeiért, minél kisebb erőpazarlással, minél na­gyobb munkasiker! Az olyan találmányok, melyek ezt az eszményt valósítják meg, gyermekkorom óta izgatták képzeletemet. Ceruza, ami­nek a másik végén törlőgu­mi van, hogy mindjárt ki lehessen törölni, amit az ember ír. Zsebkés, amit du­góhúzónak is lehet használ­ni. Zsebóra, ami villanylám­pának alkalmazható. Tőrös bot, ami esőben esernyő, eső után köpönyeg. És így to­vább. Hogyne vágytam volna, amióta az eszemet tudom, e műfaj legkimagaslóbb, leg­régibb és méltán legnépsze­rűbb klasszikus példájának, a Schöberl-ágynak egy pél­dányára ! A csodálatosan egyszerű alapötlet, hogy „Nappal szék — éjjel ágy!” akkor is mintaképe lett vol­na szememben a praktikus gondolkozás módszerének, ha a műszaki tudomány so­ha nem tudja megvalósítani gyakorlatban a géniusz kép­zeletét. De tudjuk, hogy megvalósította és én gyerek­korom óta irigyen és vágya­kozva álldogáltam a kiraka­tok előtt, ahol ilyen piros plüssel borított csodabútort mutogattak. Sajnos, hányatott életem, anyagi gondjaim közepeit sokáig nem juthattam odáig, hogy vegyek magamnak egy Schöberl-ágyat. Nagyon iga­zuk van azoknak, akik a szegénység legnagyobb hát­rányát abban látják, hogy a szegény ember mindenhez sokkal drágábban jut, mint a gazdag, hogy a gazdasá­gosság fent jelzett nagy el­vét (kis erővel nagy ered­ményt) soha nem tudja meg­valósítani: s alapjában véve helyes az a paradoxon, hogy a szegény ember kénytelen fényűzőbben élni, mint a gazdag, mert nem jut hozzá ahhoz, ami egyszerű és ol­csó és gazdaságos. Magam is hosszú éveken át aludtam olyan ágyban, ami nappal is csak ágy volt, s így teljesen hiába töltötte idejét az én költségemre — és ültem olyan széken, amelyik éjjel hasznavehetetlen széki mi­nőségében henyélt és lopta a pénzemet. Végre rájöttem a megol­dásra: Kolumbusz tojása az egész, ha megmondom, azt fogják feleni rá: ezt én is tudtam volna! Hát persze, tetszett volna megtenni ak­kor. Na, mit gondolnak? Hát megmondom: eladtam az ágyamat meg a székemet és vettem egy Schöberl-t az árából. Bevallom, kicsit heveseb­ben dobogott a szívem, mi­kor a rejtelmes bútordara­bot begurították a szobám­ba. Ott állt, tömören és ko­molyan, a nagyon elfoglalt emberek szófukar szerénysé­gével várva, hogy rendel­kezzem vele. Megnéztem az órámat: délután öt óra volt, szóval nappal. Odagurítot­tam az íróasztalhoz, leültem rá és dolgozni kezdtem. öt perc múlva kellemet­len, kínos rossz érzés fogott el: izegni, mozogni kezdtem, sehogyse találtam a helye­met. Hátradőltem, nyújtóz­kodtam, nagyot ásítottam. A gyomrom émelygett, pislog­tam, leragadtak a szemeim. Aztán nem tudom, mi tör­tént: mikor magamhoz tér­tem, koromsötét volt, ka­rom és fejem tehetetlenül lógott le a karfáról. Megnéztem az órámat: ti­zenegy óra volt. Teringette, hiszen már éjszaka van — le kell feküdni. Büszkén és önérzettel elmosolyogtam magam : szétbontottam jó Schöberlemet, levetkőztem és lefeküdtem. öt perc múlva fel kellett ülnöm: egy csöppet sem vol­tam álmos. Brómot vettem be és Veronáit. Hiába. Egész éjszakámat az ágy szélén ülve töltöttem, lelógatva a lábamat, tehetetlenül és ébe­ren. De állapotom nem javult. Éjszakáim álmatlanságban teltek el, nappal nem tud­tam dolgozni, folyton alud­tam. Egy hét múlva visszavit­tem a Schöberl-széket, mi­után úgysem használhattam semmire. A kereskedő, aki­nek