Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
e képújság 1976. november 19. Érdemes beszélni róla Járási labdarúgás PAKS: 1. N.-dörög 10 8 2 — 42-10 18 2. Pállá 10 6 2 2 23-18 14 3. P.-hencse 10 5 3 2 24-19 13 4. Paks II. 10 6 — 4 38-22 12 5. Németkér 10 5 2 3 30-26 12 6. D.-földvár 10 3 3 4 20-23 9 7. D.-kömlőd 10 4 1 5 25-37 9 8. Madocsa 10 3 2 5 21-27 8 9. Kajdacs 10 3 1 6 32-25 7 10. Bölcske 10 2 2 6 16-29 6 11. Blkács 10 — 2 8 9-44 2 ! Ifjúságiak: 1. Nagydorog 13, 2. Bölcske 11, 3. Dunaföldvár 9, 4. Németkér 9, 5. Dunakömlőd 6, 6. Madocsa 4, 7. Pálfa 2, 8. Pusz- tahencse 0 ponttal. SZEKSZARD: A járási szövetség most tette közzé a november 7-1 és a 14-1 eredményeket: Várdomb—Alsótengelic 1:0, Ifi: 0:1, Szedres— Öcsény 2:2, Ifi: 1:3, Harc—Kölesei 0:11, Ifi: 3:4, T. m. Építők— Tengelic 2:3, ifi: 3:1, Bâta—T. m. Építők 3:0, ifi: 2:4, Tengelic— Harc 3:0, ifi: 3:0, Kölesd—Szedres 2:2, ifi: 4:3, öcsény—Sióagárd 2:2, ifi: 2:2. Felnőttek : 1. Tengelic 8 6 2 — 17-4 14 2. Alsótengelic 8 4 3 1 18-6 11 3. Báta 7 4 2 1 25-8 10 4. Sióagárd 8 4 1 3 25-18 9 5. Kölesd 8 2 4 2 20-14 8 6. T. m. Ép. (X) 8 4 1 3 19-13 7 7. Várdomb 9 3 1 5 10-25 7 8. Szedres 7 12 4 12-19 4 9. Öcsény 8 — 3 5 10-23 3 10. Harc (x) 7 1 1 5 8-34 2 Ifjúságiak: 1. Várdomb 16, 2. Sportiskola 16, 3. öcsény 13, 4. Sióagárd 12, 5. Alsótengelic 11, 6. T. m. Építők 10, 7. Tengelic 7, 8. Kölesd 6, 9. Szedres 3, 10. Báta 3, ll. Harc 0 ponttal. A szekszárdi városi sakkverseny eredményei : Beruházás— MEZŐGÉP 1,5:2,5, Gyár- és Gépszerelő—Kórház 1,5:2,5, Megyei Tanács—Társadalombiztosítás 2:2, MEZŐGÉP—Gimnázium 1:3, TO- TÉV—Megyei Tanács 3:1, Társadalombiztosítás-Beruházás 2:2. A bajnokság állása: 1. TOTÉV 11 8 2 1 18 2. Kórház 12 8 1 3 17 3. MEZŐGÉP 12 4 4 4 12 4. Megyei Tanács 14 4 4 6 12 5. Beruházás (x) 13 2 7 4 10 6. Gyár-Gépsz. 11 3 3 5 9 7. Gimnázium (x) 11 4 2 5 9 8. Társ.-hizt. 11 2 3 6 7 Ötsoros tevéi Mindössze ötsoros levelet kaptunk Tamásiból éppúgy, mint azok, akik valamilyen formában segítették a szervezőket, hozzájárultak ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére rendezett sportnap sikerüljön. A köszönő levelet Rigóczki Zoltán, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára, Gyimóthy Ödön, a nagyközségi közös tanács elnöke, valamint Görgé- nyi Zoltán, a nagyközségi KXSZ-bizottság titkára írta alá. Biztosak vagyunk abban, hogy a legközelebbi hasonló sportrendezvényen ismét számíthatnak mindazok segítségére, akik az első alkalommal is támogatták a helyes kezdeményezést. A követelményrendszerről Dr. Gyurovics László, a faddi Lenin Tsz SK labdarúgócsapatának edzője, október 20-án felszólítást kapott a járási sportfelügyelőségtől, hogy a követelményrendszerrel kapcsolatban adjon tájékoztatást abból, mit hajtott végre. A faddiak edzője felteszi a kérdést: kinek kell hinni a követelményrendszerrel kapcsolatban, mivel a járási sportfelügyelőség szerint a megyei labdarúgó- bajnokság minőségi sportnak minősül, ahol a követelmény- rendszer szigorú előírás, ugyanakkor a megyei labdarúgó-szövetség főtitkára szerint a megyebajnokság csak tömegsport és a követelmény- rendszer csak ajánlott. Az edző állást foglalt: a faddi labdarúgók sporttevékenysége nem élethivatás, mint ahogy az ő edzői munkája sem az, csak azért végzi ezt, mert szeretik a labdarúgást és ezzel is támogatni kívánják a község sportját. Nem tudnak és nem is akarnak semmiféle szankciót alkalmazni azokkal szemben, akik esetleg egy-egy edzésről távol maradnak, hisz a pályáin eltöltött szabad idejükért semmiféle juttatást nem kapnak, a sportolást testedzés céljából végzik. A faddiak véleménye: a magyar labdarúgás fellendülése nem attól függ, hogy a tömegsport területén a megyebajnokságban