Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
XXVI. évfolyam, 255. szám. ÄRA: 0,80 Ft. 1976. október 28., csütörtök Mai számunkból SZEKSZÁRDI HÚSKOMBINÁT (3. old.) KINEK KELL A TANMŰHELY (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) TOLNA MEGYEI IFJŰMUNKÁSNAPOK (5. old.) T ársadalom kutatás a gyárkapun belül A társadalmi tervezés ma újra napirendre került. Újra állítjuk, hogy a húszas évek szovjet fejlesztési tervei, például a híres GOELRO-terv, nemcsak gazdasági tervek voltak, hanem az egész társadalom fejlődését tartották szem előtt — a gazdaság, mint eszköz fejlesztésével. Napjainkban egyesek a társadalmi tervezés fogalmán a társadalmi fejlődés 'befolyásolását értik. Mások a gazdasági és szociális tervezés valamilyen elegyeként kezelik a kérdést. A harmadik irányzat a társadalmi tervezést a népgazdasági tervezés részének tartja, vagyis hallgatólagosan a gazdaságnak rendeli alá. A három megközelítés — bár mai vitáinkban még egymást kiszorítva, kizárólagos igényekkel jelentkezik — úgy hisszük, inkább időbeli, tervezéstörténeti különbségeket jelez. Ahogy fokozatosan társadalmivá szélesedik a gazdasági tervezés, úgy közelednek művelői, irányítói is a harmadiktól az első tárgyalásmód felé. Eközben pedig az irányítás minden szintjén, a gyárakban, vállalatoknál is megjelennek a társadalomkutatók; a pszichológusok, szociológusok, hiszen szakismereteik, vizsgálataik, adataik nélkül elképzelhetetlen a társadalmi folyamatok reális figyelembevétele az irányításban. Különösen szembetűnő azoknak az üzemi laboratóriumoknak a szaporodása, ahol a kutatók kilépnek az üzemszociológus vagy munkapszichológus hagyományos szerepéből és munkájukkal az egész üzem, az egész közösség problémáinak megoldásához nyújtanak átfogó -segítséget. A vállalatok megfelelő szociális terveihez, — vagyis azokhoz a koncepciókhoz, amelyek a gazdasági célkitűzéseket társadalmi tervvé alakítják — egy sor előfeltételt kell biztosítani. Mindenekelőtt alaposan elemezni kell a vállalat dolgozóinak társadalmi helyzetével, problémáival összefüggő kérdéseket. Ennek az átvilágításnak ki kell terjednie a kollektíva szerkezetére, összetételére, a szakmai- minősítési és funkcionális struktúrára, a ki- és belépések, valamint az átminősítések eredményeképpen jelentkező változásokra. Vizsgálni kell azokat az anyagi és nem anyagi jellegű adottságokat, amelyek között a közösség tagjai élnek és dolgoznak. Megfelelő összehasonlításokkal be lehet és be is kell mérni a vállalaton belüli szociális juttatások szintjét, s azok változási irányát, s figyelmet kell fordítani az üzemen belüli társadalmi tevékenység (párt- és tömegszervezeti munka, brigádmozgalom, munkaverseny) analízisére is. Végül lényeges az üzemi közvélemény-kutatás ; mind a makrotársadalmi, mind az üzemen belüli kérdésekkel kapcsolatos állás- foglalások előrejelzése, illetve visszacsatolása. A vállalati társadalomkutatás feladata is kettős. Egyrészt közreműködése nélkülözhetetlen a közösség társadalmi szűk keresztmetszeteinek bemérésénél, másrészt a vizsgálatok eredményéként feladatként jelentkezik a vezetés számára a társadalompolitikai információ optimalizálása is. A vállalat gazdasági céljaiból, az üzemi társadalom- kutatók eredményeiből és a terület társadalmi lehetőségeiből kiindulva, az egész társadalom célrendszerét szem előtt tartva alakítható végül ki a vállalat társadalmi terve. Hazánkban ilyen komplex vizsgálati társadalom- kutatásra kiváló példa a Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézetének tevékenysége, s a csepeli koncepcióhoz közelálló elképzelések adják az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt most alakuló szociálpolitikai osztálya terveinek alapját is. Az egyik érdekes, Csepelen készült munka az üzem- és művezetők helyzetével, szerepével foglalkozik. A kutatás kísérletet tett a közvetlen termelésirányítók helyzetének, önértékelésének elemzésére, a vezető—beosztott viszony, az üzem- és művezetők, valamint a művezetők és a fizikai dolgozók kapcsolatának és a beosztottak „elvárásainak” feltérképezésére. Egy másik kutatás — ugyancsak Csepelen — a sok- gyermekes családok, csonkacsaládok és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő családok helyzetét választotta tárgyául. A z ilyen komplex kutatócsoportok szaporodása nagyvállalatainknál fontos hozzájárulás lehet a munkahely nevelő-, közösség- és emberformáló funkcióinak tudatos kiterjesztéséhez, bővítéséhez. TAMÁS PÁL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tapácsának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propagandájának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ezenkívül szervezeti, személyi kérdésék szerepeltek. 8 A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott követelményeket támasztanak a párt szervezeteivel és a párt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ezzel összhangban áttekintette a marxista—leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta. a további tennivalókat. Csak a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. 