elmondtam a betegsé­gemet, hitetlenkedve csóvál­ta a fejét — aztán hirtelen a homlokára csapott. Oda­rohant a székhez, belenyúlt, kifordította. Bedugta a fe­jét, kerekeket csavart rajta, rángatta. Aztán kivörösödve egyenesedett fel és a vál- lamra ütött. am, önnek kivételes peche van! Mióta a Schöberl-gyár fenn­áll, ilyen eset még nem tör­tént. Nem önben van a hi­ba, hanem a székben —, ön egy hibás darabot kapott, amit valamelyik munkás el­fuserált. Ez a Schöberl nap­pal ágy és éjszaka szék — hagyja itt, majd eladjuk egy szállodai portásnak. Karinthy Frigyes: Schöber/ SZÖVETKEZETI mozgal­munknak abba az ágazatába, amelyet jellemzően az álta­lános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek alkotnak, beletartoznak a takarék, és a lakásszövetkezetek is. Ennek a két — nevezzük így — ága­zatnak külön-külön választ­mánya van a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsán belül. Mind a taka­rékszövetkezetek, mind pedig a lakásszövetkezetek műkö­dési köre lényegesen eltér egymástól és az ÁFÉSZ-ek áruellátási, vendéglátási, s mezőgazdasági kistermelést segítő és felvásárló tevékeny­ségétől. Feladatuk jelentősége is indokolja, hogy külön fog­lalkozzunk a takarék- és a lakásszövetkezetekkel. Hazánkban ma 347 taka­rékszövetkezet van. A leg­utóbbi öt év alatt újabb 218 településre terjesztették ki működésüket, úgyhogy ösz- szesen 2772 település tartozik tevékenységi körükbe. Meg­nyitottak 290 új szolgáltató­üzletet is. Jellemzővé vált a betétgyűjtő pénztárak átala­kítása teljés körű szolgálta­tást nyújtó kirendeltségekké. A múlt év végén összesen 1324 takarékszövetkezeti üz­letegység állt a lakosság ren. delkezésére. Húsz évvel ezelőtt az or­szágban Dunaföldváron ala­kult meg az első takarékszö­vetkezet. Az elmúlt két évti­zed során megyénkben szá­múk elérte a húszat, s ha­sonló ütemben növekedett a tagok létszáma is. A takarék- szövetkezetek ez évi munká­járól, eredményeiről beszél­gettünk Trieber Dezsővel, a MÉSZÖV takarék- és lakás­szövetkezeti titkárságának ve. zetőjével. Elmondotta, hogy a falusi pénzintézetek három fontos feladatot látnak el. Takarékbetétet gyűjtenek, kölcsönöket adnak, s az Ál­lami Biztosítóval kötött meg­egyezés alapján néhány éve biztosítási munkát is végez­nek. A takarékszövetkezetek egyik feladata a betétgyűjtés. 1970-ben 3,7, tavaly viszont már 9,4 milliárd forint volt a betétállományuk. Ez az ösz- szeg az országos takarékbetét, állomány több mint nyolcad- részének felel meg. Jelenté­kenyen nőtt a betétesek szá­ma is, amely meghaladja a 650 ezret. Az az összeg, amit a takarékszövetkezetek be­tétként kezelnek, bőven ele­gendő fedezet arra, amit kü. lönféle célú kölcsönként fo­lyósítanak. Betéteik három­negyed részét a népgazdaság hasznosítja, elsősorban a la­kásépítési program megvaló­sításához szükséges hitelek forrásaként. A takarékszövetkezetek építési, termelési, áruvásár­lási és személyi kölcsönöket nyújtanak. Kölcsönállomá. nyuk az idei év elején megha­ladta a 2,3 milliárd forintot. Ebből csaknem egymilliárdot tettek ki az építési kölcsönök. Erőteljesen támogatják a ta­karékszövetkezetek a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melését is. öt év alatt kevés híján 1,9 millió esetben nyúj­tottak ilyen célú kölcsönt, együttvéve 12,5 milliárd fo­rintot. A takarékbetétek alakulá. sa pontosan nyomon követi a lakosság