Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

1976. november 24. 2 “Képújság A Biztonsági Tanács hétfőn 13 szavazattal, ellenszavazat nélkül, két tartózkodással úgy döntött, hogy javasolja az ENSZ közgyűlésének: vegye fel tagjai sorába az Angolai Népi Köztársaságot. Az Egye sült Államok és a Kínai Nép- köztársaság nem vett részt a szavazásban. Amennyiben az ENSZ-közgyűlés elfogadja a B iztonsági Tanács indítványát, Angola — egy évvel függetle nsége elnyerése után — a 146. ENSZ-tagállam lesz. Alkotmányos válság Angliában Megszüntetik a Az angol parlament meg­hosszabbított tavaszi üléssza­ka a két kamara alkotmányos válsággá érett viszályával ért véget. A lordok háza har­madízben is ragaszkodott a hajó- és repülőgépgyártás ál­lamosításáról szóló törvény- javaslat módosításához, amellyel ki akarja vonni a hajójavító műhelyeket az ál­lamosítás alól. Ezzel legalább fél évre eltemette a törvényt, súlyos kárt okozva a két fon­tos iparágnak és siettette a felsőház mélyreható reform­ját. Az alsóházban az ülésszak feloszlatásakor tetőfokára há­gott a felháborodás a feudális korból visszamaradt, s azóta csak toldozott-foldozott Lor­dok Házával szemben, amely a törvényalkotás koloncává vált. A konzervatív „születési arisztokrácia”, amely állandó többségben van a kormány által kinevezett „élethosszig­Lordok Házát? lani főnemesekkel” szemben, ezen az ülésszakon mindent elkövetett, hogy felhígítsa a munkáspárt fontos törvény- javaslatait. Michael Foot, az alsóház vezére, a kormány második embere este a tv-ben nyilat­kozva kijelentette, hogy ha *Nagy-Britannia valóban de­mokratikus államnak akarja tartani magát, akkor meg kell fosztania a Lordok Házát a törvényalkotást fékező hatás­körétől. Tony Benn minisz­ter, a munkáspárt vb belpoli­tikai bizottságának elnöke vasárnap ismét úgy nyilatko­zott, hogy leghelyesebb volna a felsőházat mai formájában teljesen megszüntetni. Nyilat­kozata tükrözi az alsóház nagy részének véleményét. Jellemző egyébként, hogy a lordok tekintélyes hányada is érzi: régi hatalma felett el­járt az idő. Brezsnyev és Ceausescu tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) szerű az a tény, hogy a nem­zeti erőfeszítésekkel párhu­zamosan, sikereink egyik fontos összetevője testvéri együttműködésünk, az a ter­mészetes óhaj, hogy ne csak saját érdekeinket vegyük fi­gyelembe, hanem a szocialis­ta barátainkét is” — mon­dotta Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára ezek után kijelentette, hogy „a Szovjetunióban nagyra ér­tékelik a Román Szocialista Köztársasággal való együtt­működést a nemzetközi poli­tika kérdéseiben, akkor, ami­kor ez az együttműködés megvalósul és úgy véljük, hogy minél szélesebb lesz az, annál jobban használ a bé­ke és a szocializmus ügyé­nek, közös céljainknak és eszméinknek.” Megállapítot­ta, hogy jó volt az együtt­működés a román párttal az európai kommunista pártok idei értekezletének előkészí­tésében. Eredményesen mű­ködünk együtt most is a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé közeljö­vőben sorra kerülő ülésének előkészítésében. Ez az ülés, reméljük, újólag és jelentő­sen hozzájárul majd az eu­rópai és közvetve az egész világ békéjének megerősíté­séhez. Nekünk, valamennyi testvéri szocialista országnak természetesen még sok közös erőfeszítést kell tennünk a belgrádi értekezlet előkészí­tésében. Azt szeretnénk, hogy ez a találkozó ne propagan- dapárbaj színtere legyen, ha­nem a jóakarat konstruktív fóruma, pozitív eszmék ser­kentője a helsinki záróok­mányt aláíró államok köl­csönösen előnyös, békés együttműködése továbbfej­lesztésének szempontjából. Szakadás várható a portugál szakszervezeti mozgalomban Domingos Abrantes, a Por­tugál Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának szakszer­vezeti kérdésekkel foglalkozó új titkára nyilatkozatot adott Simó Endrének, az MTI lisz- szaboni tudósítójának a por­tugál szakszervezeti mozga­lom helyzetéről. — A portugál szakszerve­zeti mozgalomban szakadás várható, mert a szociálde­mokrata erők, a jobboldalra támaszkodva, a tőke pozíciói­nak helyreállítására töreked­nek, céljuknak pedig csak úgy tudnak eleget tenni, ha megbontják a szakszervezeti mozgalom egységét — mondta a kommunista vezető. Refor­mista szakszervezeti szövetsé­get akarnak létrehozni a „mozgalom pluralizálásával”. Abrantes példát említett arról, hogyan fog össze a szocialista párt a földreform által érintett délvidéken a jobboldallal és a szélsőbalol­dallal a kommunista befolyás alatt álló Intersindicallal szemben, egyrészt a mozga­lom megosztásáért, másrészt az .agrárreform ellen. Abran­tes elmondta, hogy burkoltan máris léteznek párhuzamos szakszervezetek, sőt FDT né­ven szociáldemokrata szak- szervezeti központ is műkö­dik a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetsége (CISL) és az amerikai AFL—CIO anyagi támogatásával. A PKP a szakszervezeti mozgalom egységéért küzd — mondta befejezésül. A tizedik Ötéves terv törvénybe iktatását követő­-------------------------------------- en Moszkvában elhangzott egy bejelentés, amely még inkább a tervszámokban tükröző­dő szovjet agrárpolitikai programra irányította a figyelmet. Ez a bejelentés arról tudósított, hogy november elejéig 220 millió tonna gabona került a magtárakba. Noha a közlés pillanatá­ban egyes vidékeken még tartott a betakarítás — ami végül felkerekítheti az eredményt —; annyi máris bizonyos, hogy a Szovjetunió hajszál híján elérte az 1973-as rekordtermést (az 222,5 millió tonna volt). Csaknem 40 millió tonnával több gabona termett tehát a tizedik ötéves terv idei első évében, mint amennyi az glőző ötéves terv egy évre számított átlaga volt (181,5 millió tonna). Ez az eredmény ugyanakkor majd 80 millió tonnával jobb a tavalyinál. S az 1975-ös rossz és az 1976-os kiugró termés jel­zi, hogy a szovjet mezőgazdaság még erősen függ az időjárás szeszélyeitől. A szovjet agrárpolitika, és ezen belül a közép­pontba állított gabonaprogram éppen azon van, hogy ezt a függést, amennyire lehet, „lazítsa”. Nem az időjárás azonban az egyetlen tényező, amely hat a szovjet mezőgazdaságra. Akár a tervek átlagát nézzük (nyol­cadik ötéves terv: 167,6 millió gabona, kilencedik: 181,5 millió, tizedik: 215—220 millió tonna szemes termény), akár a rekord- terméseket sorjáztatjuk (az 1973-as 222,5 millió tonna előtt a legnagyobb gabonatermést 1970-ben takarították be, az még csak 186,8 millió tonna volt) — az irányzat nyilvánvaló emel­kedést mutat. Igaz, közben — a gyengébb termésű évek kiesé­seinek ellensúlyozására is — meg-megemelték a vetésterüle­tet. De az effajta terjeszkedés lehetőségei kimerülőben vannak. S ami még fontosabb: az utóbbi két ötéves terv időszakában, 1965. és 1975. között javult a szemes termények hozama is, méghozzá 40 százalékkal. Ez pedig semmi esetre sem választ­ható külön azoktól a határozott intézkedésektől, amelyeket ebben az időszakban hoztak. Ezeknek a lényege dióhéjban az volt, hogy fokozták a ter­melők — kolhozok és szovhozok — érdekeltségét, s az állam a korábbinál lényegesen nagyobb arányú beruházásokkal, erő­teljesebb gépesítéssel, kemizálással, talajjavítással igyekezett megteremteni a mezőgazdaság fellendítésének feltételeit. (A kilencedik ötéves tervben például a haszonnövényeket egyne­gyed részben már az öntözött területekről nyerték.) Amikor 1972-ben olyan aszály pusztított, amilyenre 100 éve nem volt példa, elvitte ugyan a termés egy részét, kizökkentette a fej­lődést, de már