Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
1976. október 28. 1 KÉPÚJSÁG 5 A „gránátos csoport” vezetője 50 éve született Weinberger Dezső (Szír) FIATALOK FIATALOK FIATALOK KISZ-szervezetek alakultak BONYHÁD KISZ-alapszervezet alakult Bonyhádon, a Tolna megyei Gabo na forgalm i és Malomipari Vállalat I. számú körzeti üzeménél. Az alapszervezet létrehozása a fiatalok és az üzem vezetőinek együttes igényeként a községi KISZ- bizottság támogatásával jött létre. Az anyagi és személyi feltételek adottak. Az aktivitás és az alakuló ülés hangulata egyaránt ígéret a jövőbeni munkára.' Bayer Béla Bonyhád DOMBÓVÁR A dombóvári AFIT-szerviz- ben a közelmúltban szintén megalakult a KlSZ-alapszer- vezet. Megválasztották a vezetőséget, az idei akcióprogramot is elfogadták. Az ifjúsági parlament tanulságait már az új KISZ-szervezet is hasznosíthatja. SZÍR. Az antifasiszta ellenállási mozgalom rejtélyeslegendás alakjának sokáig még valódi nevét sem ismertük. Elvtársai, harcostársai sem firtatták az illegális munr ka során, hogy kit is rejthet a fedőnév, hiszen a konspiráció szabályainak fegyelmezett betartása az életet jelentette azokban az években. Ma már tudjuk, hogy a „gránátos csoport” vezetője, a bátor és leleményes magyar partizán egy szerencsétlen sorsú kassai családból származott, és Weinberger Dezsőnek hívták. Szüleit — apja tanító, anyja varrónő volt — öt testvérével együtt 1942 nyarán hurcolták el otthonukból, ahova soha nem tértek vissza. Weinberger Dezsőnek és bátyjának sikerült elkerülniük a deportálást. Budapestre szöktek, munkát vállaltak. Az átmeneti és a nagyon is ingatag menedék azonban nem személyes biztonságuk további erősítésére ösztönözte őket, hanem arra, hogy kapcsolatot keressenek az antifasiszta mozgalommal. Jól tudták, hogy mélyről izzó gyűlöletük a fasiszta téboly ellen, amelynek ártatlanul meghurcolt és meggyilkolt áldozatai között most már az övéik is ott vannak, csak az emberiség jobbik részének összefogásával érhet győzelemmé. Ezért léptek be a szakszervezetbe, ezért kötöttek barátságot a baloldali érzelmű ifjúmunkásokkal, és így találtak utat az illegális kommunista mozgalomhoz. Weinberger Dezső Budapestre érkezése után mint kifutó helyezkedett el. A cukrászok, majd utóbb a segédmunkások szakszervezetének tagja lett. 1944 nyarától illegalitásban élt, és akciógárdájának élén olyan röpcédulák és röpiratok terjesztésében vett részt, amelyekben a kommunista párt, a Magyar Front és más antifasiszta, demokratikus szervezetek az ország közvéleményéhez szóltak. Ezek a röpiratok már ekkor, szinte egyidejűleg a történéssel beszámoltak mindazokról a rémtettekről, amelyekkel kapcsolatban a német és a magyar háborús bűnösök a felelősségre vonáskor legteljesebb tájékozatlanságukat bizonygatták. A kommunista ifjúmunkások akciócsoportjai hőstetteikkel mutatták a példát. A „röpcsiket” nemcsak terjesztették, hanem — testvéreik, elvbarátaik bevonásával — később maguk is sokszorosították. Jelentős segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a párt központi lapja, az illegális Szabad Nép újra megjelenő számai eljussanak a munkások kezébe. Az igazi erőpróba azonban csak akkor következett, amikor az 1944 szeptemberében újjáalakított kommunista párt fegyveres harci gárdák megalakítását határozta el. A FIATAL PARTIZÁNOKBÓL álló Szir-csoport német katonai célpontok (gépkocsik és ágyúk) felrobbantásával esett át a tűzkeresztségen, majd az ún. Ahtibolsevista Ifjúsági Tábor székházát „szórták meg” kézigránátjaikkal, 1944. október 15-e, a Szálasi-puccs után akcióik célpontja lett a nyilas gyűlések egy-egy színhelye, közöttük a hírhedt Andrássy úti Hűség Háza és nevükhöz fűződik a Gestapo- és SS-fészek Metropol Szálló felrobbantása is. Megrongálták a vasúti pályákat, nagy zavarokat keltettek a német hadiszállítmányok vérkeringésében. Szir ezekben a hetekben nemegyszer tolmácsolhatta társainak az illegális párt dicséretét, de minden elismerésnél többet jelentett számukra az a. bejelentés, hogy Szirt és Szivart soron kívül felvették a kommunista pártba. Harcostársuk, Ág tagjelölt lett. 1944 decemberében egy stratégiai fontosságú vasúti híd felrobbantását tervezte a Szir-csoport, amikor Ág és Szivar lebukott. Szírnek ezt követően nyoma veszett. Halálának körülményeiről mindmáig nem került elő megbízható adat. Csillik András (Szivar), Szir harcostársa kalandos úton menekült meg a fasiszta hatóságok börtönéből. A fel- szabadulás után Fehér Lajossal, Szir felső kapcsolatával, a fegyveres ellenállási mozgalom egyik szervezőjével együtt mindent elkövettek Szir alig ismert életútjának és utolsó napjainak felderítésére, kutatásaik azonban kevés eredményt hoztak. Családja elpusztult, bátyja, Weinberger Miklós, aki Dorong illegális névvel maga is az ellenállási mozgalom harcosa volt, elesett. Szirről ma is „csak” annyit tudunk, hogy a magyar ifjúkommunista partizánmozgalom egyik legelszántabb, legtevékenyebb katonája volt. „A Kommunista Párt egyik legkiválóbb budapesti partizáncsoportjának vezetője, s egyik legjobb fegyvertársunk tűnt el vele” — írta Fehér Lajos Harcunk Budapestért című könyvében. „A bátorságnak, a nép ügyéért való önfeláldozókészségnek, a szerénységnek, s a meleg szívű bajtársiasságna'k követendő példáját adta nemzeti történelmünk legsúlyosabb hónapjaiban, amikor igazán bátor emberekre volt szüksége ennek az országnak. Szir elvtársunk megérdemli, hogy emlékét örök időkre megőrizze a magyar ifjúság!” ALAKJÁRA — születésének 50. évfordulóján — a hősöknek kijáró tisztelettel gondolunk. DR. LÁNG PÉTER Amatőr képzőművészek kiállítása nyílt meg a dombóvári művelődési házban. Dr. Szirmay Endréné volt szakkörvezető nyitotta meg a tárlatot, melyen a kiállító amatőr festőművészek, Csonka Sándor és Győrffy László, valamint Bárdossy Pál szobrász is megjelentek. Mindhárom amatőr alkotónak személyes kapcsolata van a várossal, valamennyien dombóvári származásúak. — szilvási — Foto : Tilinger Sándor Művek és nézők. Bárdossy Pál: Kislány. Ifjúsági parlamentek tapasztalatai Fontos az előkészítő munka Tolna megyei Ifjúmunkásnapok Ismét az elsők Szövetkezeti ipari tanulók versenye A múlt hét végén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a dunántúli ipari szövetkezetek szakmunkástanulóinak versenyét. Kilenc megye száz- nyolcvan versenyzője, nyolc szakmában adott számot szakmai felkészültségéről, elméleti és gyakorlati tudásáról a pécsi versenyen. Már hagyomány, hogy a Tolna megyei tanulók kiemelkedően szerepelnek ezen az évenként megrendezett versenyen, amit most az OKISZ VII. kongresszusa jegyében készítettek elő és bonyolítottak le. A megye ipari szövetkezeteinek leendő szakmunkásai ezúttal is hűek maradtak a hagyományhoz. Tolna megye „csapata” az összesített pontversenyben első lett — most már folyamatosan negyedízben —, a második helyezést Baranya, a harmadikat Zala érte el. Négy szakmában lett a győztes Tolna megyei fiatal: Nyúl Ágnes férfiszabó (Szekszárdi Szabó Szövetkezet), Sárközi László kőműves (Bonyhádi Építőipari Szövetkezet), Farkas Olga női fodrász (Tolna m. Szolgáltató Ipari Szövetkezet) és Bauer Zoltán asztalos (Dombóvári Unió Ipari