Tolna Megyei Népújság, 1976. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-17 / 272. szám
XXVI. évfolyam, 272. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. november 17., szerda Mai számunkból GARZON, NO 2. (3. old.) ON KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK, TERVEK (5. old.) MUNKA KÖZBEN (5. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Brezsnyev és Tito tárgyalásai Carter sajtóértekezlete Washington. Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Biztatónak találja Leo- nyid Brezsnyevnek az új SALT-egyezmény szükségességéről tett kijelentéseit s bízik benne, hogy a beiktatásáig hátralévő időszakban is eredményesek lesznek a SALT-tárgyalások — jelentette ki hétfői sajtóértekezletén James Carter, az Egyesült Államok két hete megválasztott leendő elnöke. Carter, aki magyar idő sze. rint az esti órákban, georgiai lakóhelye közelében találkozott (a szavazás óta másodszor) a sajtóval, közölte: csak négy év elteltével csökkenthető a munkanélküliség a jelenlegi 7,9 százalék felére, 4—4,5 százalékra. Carter kilátásba helyezte, hogy a jövőben az emberi jogok tiszteletben tartásától te. szik függővé a külföldnek nyújtott amerikai segélyt. Kirívó példaként jelölte meg, hogy az amerikai élelmiszersegélyek túlnyomó többségét ma is a chilei rendszer kapja. Az új elnök kijelentette: megegyezést fog szorgalmazni az atomfegyver előállítására is alkalmas nukleáris berendezések kivitelének kor. látozására. A tervezett intéz- kedések nyugatnémet és francia cégeket is érintenek, amelyek az atomfegyverhez szükséges plutóniumot is előállító reakjprokat adnak el fejlődő országoknak. Carter bejelentette első személyi döntését: Jody Po- wellt, eddigi sajtótitkárát bízta meg a fehér házi sajtóhivatal vezetésével. Belgrád, Márkus Gyula és Nyárádi Róbert, az MTI tudósítói jelentik: Kedden délelőtt Belgrád- ban folytatódtak a baráti látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Leonyid Brezs- nyevnak, az SZKP KB fő. titkárának és Joszip Broz Tito jugoszláv államfőnek, a JKSZ elnökének tárgyalásai, amelyeknek napirendjén a két ország és a két párt kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi helyzet, . vala. mint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdései szerepelnek. A jugoszláv lapok keddi számukban első oldalon, vastagbetűs címek alatt, képekkel illusztrálva foglalkoznak Leonyid Brezsnyev Belgrád. ba érkezésével és látogatása első napjának eseményeivel. A Borba négyhasábos címében idézi az SZKP KB főtitkárának szavait: a Szovjetunió arra törekszik, hogy erősítse és fejlessze Jugoszláviához fűződő barátságát az egyenjogúság, a tisztelet, a bizalom és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. Címben emeli ki Tito megállapítását is: a fejlett és szilárd jugoszláv— szovjet kapcsolatok hozzájárulnak a békéért, a békés egymás mellett élésért a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harc. hoz. A Politika azt emeli ki Brezsnyev hétfő esti pohárköszöntőjéből, hogy „a szovjet—jugoszláv együttműkö. désnek ígéretes távlatai vannak”, a jugoszláv államfőnek pedig azt a kijelentését húzza alá, hogy „Jugoszlávia őszintén baráti, sokoldalú és szilárd kapcsola. tok fenntartására törekszik a Szovjetunióval”. A Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija, a Trud, a Komszo- molszkaja Pravda és más lapok elsőoldalas tudósítá. sokban számolnak be kedden Leonyid Brezsnyev Belgrádba érkezéséről. „Baráti látogatás”, „Nagy és fontos esemény”, „A szocia. lizmus, a béke nevében”, „Belgrádi kézfogás” — ilyen és hasonló címekkel tudósítanak a lapok a belgrádi látogatás első napjának eseményeiről. A Pravda emlékeztet rá, hogy Leonyid Brezsnyev legutóbbi 1971-es belgrádi látogatása során írták alá a szovjet—jugoszláv nyilatkozatot, az azt követő években Brezsnyev és Tito Moszkvában, Kijevben, Helsinkiben és Berlinben találkozott. A tapasztalat bebizonyította, hogy minden ilyen találkozó nagy lépés volt az SZKP és a JKSZ közötti kapcsolatok fejlesztésében, a szovjet—jugoszláv kapcsolatok megszilárdításában. A Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito jelenlegi belgrádi tárgyalásai iránt megnyilvánuló rendkívül nagy politikai érdeklődést jelzi, hogy 250 újságíró, sajtó-, rádió-, tv-tudósító akkreditáltatta magát. A Szovjetszkaja Rosszija hangsúlyozza, hogy a jugoszláv sajtó nagy teret szentel a Szovjetunió életének. Az oroszországi föderáció lapja idézi a belgrádi Borbát, amely