hetenként három vagy négy edzést tartanak. A tömegsport lényege: a rendszeres testedzésen minél többen vegyenek részt. Megjegyzésünk : az edzők értekezletén dr. Szűcs László kijelentette (és ez az MLSZ állásfoglalásában is megtalálható), hogy a megyebajnokr ság tömegsportnak minősül. Ugyancsak a főtitkár mondta az edzőiknek, hogy a követelményrendszer csak ajánlott. A jelek szerint a járási sport- felügyelők egy része nem tudja, mit mondott az erre legilletékesebb: a főtitkár. Aï apa aégjf gyermekével '.. Már többször leírtuk: sikere volt a kocogónapoknak. A gyermekek mellett ott voltak a szülők is és akarva-akarat- lanul is részesévé váltak a kocogómozgalomnak. A szülők többsége valamelyik versenybe, sportolásba bekapcsolódott, ha másba nem, a kötélhúzásba vagy a könnyű sétába. A szekszárdi kocogónapokon ott láttuk többek közt Bálványosi Endrét, aki két fiával és két lányával az elsők között érkezett és az utolsókkal távozott. Gyermekei rendkívül lelkesen végezték a feladatokat, lánya görkorcsolyában ezüstérmet szerzett, míg két fia kötélhúzásban jeleskedett. Ebben segítségükre volt édesapjuk is, aki többi társával együtt jól szórakozott és mint mondta, tavasszal ismét jön gyermekeivel a kocogónapokra. Az ígéret szép szó Jó pár hónapja, hogy az egyik társadalmi edző felkeresett panaszával : a Bonyhád- hoz közel eső községben végzi a járási labdarúgásban szereplő labdarúgócsapat edzéseinek irányítását — és nem is eredménytelenül. A panasza az volt, hogy senki nem törődik az egyesület gondjával, bajával, sőt tőle is visszavonták azt a földdarabot, melyét azon a címen kapott, hogy valamilyen formában térítsék az edzések miatt elveszett munkaóráit, fáradságát. Mint kiderült, az a „divat”, hogy egy hold földet ad a községi tanács, azt a termelőszövetkezet megműveli, kukoricával 'beveti és az illetőnek csak a termést kell betakarítani. A község vezetőire tartózik, milyen formában adnak valamilyen juttatást az edzőnek, viszont az érdekelt bennünket, miért a közömbösség, a sport iránti ellenszenv. így kerültünk el a községbe, ahol az arra illetékes közölte: sajnos nem áll módjában foglalkozni velünk egyéb elfoglaltsága miatt, de néhány nap múlva érdeklődjünk. Három nap múlva érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy minden rendeződött, ne menjünk ki ebben az ügyben, örültünk, hogy sikerült ismét biztosítani a labdarúgók szereplését a bajnokságban. Néhány napja a társadalmi edző ismét megkeresett bennünket: Gondolják el — mondta —, háromezer forint felett kémek művelési díjat a föld után, melyet a tavasszal úgy adtak, hogy nem kell fizetnem. Akkor mindent megígértek, csakhogy ne hagyjam abba és most kérem, itt van... Ilyen jellegű ügyekbe nem kívánunk beleavatkozni, de azért kicsit furcsa, hogy tavasszal mindent megígértek és most az év végén, mintha teljesen elfelejtettek volna mindent. (Az külön téma, hogy az ilyen juttatás menynyire legális.) Mikorra tesz kész? Simontornyán a sportkedvelők még ma is idegesek lesznek, ha az új labdarúgó- pálya kerül szóba. Ilyenkor mindig megkérdezik, kinek az agyában fogamzott meg, hogy a meglévő sportpályát beépítsék ákkor, amikor erre a célra máshol is találtak volna helyet. Igaz, elhangzott akkor az ígéret, majd az egyesület kap helyette a meglévő labdarúgópálya mellett újabb területet, illetve pályát. Azóta sok víz lefolyt már a közelben lévő Sión, de pálya még nincs. Elhangzott ugyan néhány ígéret, ekkor vagy ákkor lesz kész, sőt tavaly már azt is megírtuk — egy vezető nyilatkozata alapján —, hogy az idén tavasszal lehet füvesíteni. Maholnap leesik a hó, de a pálya helyén nem sok változás tapasztalható. A nyári kétméteres gaz kezd elszáradni és vagy 10— 15 teherautó