Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-13 / 242. szám
u nfepÚJSÁG 1976. október 13. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szakmunkástanulók nyári szabadsága Egyik dombóvári szakmunkástanuló olvasónk írja levelében, hogy idén fejezte be a szakmunkásképző iskolát. Utolsó vizsgái októberben lesznek. Nyáron a tanulmányi szünet alatt baleset érte és több mint egy hónapig feküdt kórházban. Augusztus 3-tól keresőképes, azóta dolgozik. Kérdezi, hogy megkaphatja-e visszamenőleg a nyári 30 nap szabadságot, ami az iparitanulóknak jár, avagy egyáltalán jár-e neki valamilyen szabadság? Gönczi Zoltán, az SZMT politikai munkatársa válaszából idézünk részleteket: — A szakmunkástanulókat megillető oktatási szünetről, felkészülésről az 1969. évi VI. számú szakmunkásképzésről szóló törvény rendelkezik. A törvény 14. §. (1) pontja szerint: „A tanuló részére a két tanév között legalább 30 munkanap nyári, továbbá az iskola működési rendjéhez igazodó téli és tavaszi oktatási szünetet, ezen felül a jogszabály által meghatározott esetben egyéb oktatási szünnapot kell biztosítani.” — A törvény szerint a 30 munkanap nyári oktatási szünet akkor sem illette volna meg, ha ön egészséges. ......a nyári oktatási szünet a tanulmányait befejező (utolsó éves) tanulót nem illeti meg”. 41. §: (1) Az utolsó éves tanuló részére a szakmunkásvizsgát megelőzően 15 munkanap felkészülési időt kell biztosítani. A felkészülési időt — a vizsgabeosztástól függően — június 1-től kezdődően lehet kiadni. Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű felkészülési idő csak egy ízben illeti meg a tanulót. Sikertelen szakmunkásvizsga esetén a vállalat az iskola javaslatára az első javítóvizsga előtt legfeljebb 6, a második javítóvizsga előtt pedig legfeljebb 4 munkanap további felkészülési időt biztosíthat. A szakmunkásvizsgát megelőzően tehát a levél írójának 15 nap felkészülési idő jár. Zsákutca - megállni tilos Répás Roman, lapunk szekszárdi olvasója a Székely Bertalan utca forgalmi szabályozásának szükségességét veti fel szerkesztőségünkhöz irt levelében, melyre Pintér Lajos rendőr főhadnagy, a Szekszárd Városi és Járási Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti előadója adja meg a választ: — Répás Roman levele alapján megvizsgáltam a szóban forgó utcát és jónak tartom azt a felvetést, hogy az utca elejére szükséges elhelyezni a zsákutcát jelző táblát. A várakozást tiltó jelzőtábla kihelyezésének szükségességét is vizsgáltam, s megállapítottam, hogy az utca 5,5 méter széles, tehát ha a gépjármű-tulajdonosok pontosan ismernék a rendelkezést, mely előírja, hogy az útpálya két szélén álló járművek között legalább három méter szélességnek kell lenni, mert egyébként megállni tilos, akkor nem kellene a tábla. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a vezetők ezt a rendelkezést gyakran nem tartják be, így az illetékes útügyi hatóságnál szorgalmazni fogom a tábla kihelyezését. Nem telefonált- fizetett Egyik kocsolai levélírónk panaszolja, hogy a helyi postahivatalból Budapestre akart telefonálni. Mire a fülkébe ment, a vonal túlsó végén senki nem volt, tehát nem tudott beszélni. Ennek ellenére mégis 13 forintot kellett fizetnie. Miért? — kérdezi. Pap János, a szekszárdi megyei postahivatal vezetője adja meg a választ: — A posta és az igénybevevő ügyfelek közötti jogviszonyt rendező Távbeszélőszabályzat 58. §. a pontja értelmében: „A távolsági beszélgetés díjköteles időtartama gépi kapcsolású rendszerben a hívott állomás jelentkezésekor, kézi kapcsolású rendszerben pedig abban hz időpontban kezdődik, amikor a posta az összeköttetés létesítése után a hívó és a hivott állomást, illetőleg előzetes értesítéssel és meghívással kért beszélgetés esetén a hívó és a hívott személyt a beszélgetés megkezdésére felhívja”. A felszámított díj a távbeszélő-díjszabály alapján helyes. Ugyanis, amikor a budapesti hívott fél felvette a kagylót a telefonközpontos kilépett a vonalból: a beszélgetés lehallgatását a távbe- szélőtitok védelme