Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

1976. október 22. ^PÚJSÁG 5 Szüret után: Vörösmarty nyomában a hegyen „Szebb az asszony, ha hamis Szép az Asszony, szebb mint máskor, Ha hamisság van vele. Láttam ilyet, s majd meg­vesztem Szívem úgy elgyúlt bele”. Ez bizony gyengécske vers, még akkor is. ha tud­juk, hogy Vörösmarty Mi­hály irta 1823-ban, Görbén, Pincehely mellett. A nagy költő is volt kezdő, a gör- bőí hegyen akkor is a mai­hoz hasonló rendben sora­kozhattak a szőlőtőkék és nincs adat arra, hogy Vö­rösmarty — aki idős korá­ban is szerette — fiatal fej­jel megvetette volna a hegy levét. Természetesen nem ezt feszegetni, hanem csak han­gulatot keresnj indultunk el szüret után, egy aranyiban szép, meleg napon. Körül­nézni onnan, ahonnan vala­A Messó-ház lakókról álmodik, az úttörők úttörőházzal is megelégednének mikor a költő nézhette a tájat és ahol — Görbőn — rövid idő alatt két tucatnyi verset írt. Az ilyesfajta ki­rándulásoknak se irodalom- történeti jelentősége nincs, se felfedezőút jellege, de tanulsága azért akad. — Ott fönn, a Messó-ház fölött lehetett az a pince, ami a Csehfalviaké volt! — kaptuk több helyről is az egybehangzó felvilágosítást. „Messó-ház”, ez a hely­belieknek bizonyára sokat mond, a jövevénynek sem­mit. Szerencsére a hegy lá­bánál összeakadtunk a he­lyi iskola Winnetou és Ra­kéta őrsével, akik komoly úttörőfeladatnak érezték, hogy újságírók előtt törje­nek utat a kaptatón. Köz­ben beszélgettünk a hato­dikos Nyirati Lászlóval és a másik kél Lacival, az ötö­dikes Szajkóval és Horváth- tal. — Mit tudtok Vörösmar-: tyról? — tettük fel a kelle­metlenül felnőttes kérdést. — író volt. Maguk is va­lami írók? — Nem, csak újságírók. Es mit írt Vörösmarty? Némi tanácstalanság: — A János vitézt? — Azt aligha! Gondol­kozzatok! Horváth Laci eljut a Szép Ilonkáig, mi pedig a Messó- házhoz. Hatalmas, teljesen üres épület, Winnetou-ék­kal és Rakétáékkal tüstént megegyeztünk abban, hogy itt pazar úttörőházat lehet­ne csinálni. — Társadalmi munkában! — vélték ők és ebben telje­sen igazuk volt. Igazukat osztja Pincehely vb-titkár asszonya is. Az elköltözött tulajdonosok azonban egye­lőre csillagászati összeget kérnek az alig megközelít­hető helyen lévő nagy épü­letért. Ennyi pénze a ta­nácsnak nincs. Marad a táj és a hangu­lat. A 76 éves Molnár Sán­dor bácsi a szöllejét kapál­ta és ő már egész pontos in­formációval szolgált Vörös- marty-ügyben. Bizonyságául a hat-hét évtizeddel ezelőtti iskolamesterek — meglehet íejbeverően alapos — okta­tási módszereinek. — Görbőn lakott az ura- ságéknál. Ott most emlék­tábla van. A présház itt volt feljebb, de már nincs meg! A görbői hegy oldalában azonban szőlőt termesztenek, éppúgy, mint akkor. Alább a falu a réginek már többszö­rösére nőtt, a jobbágyházak­nak nyomát se lelni, de a kilátás gyönyörű. Ha érte­nénk hozzá, bizonyára vers­írásra ingerelne. Ilyen szentségtörésre természete­sen nem vetemedtünk. Ordas Iván Fotó: Bakó Jenő Nyelvtanfolyamok Az idegenforgalom mind nagyobb térhódításával elő­térbe került és napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a nyelvtanulás. Szekszárdon a Babits Mi­hály megyei művelődési központ nyelvlaboratóriumá­ban évek óta többszörös a túljelentkezés. Ugyanígy nagy érdeklődéssel rendezi minden évben nyelvtanfolya­mait a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Tolna me­gyei szervezete, s dolgozói­nak néhány nagyobb üze­münk — elsősorban azok, amelyek külföldi megrende­lőknek dolgoznak. A TIT az idén szervez nyelvtanfolya­mot az Állami Biztosítónál (intenzív orosz), az ÁFÉSZ- nál és a Szekszárdi Nyomdá­nál német, az AGROBER- nél pedig angol nyelvből. A TIT Tolna megyei Szer­vezete helyhiánnyal küszkö­dik; nyelvtanfolyamait bé­relt termekben, a négyes számú általános iskolában tartják. Német kezdő tan­folyamuknak 26 hallgatója van, a német haladó tanfo­lyam és az angol kezdő ti­zenöt-tizenöt résztvevővel in­dult. A francia kezdő nyelv- tanfolyamra még nincs elég jelentkezőjük, németből vi­szont újabb nyelvtanfolya­mot indítanak azoknak a kezdőknek, akiket a műve­lődési ház nyelvlaboratóriu­mába nem vettek fel. A Babits Mihály megyei művelődési központban an­gol nyelvből három diák­csoportot indítottak. A fel­nőtt kezdők hetente kétszer két órában tanulnak ango­lul. A képzés négyéves kur­zusban folyik. Kezdő, kezdő­középhaladó, középhaladó és haladó csoportok vannak. Va­lamennyi csoport létszáma teljes. A nyelvlaboratorium- ban egyszerre tizenheten tud­nak tanülni. Jellemző a túl­jelentkezésre, hogy volt olyan csoport, amelybe ötvenketten kérték felvételüket. A szek­szárdi gimnázium matema­tika-fizika szakos osztályá­nak tanulói is a nyelvlabora­tóriumba járnak — iskolaidő alatt — nyelvórára. A tanulók fele angolul, a másik fele né­metül tanul. A német nyelvtanfolyamo­kat kezdő, középhaladó és haladó szinten szervezték meg. Akik a hároméves kép­zésen túl vannak, jelentkez­hetnek a nyelvvizsga-előké­szítő tanfolyamra is. Igények és lehetőségek Gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző A Tol na megyei üzemek évente 2800—2900 üres sz'akm u nkásstátüst je­lentenek be a megyei taná­cson. Körülbelül minden má­sodik helyre akad jelentkező. A középiskolai beiskolázá­sok több szempontból is el­térést mutatnak a társadalmi igényekhez képest. A gimná­ziumokba az idén 535 tanuló iratkozott be. Ez körülbelül meg is felel a jelenlegi kapa­citásnak. A gimnázium felső­fokú tanulmányokra előké­szítő középiskola. Azonban a megyéből a végzetteknek át­lagosan 25 százalékát veszik fel egyetemre, főiskolára. A gimnáziumban érettségi­zettek közül tavaly 61 iratko­zott szakmunkásképzőbe. Na­gyon sokan képesítés nélküli pedagógusok lettek és nem éppen a legjobbak. A kör te­hát bezárult, illetve újra meg­nyílt, hiszen a számok bizo­nyítják, hogy a középiskolá­ban 1,5-nél többet rontok olyan iskolából kerültek ki, ahol sok a képesítés nélküli pedagógus. Ugyanez fordítva is megfigyelhető. Ha egy-egy általános iskolában valamely tantárgyból jó eredményt ér el a tanulók zöme, akkor meg lehet találni azt a kiemelke­dő pedagógusegyéniséget, aki őket nevelte, tanította. Szívós, ágitációs munka és tervszerű irányítás eredmé­nye, hogy a szakközépiskolák­ba körülbelül annyian jelent­keznek, mint ahány hely van. Társadalmi igény követeli, hogy tovább növekedjék a szakközépiskolai osztályok száma. Az országosnál nehezebb helyzetben vannak a lányok a megyében, körülbelül szám­arányuknak megfelelő a le­hetőség, mert van az egész­ségügyi és az óvónőképző szakközépiskola. Ez utóbbi fejlesztését is tervezik. A legellentmondásosabb helyzet még mindig a szak­munkásképzésben van. Ke­vés a „lányos” szakma, il­letve itt a társadalmi meg­ítélés nem azonos a megen­gedett szakmák körével. A megyében az idén 1351 tanuló iratkozott szakmun­kásképzőbe. Azért lényeges, hogy a megyében, mert ná­lunk nem minden szakmá­ban van képzés. A szak­középiskolásoknál a más me­gyéből érkezők száma körül­belül visszapótolja az innen távozók létszámát. Sajnos szakmunkásképzésben ennél rosszabbul állunk. Paks és Tamási környékén igen nagy a dunaújvárosi és fővárosi nagyüzemek elszívó hatása. Aki ezeken a helyeken kez­di meg tanulmányait, az nem valószínű, hogy képesí­tését megszerezve visszajön a megyébe dolgozni. Csak a kollégiumi ellátás biztosítá­sával és a gyakorlati oktatás