földet hordtak oda. Ha továbbra is ebben a tempóban történik a talaj- előkészítés, tíz év múlva sem lesz új pálya. Mi történne akkor, ha mondjuk megkérdeznénk, hol voltak azok az illetékesek, akik szeme láttára — esetleg beleegyezésükkel — vették el a sportpályát, amikor van egy rendelkezés: sporttelepet csak akkor lehet más célra igénybe venni, ha élőbb helyette hasonlót készítenek. Szeretik még Bonyhádiul az ökölvívást! A fáradhatatlan edző: Tóparti József A hatvanas évek közepén Bonyhád volt megyénk ököl. vívósportjának egyik fellegvára. Ahhoz képest ma csak egy töredékét találni a lel. kesedéshek és természetesen a siker is ennek arányában kevesebb. Már a tavalyi év is sok gonddal-bajjal járt. Nem volt termük, hiába mentek bárkihez, mindenhol csak ígéretet, biztatást kaptak, de teremhez nem jutottak. Mást nem tehettek, mint kimentek a sportpályára edzeni. Ez a sportág köztudottan terem, hez van kötve és nem éppen a legalkalmasabb a szabadtér. A bonyhádiak kényszer- helyzetben voltak, a három hónap alatt fokozatosan visz. szaesett a versenyzők formája. Ezt az edző is észrevette és bizony elmaradt egy-két versenyük. Az ok: csak jól felkészített, kitűnő erőnléttel rendelkező ökölvívó léphet szorítóba. Igaz, hogy Bony - hádon van több tornaterem is, de hosszú ideig egyikben sem jutott egy kis sarok részükre. Nagy gondot jelentett, sőt még ma is jelent, hogy az iskolából nem szíve, sen engedik el a fiatalokat ebbe a szakosztályba, mondván, hogy nem fiatal gyere, "keknek való. Mivel ez szülői értekezleten is elhangzott, a szakosztály nem is jutott utánpótláshoz az általános iskolákból. Aki ismeri az ökölvívást, az jól tudja, hogy ez a sportág sem veszélyesebb mint a többi, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy ez is csak annyira veszélyes mint például a labdarúgás, vagy a kosárlabda. Ez év első heteiben a szakosztály vezetősége célul tűzte ki, hogy az idén több versenyen indulnak és több ökölvívómérkőzés jut a bonyhádi közönség számára is. Mert változatlanul szeretik ezt a szép, férfias sportot, csak éppen a körülmények olyanok, hogy nincs lehetőség fejlődésre. A bonyhádi ökölvívók tervei az idén sem váltak valóra. Az iskolák továbbra sem engedik tanulóikat, ezúttal az indok: az iskolán belül zsúfolt a gyerekek programja, nagy az elfoglaltság. A terem, probléma részben megoldódott. Hetenként kétszer, szer. dán és pénteken, az általános iskolában folytathatják edzéseiket. Azért csak kétszer, mert ennyi időre kapták a termet. Komoly anyagi gondja is van a szakosztálynak: az idei évre betervezett pénz elfogyott, mivel eleve keveset irányoztak elő, ezért az elmúlt évben az említett okok miatt nem költötték el a pénzt. Tóparti József edző és két lelkes segítőtársa, aki néhány éve még maga is ökölvívó volt — Oláh Miklós és Szemcsuk István — mindent megtesz annak érdekében, hogy ismét fellendüljön, a sportág. A bonyhádi közönség is ezt várja tőlük — joggal —, de a három sportember erőlködése hiábavaló, ha nem kapnak segítséget, ha nem áramlik a fiatalság a szakosztályba, hogy közülük kerüljenek ki az_újabb Bordák, Oláhok, Szabók. Még a kis létszámú szakosztályon belül is néhány tehetséges fiatalt találni, akik Nagykanizsán, Békésen, Szombathelyen, és a közelmúltban Szekszárdon a Ge- menc-kupán kitűnően szerepeltek. így például Szujó László, a Gemenc-kupa versenyen a legtechnikásabb ifjúsági versenyző címet és a velejáró tiszteletdíjat nyerte el. Az elmondottakat összegezve legfontosabb feladat, hogy kapjanak utánpótlást az általános iskolákból és hetenként több edzést tudjanak tartani. Reméljük, az utóbbi rövidesen megoldódik, talán sikerül nekik is helyet szorítani a már épülő munkacsarnokban. A bonyhádi