1. A Központi Bizottság a párttagság ideológiai felkészültségét, a pártpropaganda helyzetét behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentősé, gét. A marxizmus—leniniz- mus élő, fejlődő tudomány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pártunk tevékenységében a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar forradalmi munkás- mozgalom és saját csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, s épít a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának, a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira. A marxista—leninista elmélet mélyebb elsajátítása, a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sikeresen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párttagság még felkészültebben teljesítse feladatát a politika valóra váltásában, a közéletben, a munkában, és eredményesen mozgósítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti céljaink elérésére. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagandában meghatározó 'szerepe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente átlagosan több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxista— leninista képzésben, tanulmá. nyozta ideológiánkat a pártoktatásban, a KISZ, a szak- szervezetek, a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajuk kívül jelentős számú pártonkívüli tanult. Az egyetemek és a főiskolák nappali és levelező tagozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus—leninizmus kérdéseivel. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett figyelmet fordított az ideológiai kérdésekre, hozzájárulva eszméink terjesztéséhez. 3. A pártoktatás szervezete megfelel a követelmények, nek. a különböző oktatási formák — előadássorozatok, vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyetemek, pártiskolák — egymást kiegészítő, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a párttagoknak és pártonkívülieknek a folyamatos ismeretszerzést és a magasabb szintű továbbképzést is. Az MSZMP Politikai Főiskolája, budapesti és megyei oktatási igazgatóságai, amelyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a pártoktatásban, eredményesen végzik munkájukat. A pártoktatás tartalma általában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandistának, oktatónak, s több tízezer előadónak, akiknek túlnyomó része társadalmi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a párttagok marxista—leninista ismereteinek, képzettségének növeléséért. 4. A párttagság elméleti, politikai képzettsége az elmúlt években gyarapodott; világnézeti megalapozottsága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg a társadalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődésük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanulási kedvük, eszmei igényességük, kritikusabbak önmagukhoz és környezetükhöz, tevékenyebben vesznek részt a közéletben. ff* 1. A Központi Bizottság az eszmei nevelőmunka továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálva megállapította: a pártoktatásnak az a feladata, hogy a XI. kongresszus követelményeinek színvonalára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás minőségének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista— leninista alapelveinek ismeretének elmélyítésével, a jelen teendőinek és a fejlődés távlatainak bemutatásával készítse fel a párttagságot, hogy a jövőben is eredményesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje le az elmélet leegyszerűsítésére. mechanikus elsajátítására irányuló törekvéseket. Úgy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban meghatározó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogmatikus, mind a revizionista téveszmékkel szemben. Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus—leninizmus klasszikusai, Marx. Engels. Lenin müveire. A sokoldalúbb és elmélyültebb munka megkövete- (Folytatás a 2. oldalon.) A Legfelsőbb Tanács ülése Szerdán délelőtt a moszkvai Kremlben megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Az ülésszakot Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek ezután elfogadták az ülésszak napirendjét és megválasztották az elnökség három új elnökhelyettesét. Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke előterjesztette a tizedik szovjet ötéves terv törvénytervezetét. Az elfogadott napirend értelmében az ülésszak résztvevői három témát vitatnak meg: 1. a Szovjetunió 1976— 1980-ra szóló állami népgazdaságfejlesztési tervét. 2. az 1977-es tervet és költségvetést. 3. a történelmi és kulturális műemlékek védelmével és felhasználásával kapcsolatos törvénytervezetet. Bajbákov beszámolóját követően Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztette elő a Szovjetunió jövő évi költségvetésének tervezetét. A költségvetést az SZKP XXV. kongresszusán meghatározott feladatokból kiindulva úgy állították össze, hogy biztosítsa az ország gazdasági és kulturális fejlődéséhez, a nép jólétének növeléséhez, a Szovjetunió védelmi képességének megszilárdításához szükséges eszközöket. A költségvetési bevételek összege jövőre — a tervezet szerint — 238,8 milliárd rubel, a kiadásoké pedig ennél 200 millióval kevesebb, 238,6 milliárd rubel lesz. Ebből a népgazdaság fejlesztésére 123,4 milliárd rubelt, az idei összegnél majdnem 9 százalékkal többet szándékoznak fordítani. Az életszínvonal javítását célzó, már megkezdett fizetés- emelések befejezésére és újabb fizetésemelésekre 6,8 milliárd rubelt, szociális- kulturális célokra pedig 83,7 milliárd rubelt szánnak. A költségvetés-tervezet ismertetésével véget ért az ülésszak első napjának délelőtti ülése. Délután a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa tartott ülést. A Legfelsőbb Tanács ülésszakának elnökségében helyet foglal Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Kirill Mazurov, Fedor Kulakov, Andrej Gromiko, Dmit- rij Usztyinov, Jurij Andropov, Grigorij Romanov.
