Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

Mai számunkból XXVI. évfolyam, 247. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. október 19., kedd. PÁRTTAGGYÜLÉS A TÉLI FORGALOM ELŐTT (3. old.) A RÉTEGMÜVELÖDÉS LEHETŐSÉGEI (4. old.) A TAJGAVADASZ HAGYATÉKA (4. old.) SZOVJET SZÖVŐ­GÉPEKET SZERELNEK FEL TOLNÄN (3. old.) Beliigy-e a rossz hangulat? ■va intett ne mérgesít- A gazdasági vezető -uk tovább a helyzetet, " ' így is éppen elég gond­juk van, a munkások—udmimsztratívok közötti hangu­lat megromlása miatt. A téma a vállalat belügye. Ne avatkozzon bele a sajtóf mert a jó termelési eredmé­nyeiről híres vállalatról milyen értékelést ad majd a megye, a minisztérium?! A vállalatnak nem belügye, hogy milyen a han­gulat, a munkásak és alkalmazottak hogyan véleked­nek egymásról. A több száz munkás hozzátartozója révén több ezren tudnak a kínos ügyről: az üzemi konyhán több alkalommal akkor kezdték a jobb, ízle- tesebb ételt adagolni, amikor az irodisták kezdtek ebédelni. A konyha a harmadik választékot kevesebb adagban főzte. Miért? Kevés volt a nyersanyaga, vagy a kétféle második silányabb minősége csak kevés har­madikféle ételt bírt el? Nehéz ma már eldönteni. A tény azonban tény: sok munkába telik bizonyítani, hogy nincs különbség még ilyen tekintetben sem fizikai és irodai dolgozó között. És ekkor már nem belügy, amit annak hisznek. Nem vet rossz fényt a vállalatra, ha írunk erről a kínos ügyről, sőt! Mindenki által ismert dolgokat nem lehet meg nem történtnek mondani azzal, ha nem aka­runk róla beszélni. Az üzemi demokráciáról tehát nem­csak beszélni kell. A munkások, amikor elmondták pa­naszukat a szakszervezetben és tudomására jutott a gazdasági vezetőknek, választ kaptak : felelősségre von­ták a „bűnösöket”, akik nem akartak kedvezni az irodistáknak, de így látták jobbnak az ételelosztást, a kevesebb, jobb ételt akkor adták, amikor fizikai mun­kás nem étkezik. Azt mondták: ha délben kezdik a kevés harmadik választékot adagolni, még nagyobb lett volna az elégedetlenség. Gyenge mentség, ez nem is vigasztalta az embereket. Annál inkább az, hogy az intézkedés óta megváltozott a helyzet. És e változásról is beszélnek az emberek. A han­gulat nem ellenséges. Nem tartanak haragot, nincs ar­ról szó, hogy a fizikaiak lessék, mit kapnak a később étkezők. Ez a hangulatváltozás ma lemérhető azon is, hogy a konyhában egyéb vonatkozásban is rend van. Melegebb az étel, nagyobb a húsadag, több a köret. A dolgozók, mondani sem kell, egyforma térítést fizetnek az ebédért. A részesedési alap lesz kevesébb, illetőleg az osztható rész lesz kevesebb, mert most valamivel többet kell fizetni. De ezt a tényt megbeszélték az emberekkel. A kivételezést, a rossz hangulatöt kiváltó ételtálalási rendet nem tárgyalták meg az étkeztetésért felelősökkel. Ezért volt rossz a hangulat. egyre-másra nyilvános- A vállalati ügyek ságra kerülnek. Jó, ha az emberek beszélnék ar­ról, lia városszerte híre megy annak, hogy egyik he­lyen sikkasztott a raktáros, másutt az igazgatót von­ták felelősségre jogtalan gépjárműhasználatért. A vál­lalat nem keveredett rossz hírbe ezek miatt, a hangulat addig volt rossz, amíg a visszás helyzetet nem rendez­ték. Belügy került tehát nyilvánosságra — a sajtó nél­kül. Vállalati jól felfogott érdek, hogy ne terjedjen rossz hír róla, a belső ügyek ne térítődjenek városszerte? Más fogalmazásban: ne beszéljünk a munkásokkal ar­ról, ami érdekli őket? Ne tisztázzunk egy sor egyedi esetet azért, mert: mit szólnak majd fent?! „Fent” pon­tosan tudják, hogy mi van „lent”. A trösztnél is, a pártbizottságon is. És ott is azt szeretnék, mint a munkahelyen: őszintén, nyíltan beszéljenek az ügyek­ről és a belső ügyeket annyiban tekintsék belsőnek, hogy azok rendezéséhez ne kérjenek „felső” segítést. A munkásokkal, alkalmazottakkal el lehet intézni belső, kényes ügyeket is. Csak beszélni kell velük, őszintén, nyíltan. Úgy, mint a munkáról, a termelési feladatokról.