tiltja. Feltételezzük, hogy a levél írója meghatározott személlyel, vagy mellékállomással kívánt beszélni. A kapcsolást a hívott távbeszélő-állomás kezelője valamiért nem teljesítette, esetleg nem adott tájékoztatást. De a kért budapesti szám a vonalban volt már és ezért a megfelelő összeget ki kell fizetni. Telefonszámunk : 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Fianit - a jövő kristálya A száguldó parányik nyomában Jogszabályokról - röviden A járványos állatbetegségekkel kapcsolatos kártalanításról szól a Minisztertanács 34/1976. (IX. 29.) számú rendeleté, amely szerint a hatósági rendelkezésre leölt, elkülönítőbe vitt és elhullott, valamint a kötelező védőoltás vagy megelőző gyógyszeres kezelés következtében elhullott szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi, házinyúl, méhcsalád, stb. és a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés során az elkülönítőbe vitt sertés után, továbbá az állatbetegségek terjesztésére alkalmas, de hatósági rendelkezésre megsemmisített tárgyakért — a trágya kivételével — kártalanítás jár. Felsorolja a jogszabály azokat az eseteket, amikor nem jár kártalanítás, — pl. kedvtelésből tartott állatokért, — és azokat a magatartásokat is, amikor a tulajdonos elveszti kártalanítási igényét. Ilyen pl. ha az állatbetegségek megelőzésére előírt óvó rendszabályokat nem tartja be, vagy a fertőző állatbetegségek bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem, illetve késedelmesen tesz eleget. A kártalanítás jogosságát és összegét az a járási (városi) főállatorvos állapítja meg, akinek működési területén az állat leölését elrendelték, a kártalanítás összegét pedig az Állami Biztosító fizeti az állat volt tulajdonosának éspedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A jogszabály 1977. évi január 1. napján lép hatályba. (Megjelent a Magyar Közlöny idei, 74. számában.) Ugyanitt jelent meg az állatforgalom egyes állategészségügyi kérdéseinek szabályozásáról szóló 31/1976. (IX. 29.) MÉM számú rendelet, amely szerint 1977. évi január hó 1. napjától kezdődően az állattulajdonos szarvasmarha, ló, sertés, stb. községen belüli forgalmazása vagy annak más községbe történő átszállítása esetén állatkísérő lapot állít ki, és ezt egészségügyi forgalmazási engedély kiadása céljából bemutatja a tanács mezőgazdasági szakigazgatási szervének. Felhívjuk a figyelmet, hogy a rendelet hatályba lépése előtt kiállított marhalevelek az állatnak más községbe történő szállításáig, illetve az állat tulajdonának átruházásig érvényesek. A SZÖVOSZ Tájékoztató 38. számában megjelent egyik közlemény felhívást tartalmaz az ÁFÉSZ-ek- nél ipari szolgáltató tevékenységet végző dolgozók munka- védelmi helyzetének javítására, és ennek érdekében szükségesnek tartja vizsgálni — többek között — a biztonsági szemléknek a veszélyességtől függően differenciált gyakorisággal történő megtartását, „a munkát irányító vezetők magatartását, hogy gazdasági feladataikkal összhangban hogyan tesznek eleget a dolgozók egészsége és testi épsége védelmével kapcsolatos kötelezettségüknek.” Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Lageos Geodéziai műhold A Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyevről elnevezett Fizikai Kutató Intézetében különleges kristály- gyűjtemény található. Megpillantva a világospiros, zöldes, lilás, csaknem fekete, füstszínű és teljesen víztiszta, átlátszó kristályokat, amelyek drágakövek módjára csillognak, azt hihetnénk, hogy a természet rendkívüli ajándékával állunk szemben. De ezeket a kristályokat nem a természet, hanem az ember alkotta. Szülőhelyük az intézet egyik laboratóriuma és nevük — fianit — is az intézet nevének rövidítéséből származik. A fianit keletkezésének érdekes története van. A tudósok azt kapták feladatul, hogy új, jól hasznosítható kristályos anyagokat keressenek a lézertechnika számára, amelyek 2000 C fok hőmérsékleten is megbízhatóan viselkednek. Ilyen anyagokra egyébként a kohászoknak, az MHD-generátorok tervezőinek, valamint a