Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
Mai számunkból selyemgyári gondok, EREDMÉNYEK (3. old.) A BAJKÁL-TÓ KÖZEL VAN (3. old.) ÖTVENÉVES A SZÍNPADI HÁRY JÁNOS (5. old.) FÉMMEGMUNKÁLÁS ROBBANTÁSSAL (4. old.) A közművelődés törvénye H törvény szelleme előbbrevaló, mint a betűje, ez úgy is igaz, hogy a jó törvény arra épül, amit a társadalom már elért, ami sokak számára máris valóság. A művelődés törvényerőre emelkedése ugyancsak a művelődés meglévő igényére és lehetőségeire alapozódik, de jele annak is, hogy mindez nem áll kívül a mindennapi élet fő vonalán, hanem része annak. Szót sem érdemes ejteni ma már arról, hogy a tanulás, a művelődés nem ér véget az iskola elvégzésével, akárhány évesen fejezze is be valaki iskolai tanulmányait. Ahhoz, hogy ki-ki a munkáját jól, és egyre jobban végezhesse, szakmai tudását kell elsősorban folyamatosan megújítania, de a műveltség teljessége tekintetében is lépést kell tartania. Régóta tudjuk, hogy egész ember, pontosabban: teljes ember csak az lehet, aki a kultúra egészének megismerésére, kedvelésére törekszik, akinek élete minden tekintetben kulturált, akiben az egyetemes emberi műveltség sokoldalú egyensúlyban van. S ez talán még inkább illik azokra, akiknek iskolai végzettsége még hiányosnak mondható. Hiba lenne tagadni, hogy sokan vannak még, akik idő előtt abbahagyták az iskolát, még ha kor szerint eleget tettek is törvényszabta kötelességüknek. A később, már felnőtt korban tovább tanuló ember aligha juthat előbbre, ha iskolás módszerekkel próbálja pótolni mulasztását. A felnőttkori továbbtanulásnak különösképpen is együtt kell járnia a művelődéssel. ^ Ezt is szolgálhatja az, amit ugyancsak törvényerőre emelt az országgyűlés: a kulturális együttműködés a kultúra minden területe között. Elsősorban anyagiakban, hiszen a különféle költségek összevonásával, közösén, jobb és alkalmasabb kulturális intézmények épülhetnek és tarthatók fenti, mint az erők szét- morzsolásával, elkülönülésével. De az ilyen együttműködés nemcsak anyagi, hanem kiváltképp szellemi haszonnal is kecsegtet: hirdeti és megvalósítja a művelődés egységét. Ha az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a mozi, az uszoda együtt van, talán egy helyen is, akkor ez is jelzi a régi latin mondás igazát és megvalósulását: non scolae séd vitae d'iscimus — nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ilyesfajta egység és együttműködés mindenütt fontos, de különösképpen ott, ahol az önálló erő kevesebb: például a kisvárosokban, a községekben. S talán az is elmondható ma már, hogy a városiasodás nemcsak jogi kérdés, nemcsak az aszfaltozott járda dolga, hanem talán ezeknél is jobban a művelődésé. Akár van városi rangja egy helységnek, akár nincs, valóban várossá mindenkor lakóinak művelődése, műveltsége teszi. Képletesen szólva : a tudás, a gondolat ß lakosság fejében, ez ad rangot kicsiny vagy nagyabb helységnek egyaránt. A műveltség igényét fölkelteni is, kielégíteni is segít a televízió. Ahol nincs színház vagy képtár, ott is lehet Valaki résztvevője színházi előadásnak, szemlélője képzőművészeti alkotásoknak — ha megfelelő időben kapcsolja be a tévét. Lehet persze beszélni arról, hogy a színházi közvetítés aligha vetekedhet a személyes élmény hatásával, s hogy a festményeken elidőző kam'era a színeket csak keveseknek tolmácsolja, de ez bizonyos értelemben másodrendű kérdés. Talán épp azért másodrendű, mert a „közvetítés” szomjassá teheti az embert a személyes élményre is. Nyilvánvaló, hogy a köz- művelődési törvény megvalósulásához személyi és tárgyi feltételek is szükségesek. A művelődés mindenképpen társas tevékenység, még akkor is, ha a könyvet olvasó ember valóban magában, magányosan művelődik. Kétségtelen, az igazi művelődés alapja ez a négyszemköz ti ség a mű és a művelődő ember között, mégis, az igazi művek még a magányos órán is bekapcsolnak az emberiség időben és térben egyaránt végtelen közösségébe. így serkent a művelődés arra is, hogy társakat kerssünk: az élményt megosszuk. A művelődés családi tevékenység is, amely nem elégedhet meg azzal, hogy a család együtt ül a képernyő előtt: az élmény megosztása több ennél, társakat ad, előadásokra, beszélgetésekre hív. ásrészt tárgyi feltételei is vannak a művelődésnek. Könyvtárak, művelődési házak, korszerű mozik, színházak kellenek hozzá. S hä van is sok minden, hiány, zik is sok más. A művelődési házak nem csekély része