Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-12 / 268. szám
1976. november 12. inftÉPÚJSÁG 5 Közrend, közbiztonság interjú dr. Solymosi Mihály rendőr ezredessel, a Tolna megyei Főkapitányság vezetőjével Felkerestük dr. Solymosi Mihály rendőr ezredest, a megyei főkapitányság vezetőjét és megkértük, válaszoljon néhány — megyénk közrendjének és közbiztonságának rendőri vonatkozásait érintő — kérdésünkre. — Tolna megye általános köz- biztonsági helyzetéről a főkapitány elvtársnak mi a véleménye? Az országos képbe megyénk hogyan illeszkedik? — A közbiztonság fenntartásával, további megszilárdításával kapcsolatos feladatunkat az MSZMP XI. kongresszusának általános érvényű határozata, az MSZMP Központi Bizottságának és a Politikai Bizottságnak a belügyi szervekre vonatkozó határozatai, a miniszteri parancsok és utasítások alapvetően meghatározzák. Szerveink a jogszabályoknak és a jogpolitikai irányelveknek megfelelően törvényesen dolgoznak, érvényre juttatva pántunk és kormányunk politikáját, a szocialista törvényességet. A megye közrendje és köz- biztonsága szilárd, törvényes rend van. E megállapítás helytálló még akkor is, ha esetenként előfordul egy-egy súlyosabb, a lakosság nyugalmára időlegesen kiható bűn- cselekmény. Tolna megye a bűncselekmények elkövetése, illetve gyakorisága tekintetében az ország kevésbé fertőzött területei közé tartozik. Évente 2400—2500 bűncselekmény elkövetése jut bűnüldöző szerveink tudomására. Ez a megye 10 000 vétőképes lakójára kivetítve 80—90 bűncselekményt jelént, míg az országos átlag 100—110 között van. A jogsértések tendenciája csökkenő, bár egyes bűncselekményfaj táknál esetenként hullámzás jelentkezik. A hullámzás nem a bűnözés szerkezetében végbemenő változással, hanem jogszabálymódosítással hozható összefüggésbe. Például: az önki- szolgáló boltban elkövetett lopás vétségi alakzatának megfogalmazása, majd ismét szabálysértéssé minősítése jelentősen emelte, illetve csökkentette az ismertté vált bűn- cselekmények számát. Hasonló befolyásoló tényező volt az ittas járművezetés vétségének kiterjesztése a segédmotoros kerékpárosokra, a kerékpárosokra és a fogatolt járművek hajlóira is. Az elmúlt évekhez viszonyítva megfigyelhető nálunk strukturális változás is. Az „utazó bűnözők” megyénk területét sem kerülték el, ennek hatását főleg a betöréses lopások számánál és ezek felderítési nehézségeinél érezzük. Előfordultak esetek; csak úgy tudtunk eredményre jutni, hogy vizsgáltuk a szomszédos, esetlegesen pedig a távolabbi területek hasonló módszerrel elkövetett betöréseit. A vállalatok, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek többségénél megoldott a vagyonvédelem, néhány helyen azonban nem biztosított. Egyes gazdasági vezetők anyagi ökokra és az Állami Biztosítóval kötött biztosítási megállapodásra hivatkozva nem szervezik meg az állami, illetve közös vagyon biztonságos védelmét. A betöréses lopás elkövetése pedig szinte kivételes jelenség az olyan vállalatnál vagy szövetkezetnél, ahol biztosított a technikai vagy a személyi védelem. — Melyek a megye legfertőzöttebb területei? Miért? — Megyénkben kiemelkedően és állandó jelleggel fertőzött területek, bűnözőgócok nem találhatók. Mégis előfordul, hogy egy-egy területen valamely bűncselekményfa jta gyakoribb vagy folyamatosan megismétlődik. Pl.: a tamási járásban az elmúlt években gyakori volt az üzletbetörés, főleg Simontornya térségében. A több irányban megtett, határozott rendőri intézkedések eredményeként ezek a bűncselekmények megszűntek. Az ismertté vált bűncselekmények mintegy 40—50 százaléka Szekszárd város és a szekszárdi járás területén fordult elő. A többi járásban a bűncselekmények elkövetése a megyei átlag alatt van. — A közbiztonság veszélyeztetése szempontjából mely bűncselekményfajták a legelterjedtebbek? — Az utóbbi évek legjelentősebb népgazdaság