általános anyagi helyzetét. Az elmúlt eszten­dők során évről évre növek­vő számok jelzik a községi bankokban elhelyezett és megtakarított pénz összegét. Ami az idei terveket illeti, húsz takarékszövetkezetünk­nél összesen 70 millió forintos betétállomány-növekedést terveztek. Tervüket máris tel­jesítették, eleget téve a fo­gyasztási szövetkezetek kö­zelgő VIII. kongresszusa tisz­teletére tett felajánlásuknak. A megye takarékszövetkeze­teiben most mintegy 600 mil­lió forintnyi takarékbetétet tartanak nyilván. Érdekes az összehasonlítás; ugyanez az összeg 1971. január 1-én „mindössze” 225 millió forint volt. A betétgyűjtés és a köl. csönfolyósítás mellett másfé­le szolgáltatásokat is nyújta­nak a takarékszövetkezetek. Az Állami Biztosító megbí­zásából biztosítási szerződése­ket kötnek, az állatforgalmi vállalatokkal kötött megálla­podás alapján kifizetik a fel­vásárolt állatok ellenértékét. Foglalkoznak .valutabeváltás­sal, totó- és lottószelvények árusításával is. Szolgáltatá­saik mind szélesebb körűek és működési körzetük egész lakosságának érdekeit szol­gálják. A másik, és nagyon fontos szolgáltatása takarékszövet­kezeteinknek a különféle köl. csönök folyósítása. Az idén — társadalmi célkitűzéseink­kel összhangban — jelentő­sen növelték a háztáji és ki­segítő gazdaságok fejlesztését szolgáló termelési hiteleiket. Amíg az elmúlt esztendőben erre a célra 12, addig az idei esztendő eddig eltelt idősza­kában már közel 22 millió fo­rint hitelt adtak. Jelentős az építési kölcsön is. Tavaly 19, az idei év első kilenc hó. napjában pedig 27 millió fo­rintot hiteleztek az építke­zőknek. Szocialista szövetkezeti mozgalmunk legfrissebb haj­tásai a lakásépítő szövetke­zetek. Hosszabb múltra te­kintenek vissza a lakásfenn­tartó szövetkezetek, amelyek­hez jelenleg 123 ezer lakás tartozik. Óvatos becslések szerint 1980. végéig legalább 200 ezerre nő a szövetkezeti lakások száma, további tíz év múlva pedig kétszer annyinál is többre. A lakásépítő szö­vetkezetek túlnyomórészt a városokban működnek, mint­hogy ott honosodott meg a telepszerű építkezés, több­szintes házakkal. A 423 la­kásépítő szövetkezet közül azonban mintegy száz épít. kezik nagyközségekben, álla­mi gazdasági és termelőszö­vetkezeti központokban. AZ ÁFÉSZ-EK november közepén megtartandó VIII. kongresszusán a takarék- és lakásszövetkezetek további fejlesztésének feladatai is napirenden szerepelnek. Anekdoták Nyelvtanóra van az isko­lában. A tanító felszólítja a kis Tadeuszt : — Mondj nekem fiam egy gyűjtőszót! — Postaláda — feleli a gyerek. * — Mit tanultatok ma az iskolában? — érdeklődik el­sős fiától az apa. — Az ábécéből az első be­tűt, az I-t. — Nahát, hogy halad a tu­domány — tűnődik az apa —, az én időmben még az A volt az ábécé első betűje... * — Na kislányom, mi a Véleményed a tanító néni­ről — érdeklődik elsős lá­nyától az anya. — Szép kis tanító néni, mondhatom ! — Miért, mi kifogásod van ellene? — Azt se tudja, hogy mennyi 'háromszor kettő. Tegnap is, meg ma is tőlem kérdezte... * Tenmészetrajzóra van az iskolában. A tanító így szól a gyerekekhez : — Ki tudja nekem meg­mondani, hogy miben külön­bözik a kenguru az ember­től? — Nagy csend. Végül az egyik gyerek jelentkezik. — A kenguru abban kü­lönbözik az embertől, hogy üres erszénnyel is tud ugrál­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents