Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-23 / 277. szám
Mai számunkból XXVI. évfolyam, 277. szám. ÁRA: 0,80 Ft. • 1976. november 23., kedd RAKTÁROSOK, RAKTÁRAK (3. old.) VETERÁNOK (3. old.) TV-NAPLÓ <4. old.) PÁLYAÉPlTŐK KLUBJA (6. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) Két taggyűlés között M inden párttag tudja, milyen fontos szerepet tölt be az alapszervezet életében a taggyűlés. Az állásfoglalásnak, a döntésnek ez a legfőbb helyi fóruma. De nemcsak a munka menetére gyakorol nagy hatást, hanem légkörével, színvonalával a kommunisták személyes tulajdonságait is jelentékenyen formálja. Felelősségteljes kötelezettségének tesz eleget tehát minden olyan alapszervezeti vezetőség, amely gondosan, idővel és energiával nem takarékoskodva készíti elő a taggyűléseket, azon fáradozva, hogy azok minél színvo. nalasabbak legyenek. Ám az már sokkal kevésbé helyeselhető, ha e fáradozás közben szem elől téveszti azt, ami a taggyűlések között történik. Mi tagadás, léteznek olyan alapszervezetek, olyan vezetőségek, ahol a munka, a belső élet túlságosan is a taggyűlésekre koncentrálódik, jóformán azokra szűkül le. Márpedig az ilyenfajta „rendezvényközpontúság” óhatatlanul megmerevíti a mozgalmi tevékenység eleven folyamatát, gyengíti hatékonyságát. Hiszen mi minden történik egy pártszervezetben két taggyűlés között? Tanácskozik a vezetőség, összeül a pártcsoport, szemináriumi foglalkozást, vitaköri összejövetelt, esetleg pártnapot rendeznek. De nemcsak rendezvényeket, értekezleteket említhetünk. Két taggyűlés között megy végbe a mindennapos szervező munka az elfogadott döntések realizálásáért. S ami talán még fontosabb: az összejövetelek közötti időszaknak alapvető tartalmi eleme a folyamatos, állandó politikai tevékenység, a politizálás, a párt politikájával kapcsolatos, an. nak efogadtatását célzó eszme- és véleménycsere. A pártmunka — lényegéből adódóan — állandó, folyamatos politikai, ipozgalmi tevékenység. A taggyűlések e folyamatnak fontos állomásai, eseményei. Nagy hatással lehetnek és vannak rá, behatóan alakíthatják intenzitását, irányát. De nem pótolhatják, nem tehetik feleslegessé. Sőt, bizonyos értelemben éppen az a legfőbb rendeltetésük, hogy e folyamatos tevékenység eredményességét szolgálják. Ha két taggyűlés között űr tátong az alapszervezet életében, ha az eleven politikai munka árama nem teremt kellő kapcsolatot a tagok között, akkor éppen ennek a rendeltetésének nem tesz kellő módon eleget. S ha ez a kisugárzó hatás gyenge, hiányos, akkor hiába gondosan megválasztott a napirend, jól elkészített a beszámoló, eleven a vita, sok a hozzászólás — a munkát nem lehet kedvezően értékelni. Nyilvánvaló persze, hogy a taggyűlés színvonalát és hatását valójában nem lehet ennyire különválasztani, hiszen a színvonalas taggyűlésnek önmagában véve is megvan a maga hatása a pártmunka további menetére. Mégsem mindegy, hogy ez a hatás automatikusan, spontánul jön-e létre, avagy pedig tudatos erőfeszítésnek az eredménye. Ezért fontos, hogy a vezetőség — s maga a párttagság, minden egyes párttag — tudatosan igyekezzék a taggyűlések hatását érvényre juttatni a mindennapi politikai és szervező munkában. Ne elégedjék meg a beszámoló jó felépítésével, a vitázók magas számával, de még az elhangzó jó gondolatok kedvező mennyiségével sem — hanem mindenekelőtt arra figyeljen, miként valósulnak meg ezek a pártélet, a pártmunka gyakorlatában. Sokféle példával illusztrálhatnánk ennek fontosságát, de talán egyetlen is elegendő lenne. Ismeretes, hogy a párttagság általában rendelkezik pártmegbízatással, s ezek körét az alapszervezetek gondosan, megfontoltan szabják meg. Mégis, viszonylag ritkább még — noha az igény már korábban megfogalmazódott és a pártmunka valóságos szükségletei indokolnák —, hogy a megbízatás valamely határozat megvalósításához kapcsolódjék, közvetlenül azt célozza. Ahol a taggyűlést és az azt követő mindennapos pártmunkát egységben szemlélik, ott ilyen megbízatást már gyakrabban adnak. Ott ugyanis a taggyűlési döntést, elhatározást már annak tudatos számbavételével hozzák, hogy a megvalósítás milyen konkrét tennivalókat igényel. így a megbízatások rendszere nem válik külön a döntéshozataltól, hanem a végrehajtás rendjének szerves elemeként fogják fel. Ami a két taggyűlés között történik, az természetesen visszahat magára a taggyűlésre, annak színvonalára is. Hiszen a tapasztalatok a munka folyamatában halmozódnak fel, s csak ezek adhatnak alapot a gondos következtetéseknek, az előremutató elgondolásoknak. Ahol két taggyűlés között nem folyik eleven pártmunka, ott voltaképpen maga a taggyűlés sem lehet igazán jó. Lehet látványosan megrendezett, de csillogása külsődleges marad, s a mesterkéltség, a formalizmus ez esetben elkerülhetetlenül gyökeret ver, eluralkodik. A taggyűlés — mint mondani szokás — a pártszer. vezet munkájának tükörképe. S bármennyire fontos a tükör gondos csiszolása, állandó gondozása, tisztán tartása — a kép minősége végső fokon mégiscsak attól függ, ami a tükörben megjelenik. GYENES LÁSZLÓ L. I. Brezsnyev Bukarestbe érkezett Leonyid Brezsnyev, az S2MP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn Nicolae Oeausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének meghívására baráti látogatásra Moszkvából Romániába utazott. Az SZRP KB főtitkárával együtt utazott el Bukarestbe Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztan- tyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Csemyenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, K. V. Rusza- kov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, A. M. Alekszand- rov, az SZKP KB póttagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, N. N. Rogyio- nov, az SZKP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, L. M. Zamjatyiin, az SZKP KB tágja, a TASZSZ vezérigazgatója. A szovjet lobogókkal feldíszített vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev búcsúztatására megjelent Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai ' Bizottságának több más tagja, valamint az SZKP számos más vezetője. Ott voltak Románia moszkvai nagykövetségének vezető munkatársai is. Hétfőn délután Bukarestbe érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, aki Nicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára meghívására baráti látogatást tesz Romániában. Az otopeni nemzetközi repülőtéren Leonyid Brezsnye- vet Nicolae Ceausescu, valamint más román párt- és állami vezetők fogadták. A szovjet lapok vezető helyen foglalkoznak a látogatással. A Pravda különtudó- sítói lapjuk hétfői számában ismertetik, hogyan készült a román főváros a magas rangú szovjet vendég fogadására. Bukarest ünnepi díszbe öltözött, a transzparensek éltetik a két ország barátságát, az SZKP-t és a Román Kommunista Pártot, valamint a Szovjetunió és a Román Szocialista Köztársaság közötti együttműködést. A Szovjetszkaja Rosszija tudósítója bukaresti jelentésében megállapítja, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása nagy politikai és nemzetközi jelentőségű esemény. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának látogatásával kapcsolatban a Scinteia, az RKP KB lapja vasárnapi számában nagy teret szentel a szovjet—román kapcsolatoknak. A lap rámutat, hogy Brezsnyev látogatása méltóképpen jelzi a két ország szakadatlanul fejlődő kapcsolatainak forró, baráti jellegét, kifejezi Románia és a Szovjetunió minden oldalú együttműködését, az SZKP és az RKP, a szovjet és a román nép internacionalista szolidaritását. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára a Román Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn Bukarestben megkezdte tárgyalásait. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu meleg, elvtársi légkörben lezajlott találkozóján véleményt cserélt néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről. Belgrádi pártküldöttség Budapesten Hétfőn Budapestre érkezett Dusán Gligorjevics. a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Kommunisták Szövetsége Belgrádi városi Bizottságának elnöke vezetésével a belgrádi pártbizottság négytagú küldöttsége. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Katona Imre, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, a Központi Bizottság tagjai. Ott volt dr. Vitomir Gasparo- vics Jugoszlávia magyarországi nagykövete. A megérkezést követően a belgrádi delegációt a budapesti pártszékházban fogadta Katona Imre, és tájékoztatást adott az MSZMP Budapesti Bizottságának tevékenységéről, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Jelen volt a megbeszélésen Somogyi Sándor, Király And- rásné, dr. Molnár Endre, a budapesti pb titkárai és Boros Béla, a KISZ budapesti bizottságának első titkára. Hétfőn délután a belgrádi vendégek városnézésen vettek i részt, megismerkedtek a budai vár látnivalóival, s ellátogattak a Budapesti Történeti Múzeumba. (MTI) Megyei diákparlament Szekszárdon GitárSZÓVal, dalokkal--------------------- kezdődött v asárnap délelőtt Szekszár- dor a VI. Tolna megyei diák- parlament. Amíg a résztvevők — megyénk (középszintű oktatási intézményeiben tanuló 9 ezer diák 108 képviselője — gyülekeztek, szórakoztatásukról a Babits Mihály megyei művelődési központ kísérleti színpadának zenészeiből alakult „Mosolygó Kaptafa” együttes tagjai gondoskodtak. A megyei diákpanlamenten megjelent Tóth István, az MSZMP KB közoktatási és kulturális osztályának munkatársa, Székely György, az Oktatási Minisztérium gimnáziumi osztályának főelőadója, Simon Sándor, a Munkaügyi Minisztérium Szak- oktatási 'és Pedagógiai Intézetének osztályvezetője és ott voltak megyénk párt-, állami és tömegszervezeti vezetői is. Szüly Ferenc, a szekszárdi Garay Gimnázium tanulója köszöntötte a vendégeket és a parlament küldötteit, majd átadta a szót dr. Vadas Ferencnek, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjének, aki beszámolt az V. diákparlament óta végzett munkáról. „Formáljuk együtt a jövőt” — idézte beszámolója elején Kádár Jánosnak, a KISZ IX. kongresszusán mondott szavait. A beszámoló első részében dr. Vadas Ferenc az iskolaszintű diákparlamentek tapasztalatait összegezte, majd felhívta a küldöttek figyelmét a megfontolt véleménynyilvánításra, a kritikus és önkritikus bírálatra, az elért eredmények reális értékelésére, a további feladatok pontos meghatározására. Mint megállapította, az iskolaszintű parlamenteken az igazgatói beszámolók hangneme demokratikus, baráti volt. A tanácskozásokon tanár és diák egyenlő partnerként szerepelt. Általánosságban megállapítható, hogy megyénkben az oktatási és munkafeltételek az elmúlt két éviben lényegesen javultak. Ezt egyetlen példa is jól szemlélteti. A szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolának vásároltak ebben az időszakban egy 1 millió forint értékű számítógépet, így az iskola most már az országos számítás- technikai programban is részt vehet. A jelentős javulás mellett sem kétséges azonban, hogy további beruházások szükségesek ahhoz, hogy a megyei helyzet megnyugtatóan jó legyen. Az iskolai KlSZ-bizotrtsá- gok titkárainak beszámolói elsősorban az iskolaközösség előtt álló feladatokkal foglalkoztak. A nyári építőtáborok tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a legjobb mozgósítás megyénkben volt. Szóltak a beszámolók az iskoláknál meglévő közművelődési és sportolási lehetőségek kihasználatlanságáról, másutt ezek hiányát tették szóvá. Sok helyütt voltak irreális, a demokratizmus rossz értelmezésére valló kérések, felszólalások. Legreálisabban a szakmunkásképző intézetek fiataljai- látják helyzetüket. A beszámoló után a küldöttek szekcióüléseken tárgyalták meg az egyes iskolatípusok problémáit, s délután plenáris ülésen számoltak be a szekcióvezetők a szekcióüléseken elhangzottakról. Ezt követően dr. Vadas Ferenc válaszolt a felvetett problémákra. Előzőleg Kamarás Györgyné, a KISZ Tolna megyei Bizottságának tagja, a városi KlSZ-bizott- ság titkára szólalt fel. Végezetül a parlament----°----------- résztvevői megv álasztották azt a kilenc diákot, akik megyénket képviselik az országos diák- parlamenten. Tolna megye küldöttei: Hajós Éva, a Garay, Farkas Lajos, a Gőgös és Pleoskó Gyula, a duna- földvári gimnázium tanulója, Jakab Éva, a bonyhádi köz- gazdasági, Debreceni Sándor, a szekszárdi műszaki és Koller László, a dombóvári vas- útforgalmi szakközépiskola tanulója, Mercz Ildikó, a szekszárdi kereskedelmi, Bocz László, az 505-ös és Honti László, a tamási szakmunkásképző intézet tanulója. — T. J. — Foto: Bakó Leonyid Brezsnyev indulás előtt a moszkvai repülőtéren
