Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-08 / 238. szám
1976. október 8. ^PÚJSÁG 5 Aszfaltburkolatú út épül Dombóváron a Vörösmarty utcában. A kétkilométeres út építését a városi tanács költségvetési üzeme végzi. Fotó: kz Sok 20 fillér sokra megy „A kutyája csak palacsintát evett...” „FILLÉRBŐL LESZ A FORINT” — mondja a közmondás. Ezt a bírósági gyakorlatból is igazolni lehet. Jogról lévén szó, maradjunk szigorúan a tényéknél. A tények többnyire érdekesebbek, mint a közepes írói-újságírói fantázia termékei; amiről a „Kék fény” nézői már nemegyszer meggyőződhettek. A tények a következők: A Dunai Kőolajipari Vállalatnak paraffinexporthoz műanyag zsákokra volt szüksége. A paraffin kényes áru, a szükséges zsákokat nem lehet a szokásos láncolt, hanem csak úgynevezett huroköltéssel varrni. A szentlőrinci ÁFÉSZ-nél kínálkozott is szabad kapacitás. Egy itteni vezető — Nagy József — megbízta Bőürn Aladár művezetőt a gyártás megindításával. Bőhm Aladár nem fiatal emlber, a szakmához kitűnően ért, bár szakmai gyakorlatát olykor-máskor megszakította, mert a közbeeső időben összesen 13 és fél évet 1 börtönben töltött. MEGKEZDŐDÖTT a próbagyártás az első ötvenezer darabra. Közben Nagy József előtt megvilágosodott, hogy a huroköltés és az, hogy az összevarrt zsákokat egyszer ki kell fordítani, majd ismét végigvarrni, tulajdonképpen újítás, melyért újítási díj jár. Darabonként 20 fillér. A helyi ÁFÉSZ elnöke gyanút fogott, túlzottnak érezte ezt az összeget és ebben igaza is volt. Később a megyei bíróság által megkérdezett szakértők egybehangzóan állították, hogy ez a varrási mód régóta ismert. SOK 20 FILLÉR AZONBAN valóban sokra megy, ebben Nagynak volt igaza, aki Bőhm Aladárral más alvállalkozót kerestetett. A szekszárdi Jóreménység Tsz-nek volt szabad kapacitása, ezt ki akarta használni. Létrejött az üzlet, a tsz időközben elhunyt főkönyvelője vállalta az újítási díj kifizetését. Sőt Bőhm, az előírt hozzájárulások teljes mellőzésével „szaktanácsadóként” másodállást is kapott. A szaktanácsadás esetenként jó, ha 10 perc munkával járt, hiszen a Jóreménységnek már eleve csak huroköltésre alkalmas gépei voltak. Az „újításból” 1972—1975 között Nagy Józsefnek — aki időközben eljutott az I. rendű vádlott ranghoz — 144 000 forint haszna lett. Bőhm Aladár (II. rendű vádlott) jóval kevesebbet, „csak” 16 000 forintot mondhatott magáénak. Bőhm Aladár mély nyomokat hagyott a zsákvarró asz- szonyok körében. Pápes Árpádné (Szekszárd, Honvéd utca 86. szám alatti lakos) tanúvallomásában így emlékezett meg róla: „Azért emlékszem rá, mert Mercedes gépkocsival jött és abban volt a kutyája, valami foxi. Még ő mesélte, hogy a kutyája csak palacsintát eszik, semmi mást. Még szidtuk is, hogy a fene a belit.” A KUTYA pillanatnyi kosztjáról nem szolgálhatunk felvilágosítással az olvasónak. Más adatokról azonban igen. Nemcsak a nevezetteknek volt hasznuk, hanem a Dunai Kőolajipari Vállalatnak kára is. Ha a zsákokat — esetleg máshol — normális áron készítik, pontosan 6 millió 798 ezer 411 forint és 70 fillérrel kellett volna kevesebbet kifizetnie a paraffinexporthoz nélkülözhetetlen csomagolóanyagért. A Tolna megyei Bíróság dr. Uzsák Zoltán tanácsa Nagy Józsefet bűnszövetkezetben folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalásért és folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt Okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 5 évi szigorított börtönre és a közügyektől ugyanennyi időre való eltiltásra ítélte. Elrendelt továbbá 50 000 forint vagyonelkobzást is. Nagy József előzetes letartóztatásban van. A súlyos beteg Bőhm Aladár egyelőre szabadlábon. Az első- fokon kiszabott büntetése kétévi börtön, a közügyektől való háromévi eltiltás és 20 000 forint értékű vagyonelkobzás. A MEGYEI BÍRÓSÁG más — elsősorban a kellő ellenőrzést elmulasztó — vádlottakra különböző összegű pénz- büntetéseket szabott ki. Az első- és másodrendű vádlott esetében az ítélet nem jogerős, fellebbviteli fórumként a Legfelsőbb Bíróság dönt majd. ORDAS IVÁN Visszakapjuk a kirándulóhelyet Csörgető SOKSZOR írtunk már az egykor kedvelt szekszárdi kirándulóhelyről, a Csörge- tóról, megismételni történetét nem szükséges. Jelenlegi állapota is ismert. A város közvéleménye, benne nem kis hangerővel lapunk is, évek óta sürgeti a rendezést, a felújítást. Most végre megszületett a döntés, amely szerint a Csörgetót eredeti állapotába kell visszaállítani, sőt a lehetőségek arányában fejleszteni kell. Sztárcsevity Ervin, a szekszárdi Városi Tanács elnök- helyettese tájékoztatta munkatársunkat a tervekről, amelyekből rövid időn belül valóság lesz. A JELENLEGI HELYZET: A dombori üdülőtelep kiépítése a rendelkezésre álló anyagi eszközöket elvonta a Csörgető rekonstrukciójától. Az érdeklődés is megcsappant a tó iránt. Ennek eredménye, hogy a vízszint csökkent, a tó eliszaposodott, ma már kirándulásra, horgászásra, fürdésre teljesen alkalmatlan. Az öltözőket és a vendéglátóegység épületét lebontották, az autóbuszjáratot megszüntették. A tó vízkészletét jelenleg a talajvíz biztosítja, így vízállása a mindenkori talajvízszint függvénye. Az elszomorító pillanatnyi helyzet után nézzük meg a terveket. A Csörgetóból soha — legalábbis belátható időn belül — nem lesz üdülőtelep. Hanem kirándulóhely lehet. Az erre a célra igénybe vehető terület 4.2 hektár, amely csúcsidőszakban ezer fő befogadására alkalmas. Mindezeket figyelembe véve készíttetett a városi tanács tavaly egy tanulmánytervet a pécsi tervezővállalattal, amelynek kivitelezése rövidesen megkezdődik. A tanulmányterv javasolja a meglévő természeti adottságok felhasználásával, minimális beruházással, létrehozni hétvégi kirándulóhelyet oly módon, hogy ez nagyobb távlatban — üdülőhellyé fejlesztés nélkül is — biztosítsa eredeti funkcióit. Korszerűsíteni kell az oda vezető makadámutat, körsétányt kell kialakítani a tó körül, különböző területeket kijelölni, amelyek a pihenést, sportolást szolgálják. A tó környezetének zöldterülete adott, a faállomány értékes, kiegészítést nem igényel, csupán egy védőfásitás szükséges a tótól északkeletre. A városi tanács — amint Sztárcsevity Ervin elnökhelyettes elmondta — máris értékes segítséget kapott a Ge- menci Erdő- és Vadgazdaságtól, valamint a Szekszárd— paksi Vízitársulattól. Az előbbi márciusban megkezdi a fásítást és parkosítást. Esőbeállókat építenek, megépítik a sétautakat és játszótereket. Az utóbbi vállalat szintén részt vesz a parkosításban. Amennyiben parti gépekkel kikotorható a tó, akkor még az idén eltávolítják a nem kívánatos iszapot. Ha nem, akkor a társulat jövőre úszókotrójával — végzi el a munkát. Pontosan 1977 tavaszán. Az árasztó és apasztó zsilipet is elkészítik. A víz a Sióból jön majd. Ha a KÖJÁL-vizsgá- latok is kedvezőek lesznek, jövő nyáron már fürödhe- tünk a Csörgetóban. A víztükör mintegy egyhektáros lesz. Az eddig felsoroltakhoz társadalmi munka nem szükséges, a városi tanács azonban várja a vállalatok felajánlásait, vállaljanak védnökséget az elkészült park, játszóterek, stb megóvására és fenntartására. JÖVÖRE TEHÁT ismét kirándulhatunk — három kilométer még gyalog sem sok — kedves tavunkhoz. Aki akar, fürdik, aki akar horgászik. A városi tanács és az említett vállalatok jóindulata — és pénze! — adott. A vendéglátó, vagy az ÁFÉSZ meg adja a többit. Kirándulók leszünk! LETENYEI GYÖRGY Nyitott kapuk Jegyében: Az első tanév: 1896—97. Az iskola