-Pj­Hárommillión! a paksi programból Nagyobb tervszerűséget A három éve épülő paksi atomerőmű beruházási össze­géből eddig csaknem 3 mil­liard forintot használtak fel. Jelenleg háromezren, a jö­vőben még többen dolgoz­nak a nagyszabású beruhá­zás kivitelezésén. Az atom­erőmű a program szerint 1980-ban kezdi meg a villa- mosenergia-termelést. Nagy Zoltán létesítményi főmérnök az MTI munkatár­sának adott tájékoztatójában elmondotta, hogy a magyar— szovjet együttműködéssel készülő atomerőmű új lakó­telepén eddig több mint fél­ezer lakás épült. Többségük­ben az építők-szerelők lak­nak, de már beköltözött az idén alakult Atomerőmű Vállalat Paksra települt dol­gozóinak első csoportja is. A leendő üzemeltetők egyelőre felkészüléssel, tanulással, szervezéssel foglalkoznak. Ugyancsak kész lakások vár­ják a szovjet szakértőket, akik a helyszínen segítik az atomerőmű megvalósítását. Lakótelepi újdonság még, hogy áll Paks első tízszintes háza. Ez se sokáig árválko­dik magában, mert a tavaszig (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál befejezte dél-amerikai látogatását Cedenbal Moszkvában Havanna. Fehér Péter és Fort Péter, az MTI tudósítói jelentik: -» Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és Omar Torrijos Herrera, a panamai kormány vezetője vasárnap délelőtt ünnepélyes külsősé­gek között magyar—pana­mai közös nyilatkozatot írt alá. Ezzel befejeződött a magyar államfő panamai lá­togatása. A nyilatkozat aláírását megelőzően — a szakértői tárgyalások eredményeként — a két ország közötti tu­dományos-műszaki, illetve kulturális együttműködési megállapodást fogadtak el. Losonczi Pál és kísérete — az IL 62-es különgép fe­délzetén — vasárnap délben (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Omar Torrijos Herrera tábornok panamai miniszterelnök a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről szóló közös nyilatko­zat aláírása utánr (Képtávírónkon érkezett). Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hu- rá'ja elnöksége elnökének vezetésével mongol párt- és kormányküldöttség érkezett hétfőn délelőtt hivatalos, ba­ráti látogatásra Moszkvába. A vnukovói repülőtéren a delegációt Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke fogadta. (TASZSZ) Túlteljesítették a tervet - Vegyszer a fagykár ellen Vasárnapi hangulatot éb­resztett pénteken délben a palánki téglagyár képe. Úgy tűnt, minden kihalt a hatal­mas körkemence tájékán. A mindig pöfögő kis Diesel­mozdony némán és bénán állt a síneken, s a kétkerekű kárék, amin a téglát hordták ki, s be a kemencébe, szana­szét hevertek. Téglát pedig, talán, ha ezret találtunk az egész gyárudvaron. Bizony, régen elmúlt az az idő, ami­kor a csatári téglagyárban azért kellett kioltani a tüzet, mert a felhalmozódott tég­larakásoktól alig lehetett megközelíteni az égetőke­mencét. Most a tűzből kike­rülő vörösesre égett agyag­hasábokat még melegen te­herautóra rakják, s elviszik. A hátsó gyárudvarban most is állt egy