Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-07 / 237. szám
XXVI. évfolyam, 237. szám. Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán hajnalban hivatalos látogatásra Venezuelába, Peruba, Panamába és Kubába utazott. Társaságában utazott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. A delegációhoz csatlakoznak a meglátogatott országokban a magyar diplomáciai képviseletek vezetői. Losonczi Pál és kísérete búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több képviselője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Vilnert, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát. Szívélyes, elvtársi légkörben megbeszélést és véleménycserét folytattak a két testvérpárt tapasztalatairól, együttműködése fejlesztéséről, a nemzet_ Szerdán hazaérkezett az a magyar küldöttség, amely dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével szeptember 26. és Október 5. között az Amerikai Egyesült Államokban járt. A delegáció az USA közi kommunista mozgalom időszerű eseményeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzet — különös tekintettel a Közel-Kelet — előtérben álló eseményeit. A megbeszélésén részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. (MTI). mezőgazdaságát és élelmiszeriparát tanulmányozta, megbeszéléseket folytatott termelési kooperációkról és egyéb gazdasági, tudományos és technikai együttműködési lehetőségekről. ARA: 0,80 Ft. 1976. október 7., csütörtök Losonczi Pál Latin-Amerikába utazott Losonczi Pál és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter útban a repülőgép felé. Kádár János fogadta Meir Vilnert Magyar mezőgazdasági küldöttség járt az USA-ban Mai számunkból AZ NDK MEGALAKULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN (3. old.) SÖTÉTVÖLGYI DÉLUTÁN (4. old.) MUNKA KÖZBEN GYÖNKÖN (5. old.) (3. old.) A tanács vb-üléséről jelentjük: Tiszta Szekszárd? Tegnap délelőtt Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a megyeszékhely köztisztasági helyzetével foglalkozott. Ismert olvasóink előtt a „Tisza, virágos Szek- szárdért” mozgalom és annak sok szép sikere. De ugyanígy ismertek a hétköznapok is, melyek során olykor szemétfelhőket kavar erre-arra, például a 160 lakásos bérház előtt a szél. A légköri viszonyokról a városgazdálkodási vállalat nem tehet, a köztisztaságért azonban tennie kell és elég sokat tett is. A vállalat 130 utcából szállítja el a szemetet. 3500 lakóépület 5900 lakásából történik lakótelepeken hetente háromszor, máshol kétszer a szemétszállítás. Sok ez vagy kevés? A munkaerőgondokkal küzdő vállalatnak bőséges terhet jelent, a város egésze szempontjából a helyzet nem a legjobb, a szállítás szervezettsége mintegy 70 százalékos. Ahol ezt az 5/1971. sz. tanácsi köztisztasági szabály- rendelet előírja, ott kötelező szerződéses formában történik. Rendeleteket azonban azért hoznak, hogy azokat be is tartsák. Ez nem mindenhol történik meg. A vállalat naponta 39 kilométer úthossz- ban, 213 000 négyzetméter útfelületen végez gépi úttisztítást. Járdaseprő gép beszerzését a vb tagjai nem javasolták, részben mert drága (darabja 1,2 millió forint), részben mert ahogyan a város külső kerületeiben a magánházak tulajdonosai tisztán tudják tartani a járdát, úgy ezt a központban is meg kell oldani, ahogyan azt a már említett tanácsrendelet előírja. Az előterjesztett határozati javaslatot a végrehajtó bizottság tagjai csak részben fogadták el, részben a tanács műszaki-kommunális bizottságának alapos kiegészítéséből származott módosítással megváltoztatták. A végrehajtó bizottság ülésének második fele a következő tanácsülés által meg- vitatandók előkészítésével telt. 0.