tudomány és technika más területein kutató szakembereknek is szükségük volt. A sokadik közül az egyik kísérlet során az anyag előállításához úgy fogtak hozzá a kutatók, hogy egy különleges berendezésben — egyfajta kemencében — nagyfrekvenciás áram segítségével oxidokat olvasztottak meg. Az elegyhez színező elemeket vegyítve — a kihűlést követően — a tudósok a legkülönfélébb színű és árnyalatú kristályokat kapták, amelyek megfeleltek a kitűzött cél szigorú feltételeinek. A fianit kiválónak bizonyult különböző lencsék, prizmák, optikai eszközök készítésére, és lézertechnikai alkalmazásra is. Az ékszerkészítők is igényt tartanának rá, ha sikerülne eleget gyártani belőle. A Famír-hegység egyik legmagasabb pontján a 7134 méter magas Lenin-csúcson a világűrből érkező elemi részecskék felfogására alkalmas különleges berendezést helyeztek el szovjet kutatók, amely 17 hónapon át fogadta be az űrből érkező „jövevényeket”. Ez volt az első eset a világon, hogy ilyen nagy magasságban kozmikus sugárzás vizsgálására alkalmas műszert helyeztek ki. A tudósok szerint a berendezés ugyanolyan, vagy gazdaságosabb információt nyújthat a részecskék természetéről, mint a ma ismert legnagyobb szinkrofazotronok. Fél évszázaddal ezelőtt Kohlhörster osztrák fizikus felfedezéseiből ismerte fel a tudomány: a Földet a világ- egyetemmel sokkal több szál köti össze, mint azelőtt gondolták. A kozmoszból érkező sugárzás állandó záporában élünk. A kozmikus atomtör- melékek és atomi „alkatrészek” néha csaknem fény- sebességgel érkeznék a légkör sűrűbb rétegeinek határára. Ez az elsődleges primer sugárzás — amelynek energiája elérheti a száztrillió elektronvoltot — szerencsére átalakul, s a Földet már csak másodlagos-iharmadlagos sugárzás éri. Ez egyben magyarázatot nyújt arra, hogy miért kell minél magasabbra és minél zavartalanabb környezetbe emelkedni a száguldó parányok tanulmányozásához. , A kozmikus sugárzás átlagon felüli fontosságát a fizikában egyetlen tény is jól jellemzi. A ma ismert több tucat elemi részecskéből eddig mindössze hármat fedeztek fel földi laboratóriumokban, a többit a kozmikus sugárzás törmelékeiben találták meg. A kozmikus sugárzás egyik komponensét a Nap korpuszkuláris, anyagi sugárzásaként tartják nyilván. Ez közvetlenül és észrevehető módon befolyásolhatja az űrhajózás biztonságát, a földi hírközlés feltételeit, és másodlagosan beleszól az időjárás változásaiba. A szovjet és amerikai szakemberek ma már a legkülönfélébb célú űreszközöket bocsátják fel a világűrbe, s ezek között nagyon sok olyan mesterséges hold van, amely közvetlenül is nagymértékben segíti a földi kutatók munkáját. Ezek sorába tartozik a Lageos nevű amerikai geodéziai műhold, amelyet ez év áprilisában küldtek fel több ezer kilométer magas Föld körüli pályára (a Lageos elnevezés a Laser Geodynamic Satellite kifejezés rövidítéséből ered). A csupán 60 centiméter átmérőjű hold felületét 426 darab — lézersugarat visszaverő — tükröcske borítja. Ezek segítségével 5 centiméternyi pontossággal határozhatják meg a földi lézerek a műhold helyzetét. Mivel a hold tömege viszonylag igen nagy — több mint 400 kilogramm —, mozgását a lég- ellenállás és a sugárnyomás csak elhanyagolható mérték- ber befolyásolja. A centiméteres pontossággal meghatározott holdtávolságból Földünk kéregmozgására és a Föld egyéb geodinamikai jelenségei okozta lassú elmozdulásokra kívánnak következtetni a tudósok. Remélik, hogy az ilyen típusú holdak nagyobb számban való felbocsátása és jelzéseik gyors, pontos kiértékelése révén fontos információkat kapnak majd a földrengések, vulkáni kitörések várható helyének és időpontjának meghatározásához. A NASÀ egy másik, ehhez hasonló felépítésű műholdat is Föld körüli pályára juttatott, hogy gravitációs méréseket végezzen a relativitáselmélet kísérleti ellenőrzéséhez. Az említetteken kívül az USA ebben az évben még 14 távközlési, 2 meteorológiai' és egy navigációs műholdat bocsát fel, részben belföldi „használatra”, részben külföldi partnerek, megbízók számára.
