Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

1976. október 21. Képújság 3 Vb-ülés Dombóváron íz áFÉSZ szttaáltatásai Tudósítónktól. A dombóvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi ülésén a dom­bóvári ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, Bertus Ferenc tar­tott tájékoztatót a városban és a városkörnyéki közsé­gekben, kisebb települések területén végzett szolgálta­tási tevékenységről, azok várható fejlesztéséről. Az ÁFÉSZ szolgáltatásai­nak egy része díjmentes, ilyen például a Napsugár Áruházban vásárolt kon­fekciók méretre igazítása, lakberendezési tanácsadás, utazási ügyek intézése. A ■díjtételes szolgáltatások kö­re igen széles skálán mo- -zog. Foglalkoznak többek között edény- és gépköl­csönzéssel, koszorúkötéssel, a megvásárolt áruk házhoz szállításával is. Az elmúlt évben a díjté­teles szolgáltatásokból az ÁFÉSZ árbevétele 420 ezer forint volt. A szövetkezet vezetői ar­ra törekednek, hogy tovább fejlesszék a szolgáltatások körét, így már a közeljövő­ben az újonnan megnyíló Gazdaboltban a kister­melőknek rendszeres szak- tanácsadást és termelési be­mutatókat tartanak. A vb ezután a termelő- szövetkezetek tevékenysé­géről hallgatott meg tájé­koztatót, végül jóváhagyta a városi tanács költségvetési üzemének lakóházjavítások­ra készített címjegyzékét, amely szerint az 1976—1980- ig terjedő időszakban a költ­ségvetési üzem kezelésében lévő állami lakóházak fel­újítására és javítására közel 25 millió forintot fordíta­nak. Magyarszéki Endre Sajtótájékoztató Egyenletes gépellátás A hét elején sajtótájékoz­tatón értesültünk az őszi gép­ellátás helyzetéről. Az AG- ROTRÖSZT hálózatának fel­adata a mezőgazdaság esz­közellátása. Most, az őszi munkacsúcs közepén megállapítható, hogy a betakarítási és a jövő évi termést megalapozó munkák végzését termelőeszközök hiánya nem akadályozza. Az ellátás a legtöbb területen jobb mint korábban, bár egyes cikkekből (főként al­katrészekből és néhány gép­típusból) hiány van. Továbbra is folyamatos a nehéz univerzál traktorok terjedése, a korábbi évek­ben hiányzó nagytraktorok­ból az idén lényegesen többet szállítottak. Hagyományos tí­pusú ekékből és tárcsákból az igényeket ki tudják elégíte­ni. À nagytraktorok munka­gépeinél kevesebb a minőségi reklamáció, bár a nehéz, kö­tött talajok műveléséhez az ekéket még jobban meg kell ■erősíteni. Vetőgépből jó az ellátás, raktárról is tudnak szállítani. Pótkocsik közül a legtöbb típusból elegendő van. Továbbra is feszült az ellátási helyzet a rakodógé­pek területén, mivel a hazai gyártás megszűnt, a külföldi partnerek pedig az igényelt mennyiségnek csak 35 száza­lékát képesek szállítani. Za­vartalan az ellátás kukorica- és napraforgó-betakarító adapterekből. A tavalyinál nagyobb kész­let áll rendelkezésre alkatré­szekből. Az alkatrészhiány néhány géptípusra kon­centrálódik (például Dutra traktorok, E—512 kombájn, K—700-as traktor). Az alkat­részellátást végző MEGÉV- nél az őszi betakarítási sze­zon végéig tart az ügyelet. Az összetett műtrágyák ki­vételével megfelelő a meny- nyiség az őszi tápanyag­visszapótláshoz a műtrágyá­ból. A komplex műtrágyák­nál a fő gondot a választék összetétele okozza, ugyanis a 2—1—1 keverési arányú NPK műtrágyát az üzemek nem igénylik. Nehéz értéke­síteni a porított szuperfosz­fátot is, mert a legkorszerűbb gépekkel sem szórható ki egyenletesen. A kisgazdaságokban hasz­nálható traktorokból kevés van. Jövőre százra bővül a kis csomagolásban kapható növényvédő szerek válasz­téka, főként a kisüzemi sző­lő-gyümölcs és zöldségter­mesztésben eddig még nem használt, új gyormirtó szerek bevezetésével. A jobb ellátás érdekében növelik a vándor­bolthálózatot. Az ellátás terén a megyei AGROKER-nél is hasonló a helyzet az országoshoz. Az idén megrendelt nyolcvan- négy nagytraktornak közel a felét szállították ki. Az erő­gépekhez használatos munka­gépek az igényeknek megfe­lelő mennyiségben állnak rendelkezésre. MTZ—50-es. bői raktáron is van. Folya­matban van a nemrég érke­zett, nyolcvan lóerős MTZ-k összeszerelése is. Valószínű­leg javítja majd a műtrágya­ellátást a tárolási szerződések megkötése a nagyüzemekkel, mert így lehetővé válik az előszállítással történő ellá­tás. Az ideiglenes tároláshoz szükséges fóliákból, ponyvák, ból, tartósító szerekből az igényeknek megfelelő meny- nyiség van raktáron. Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Babits Mihály me­gyei művelődési központban növényvédelmi tanácsko­zást rendezett a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Tolna megyei szervezetének növényvédelmi szakosztálya, valamint a Budapesti Vegyi­művek. A megye területéről, ter­melőszövetkezetekből, álla­mi gazdaságokból érkező mintegy száz növényvédelmi szakembert dr. Nagy Ele­mér, a Tolna megyei Nö­vényvédő Állomás igazgató­ja köszöntötte. Ezt követően hat előadás hangzott el a növényvédő szerek felhasz­nálásáról, a gyakorlati al­kalmazás során szerzett ta­pasztalatokról. A tanácsko­zás filmvetítéssel ért véget. A DIVATOS SZfN bármelyikét is vesszük — például a zöldet — legalább kilenc vegyszert kell összekeverni, hogy olyan legyen a fonal, mint az etalon. Kell venni például soloretot, maceidet, marónátront, hydroszulfitot, szódabikar­bónát, hidrogénperoxidot, ecetsavat, zsíralkoholszulfátot — a recept szerinti mennyiségben keverni, adagolni és a festő­üstbe juttatni. A Pamuttextilművek tolnai gyárában a festöde dolgozói legalább százféle színárnyalatú fonalat tudnak adni a szövö- déknek. Kilenc szín: piros, sárga, narancs, zöld, barna, kék, lila, a szürke és fekete variációjából áll össze a százféle vá­laszték. Tóth Gizella textilvegyész-mérnök, a festöde vezetője igen jó „színszemű”, a sárgának legalább két tucatnyi vál­tozatát mutatta be nekünk, amikor mi a hatodik színnél már csak sárgát láttunk, ő még mindig sorolta a változatokat. A festöde dolgozói készítik a szövődének a fonalat, naponta huszonöt mázsát, három műszakban. EGY-EGY PARTIBAN öten dolgoznak és mindig a re­cept szerint festik a fonalat, bármilyen színt kér is a szövődé. A régi világban, amikor az emberek még szinte a két kezük­kel festették a fonalat, főleg természeti alapanyagokból ké­szített festékeket használtak, ma mind szintetikus. Olyan, hogy nem fakul. Sem a mosás, sem a napfény nem árt a kelmének, ha beleszövik díszítésül a konyharuhába a töröl­közőbe, a pohártörlőbe. A festődéből a fonal leginkább a tolnai szövőgépekre kerül, de rendszeres szállítói a békéscsabai kötöttárugyárnak, ahol a Tolnán festett fonalból frottírjellegű gyermekruházati cikkeket és szabadidőruhát készítenek. A napokban új, „ide­gen” vevő is jelentkezett: a hőgyészi tanácsi vállalatnak dolgoztak, amellett hogy a PATEX vállalatainak, Mező- berénybe és Békéscsabára is rendszeresen küldik a szép, és tartós színű fonalat. A tolnai festöde napjaink egyik legkorszerűbb ilyen jel­legű üzeme. A kézi munka szinte csak abból áll, hogy meg­rakják a festőkazánba kerülő állványt orsózott fonallal, il­letve szállításra csomagolják. Annál nagyobb és jelentősebb azonban az a munka, amit a jól felszerelt laboratóriumban végeznek. Koptató, mosató, napfényt utánzó műszerek, fel­szerelések állnak a dolgozók rendelkezésére, hogy a fonalat a kívánt legjobb színminőségben szállíthassák a szövődébe. HÄROM ÉVE SZOLGÁLJA a szövődét a tolnai festöde. Az üzem további korszerűsítését az igényeknek megfelelően a következő években is elvégzik. A pamutfonalfestés tolnai módszere, minősége egyelőre a legjobbak közé tartozik az országban. A festöde dolgozói a jövőben is jó minőségű, szép, színes fonalakkal akarják szolgálni a helyi és a társ­üzemek szövődéit.-Pj- Foto: Gk. Józsaf János a festett fonal színtartását korszerű gép segítségével ellenőrzi. Valdraf Tibor az üstből kiemeli a zöldre festett fonalat. Fonal fonal hátán. Festőüstök. Tóth Gizella üzemvezető a festés minőségét ellenói/i.

Next

/
Thumbnails
Contents