-1. ■sr Atomerőmű-építés Darukezelők, reaktorblokk, kemenyalap Két francia gyártmányú daruval dolgoznak az atomerőmű alapgödrében, ilyen hatalmas daru nincs is több az országban. A gém hossza 56 méter és a végén is tud emelni hat tonnát. Hétköznapi kifejezéssel élve: szédületes magasságban tartózkodik a két darukezelő, Szűcs Zoltán és Papp Ferenc. Azt mondják, tiszta időben kitűnően látják Kalocsát. Szűcs Zoltán szegedi származású, Pétről került Paksra és házat vett Dunaszentgyör- gyön. Legalább másfél évtizedig daruzhat Pakson. Az első erőmű gépházának váz- szerkezetében 88 acélpillért kell elhelyezni — most a kilencediknél tartanak — és amikor az ilyen 32 méter magas, 34,4 tonna súlyú pillérből hatot fölállítanak az emelő-„bikák” segítségével, akkor Szűcs Zoltán ráteszi különleges telj esi tőképességű darujával a pillérek tetejére a rácsos főtartókat. Ezek 39 méter hosszú, 10 tonna súlyú „gerendák”, amelyekre a födémpaneleket helyezik. A munka a jövő év végéig eltart, mert technológiai szüneteket is közbe kell iktatni, és bizony a 88 pillér nem kevés. Aztán majd 1980 után átkerül a daru a következő erőmű alapgödrébe. A másik darus, a paksi Papp Ferenc Dunaújvárosban dolgozott előzőleg. Ő a reaktorblokk falának építési munkáihoz szükséges szerkezeteket, anyagokat helyezi el a daruval. Épül tehát már a reaktort körülvevő vasbeton fal is. Egészen pontosan: az egyes reaktor, hiszen kettő lesz az erőmű épületében. A reaktorblokk építési munkái jelenleg — műszaki megfogalmazásban — a következők: a pakettekben, vagyis a betonacél térrácsokban ipari vasakat helyeznek el, továbbá a boxfalak zsaluzása történik. A reaktort közvetlenül körülvevő vasbeton falnak egészen simának kell lennie, mert műanyag bevonatot kap majd, ezért „Bufa”- lemezeket (bútorfakészít- mény) szerelnek a térrácselemekre. Ezt a módszert itt alkalmazzák először. Olyan sima lesz a vasbeton fal, mint amikor a legfinomabb cementvakolást készítik, vagy talán annál is simább. A sokféle munka és a méretek első pillantásra riasztóak, de aztán inkább szemet gyönyörködtetőek, mert megszokja az ember, hogy itt a méretek rendkívüliek, másrészt pedig egy kis magyarázat után érzékelni lehet a rendet, azt, hogy mindennek megvan a pontos helye. Külön rész a gépház, ahol az a 88 pillér áll majd, összesen 252 méter hosszú csarnokban, külön helyet foglal el az egyes reaktorblokk, az alapgödör túlsó oldalán pedig a szellőzőkémény alapja. A kémény átmérője 20 méter lesz. Az alapozást természetesen itt is a vasbetonkészítés munkáival kezdték: vágják a betonacélt, hajlítják és hegesztik. Apróság ez a kémény az egészhez képest, mégis rengeteg munkát ad, hiszen 110 méter magasságig kell felépíteni a hatalmas kört. A munkáslétszám egyre nő, már 30-nál több vállalat dolgozik az erőműépítés színhelyén. Igaz, hogy ez nem is sok ahhoz képest, hogy a csúcsidőben, 1978-tól 104 vállalat vesz majd részt a munkákban, az alvállalkozókkal együtt. A röviden ismertetett jelenlegi munkák közül a gépház hatalmas pillérsorainak elhelyezését mindössze 20 ember végzi: az emelést az Építőipari Gépesítő Vállalat 10 tagú brigádja, a szerelési munkát pedig a 22-es Állami Építőipari Vállalat 10 dolgozója, a vasszerkezeti részlegből. GEMENCI JÓZSEF Kép: Gottvald Károly Daruk, világítótornyok, pillér eki Zsaluzás a reaktorblokk falánál. A darusok: Papp Ferenc és Szűcs Zoltán.