Leonyid Brezsnyev személyével, a Szovjetunió vezetésében, a szocialista közösség életében és a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomban betöltött kiemelkedő szerepével foglalkozik. Az amerikai sajtó nagy érdeklődéssel követi Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának jugoszláviai Iá. togatását.' A New York Times, a New York Daily News, valamint az AP és az UPI hír- ügynökségek belgrádi keltezésű tudósításaikban hangsúlyozzák, hogy a látogatás baráti, szívélyes légkörben zajlik. A New York Times kiemeli, hogy a két ország kapcso. latai a teljes egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten, a bizalmon és a belügyekbe való be nem avatkozáson alapulnak. A Washington Post ismertetve Leonyid Brezsnyev belgrádi beszédét, különösen nagy jelentőséget tulajdonít az SZKP KB főtitkára azon szavainak, melyek szerint a Szovjetunió Jugoszláviával való kapcsolataiban a teljes egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvein alapuló ba. ráti kapcsolatok megszilárdítását és fejlesztését támogatja. Mától : Tájegységi tenyésztőközpont A világon egyedülálló vörös Holstein-Friz apaállat-állomány Húsz éve működik a megye- székhelyen az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség szekszárdi mesterséges megtermékenyítő állomása. Az állomás eddigi tevékenységét a minőségi és mennyiségi fejlődés jellemzi. Ami az itt folyó munkát illeti, a legfontosabb feladat, hogy biztosítsák a megye mezőgazdasági nagyüzemei, termelőszövetkezetei juh-, sertés- és szarvasmarha-állományának mesterséges megtermékenyítését, s a nagyüzemeken túl az állomás tevékenységi köre kiterjed a megye háztáji és kisegítő gazdaságaira is. A tennivalók közé tartozik még a nagyüzemekben tevékenykedő szakemberek, inszeminátorok munkájának megszervezése, szakmai segítése és irányítása. A fentiekben említett fejlődést jellemzi az is, hogy az állomás hosszú évek után, az elmúlt év közepén korszerű, minden igényt kielégítő új központjába költözött, Palánkon. Az új helyen lehetőség nyílt az állomás egyik fő feladatának fejlesztésére, a különböző fajtájú apaállatok számának jelentős növelésére. Ma már ott tartanak, hogy összesen 110 különböző fajtájú tenyészbika van az istállókban, s ez az állomány bizonyos szempontból a világon is egyedülálló. Arról van szó, hogy az elkövetkező évek fejlesztési célkitűzéseinek érdekében igen nagy számban vásároltak Holstein-Friz apaállatokat. így a világon csak itt, a szekszárdi állomáson található egyetlen istállóban közel 40, vörös Holstein-Friz bika. Európai szinten pedig az számít érdekességnek, hogy a közismert hegyi tarka fajtából 38 apaállatot gondoznak az állomás dolgozói. Az elmúlt évek minőségi fejlődését jelzi, hogy az intézményben országosan is elismert tudományos kutatómunka folyik, öt éve itt vezették be a sperma mélyhűtött kezelését, tárolását, amely megnövelte a termékenyítő munka hatékonyságát. Az állomás igazgatója egyetlen példát mondott erre. A mélyhűtött kezelési mód bevezetése előtt egy év alatt egy bika spermájával mindössze négyezer, az új eljárással azonban már évi 15 ezer megtermékenyítést végezhetnek. Népgazdasági szempontból lényeges, hogy az állomás apaállatainak fajta szerinti összetétele megfelel a szarvasmarha- programban szereplő fajtaátalakítási elképzeléseknek. A fent leírtak — ha szűkszavúan is — lényegében jelezni tudják azt a fejlődést, amelyet az állomás az elmúlt években megtett. Éppen ez a körülmény járult ahhoz, hogy az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, egyetértve a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal, kibővíti a szekszárdi állomás működési területét. A jövőben az állomás Szekszárdi Mesterséges Termékenyítő Főállomás néven Tolna, Somogy, Fejér és Baranya megye átfogó tenyésztőközpontjaként működik majd. A hivatalos üzembe helye- .zés ma délelőtt történik, a főhatóságok képviselői és az ország különböző pontjairól érkezett szakemberek jelenlétében. — vj — Finn vendégünk köszöntése Kedves vendéget, népünk, kultúránk régi barátját köszönthetjük hazánkban, Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság államelnökét. Biztosak vagyunk benne, miként korábbi magyarországi útjai, a mostani hivatalos látogatása is tovább mélyíti, gazdagítja majd a két nép hagyományokon, az enyhülés, a béke szeretőién alapuló barátságát és együttműködését. Urho Kek- konen személyes érdemeit éppúgy nagyra értékeljük, mint országa aktív békepolitikáját, az