Szövetkezet). A kőművesszakmában a második hely is bonyhádi tanulóé lett, Ferencz Gábor személyében, a szekszárdi szabók pedig két harmadik helyezést is szereztek (Hunyadi László férfi-, Schmidt Éva női szabó). A hét végén fejeződnek be megyénkben a munkahelyi és az oktatási intézmények ifjúsági parlamentjei, melyek tapasztalatait Krizsán István, a KISZ Tolna megyei Bizottsága szervező titkára tájékoztatása alapján összegezzük. A megyei KlSZ-bizottság- nak az ifjúsági parlamentek megrendezésére és szervezésére hozott határozata szerint az előkészítő munkát már nyáron, a KlSZ-vezető- képzés keretében kezdték meg, ezt követően a megye minden munkahelyén KISZ- taggyűléseken tájékoztatta a vezetőség a fiatalokat a parlamentek céljáról, feladatáról: a gazdasági egységek előtt álló feladatokról; az ifjúsági törvény helyi intézkedési tervének végrehajtásáról; a KISZ IX. kongresszusi határozatairól. A megyékben megtartott parlamentek összességükben sikeresek voltak, a két esztendővel ezelőtt lezajlott ifjúsági parlamentsorozattal érdemes összehasonlítani az idei széles körű ifjúsági fórumokat. A gazdasági vezetés komoly figyelmet fordított a fiatalság üléseire : részletes, jól kidolgozott jelentésekben adtak tájékoztatót munkahelyi fiataljainak az ötödik ötéves terv helyi feladatairól. Az ifjúsági törvény helyi végrehajtásában is jelentős az előrelépés, noha volt olyan parlament is, ahol a fiatalok sorra pontosan azokat a problémákat vetették föl, mint 1974-ben. Csupán az intézkedésről felejtkeztek el az illetékesek. A megfontolt, jól kidolgozott előkészítő munka eredményei közé sorolható, hogy megyénk ifjúsága nem formálisan vett részt a hasznos fórumokon, hanem felelősséggel vetettek föl közérdekű kérdéseket, melyek megoldása majd munkahelyi és saját feladatuk lesz. A fiatalok magukénak érezték a parlamenteket. Aktívak voltak és nem csupán kérdéseket tettek fel — amire egyébként azonnal választ is kaptak —, hanem okos és használható javaslatokat hoztak a gondok megoldására. Annak ellenére, hogy idén az ifjúsági parlamenteket mindenütt munkaidőn kívül rendezték meg, a fiatalok megjelenési aránya jó volt. Sőt azokon a munkahelye, ken is, ahol még nincs KISZ» alapszervezet, komoly érdeklődéssel vettek részt fiataljaink a parlamenten és fölvetették az alapszervezet létrehozásának szükségességét. (Tolnai asztalos ktsz, szekszárdi AFIT, Hőgyészi Állami Gazdaság teveli üzemegysége. stb.) Érdemes szólni arról, hogy az elhangzott hozzászólások javarészt közérdekűek voltak. Szóltak a fiatalok az ifjúság szakmai-politikai képzésének fontosságáról, a szociális helyzet (lakás, üdülés, bér) javításáról, a káderutánpótlásról, felvetődött, hogy fokozottabban kellene törődni a gyermekgondozásin levő kismamákkal, miként lehetne tovább javítani a KISZ és a gazdasági vezetés kapcsolatát. Elhangzott a szó a kollégiumi rendtartásról, a szocialista munkaversenyről, az újítómozgalomról. A fiatalok parlamentje csak egy-két helyen sülylyedt „panasznappá”, vagy szűkült termelési tanácskozássá. Tehát örömünkre szolgálhat, hogy ismét arról bizonyosodhattunk meg, ifjúságunk bátran, őszintén emel szót — és nem elsősorban egyéni, hanem — a közösség érdekeiért. — vhm — A MEGYEI KlSZ-bizott- ság, a megyei tanács és a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa november 1— 7. közöttre hirdeti meg a megyei ifjúmunkásnapok rendezvénysorozatát. A rendezvénynek két mottója is van, az egyik Juhász Ferenc szép verséből való: „Ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, építse, építse, építse ezt a