neve: „Szegzárdi Állami Főgymnasium”. Igazgató: Wigand János. A beiratkozott tanulók száma: 53. A nyolcvanadik tanév : 1976 —77. Az iskola neve: „Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola”. Igazgató: Szenczi László. A beiratkozott tanulók száma: 547. — Az első itt érettségizettek közül, emberi számítás szerint ma már senki sem él. Az 1896-ban születettek is aggastyánok. Jogos a visszaemlékezés. Hogyan készül a jubileumi tanévre az iskola? — kérdeztük Szenczi László igazgatót. — Semmiképpen sem elsősorban ünnepléssel. Az ezzel kapcsolatos terveinket, elképzeléseinket alapvető feladatunk mellé és alá rendeljük. Ez az oktató-nevelő munka javítása — mondotta. — Egyszerre akarunk ünnepelni és a már elért szép eredményeket szaporítani. — Nem akar ünneprontás lenni, de az iskola sokáig nem az eredményeiről volt híres. Mi a változás? — Tavaly az utolsó tíz esztendő legeredményesebb tanévét zártuk. Míg korábban érettségizettjeink közül átlagosan csak 30 százalék jutott egyetemre, főiskolára, tavaly már 46 százalék, a fizikaszakosok közül azonban 80 százalék! — A jubileumi év tervei? — Gondolni a múltra és előkészíteni a jövőt. Elkezdjük egy iskolamúzeum anyagának gyűjtését, amihez csatlakozik a történeti adatok, visszaemlékezések, fényképek, iratok, régi évkönyvek gyűjtése is. A múltról a felszabadulásig sokat megőriztek az évkönyvek, 1945- től azonban adataink foghíjasak. Ezt pótolni kell. — Hogyan szakíthatnak erre időt az amúgy is elfoglalt pedagógusok? — Nem elsősorban ők szakítanak. Tanulóink nagy lelkesedéssel készülnek erre a feladatra, ami osztályonként más és más munkaterületektanév re oszlik. Számítunk régi diákjaink segítségére is, akik talán épp az önök révén értesülnek terveinkről. — Van velük személyes kapcsolatuk? — Volt, van és épp a jubileumi évre tervezzük, hogy egyre több legyen is. — Egy korábbi beszélgetés során említette igazgató elvtárs, hogy ezt a tanévet a „nyitott kapuk” jegyében kívánják végig vezetni. Mit jelent ez? — Hétköznapi munkánkat úgy óhajtjuk a szülőkkel megismertetni, hogy hét különböző tantárgynál rendezünk szaktan termi bemutatót. Ezen bármelyik szülő, érdeklődő részt vehet. Az oktatás a mi dolgunk, de a nevelés csak a szülői házzal közös lehet. Elképzeléseink, gyakorlati módszereink megismertetésével ezt is segíteni szeretnénk. A szekszárdi gimnázium jubileumi tervének fontosabb eseményeire lapunkban a megfelelő időben még visz- szatérünk, azokról az érdeklődő olvasó rendszeres tájékoztatást kap majd. Két ifjú színész bemutatkozik A szekszárdi színházi közönségnek mutatjuk be a Pécsi Nemzeti Színház két fiatal színészét, akiket remélhetőleg még évekig láthatunk majd újabb és újabb szer epekben. Katona Ágnes Az érdekes arcú, huszonkét éves színésznő egészségügyi szakközépiskolát végzett. Negyedikes korában megkapta a Kazinczy- díjat, a szép magyar beszédért hirdetett versenyeken nyert két Kazinczy- emlékérem után. Érettségije évében vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Szép szerepeket játszott a főiskolai évek alatt: Schiller Stuart Máriájában Erzsébet királynőt, a Tartuffe Elmirájál, a Csongor és Tündében az Éj királynőjét. Pécsett először a Scapin furfangjaiban játszik, és főszerep is várja a Rózsaszál a reggelihez című musicalban. Mindkét darabot játsszák Szekszárdon is. Horváth István Újra Pécsett Horváth István... Három éve végzett a főiskolán, először a pécsi színházhoz szerződött, aztán szerencsét próbált Szegeden is. Mindkét színházban volt néhány szép alakítása, játszott főszerepeket is. Ahogy mondja, visszavágyódott Pécsre, öt is azokban a darabokban láthatjuk legközelebb, amelyekben Katona Ágnest. Mindkettőjüket szívesen várjuk. —Komáromi—