elkötelezettséget, amellyel a nemzetközi enyhülés érvényre juttatásáért, a különböző társadalmi berendezkedésű államok közti megértésért a finn nép folytat. Kontinensünkön a reálisan gondolkodó politikusok, államférfiak, pártok, társadalmi szervezetek nagy megelégedéssel nyugtázzák az utóbbi években történteket, a légkör enyhülését, a feszültség- gócok megszüntetésére tett lépéseket. Ennek a kedvező folyamatnak az előmozdításából a baráti finn nép, s személyesen Urho Kekkonen derekasan kivette a részét. Ez is nagymértékben hozzájárul, hogy Helsinki kiemelkedő képviselőjét, a nagy tekintélyű államférfit mindenütt megbecsüléssel, szeretettel fogadják. Most, amikor már csak néhány hét maradt az 1976-os esztendőből, érdemes felidézni, hogy a következő év, 1977, Európa számára már a számvetés esztendeje lesz. Belgrád- ban gyűlnek össze azoknak az országoknak a képviselői, akik 1975-ben éppen a finn fővárosban kézjegyükkel fejezték ki, hogy igent mondanak Európa tartós békéjére, az egyenlőségen és a be nem avatkozáson alapuló, kölcsönös előnyöket kínáló együttműködésre. Belgrádban arra a kérdésre keresnek majd választ: hogyan léphetünk tovább, mit tehetünk azért, hogy az európai béke és biztonság ügyét még jobban megszilárdítsuk és az enyhülés szellemét földrészünkön immár visszafordíthatatlanná tegyük. Ami a magyar—finn kapcsolatokat illeti, Budapest és Helsinki viszonya példamutató a különböző társadalmi berendezkedésű, de állhatatosan a békére törekvő államok kapcsolataiban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk, nem fűzhetjük még szorosabbra az együttműködést. Annál is kevésbé, minthogy az enyhülési folyamat, tudjuk, nem érvényesül automatikusan: földrészünkön, Európában is számottevő politikai erők vannak, amelyek meg akarják torpedózni ezt a legszélesebb néptömegek érdekeit szolgáló pozitív irányzatot. A finn—magyar kapcsolatok erősítése, minthogy szervesen beletartoznak az európai megértés mind át- fogóbbá váló folyamatába, a békés egymás mellett élés ügyét szolgálja. Konkrét lehetőségekben nincs hiány. A Kekkonen el-, nőkkel együtt érkező népes, államférfiakból, szakértőkből álló küldöttség a magyar tárgyaló partnerekkel együtt minden bizonnyal új módozatokat tár fel a magyar— finn együttműködésben, akár a kereskedelemről, gazdaságról, akár a műszaki-tudományos vagy kulturális kooperációról van szó. Urho Kekkonen életrajza Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke 1900. szeptember 3-án, a közép- finnországi Pielavesi községben született. Középiskolai tanulmányai elvégzése után 1919-ben beiratkozott a helsinki egyetem jogi karára, s hamarosan egyik vezetője lett a finn nemzeti diákmozgalomnak. 1926-ban általános jogtudományi diplomát szerzett. 1936-ban a jogtudományok doktora lett. 1936-tól 1956-ig — elnökké választásáig — egyfolytában parlamenti képviselő. 1946— 47-ben a parlament első al- elnöke, 1948—1950-ben elnöke. Az 1936-tól 1956-ig eltelt 20 esztendőben különféle posztokon vett részt a finn kormány tevékenységében. Közéleti tevékenysége mellett számos jogi és politikai könyvet is írt. Kimagasló érdemeiért több egyetem — köztük 1969-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem — díszdoktorává avatta. Számos finn és külföldi kitüntetés, így a Magyar Népköztársaság Zászlórendje gyémántokkal ékesített I. fokozatának birtokosa is. A finn politika alakításában játszott nagy fontosságú szerepe mellett döntő érdemei vannak az ország pozitív nemzetközi tevékenységének, a Szovjetunióval való baráti viszonynak és együttműködésnek a kialakításában. Paasikivi miniszterelnök, majd államelnök legközvetlenebb munkatársaként részese és kimunkálója, majd továbbfejlesztője volt ennek a külpolitikai iránynak, amelyet azóta is Paasikivi—Kekkonen vonalként emlegetnek. Kekkonen elnök neve összeforrott a békés egymás mellett élés politikájával. Ez irányú tevékenységének betetőzése volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésében és lebonyolításában vállalt kiemelkedő szerepe. Elnöki minőségében 1963- ban nem hivatalos, 1969-ben pedig hivatalos látogatást tett Magyarországon. 1975-ben jugoszláviai útja alkalmával kétszer is megszakította útját Budapesten, ahol hasznos eszmecserét folytatva ismét találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával és Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével. Az állomás egyik legértékesebb apaállata Laddie — 4764, a fekete Holstein-Friz bika. Fotó: kz.