feltételeinek további javítá­sával lehetne biztosítani, hogy a jövendő szakmunká­sok a megyében tanuljanak és itt is maradjanak. P illanatnyilag úgy tű­nik, hogy néhány kis gimnázium szükségte­len, működését meg kellene szüntetni. Előfordult, hogy a környékbeli általános isko­lákból úgy toborozták össze az „elsősnek valókat”, akiket válogatás nélkül felvettek. Egyszerű lenne azt mondani, hogy ezek megszüntetésével kevés pénzből fejleszthetők a szakközépiskolák és a kol­légiumok. Csakhogy a vál­toztatás nem öt-tíz évre szól. De ha már tíz évre nézzük is; legalább ezerrel több lesz. a középiskolás korú a me­gyében, mint az idén. A .struktúraváltoztatást tehát úgy kell megoldani, hogy közben a kapacitást is fenn­tartsuk. IHÁROSI IBOLYA Természettudományos sorozattal kezdődik Televíziós szabadegyetem Világszerte folynak kísér­letek, hogy a rád: ó és a te­levízió az iskolai és az is­kolán kívüli művelődés fo­lyamatából részt vállaljon. A világ rádiózásában, te­levíziózásában kialakult gyakorlat: bekapcsolódni az iskolai oktatás folyamatába — például az iskolarádió, iskolatelevízió műsoraival —, részt venni egyes kiemel­kedően fontos új szakkép­zési folyamatok zárt rend­szerű megoldásában. A har­madik megoldás a televí­ziós-rádiós művelődés la­zábban szervezett nyílt for­máinak kialakítása. A Min­denki iskolája mellett ide tartozik a most induló te­levíziós szabadegyetem is. Általános műveltség A tv-szabadegyetem prog­ramját úgy alakították ki, hogy az általános műveltsé­get fejlessze. Először — ok­tóbertől júniusig — hetente egy adással jelentkeznek, vasárnap délutánonként, természettudományi műso­rokkal. 1978 őszétől terve­zik a társadalomtudományi program megindítását, 1979- től pedig esztétikai szabad- egyetem indul, amely a mű­vészetekkel foglalkozik majd. A tv-szabadegyetem hasz­nossága nem kis mér­tékben függ attól, hogy mennyire kapcsolódik hoz­zá a művelődés más for­máinak alkalmazása: olva­sás, előadások hallgatása. Mindezt ösztökélhetik és sa­játos módszereikkel segíthe­tik a művelődési intézmé­nyek: művelődési házak, könyvtárak, a TIT. Termé­szetesen központi segítség is lesz: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó három kö­tetben kiadja a természet- tudományos tagozat „gondo­latmenetét”, amely a soro­zat alapirodalmául szolgál majd. A szakfolyóiratok cikkekkel kapcsolódnak az egyes témákhoz. A PROGRAMRÓL Az első sorozat összefogó címe: A változó világegye­tem. Tizenegy előadása kö­zül néhánynak a címe : Mik­rokozmosz; Makrokozmosz; A csillagok születése; Egy csillag halála. A második sorozat a változó Földdel foglalkozik. A Föld szerke­zetéről, a felszín alatti moz­gásfolyamatokról, az óceá­nokról, hegységek képződé­séről szól többek között. A harmadik sorozat té­mája a változó élet: az ato­mokról, molekulákról, az átöröklésről, az evolúcióról, állatokról, az emberré válás­ról, az emberi érzelmek bio­lógiai alapjairól és más ha­sonló érdekes tudnivalókról lesz szó. Az sem lényegtelen, hogy kik jelennek meg a kép­ernyőn, kik tartják majd az előadásokat. Néhány név a „stáblistáról”: Abonyi Iván fizikus, Balázs Béla csilla­gász, Kőháti Attila geológus, Czeizel Endre biológusként, Berecz György filozófus, Szent-Györgyi Albert, Wig- ner Jenő, Riki Take japán szeizmológus, Gordon Swan amerikai csillagász, Opann szovjet biológus professzor, Jarbah professzor, szovjet atomfizikus. Mindezek alapján joggal hihetjük, hogy a szabad- egyetemmel ismét valami nagyon jó és nagyon fontos ismeretterjesztő, közművelő műsorsorozat indul a tele­vízióban. A Winnetou és Rakéta őrs harci feladatként elindul velünk Vörösmarty nyomában Görbői hegyoldal

Next

/
Thumbnails
Contents