nem okozott katasztrófát. Ugyanígy, a tavalyi gyenge termés visszahatott az egész népgazdaságra (kevesebb volt a takarmány, visszaesett az állattenyésztés, ami éreztette a hatását a közellátásban, a vártnál kevesebb mezőgazdasági nyersanyag fékezte a könnyűipar tempóját is), de az idei jó termés segít behozni az elmaradást. A szovjet agrárstratégia célja éppen az, hogy — az ésszerű tartalékképzés mellett — olyan élelmiszer- és mezőgazdasági nyersanyagtermelést biztosítson, amely megfelel az ország mai fejlettségi szintjéből fakadó igényeknek. Ez viszont meg­követeli, hogy következetes erőfeszítésekkel áthidalják a rést, amely a történelmi okokból visszaszorult mezőgazdaságot az egészében korszerű népgazdaságtól elválasztja. Az utóbbi tíz esztendőnek és a most törvényerőre emelt öt­éves tervnek egyik legfontosabb vonása, hogy szemben a ko­rábbi időszakokkal, amikor a kezdeti ipartelepítés, a honvé­dő háború, az újjáépítés érthető módon elvitte azt a pénzt, ami a hathatósabb mezőgazdaságfejlesztéshez kellett volna, most az anyagi eszközök növekvő hányadát irányítják az ag­rárszektorba: a tizedik ötéves tervben a beruházások 27,3 szá­zalékát, kereken 170 milliárd rubelt. És ez egymagában több, mint a fele annak, amit a szovjethatalom csaknem hat évti­zedében a mezőgazdaság összesen kapott (320 milliárd rubel). Ebből a rekordnagyságú mezőgazdasági „kasszából” kereken negyedrésznyit emelnek ki öntözésre és talajjavításra (9 mil­lió hektár szántón, 37,6 millió hektár legelőn), s nagyjából ugyanekkora összeget fordítanak az 50 millió hektáros orosz- országi nem feketeföld övezet fejlesztésére. Ez a csapadékos körzet hagyományos mezőgazdasági vidék, de erőteljes talaj- javítás és az átlagosnál sokkal több műtrágya kell ahhoz, hogy lehetőségeit igazán kiaknázhassák. írjuk még ide, hogy a ti­zedik ötéves tervben az ipar átlagán belül gyorsabb ütemben fejlesztik a mezőgazdasági gépgyártást (1,9 millió traktort kapnak a gazdaságok — az előző két ötéves tervben összesen kaptak 3 milliót), és a műtrágyagyártást (a tizedik ötéves tervben 467 millió tonna jut a gazdaságoknak — az előző két ötéves tervben összesen 492 millió tonnát kaptak). cT _ háttero annak hogy az idei 220 millió tonnás, tz a nattere annan, rendkívül jó gabonaterrnést az ötéves terv — 1980-ra 235 millió tonnás csúcsot is előirá­nyozva — nagyjából évi átlagnak vehetőnek minősítheti. S a takarmányfronton így várható előrelépésre — meg a nagy hús- és baromfigyárakra — építve, az ötéves terv végleges változata a pártkongresszus ajánlásához képest az állat- tenyésztésben nagyobb szaporulattal, a hús, baromfi, tej és to­jás értékesítésénél pedig ennek megfelelően lendületesebb fel­vásárlással számol. A tizedik ötéves tervben tehát a Szovjet­unióban céltudatosan folytatják a mezőgazdaság felzárkózta­tásának még hosszú évekig kemény erőfeszítéseket követelő, de már menetközben kézzelfogható eredményeket hozó mun­kaprogramját. S.P. Carter és Ford találkozója James Carter (jobbról) az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke, hétfőn Washingtonban felkereste a január 20-ig hivatalban lévő Ford elnököt. Cartert, aki két napot tölt Washingtonban, a kormány Blair House nevű vendégházában, Ford a kül­földi államfők fogadására emlékeztető külsőségek kö­zött üdvözölte. Néhány per­cig a televíziós kamerák is tanúi voltak, amint Carter és Ford egy pár formális szót váltott egy olyan nemzetközi gazdasági értekezletről, ame­lyet a tőkés országok vezetői Puerto Rilcóban tartottak. Carter és Ford nem egész egy órán át folytatott megbe­szélést— a Fehér Ház szóvi­vője szerint — elsősorban kül­politikai kérdésekről. Carter hétfőn megbeszélést folytatott a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsá­gának tagjaival és más veze­tőkkel, közöttük Rumsfeld hadügyminiszterrel is. Szer­dán visszarepül plains-i gaz­daságába, Georgiába, ahol az elkövetkező két hét alatt a kormánylistán dolgozik. Hogyan lehetne közös erő­vel gyorsítani a fejlődést és az együttműködést az elektro­technikában és a rádiótech­nikában? Mit végzett el az építőipar októberig? Mit vá­sároltunk októberben ? Mi­lyen módon tudja az író és az újságíró legjobban bemutat­ni írásaiban a gyorsan fejlő­dő valóságot? Hogyan lehet­ne az időjárás változásait ko­rábban felismerni? Ezek a kérdések akár cí­mek is lehetnének a hazai eseményekről szóló króni­kánkban. Múlt, jelen és jövő, termelés és kereskedelem, irodalom és tudomány — akár a csepp a tengert, a nap eseménykrónikája is szinte átfogja egész életünket. Budapesten kedden kezdő­dött meg a KGST rádiótech­nikai és elektronikai ipari ál­landó bizottságának 31. ülé­se. A tagországok mellett je­len vannak Jugoszlávia és a VSZK képviselői is. A dele­gációkat miniszterek vagy helyetteseik vezetik. Az ün­nepélyes megnyitón Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, az egyik leg­gyorsabban fejlődő iparág képviselőit. Háromnapos ta­nácskozásukon a mind sokol­dalúbb együttműködés tenni­valói szerepelnek. A rövid tá­vú tennivalók mellett a táv­lati elképzelések is szóba ke­rülnek, így például a KGST- tagországok hírközlő rendsze­rei összekapcsolhatóságának, egységesítésének kérdései. Kedden jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyorsjelentése is az iparág tízhavi teljesítmé­nyéről. E szerint az idén 5,7 százalékkal bővítették terme­lésüket az ágazat dolgozói a munka termelékenységének növelésével. A számok közül csak a közvéleményt legin­kább érdeklőket emeljük ki : tíz hónap alatt 29 888 otthont adtak át az országban. Jelen­leg is 57 ezer lakás épül és az idén is szükséges lesz az év végi hajrá, mivel az előirány­zott lakások közel 40 száza­lékának átadása az utolsó két hónapra maradt. Ugyancsak kedden jelent meg a Belkereskedelmi Mi­nisztérium gyorsjelentése az elmúlt tíz hónap kiskereske­delméről. Folyó áron 6—8, változattam áron körülbelül másfél százalékkal nagyobb volt a forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest. Továbbra is az élelmiszerek és az élvezeti cikkek forgal­ma növekedett gyorsabban. A részadatok közül megem­lítjük, hogy — sajnos — ke­vesebb tejet és tejterméket vásároltunk, mint tajvaly. Ugyancsak kisebb volt a gyümölcs forgalma, zöldség­félékből viszont 20 százalék­kal, burgonyából pedig több mint 30 százalékkal nagyobb volt októberben a kiskeres­kedelmi forgalom a tavalyi­nál. Hasonló volt a helyzet a gyorsjelentés szerint az ipar­cikkek frontján is. A nap krónikájába tarto­zik a magyar—szovjet iro­dalmi tanácskozás híre is. A két ország írószövetségének küldöttei arról tanácskoznak, hogy milyen is legyen a tár­sadalom gyors változásait, fejlődését híven tükröző ri­port, szociográfia, publicisz­tika. Valóságunk megisme­résében és alakításában is egyik tényező ez a gyakorla­tias irodalom, amely mint a résztvevők hangsúlyozták — az irodalom eleven része. LAPZÁRTA 75 éves korában elhunyt Andre Malraux neves fran­cia regényíró, filozófus és politikus. PRÁGA Kedden délután megkez­dődtek a tárgyalások a KISZ és a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség vezetői között. Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök fogadta dr. Maróthy Lászlót és az ál­tala vezetett KlSZ-küÜdött- ség tagjait. A baráti, szívé­lyes megbeszélésen értékel­ték a csehszlovák és a ma­gyar ifjúsági szervezetek kö­zötti 'kapcsolatok sikeres fej­lődését. A BT ajánlja Angola ENSZ-felvételét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents