Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
u ^PÚJSÁG 1976. október 21. Vári Éva. A rendező: Sík Ferenc. Régi hagyományai vannak a Pécsi Nemzeti Színházban az Illyés-bemutatóknak. Sík Ferenc rendezésében .Illyés Gyula újabb drámáit mindig nagy érdeklődés és méltán aratott siker kíséri. Ezúttal Dániel az övéi között, avagy „A mi erős várunk” című vígjátékot láthatják a nézők a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában. éppen ez a kétféle hangvétele adja különös hatását. Régies nyelven, ma is időszerű gondolatokkal foglalkozik. A zavaros történelmi korban ruhadarabként cserélnek hitet és gazdát országrészek. Felvételeink az október elején tartott próbákon készültek. A bemutatóra holnap, október 22-én kerül sor, a kamaraszínházban, s a szekszárdi bérletesek is láthatják majd a darabot. Komáromi Zoltán képriportja A XVII. században játszódó, hol emelkedett, hol ironikus hangvételű drámának Nyúlás Ezekiel „hűséget” fogad a grófnak. Sir Katalin és Holt István. Petényi Ilona és Dávid Kiss Ferenc. Dávid — az indulatos. Kőműves Sándor. Pákozdy János. Könyvjelző Gábor Miklós: A színész árnyéka A „KÖNYVJELZŐBEN” MEGJELENŐ írások szerzői nem új könyvekről kívánnak beszélni (erre a célra külön rovatunk van), hanem olyan személyes olvasmányaikról „jelzést” adni, melyek valamilyen ok miatt megérdemlik a figyelmet. Amikor egy nagy színész könyvet ír, méghozzá nem is az elsőt, az olvasó jogos érdeklődéssel kapja fel a fejét. Mit mondhat el magáról és a világról valaki, aki Hamletként, Robespierre-ként, Bicska Maxiként, Ruy Blas- ként és ki tudná felsorolni, hogy mi mindenként, már elmondta azt, amit csak elmondani lehet. Ne tévedjünk, a színész nemcsak mások szövegét reprodukálja, hanem azonosul is a szereppel. Belevisz saját magából annyit, amennyi csak telik tőle, hiszen Hamlet vagy Bicska Maxi csírái — tudva, tudattalan — mindenkiben benne szunnyadnak. GÁBOR MIKLÖS tud újat mondani, bár könyve minden, csak nem könnyű olvasmány. Vergődések tükörképe, pszichológusok akár az énhasadás kézikönyveként is forgathatnák. A szerző éppen ezért kezdetben ellenszenves. Végtére is, mi közöm van nekem, az olvasónak az alkotás gyötrelmeihez? Ez az alkotó baja, engem a végeredmény érdekel, Gábor Miklós esetében számtalan emlékezetes alakítása. Ez a kegyetlen vélemény fokozatosan módosul, ahogy előbbre jutunk a könyv oldalain. Hiszen az előbbieket Gábci Miklós is tudja. így ír: „...tehetségünk mégis csak annyi, amennyit létrehozott, és ezt szégyenkezve, tudjuk is.” Szépen fogalmaz, itt is, máshol is. Egyre inkább hihetővé válik, hogy kifelé ható energiái színésszé, a befelé hatók íróvá teszik. Richter zongoraestjének leírása például olyan, hogy a legnagyobbak is megirigyelhetnék. EGYIK-MÁSIK GONDOLATA óhatatlanul megmarad az olvasóban, szinte plagizálásra kínálkozik. Például: „A hazugság csak a dolgokkal szembeni bizonytalanságunk pontos kifejezése.” Gábor Miklós az írás segítsége révén ak?i szabadulni belső, alkotói gondjaitól. Neki — aki ha akarja, ha sem, mégiscsak elsősorban színész —, szabad ezt tennie, sőt, szinte szurkolói vagyunk: — sikerüljön is. Szálltak már sírba színészek, akik ezt nem tudták megtenni. Amit az írókról ír, az az írókra vonatkoztatva igaz: „Ezért tartottam méltatlannak, hogy az írók egyáltalában élnek, hogy a Szövetségben és egyéb helyeken csevegnek, udvarolnak egymásnak, és nem arról beszélnek, ami a dolguk.” Gábor Miklós arról beszél. Ö színész. (ordas) IIj könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusáról készült, az első kiadásnál jóval bővebb jegyzőkönyvet. Egy másik kiadvány a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusának legfontosabb anyagait tartalmazza. V. Afanaszjev könyve a Társadalmi információ és társadalomirányítás. Az Egyensúly, válság, ciklikusság című, sok fontos gazdaságpolitikai kérdést megvilágító kötet szerzője Erdős Tibor. A párt- és tömegszervezeti munka kérdéseivel foglalkozik a Pártépítés címmel megjelent kötet. Rolf Winter 17 riportja az Egyesült Államokról Lidércnyomás címmel jelent meg. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve. Fontos tanulmányokat, érdekes beszélgetéseket tartalmaz Bognár József: Világgazdasági korszak- váltás című könyve; ezt a Gondolat Kiadóval közösen jelentette meg a Közgazda- sági Kiadó. Sokakat érdekelhet a Minerva-szerkesztőség gondozásában napvilágot látott Az öröklődés titkai című kötet, Czeizel Endre nagy sikerű tv-sorozatának könyvváltozata. A közigazgatás ku. tatásának tudományos irányzatai című tanulmánykötet Lőrincz Lajos, Nagy Endre és Száméi Lajos közös munkája. Széles körű érdeklődés, re tarthat számot Az emberi jogok dokumentumokban című összeállítás, melyet Kovács István és Szabó Imre, a két kiváló jogtudós szerkesztett, s látott el magyarázó szöveggel. A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés című kötet szerzője Gödöny József. Az Akadémiai Kiadó új kötetei közül említsük meg Isz- lamov Tofik történettudományi értekezését, amely az 1906 es 1914 közötti magya±- országi politikai küzdelmekkel foglalkozik. Megjelent A kémia újabb eredményei című sorozat 32. kötete, amely — egyebek közt — a gyors atomok szerveskémiai reakcióival foglalkozik. A Thö- köly-felkelésnek -az európai közvéleményben keltett visszhangját mutatja be a „Magyarország a kereszténység ellensége” című tanulmány- kötet, Köpeczi Béla munkája. Megjelent Maróti Mihály A szövettenyésztés alapjai című könyve. A Terra-szerkesztő- ség gondozásában látott napvilágot újabb kiadásban — Kónya Sándor és Országh László közös, munkájaként — a Rendszeres angol nyelvtan, a Kisszótár sorozatban pedig Varsányi István Magyar- lengyel szótára. A Zeneműkiadónál jelent meg Erdődy János regény-?, a Párizsi éjszakák. Az idei, októbertől decemberig terjedő időszakra szolgál A hti zeneműve (Kroó György szei - kesztésében) ; a Magyar Rádió azonos című műsorsorozatának anyaga. A Kodály- dokumentumok sorában elsőként az 1910—1944 közötti, német vonatkozású dokumentumok láttak napvilágot. A Zenei életregények sorozatában jelent meg Bakfaik Bálint életének regénye, a Fejedelmek lantosa, Fajíh Tibor tollából. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó sok érdekes kiadványa közül ez alkalommal említsük meg a Delfin Könyvek sorozatában megjelent ifjúsági regényt, címe Hajsza a fegyverekért, szei- zője Gioi Doán. Bálint Ágnes meséskönyve a Labdarózsa, Reich Károly illusztrációival. Újból megjelent Szántó Piroska illusztrációival — a Ludas Matyi, Fazekas Mihály örökéletű elbeszélő költeménye. Szintén új kiadásban látott napvilágot Gál György Sándor tollából Erkel Ferenc életregénye, a Hazám, hazám, te mindenem. (KS)