elleni bűncselekménye Rajda János dunaújvárosi lakos és társai üzérkedése volt. Rajda szoros kapcsolatot épített ki külföldi állampolgárokkal, akik nagy mennyiségű farmernadrágot csempésztek be Magyarországra. A becsempészett farmernadrágokat magas haszonnal értékesítették. Á közelmúltban befejeződött vizsgálat több mint hárommillió forint érték tekintetében állapította meg a csempészáruval történő üzérkedést. Megyénkben magas az erőszakos és garázda jellegű, a vagyon elleni és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények száma. E három bűncselekmény-kategória teszi ki a törvénysértő cselekmények 80—85 százalékát. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények részaránya általában 15—20 százalék között mozog. Ezen belül nagyságrendjével kiemelkedik a könnyű és a súlyos testi sértés, valamint a garázdaság. Ehhez azonban hozzá keli tenni, hogy az elmúlt időben e bűncselekményfajtáknál is bekövetkezett kisebb csökkenés. Viszonylag kevés számban fordul elő a megyében emberölés és annak kísérlete. Az évente előforduló 8—10 eset főleg családi, szomszédi veszekedés következményeiként jön létre. Az évente előforduló 7—10 személyek javai elleni rablás, túl ittas személyek sérelmére következik be. Kivételes jelenség az erőszakos nemi közösülés, valamint a hivatalos személy elleni erőszak. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények, valamint a személy elleni bűn- cselekményeknél jelentős szerepet játszik az alkohol túlzott fogyasztása. Az ilyen bűncselekmények sértettjei és elkövetői rendszerint az alkohol jellemromboló és' gátlásokat feloldó hatása alatt voltak. A vagyon ellen irányuló bűncselekmények képezik az összes bűncselekmények 40— 45 százalékát. E kategóriában az elkövetést az igények irreális növekedéséből adódó vagyoni haszonszerzés és nem a létszükséglet motiválja. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények többsége mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, egyéb szövetkezet, illetve ezek ipari üzemeiben jelentkezik. Megállapításaink szerint a viszonylag gyakori elkövetés szövetkezeti szerveinknél összefüggésben van a belső ellenőrzés és a vagyonvédelem hiányosságaival, de nemritkán a helytelen gazdálkodással. Jelentős számban fordul elő és növekvő irányzatú a társadalmi tulajdonban lévő objektumok ellen irányuló betöréses lopás, amely főképp vendéglátóipari és kereskedelmi egységek ellen irányul. Emellett új jelenség a mező- gazdasági termelőszövetkezetek irodái és más hivatalok páncélszekrényeinek feltörése. Az iroda- és üzletbetörések nagy száma időnként kedvezőtlenül hatott a köz- biztonság helyzetére még akkor is, ha az elkövetett bűn- cselekmények tetteseinek nagy többsége felderítést nyert. A közelmúltban szerveink több olyan betörőbandát lepleztek le, akiknek bűnözőtevékenysége szinte az egész ország területére kiterjedt. Az úgynevezett „utazó bűnözők” elleni munkánkat jelentősen nehezíti, hogy egyes vállalat- vezetők idegenkednek a riasztó-jelző berendezések felszerelésétől anyagi okokra és érdekhiányra hivatkozva. A személyek javai elleni bűncselekmények az elmúlt években jelentősen csökkentek. A még előforduló esetek a károsultak közömbösségére és káros hiszékenységére vezethetők vissza. Többségük az úgynevezett alkalmi lopás, az őrizetlenül1 hagyott kerékpárok ellopása. Kivételesen fordul elő lakásbetörés, besurra- nás vagy álkulosos lopás. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésében jelentős szerepük van a cigány bűnözőknek. A területünkön mintegy 9—10 ezer főt számláló cigány lakosság többsége szocialista társadalmunkba be''leszkedett, vagy a beilleszkedés útján van. Él azonban megyénkben mintegy 300—400 olyan bűnöző cigány, akik semmibe veszik hazánk törvényeit, életvitelüket a bűnözésre alapozzák, gátlástalanok. Jellemző részükről a társadalmi tulajdon és a személyek javai ellen irányuló betöréses lopás. Emellett gyakran követnek e1 erőszakos és garázda jellegű bűn- cselekményt is. Nem jelentős megyénkben a fiatalkori bűnözés. Évenként 150—160 fő követ el bűn- cselekményt. Az ifjúság részéről főleg a vagyon elleni, valamint az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények jelentkeztek. Egyik fő feladatunk a fiatalkori bűnözés visszaszorítása. Ez azonban a szülők, pedagógusok, az állami és társadalmi szervek közreműködése nélkül nem sikerülhet. A közlekedésbiztonsággal összefüggő bűncselekmények száma emelkedik. Ezt nagymértékben befolyásolja a gép- járműpark, az idegenforgalom, az áru- és személyszállítás és általában a közutak forgalmának állandó növekedése. Emellett sok a felelőtlen é!s gondatlan magatartás a közutakon, gyakori a gépjárművek italtól befolyásolt állapotban történő vezetése, a figyelmetlenség. A közlekedés biztonsága, a forgalom zavartalansága és hozzátehetjük a gazdaságossága megköveteli a balesetmegelőző tevékenység további javítását, ha kell adminisztratív eszközök igénybevételével is. — A bűncselekmények felderítési aránya mit mutat? — Bűnüldöző munkánk eredményességi mutatói évek óta kedvezőek. A megye rendőri szervei nyomozási eredményessége évenként 83—84 százalék között alakult. Ez jobb az országos átlagnál. Nem ilyen egyértelműen jó a helyzet, ha az egyes bűncselekményfajták felderítési mutatóit vizsgáljuk. Többször előfordult, hogy a károsult vállalatok vagy szövetkezetek, illetve magánszemélyek a rendőrséget későn értesítik bűncselekmény elkövetése esetén, gyakran „házi nyomozást” kezdenék és a bűncselekmény helyszínén a felhasználható nyomokat megsemmisítik. E jóindulatú, de káros tevékenységgel a felderítést nehezítik vagy lehetetlenné teszik. A megye bűnügyi helyzetét, a felderítés eredményességét jelentősen befolyásolja megyénk földrajzi elhelyezkedése. Nagy az átmenő forgalom, jelentős az idegenforgalom. Az úgynevezett „utazó bűnözők” elleni harc egyedüli lehetséges módszere az állampolgárok összefogása és az idegen, gyanús személyekről a rendőrség tájékoztatása. Több éves tapasztalat alapján kidolgoztunk és folyamatosan végrehajtjuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével a bűncselekmények számát csökkenteni, a felderítés eredményességét növelni tudtuk. — Milyennek ítéli meg a laI kosság és a rendőrség kapcsoI tatát? — A bűncselekmények meg- megelőzése, a rejtett vagy ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében tett intézkedéseink széles körűek. Bűnüldöző szerveink még a legnagyobb megterhelés árán sem tudnák feladataikat egyedül, a lakosság segítsége nélkül ellátni. Munkánkhoz alapvetően szükség van az állami és társadalmi szervek támogatására, az állampolgárok segítésére. Igényeljük, várjuk és meg is kapjuk a megye lakosságától azt a segítséget, ami jelentősen hozzájárult bűnügyi helyzetünk kedvező alakulásához. A bűnügyi, közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szerveink oldalán közel 1500 önkéntes rendőr vesz részt a megye közrendjének és köz- biztonságának fenntartásában, további javításában. Az önkéntes rendőrök önzetlenül, fáradtságot nem ismerve, idejüket nem kímélve teljesítik öltként vállalt kötelességüket. Munkájuk értékét — intézkedéseik száma mellett — az adja, hogy kivívták a lakosság elismerését. — Köszönjük a tájékoztatást. II I. A Babits Mihály megyei művelődési központban 68 szakkör, klub, tanfolyam és művészeti csoport tevékenykedik. Az ötödik éve működő nyugdíjasok klubjában mindig „telt ház” van. A gyermektánccsoport a néptáncegyüttes utánpótlása. Népi játékokat, táncokat tanulnak az ide járó gyerekek. Már több alkalommal szerepeltek a nyilvánosság előtt, és nagy sikert arattak a néptáncegyüttes jubileumi műsorán is. A szövőszakkörnek Mözsi Szabó István a vezetője Fotó: Komáromi WBÈÊIËÊSSKKÊi klHWIIiill