elavult. A mozik között is sok a korszerűtlen. Színházakat kell tervezni, felújítani, mindezt a törvény szelleme, a szellem törvénye — talán így is mondható — a társadalom közös feladatává teszi. Hiszen a művelődés nem mellékes dolog, nem a szabad idő, a magánéltet elhanyagolható kicsiny részlete. A művelődés elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ember — teljes ember legyen. ZAY lászLö Panamaváros Losonczi Pál panamai tárgyalásai Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke dél-amerikai kőrútjának újabb állomására, a Panamai Köztársaságba érkezett. A repülőtéren Demetrio Lakas köztársasági elnök és Omar Torrijos Herrera miniszterelnök fogadta. (Képtávírónkon érkezett.) Fehér Péter, az MTI külön. tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke — Demetrio Lakas államfő meghívásának eleget téve — pénteken délben hivatalos baráti látogatásra Panamába érkezett. A Panamai Köztársaság fővárosának nemzetközi repülőterén a magas rangú vendéget megillető ünnepélyességgel üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét, az első magyar államfőt, aki e közép-amerikai ország földjére lépett. Feldíszített repülőtér, katonai díszpompa, huszonegy ágyúlövés, a magyar és a panamai himnusz köszöntötte Losonczi Pált, akinek fogadtatására — kormánytagok, vezető politikusok egy csoportjának élén — megjelent Demetrio Lakas köztársasági elnök és Omar Torrijos Herrera miniszterelnök. Tisztelet és megbecsülés a szocialista Magyarország államfőjének — ezt tükrözte a repülőtéri fogadtatás, s ez volt az alaphangja a késő délutáni órákban megkezdődött tárgyalásoknak is. A hivatalos eszmecserét megelőzően Losonczi Pál megkoszorúzta a legendás szabadsághős, Simon Bolivar szobrát. Jóllehet a két ország diplomáciai kapcsolatai egészen új keletűek, a tárgyalások érdemi tartalmára is utal a tény: a diplomáciai kapcsolatok felvételét követő egy esztendő után már államfői találkozóra kerülhetett sor. A tárgyalásokon a két államfő mellett Herrera miniszterelnök is részt vesz. Az ide vezető út 1968-ban nyílt meg, amikor Panama 1,4 milliós népének életében új fejezetet nyitott a haladó katonai kormány hatalomra jutása. Azóta — évszázados mulasztásokat pótolva — sokat tettek az életszínvonal emeléséért, s következetesen harcolnak egy új csatornaszerződés megkötéséért. A 75 000 négyzetkilométer alap- területű, a gazdasági fejlődés viszonylag alacsony fokán álló agrárország életében 1432 négyzetkilométer a meghatározó — ez a csatornaövezet. A Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő 82 kilométer hosszú fontos víziutat megépítése, 1902. óta az Egyesült Államok tartja ellenőrzése alatt, s még huszonöt évig szeretnék fenntartani uralmukat a víziút felett. A nép bizalmát élvező Torrijos tábornok azonban a közelmúltban kijelentette : Panama 1977-nél nem vár tovább. Panama a nemzetközi politikai élet érdeklődésének homlokterében áll: az év elején a Béke-vdlágtanács felszólította a világ valamennyi kormányát és népét, hogy a csatorna demilitarizálásáért folytatott harcban legyenek szolidárisak a panamai kormánnyal. Losonczi Pál a számára összeállított program szerint szombaton ellátogatott egy cukorgyárba, s megtekintett egy vízi erőművet. Az őszi reggel később kezdődik Domboriban, mint néhány héttel ezelőtt. Lassabban oszlik a sötétség, s ha már világos van, akkor is gyakran eltakarja a túlsó partot a köd. A gátőrház mellett, ahol a régi kavicsdepó mellett előbb egy, ma pedig már két mezőgazdasági kikötő is várja az uszályokat, jóval nyolc óra után kezdődik az élet. Fenn, az út mellett, az őcsényi tsz két pótkocsis autója várja, hogy beleönthessék a takarmánykeveréket a futószalag előtti garatba, hogy azután a granulátum a szalagon, s a csövön keresztül az uszály sok száz tonnát befogadó gyomrába, majd végighajókázva a Dunán, valamelyik osztrák vagy NSZK-beli istállóban az állatok elé kerüljön. Pár száz méterrel odább felpöfög az építőanyag-ipari vállalat egyik kishajójának motorja, majd az aprócska vízi jármű lassan megindul, s viszi az oldalához kötött sokszorta nagyobb usztályt a kotróhajóhoz, ahol ismét megtöltik a folyó medréből felszínre hozott kaviccsal. A szárazföldön pedig már javában megy a munka. Az ÁÉV teherautói percenként váltják egymást a markológép előtt. A gép párat harap a kavicshegyből, s máris megtelt a teherautó. Indul, s nem ér még el a betonúiig, helyére egy másik, üres kocsi áll. — sz I —