szakembereken nem múlik, hogy fellendüljön a községben, ezen ’’keresztül megyénkben is a mélypontra jutott ökölvívás. És hadd tegyük hozzá; országos szinten is elkelne már egy-két kiváló képességű versenyző, aki méltóan tudná képviselni hazánk színeit. Mert Bonyhádról kerültek ki már válogatott versenyzők, hogy csak egyet említsünk: Borda Tibor. Siker sikert követett Jó évet zártak a dalmandiak Fülöp József edző az utolsó eligazítást tartja a verseny előtt két lovasának. Balról Kecskeméti József Amálián, jobbról Némedi István Aligátoron. A Dalmandi Állami Gazdaság nemcsak jó gazdálkodásáról, hanem lótenyésztéséről is ismert az országban. Az 1960-as években sok sportló hagyta el a gazdaság istállóját és került különböző egyesületekhez. A lovas- versenyeken a dalmandiak rendre szép eredményeket értek el, de az I970-és évek elején megtorpanás állt be. Egy-két év óta azonban nemcsak a gazdaság istállóiból kikerült sportlovak arattak sikert, hanem a Dalmandi MEDOSZ lovasszakosztályának tagjai is. Fülöp József 1974. márciusában vette át a szakosztálynál az edzések irányítását. Mint már említettük a hullámvölgybe került szakosztályt kellett megfelelő szintre hozni. Ez viszonylag hamar sikerült és már 1975- ben szép' eredményeket értek el, melyeket az idén tovább tetéztek. A területi bajnokságokon sikert sikerre halmoztak és csapatversenyben megszerezték az első helyet'. Az országos lovasbajnokság 2. fordulóján Kecskeméten is jól helytálltak. A nehéz, síkos talajon csak kellően előkészített, jól belovagolt ló tudott eredményes lenni. A pályák nehezek voltak, egy-egy ugráskombináció bizony komoly feladat elé állította még a nagy rutinnal rendelkező lovat és lovast is. Hosszú évek után Kecskeméten sikerült a dalmandi- aknak országos bajnokságon piros szalagot, azaz első helyet szerezni. Kecskeméti József Szivárvány nevű lován szerezte meg az elsőséget és Aranyossal 3. lett. A fiatal Aligátor is várakozáson felüli eredményt ért el: Kecskeméti Józseffel nyergében, hibátlanul ment végig a pályán, sőt a rendkívül erős mezőnyben a 12 hibátlan lovas közül a 3. helyet szerezte meg. A nyeretlen lovak kategóriájában 130 centiméteres díjugratásban Kecskeméti Aligátorral a 2. helyet szerezte meg. A dalmandiak többek között részt vettek Tamásiban és Szedresen is a versenyen. Amália például Szedresen Némedi Istvánnal az ifjúsági díjugratásban, majd Kecskeméti Józseffel az egyéni díjugratásban szerzett első helyet. A Dalmandi Állami Gazdaság minden lehetőséget, támogatást * megad ahhoz, hogy sportkörének lovasai jól szerepeljenek, öregbítsék Dalmand hírnevét. Már elkészültek a jövő évi tervek. Fülöp József edző január első napjaiban megkezdi a következetes felkészülést a lovakkal és versenyzőkkel. Biztosak vagyunk abban, hogy sok szép eredményükről adhatunk tájékoztatást jövőre is. Tömegsport Kispályás tsz-labdarúgókupa Bonyhádon, a járási labdarúgó-szövetség, valamint a járási tömegsportbizottság jól sikerült labdarúgótornát rendezett. A 11 csapat három csoportban küzdött. A csoporton belüli végeredmény : I. csoport: 1. MEZŐGÉP 4, 2. Izmény 4, 3. Závod 4, 4. Pannónia II. 0 ponttal. II. csoport: 1. Pannónia I. 5, 2. Börzsöny 5, 3. Mőcsény 2, 4. Malomipari 0 ponttal. III. csoport: 1. Kisvejke 4, 2. Kakasd 1, 3. Váralja 1 ponttal. A három csoportelső került a döntőbe, ahol a Pannónia I.—Kisvejke mérkőzés gól nélküli döntetlennel ért véget, Kisvejke a MEZŐGÉP ellen 3:0-ra, míg a Pannónia I. a MEZŐGÉP ellen 3:2-re nyert. A döntő végeredménye: 1. Kisvejke 2 l 1 — 3:0 3 2. Pannónia I. 2 l 1 — 3:2 3 3. MEZŐGÉP 2----------2 2-6 0 A z első helyezett kisvej- keiek vették át a tsz-kupál, míg a II—III. csapat — a győzteshez hasonlóan oklevéldíjazásban részesült.