hazát.” A másik idézet tartalmában ugyanez, jóllehet, prózaibb, de konkrétabb megfogalmazásban; a KISZ IX. kongresszusának határozatából való: „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése.” A programfüzet, amely meghívja a rendezvénysorozatra a megye felnőtt és fiatal dolgozóit, így fogalmaz: „Az első ifjúmunkásnapok sikerei bizonyítják, hogy ezzel a rendezvénysorozattal tovább erősíthetjük a munkáshagyományok megismerését és megőrzését. Elősegíthetjük a munkásfiatalok műveltségének, testkultúrájának fejlesztését, mélyíthetjük a különböző rétegek fiataljainak barátságát.” A II. Tolna megyei ifjúmunkásnapokon megteremtjük a lehetőségét annak, hogy megyénk fiataljai a KISZ IX. kongresszusa határozatainak feldolgozásával példamutatóan végrehajtsák az ifjúkommunistákra háruló feladatokat. A RENDEZVÉNYEK hozzájárulnak az alapszervezetek programjainak gazdagításához, szolgálják a fiatalok szocialista tudatának, ízlésének, ismereteinek fejlesztését. Színes, színvonalas rendezvényekkel célunk a KISZ tömegbefolyásának erősítése. Bizonyítani akarjuk a KISZ mozgósító erejét, megyénk fiataljainak tettrekészségét. A Tolna megyei ifjúmunkásnapok nemcsak nevében megyei, minden járási székhelyen lesz, fontos és tömegeket megmozgató esemény. A megnyitó ünnepséget Dombóvárott rendezik meg, hétfőn délelőtt (november 1-én), 10 órakor. Fél órával később kezdődik a vasutas művelődési házban az ifjúsági brigádvezetők tanácskozása. NOVEMBER 2-ÁN (kedden) lesz a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében, délelőtt 9 órakor a fiatal hegesztők Ki minek mestere megyei versenye. 10 órakor kezdődik Bonyhádon, a cipőgyár ifjúsági klubjában a fiatal műszakiak és közgazdászok fóruma. Délután 14 órakor a KISZ IX. kongresszusa határozataiból adódó feladatokkal ismerkednek a fiatal tanácstagok és szakszervezeti ifjúsági felelősök Simontornyán, a bőrgyár művelődési házában. Szintén délután 14 órakor az üzemi ifjúsági klubok tapasztalatcseréjét rendezik meg Pakson, az atomerőmű lakótelepén, „Ifjúmunkások a közművelődésért” címmel. November 3-án (szerdán) 9 órakor a tehergépkocsivezetők megyei versenyét rendezik meg, Szekszárdon, a 11. sz. Volán Vállalatnál. 10 órakor a szakmunkás- tanulók politikai vetélkedőjére kerül sor Tamásiban, a szakmunkásképző intézetben. November 4-én (csütörtökön) is Ki minek mestere megyei döntőjével kezdődik a nap. Az ifjú kőművesek versenyeznek Pakson, az atomerőműnél. 10 órakor Szekszárdon „A számítógép szerepe a korszerű üzem- és munkaszervezésben” címmel előadást hallgathatnak a fiatalok. 14 órakor „A nők helye, szerepe a munkában és a közéletben” témakörben — lányok, fiatal- asszonyok tanácskozására kerül sor Tolnán, a PATEX- ben. November 5-én (pénteken) fél tízkor nyílik meg az „Ifjúmunkások arculata” című fotópályázat kiállítása a szekszárdi úttörőházban. 10 órakor ugyanitt kezdődik az üzemi KISZ-szervezetek ifivezetői és az úttörő csapat- vezetők tanácskozása a KISZ és az úttörőszervezet együttműködéséről. 13 órakor kezdődik a dombori KISZ-ve- zetőképző táborban a sportdélután, az „Egy nap az egészségedért” jelszóval. November 6-án (szombaton) kommunista szombatot tartanak megyeszerte a fiatalok, gyermekintézmények és sportlétesítmények építésén, szépítésén. NOVEMBER 7-én (vasárnap) 11 órakor indulnak a motorosok emléktúrára. Útvonal: Tamási, Simontornya, Dunaföldvár, Paks, Szek- szárd. 15 órakor lesz a megyei ifjúmunkásnapok zárása. A színes délutáni programban szerepel divatbemutató, gálaest, disc-jockey. Az események színhelye a szekszárdi úttörőház lesz.