ZIL, s annak pla­tójára rakták a frissen ége­tett építőanyagot. Kell a tégla. Ezt bizonyít­ják azok az adatok is. ami­ket Pécsett, a Baranya—Tol­na megyei Téglaipari Válla­lat gazdasági igazgatóhelyet­tesétől kaptunk. Megyénk öt téglagyárában, Bátaszéken, Dombóváron, Pakson, Palán­kon és Tamásiban háromne­gyed év alatt 88 millió nyers téglát készítettek, s az ége­tett tégla mennyisége is nyolc és negyed millióval több a tavalyinál, 75,4 millió darab. Pontosabban, ennyi a kismé­retű téglának megfelelő mennyiség, de tekintettel ar­ra, hogy Tolnában a négy ha­gyományos gyárban kizáró­lag kisméretű, tömör téglát készítenek, s csupán Bátaszé­ken kerül le a gépsorokról korszerű építőanyag, a szá­mok és a valóság között nem nagy az eltérés. Itt sajnos, el kell ismer­nünk egy szomorú tényt. Évek óta folyt egy bizonyos csen­des háború a maradiság, s az építőmesterek pénzéhsége, valamint a korszerűbb ter­I mékeket nagyobb mennyi­ségben gyártani szándékozó téglaipari vállalat között. A vállalat proponálta az üreges téglákat, de az építtetők nem akarták azt használni. S eb­ben nem kis mértékben köz­rejátszott az is, hogy a kő­művesnek jóval kifizetődőbb a hagyományos téglából falat emelni, mint az üregesből. S a téglagyárakban emiatt egy­re inkább a tömör téglák gyártását kellett visszaállí­tani, s ma már a hagyomá­nyos technológiával működő üzemekben kizárólag ilyent készítenek. Más a helyzet a bátaszéki vázkerámiával. Ezt az egész országban, sőt, külföldön is megkedvelték, s így érthető, hogy Tolnában is építenek házakat ebből az anyagból. Az igényeknek, s természe­tesen a lehetőségeknek meg­felelően emelte a termelését ez a korszerű üzem. Tavaly, az első kilenc hónapban 46,5 millió kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot égettek ki a kemencében, idén 53 millió 767 ezret. Ez­zel a tervezettnél egy és há­romnegyed millióval több készült S készülhetett is, mert kell a tégla. A tapasztalat azt bizonyít­ja, az építőanyag-felhaszná­lásban van hullámzás. A téglaigény egyszer csak kezd csökkenni, úgyhogy sokan már azt gondolják, be kell zárni a téglagyárakat, aztán ellenkezőiére fordul a válto­zás, s a korábbi maximum­nál is jóval többet igényel a sok családiház-építő és az építőipar. Most ebben a nö­vekedő korszakban van a téglaipar. Egyedül a Báta­széken gyártott cserépből stagnál az igény. Ennek az oka, pedig az, hogy a családi házak építői szívesebben használják tetőfedésre a már könnyen beszerezhető palát. A téglagyárakban egyre fokozottabb a tempó. Kell a tégla. Már a kemencéből vi­szik a kiégettet. S ami nagy­mértékben nehezíti a mun­kát, az egyre nagyobb mére­teket öltő létszámhiány. Sze­rencsére akik nem álltak odébb, lelkesedéssel pótolják a hiányzók munkáját. S ezt teszik akkor is, amikor a jö­vő évre készülnek. Mert az év elején kiégetendő nyers téglát most kell elkészíteni. S hogy januártól márciusig, míg a hagyományos gyárak­ban nem lehet a nyers agyag­tömböket formálni, legyen mégis tégla, tovább folytat­ják a nyersgyártást. Koráb­ban ezt a munkát október elején befejezték a hajnali fagyok miatt. Most folytat­ják, míg nem fordul igazán hidegre az idő. S hogy a veszteség, a szétfagyott tég­lák száma ne legyen nagy, kísérletként az alapanyagba egy NDK-ból behozott vegy­szert kevernek, ami mínusz négy—hat fokig megakadá­lyozza a fagvást. Csupán a hátsó udvaron rakják teherautóra a téglát. A téglagyár egyik oldalán minden csendes.

Next

/
Thumbnails
Contents